Dunántúli Napló, 1984. október (41. évfolyam, 270-300. szám)
1984-10-23 / 292. szám
1984. október 23., kedd Dunantiiit napló 3 Vagyonvédelem a tsz-ekben Fele idő alatt érik el munkahelyüket a löld alattiak A hazai konstrukció ára lényegesen olcsóbb a külföldinél A bányaművelési szakemberek már régóta áhítoznak egy olyan személy- és teherfelvonó liftre, mely a bánya két szintje között — feltörésben —, juttat el bányászt és technikát az adott munkahelyre. A két bányaszint között lévő függőleges aknában közlekedő lift alkalmazásával jelentősen csökken az az idő, amit eddig gyalog kellett megtenniük a bányászoknak, nehéz felszerelésükkel a hátukon, egy meredek, hosszú és kimerítő úton, míg munkahelyükre értek. A Mecseki Ércbányászati Vállalat gépészeti és energetikai főosztályának vezetője Kovács László és mérnök munkatársa Kárpáti lános arról számolt be, hogy a MÉV-nél, hazánkban elsőként, működik már két ilyen felvonó. A vállalatnál másfél éve vetődött fel a lift megtervezésének, kivitelezésének és termelésbe állításának gondolata. Ugyanis náluk a kiterjedt művelés miatt igen messze esnek egymástól a különböző munkahelyek. A vájvégen dolgozó vájárok és társaik nagy megelégedéssel nyugtázták, hogy eddigi földalatti útjuk felére csökkent. így könnyebbé vált munkájuk, s ami fő, nem fáradtan érkeznek munkahelyeikre. A lift nagy előnye, hogy igen könnyen átszerelhető egy másik feltörésbe, tehát gyorsan állíthatják munkába ott, ahol a legnagyobb igény jelentkezik hasznosítására. Lényeges persze az is, hogy nemcsak itt, hanem szén- vagy más ércbányákban is azonos előnyökkel használhatják. A személy- és teherfelvonó liftet egy budapesti, bányagépészekből és mérnökökből álló gazdasági munkaközösség tervezte, kivitelezője pedig a Gép- és Felvonószerelő Vállalat. összefogásuknak köszönhetően egy év alatt elkészült a két felvonó. A MÉV további négyre adott megrendelést. Áruk is kedvező, a tőkés országokban már régebb óta gyártanak azonos rendeltetésű szállítóeszközöket hasonló jellegű bányák számára, ám beszerzési áruk többszöröse a magyar liftekének. Právicz L. felelősség A termelőszövetkezeti vagyonvédelem összességben kielégítő, a gazdasáqok fejlődési üteméhez viszonyítva a vagyon károsítása egyre kisebb arányú. A további javulás az irányító és felügyeleti szervek ellenőrzésének fokozásától, módszereik tökéletesítésétől várható. Sokat segíthet a szövetkezeti önkormányzat olajo- zottabb működése, a tagság és a választott szervek — mindenekelőtt az ellenőrző bizottsáq — munkájának javítása is. A megelőzés érdekében ajánlatos a termelőszövetkezeteken belüli döntési hatáskörök pontosabb behatárolása, a felelősség körültekintőbb meqhatározása és indokolt kialakítani — a vezetői döntések rugalmasságának csorbítása nélkül — azok utólagos ellenőrizhetőségének jobb feltételeit. Cseh János lett vezetésre alkalmatlan személyek is funkcióba jutottak, és a lehetőséget saját céljaik érdekében igyekeznek kihasználni. Igaz, a gazdaságok fejlődésével sok helyütt nem tartott lépést a vagyonvédelem fejlesztése sem. A gyarapodást nem mindig és mindenütt követi megfelelő könyvelés, őrzési és tárolási rend. Baranyában például a gazdálkodási, ügyviteli rend lazaságai tették lehetővé számos bűncselekmény elkövetését. Mérleghamisítások A termelőszövetkezeti vezetők — hangsúlyozza a vizsgálat — létszámukhoz képest rendkívül kis arányban követnek el bűn- cselekményt, évente 1—2 százalékuk ellen indul büntető eljárás. A választott vezetők bűn- elkövetése még ennél is alacsonyabb. Általánosságban elmondható, hogy a termelőszövetkezeti vezetők bűnügyi fertő- zöttsége nem rosszabb, sőt néhány népgazdasági ágnál (például a kereskedelem) jobb arányokat mutat. Az egyéni haszonszerzésre törekvés inkább a középvezetőknél tapasztalható, a termelésben és az értékesítésben elfoglalt helyük uavanis jóval tágabb lehetőséget kínál a vagyon elleni cselekedetek végrehajtására. A magasabb beosztású vezetők bűncselekményeit rendszerint nem a haszonszerzés, hanem a tévesen felfogott közilletve csoportérdek motiválja. Mén mindio előfordul — bár csökkenő mértékben —■, hoay a tsz-vezetők a valósáaosabbnál szebb színben iqyekeznek feltüntetni aazdálkodási eredményeiket, és ezért nem riadnak vissza a megenaedhetetlen eszközök alkalmazásától sem. A bűncselekményt elkövető vezetők zöme büntetlen előéletű, 90 százalékuk férfi. Rendezett anyagi körülmények között élnek, gyakran társadalmi tisztségeket is betöltenek, cselekedetük éppen ezért nagy visz- szatetszést kelt a környezetükben. A vezetők közül azokban a gazdasági egységekben követnek el több bűncselekményt, ahol rosszul gazdálkodnak, gyengébbek a termelési adottságok, ahol meggondolatlan gazdasági döntéseket hoznak a nyereség érdekében, vagy kétes kimenetelű vállalkozásokba kezdenek. Szinte kivétel nélkül olyan gazdaságban folyt egymást követően több büntető ejárás a vezetők ellen, ahol a gazdasági egységet már szanálták. A vezetők által elkövetett vagyon elleni bűncselekmények között a csalás, a sikkasztás, a hűtlen és hanyag kezelés, valamint a magánokirathamisítás dominál. Fokozott Az ÉPFU átvállalta a BCM belső szállításait — Ez így drágább a gyárnak. — Ha csak a számokat nézzük, akkor éves szinten mintegy 10 millió forint a költség- növekedés. De ez más területeken megtérül a gyárnak, hisz a profiltisztítással jobban összpontosíthatunk a termelés bővítésére, az exportra, enyhülnek létszámgondjaink. És az is megfizethetetlen, hogy megszabadulunk egy sor gyötrelemtől, ami nem is a profilunk, amihez nem is értünk, nem is érthetünk annyira, ami inkább a fuvarozó szakvállalat asztala. Ilyen a szállítás szervezése, a javítás, alkatrészellátás, szerviz és nagyjavítás. Az ÉPFU eddigi tevékenységével elégedettek vagyunk, korrekt partnernek tartjuk, és az sem utolsó szempont, hogy kölcsönösen bízunk egymásban. o Az október 1-től életben lévő szerződéstől a számításaik alapján joggal vár előbbrelé- pést az ÉPFU és a BCM is. És a szállítást végző, immár ÉP- FU-s dolgozók? A hatalmas BELAZ-ok megállás nélkül hordják a követ a bányából. Három vezetőt kérdeztem a törőnél, míg a billenő platón lecsúsztatták a 25— 27 tonnányi terhet. Józsa János, Schneider Dániel és Lucsik Bertalan véleményének lényege: egy műszakban 17 forduló a norma, s egy-egy fordulót 25 tonnában számolnak el. A bérük év végéig változatlan, és remélik, hogy január 1-től az eddiginél is több lesz. Murányi László A sikkasztások alakulását hullámzás jellemzi, sajnos, az ellene tett intézkedések nem mindenütt vezettek eredményre: emelkedő tendencia észlelhető Hajdú-Bihar megyében és Somogybán. Ugyanakkor sikerült mérsékelni a sikkasztások számát Békés, Borsod, Fejér és Veszprém megyében. A csaló, sokról elmondható, hogy nem jellemzőek a termelőszövetkezetek vagyona elleni bűnözésre, számuk csökken. Új jelenség viszont a hitelezési csalás, ami tiltott hitel nyújtásában jut kifejezésre. A bűncselekmények indítóokaként gyakran a gazdálkodás bonyolultabbá válása'és a hátrányos helyzet szerepel. Szabolcs-Szatmár megyében a 103 kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezet közül — a vizsgált időszakban — 19-en követtek el bűncselekményt a vezetők. Sokszor a gazdálkodás nehéz áttekinthetősége, az ellenőrzés lazasága szüli a tolva it. A belső ellenőrzés komoly feilődésen ment át, de az ellenőrök munkájának színvonala még mindia nem kielégítő. Ezért is lehet olygn megye, ahol a belső ellenőrzés az elmúlt években egyetlen bűncselekményt sem tárt fel. Olykor a baráti és rokoni kapcsolatok is gátolják az elvszerű és következetes belső ellenőri munkát. A tapasztalatok szerint a tsz- ek egyesülése, a nagyobb üzemi méretek kialakulása is növelte a bűnelkövetés lehetőségét. Több termelőszövetkezet végez Budapesten és környékén ipari és szolgáltató tevékenységet. E munkahelyeken nőtt a visszaélések száma, mivel a becsületes dolgozók melMindenki azt csinálja, amihez a legjobban ért A költségnövekedés a termelési többletekben megtérül A mindössze három oldalas szerződés lényege: október 1- től az ÉPFU 5. számú Pécsi Szállítási üzemegysége végzi a Beremendi Cement- és Mészművek (BCM) gyártelepen belüli mészkő- és márgaszóllítást a bányatérből a törőig, s nemcsak a feladatot, hanem az azt végző járműveket, embereket és a technikai hátteret is átvették. A gyáriak helyett tehát évente a több mint 1,5 millió tonna anyag mozgatását és az azzal kapcsolatos összes kötelezettséget is átvállalta az ÉPFU. A megállapodás óhatatlanul tükrözi, hogy ki-ki azzal foglalkozzék, ami fő profilja, amihez leginkább ért. Az ÉPFU szállít, míg a BCM jobban összpontosíthat a cement- és a mészgyártásra. Miért jött létre ez a megállapodás? o Az ÉPFU 5. számú üzemegységének főmérnöke, Száraz Miklós nem csinál abból titkot, hogy ők voltak a kezdeményezők: — Az ömlesztett cement szállítását vasúton és közúton is mi végeztük, alapelvünk eddig is a bizalom és a korrekt partnerkapcsolat volt. Az új lehetőség remélhetően tovább mélyíti ezt a jó, és mindkét fél számára előnyös kapcsolatot. — Mire kötelezték magukat a szerződésben? — Elsősorban arra — és ezt tartjuk a legfontosabbnak —, hogy miattunk a BCM-ben a cement- és a mészgyártás egy perc késedelmet sem szenvedhet. A bányában átvett követ és márgát mi szállítjuk a törőbe. December 31-ig befejeződnek az átadások, megvesszük a gyártól a 27 tonnás BELAZ- dömpereket, a 12 tonnás KRAZ billenős tehergépkocsikat, átvettük a fuvarozó és a javító mintegy félszáz dolgozót, valamint a teljes kiszolgáló hátteret. Sőt a mozdonyok javítását is mi fogjuk végezni. Évente 1,3 millió tonna mészkő és 350 ezer tonna márgp beszállítását és az azzal kapcsolatos valameny- nyi teendőt vállaltuk. — Mennyire jó üzlet ez az EPFU-nak? — kérdem a pécsi üzemegység igazgatójától, Koncz Istvántól. — Amikor másfél éve kezdtük a tárgyalásokat, a szabályozók egyértelmű előnyt biztosítottak a két cégnek. A jövő évi szabályozó már vagyonará- nyos nyereséggel számol, úgy tűnik, nehezebb lesz a helyzetünk, mint a tárgyalások kezdetén volt, mert jelentős összegű vagyont veszünk ót a BCM- től. De bárhogy is nézzük, nekünk a szállítás a profilunk, és azt Beremenden is úgy kell szerveznünk, hogy mindenképpen megérje. — Kétséges tehát a várható hasznuk? — Nekünk az az évi több mint 1,5 millió tonna biztos bázis, folyamatos munkát jelent az év minden szakában és napján. Ez a beruházások, tehát a szállítások visszafogása idején megfizethetetlen biztonságot jelent. A BCM is profil- tisztítást hajthat végre, a gyár a cementvonalra koncentrálhat. Számunkra az is hasznot jelenthet, hogy a BCM-től átvett, és számunkra új technikával, technológiával ismerkedünk, ugyanakkor lehetőséget teremt számunkra a költség- csökkentésre és ezáltal burkoltan a szociális körülmények javítására. — Ez utóbbi két meghatározása konkrétan mit jelent? — A kényszer vállaltatja velünk a nagy távolságokban végzett fuvarokat. Reméljük, hogy az ilyen „kalandokat” eztán meqfontoltabban vállalhatjuk. A kalandozás ugyanis szociálisan kedvezőtlen, az ilyen elaprózott kis feladatok költségkihatása ugyanakkor elviszi a várható hasznot. Tőlünk is a gazdaságossági szempontokat és a tonnaterv teljesítését kérik elsősorban számon. A BCM-mel kötött szerződésünkben vállaltak teljesítése az árbevételünk 6 éves tonnatervünk 30 százalékát jelenti, a BCM-től átvett eszközoark a mi állományunk 4 százalékát teszi ki. o A BCM gazdasági igazgató- helyettese, Révbiró Géza a szerződés kapcsán a profiltisztítást húzza alá első helyen: — A bánya és a törő közti 5—6 kilométeres szállítás nekünk kényszerszolgáltatás, üzemet kellett szerveznünk a géppark javítására, szervizére, anyagraktárai kellett fenntartanunk és embereket alkalmaznunk. Most mindezt átvette tőlünk az ÉPFU. — Mennyiért? Szűkített önköltségben számolva mi az anyagmozgatásra tonnánként 17—18 forintot áldoztunk. A megállapodás értelmében tonnánként a kő után 21 és a márga utón 23 forintot fizetünk. A termelőszövetkezetek vagyonvédelmének helyzetére veit kíváncsi a TOT, amikor felkérte a Belügyminisztérium bűnüldöző szerveit, vegyék górcső alá az 1979—83-as esztendők bűncselekményeinek számát és szerkezetét. A vizsgálat készítői megállapították: a tsz-ek vagyona elleni bűncselekményekben a fosztogató jellegűek és a nyereségvágyból elkövetettek dominálnak. Az elmúlt öt esztendőben a kivizsgált bűncselekmények 61 százaléka lopás, 12,4 százaléka betöréses lopás, 8,9 sikkasztás, 5,4 csalás, 0,2 pedig hűtlen kezelés volt. A vizsgált időszakban összesen 12 ezer 781 bűncselekmény vált ismertté. A tsz-ek érdekeit sértő cselekmények között — a korábbi évekhez hasonlóan — továbbra is a lopások dominálnak. Egyes területeken — például Somogy, Tolna és Szabolcs-Szatmár meqyében — az átlagtól eltérő növekedés tapasztalható. Laza ellenőrzés INI a bányaszintek kozott
