Dunántúli Napló, 1984. október (41. évfolyam, 270-300. szám)
1984-10-03 / 272. szám
Dunántúlt napló 1984. október 3., szerda €> Honismeret Híradó van Az operatőrök vonzódnak ehhez a munkához „Híradó nincs, perec van!" — hirdette nem is olyan régen egyik budapesti mozi. A szlogen nem vált be, elsöpörte a felháborodás, amely azt bizonyította: a közönség igényli a filmhiradót. A filmhíradónkat, amely jövőre lesz nyolcvan- éves. Több ezer doboz őrzi a felbecsülhetetlen értékű filmanyagot, amely úgy van rendszerezve, hogy helyszín, időpont, személyek stb. szerint könnyen elővehető a keresett anyag. Köztük az elődök, a mesterek felvételei. Kerti Lajosé, aki még kurblis géppel dolgozott és Török Vidoré. Az első teljes hazai híradót Rákóczi hamvainak hazahozataláról forgatták. A második világháború utáni első híradót a ma is dolgozó, generációkat nevelő kiváló operatőr, a kétszeres Kossuth-díjas Illés György készítette. Az 1945. május 5-i híradót Gertler Viktor rendezte, Máriássy Félix vágta. Dolgozott a stúdióban többek között Jancsó Miklós, Szabó István, Mészáros Márta, Huszárik Zoltán. Sokan visszajártak, hogy leendő játékfilmjük skiccét itt forgassák le. Köztük Gyarmathy Lívia, Szabó István, Bódy Gábor, a sajnálatosan korán elhunyt Rényi Tamás. A mai stúdióban — a MAFILM közművelődési telepén — híradó- és dokumentumfilmek, népszerű tudományos és oktatófilmek, propagandafilmek készülnek, de ott dolgozik a katonai stúdió, és megbízás alapján, bérmunkában készítenek kereskedelmi és műszaki filmeket is. Minden stúdiónak megvan a maga törzsgárdája — rendezők, operatőrök, mások. Ha van szabad kapacitás, az átmehet a saját stúdiójából másikba, ha ott akad munka a számára. Rendezők és operatőrök csak diplomások lehetnek. Postgra- duális képzés keretében sok esetben mérnökök, tanárok, közgazdászok, fordítók lesznek riporterek, szerkesztők, dramaturgok — ki-ki érdeklődési területe szerint. A stúdióban hatvanfős gárda dolgozik, amely egyre fiatalodik. Sajnos, egyre kevesebben érik meg a nyugdíjaskort - mondja Bokor László, a Magyar Filmhíradó főszerkesztője. - Kopnak az emberek. A munkakörülmények egyre bonyolultabbak, sok a műszaki nehézség, s nem lehet mindent lelkesedéssel pótolni. Pedig lelkesedésben nincs hiány. Az operatőrök mindig vonzódtak a híradósmunkához, főleg változatossága miatt. Amikor annak idején megszületett a film, a színházat féltették tőle. A televízió megjelenésekor megjósolták a mozi halálát. A tévéhíradó kiszorítja a filmhíradót - jósolták. Nem így lett. Mindkettőnek más a feladata. A filmhíradót nem a napi aktualitás élteti. Ezért készülnek egytémás híradófilmek, amelyek az eseményeket nem hírül adják, hanem inkább összefüggéseikkel együtt elemzik. Tíz percük van rá. Ez bizony nem sok. De egy heti filmhíradót kb. másfél millióan látnak, hatása tehát széles körű. A felvételek nemcsak a kortársaknak készülKészül a híradó nek, hanem az utókornak is. Valamikor ezek a képek hiteles forrássá válnak, ahogyan a tévé dokumentumműsorai tele vannak egykori filmhíradók részleteivel. Éppen a felsoroltak miatt a televízióval békés az egymás mellett élés. A filmhíradó rendszeresen ad anyagot A Hétnek, a Stúdiónak. A televízió viszont minden szombaton délután sugározza a heti filmhíradót, MAFILM- filmmagazin címen — amelyről kevesen tudják, hogy mi is tulajdonképpen. Mindebből kitűnik, hogy a filmhíradónak van jelene. Hogy jövője is van, arra bizonyíték egyrészt megújulási készsége, meg az is, hogy Nyugaton egyre-másra alakulnak új híradócégek, az NSZK-ban három működik, Ausztriában nemrég jegyeztek be egy újat. A stúdió minden évben készít két játékfilm hosszúságú dokumentumfilmet is. Ilyen volt a Nürnberg 1946, Róna Péter rendezésében; Magyar József A mi iskolánk című produkciója, amely húsz héten át ment a mozikban. Most tervbe vették a Nürnberg . . . folytatását, a magyar háborús bűnösökről, a népbíróság munkájáról. Érdekes lesz, ki mindenki szólal majd meg benne! A stúdió egyre jobban átáll a video gyártására. A MAFILM — az anyavállalat — korszerű bázist épített ki ehhez. Most kísérleteznek vele, hogy a videoanyagokat film formájában hozzák nyilvánosságra. Rögzítenek például másfél órás beszélgetést, amiből esetleg ötpercnyi kerül filmre. Ezzel nyersanyagot takarítanak meg, hisz a felvételeknél négyötszörös a túlforgatás. De az archívum az egész felvett anyagot megőrzi az utókornak. összefoglalva: hogyan érzi a Magyar Filmhíradó helyéta világban és a hazában?- Ahogyan ott voltunk például a Szovjetunióban az első űrrepülésnél, Portugáliában a szegfűk forradalmakor, egy véletlen folytán Washingtonban a Reagan elnök elleni merényletkor, Saigon felszabadításakor, úgy a jövőben is ott kívánunk lenni mindenütt, ahol valami érdekes történik — mondja Bokor László. — A magyar sajtó és tömegkommunikáció részének tekintjük magunkat. Minden külföldön dolgozó stáb köteles fotózni, kapnak gépeket, anyagot. Az így keletkező archívumot a lapok rendelkezésére bocsátjuk. Kötelességünknek tartjuk munkánkkal frissen, elemzően informálni a hazai és a külföldi nézőket, anyagot szolgáltatni a jövő történészeinek, oktatni, szórakoztatni, ma és holnap, mert bízunk benne, hogy a mozi megmarad, és akkor megmarad a filmhíradó is. Erdős Márta H a rápillantunk hazánk térképére, kevés kék foltot állóvizeket jelző kicsi ábrát — találunk. Az egészen vázlatos „földabroszok" jószerivel csak a Balatont, a Fertő-tavat, a Kiskörei- viztározót és Velencei-tó oválisát mutatják. Ám ha a Magyarország autóatlaszának lapjait kezdjük forgatni, mindjárt más a látvány: ennek a majd minden autós kocsijában ott lapuló kiadványnak az oldalain itt is, ott is szemünkbe tűnik egy-egy kék foltocska: jelzése annak, hogy azért nem olyan szegény tavakban országunk. Budapesten és környékén tizenkilenc tó és tórendszer várja a fürdőzőket meg a horgászokat, az Északi-Középhegységben harmincegy állóvíz van; a tiszántúli tavak száma tizenegy; a Duna—Tisza közén tíz: a Mecsek táján öt; Nyugat-Magyarországon tizenkettő; a Dunántúlon pedig huszonhárom jelzésre és megtekintésre érdemes mélyedésben rinaak hullámokat a szél. Ez a tömérdek tó és tározó még a legóvatosabb becslések alapján is százon felüli nagyságrendbe sorolható, ám ha figyelembe vesszük, hogy például Délegyházán, ahol mostanság a naturisták — azok, akik jobbnak tartják a ruha nélküli fürdőzést és napozást — gyülekeznek, egész állóvízrendszer emlékeztet a kavics- bányászatra, nos, így a kék jelzésre érdemes mélyedések száma megközelíti a kétszázat. Ami Budapestet és vonzás- körzetét illeti, itt is annyi a pecózóknak meg a csónaká- zóknak való hely, hogy igencsak meg kell fontolni: melyikről essen szó. Fővárosunk legnagyobb állóvize a Ráckevei-(Soroksári-) Duna-á g. Ez nem kevesebb mint 58 kilométernyi hosszan emlékeztet a régi időkre, amikor még nem szabályozták a folyamot. Ez a Duna-ág a múlt század hetvenes éveiben alakult állóvízzé, amikor a víziút A 2-es számú főútvonal mentén — attól egy kis ugrásra — terpeszkedik a Bánki-tó. Ez az állóvíz a Cserhát magasai közé ékelődik, és egyre népszerűbb; már csak azért is, mert igen jól lehet ott a halakra vadászni. Szintén hazánk északi vidékét ékesíti a mátrai Szent Anna-tó. Ez az állóvíz viszonylag magasan — a tengerszint fölött, 352 méternyire — tölt ki egy mélyedést. „Hibája" azonban, hogy olykor kiszárad: csak akkor mutatja meg magát, ha elegendő csapadék esik. Hevesből át kell ruccanni Borsodba, hogy a keleméri Mohos-tavakat is lássuk. Ezek a volt ózdi járásban sorakoznak, és arról híresek, hogy úgynevezett magashegyi tőzegmo- haláp fedi sokfelé őket. Az ottani tölgyerdőkben rejtekező növénykék a jégkorszakot idézik; a tófenék iszapjából kiderült, hogy évezredek óta nem változott a növényzet összetétele arrafelé. Az Alföld tavai kevésbé titokzatos eredetűek és természetűek. A Kiskörei-tárolóról nyilván igen sokan tudják, hogy mesterséges képződmény: 1973 óta gyűjti magába és osztja szét — egy kellőképpen ki nem használt csatornarendszer segítségével — az öntözővizet. Az Orosháza környéki Gyopárosfürdő pedig a szikesek talajvizéből gyarapodott tóvá. A 8,6 hektáros nagyságú tórendszert azok kedvelik leginkább, akiket a köszvény meg a csúz kínoz. A Kolon-tó Izsák környéki állóvíz. Az ottani nádasok egykor jó búvóhelyei voltak a környék lakosságának. A Dunapatajhoz közeli Sze- lidi-tó immár idegenforgalmi központ; a szegedi Fehér-tóról szinte mindenki tudja, hogy milyen jól érzik ott magukat a vándormadarak; a Szolnokhoz közeli Tőserdő állóvize pedig Läufer László felvétele mint a vízinövények legszebbjeinek gyűjtőhelye vált méltán ismeretessé. A dunántúli tavak legszebbjei Pécs környékén alkotnak láncot. Ez a mecseki tóvidék valóságos csodája az emberi igyekezetnek az Éger völgyében, Abaliget táján, amihez fogható nincs az egész országban. Legföljebb, ha a szombathelyiek — 1963 óta épített — tórendszerét hasonlíthatjuk emehhez a vállalkozáshoz, mivel azt is mesterségesen teremtették meg a horgászok és a csónakázók kedvére. . . Magyarország ilyenformán nemcsak a puszták, a népművészetek, a vendéghívó és -váró kedveskedések, hanem a tavak és tórendszerek birodalma is! Akácz László Sikondai tó kisebbik ágát árvízvédelmi okokból gáttal zárták el. Azóta mind többen és többen szerették meg e Csepel-szigethez csatlakozó tájat; ma már sfzintte megszámjálhatatlanul sok nyaralóház, horgásztanya jelzi, hogy milyen jó alkalom nyílik a kikapcsolódásra arrafelé. A Törökbálinti-horgásztó az M7-es és az Ml-es autópálya elágazásánál terjeszkedik, 24 hektárnyi nagyságban. Szintén ezt a vidéket gazdagítja a Biai-horgásztó, valamint a Ga- rancsi-tó. Ez utóbbi a nevezetesebb és a kedveltebb; a Természetvédelmi Hivatal 1977- ben védetté is nyilvánította: immár nem szabad építkezni a dombok karéjában elterülő tó körnvékén. Az Űrbottyáni-tó Veresegyházától alig három kilométernyire van északnyugatra a Martonvásári-tó, délnyugatra díszíti a hajdani Brunszvik kastély ősparkját. Tollseprü Hogy s mint írjuk? Néha galibát okozhat a mint szócska, mert némelykor ki kell tennünk eléje a vesz- szőt, néha pedig nem. Oka: a mint-et sok mindenfélére használhatjuk. Lehet határozószó, kötőszó, kérdő vagy vonatkozó névmás stb. Helyesírásával o Szabályzat 352. pontja akként foglalkozik, hogy ha a mint szócska hasonlítást vezet be, eléje vesz- szöt teszünk; ha ellenben a mint állapotot vagy minőséget jelölő szó vagy szókapcsolat előtt áll, nem teszünk eléje vesszőt. E szabály alapján könnyű megállapítani a hibát ebben a nemrég olvasott mondatban: A Szobor, mint jel című, folyosón elhelyezett plasztikák vezetnek el stb. (Felesleges a mint előtti vessző!) Ha már ott tartunk, hol nem kell kitenni a vesszőt, hadd említsünk néhány gyakorlati példát! A „több mint” esetében, ha nem hasonlítunk ösz- sze vele. nem kell a vessző: Több mint száz évet élt. De összehasonlításkor már kitesz- szük O' vesszőt: Ezer több, mint száz. Gyakran említjük a „nap mint nap” kifejezést, bár helyette magyarosabb a „nap nap után" vagy a „minden áldott nap" használata. Néha az és, valamint kötőszó mezében jelentkezik a mint. Arany János írja: Gyarapodjék a magyar Számra mint erőben. A mint-tel utalhatunk azokra, akik vagy amelyek a szóban forgóhoz hasonlóak: Vagyok, mint minden ember: fenség . . . (Ady) Ha a „nem annyira . .. mint inkább" szerkezettel összehasonlítást végzünk, akkor inkább a másodikként említettre vonatkoztatjuk mondandónkat. Például: Nem annyira szép, mint amennyire okos. Persze, ennek a fordítottja is előfordulhat, vagyis az az eset, hogy szem- beállításunkban az első kívánatosabb a másodiknál: Inkább ma történjék. mint holnap. Petőfi írja: Százszorta inkább éltedet Tagadd meg, mint magad. Kérdő névmásként is szerepelhet e szócska: Hát hogy- mint vagytok otthon, Pistikám? (Petőfi) Mennyire f-felkliáltásunkat is helyettesítheti: Mint sajnálom én a jó öreg kocs- márost.. . (Petőfi) Közmondásainkban kérdővonatkozó névmással kapcsolatban is ' jelentkezik a mint: Ki mint él, úgy ítél. Kj mint vet, úgy arat. A mint-tel költőink gyakran fejeznek ki hasonlatot. Régebbi stilisztikák sokat vitatkoztak azon. vajon a hasonlat a szóképek közé tartozik-e, s ha igen. a metaforának egy fo- kozati formája-e, illetőleg lehet-e azt mondani, hogy a metafora összevont, rövidített hasonlat. Ma inkább az a fel. fogás, hogy a hasonlat nem szókép, mert benne nincs névátvitel. A hasonlat szerkezetileg mindig két tagból áll: az egyik a hasonlított, a másika hasonló, amihez a hasonlítás történik. Ezek a tagok a hasonlatban megőrzik teljes önállóságukat. Célja: az egyiket a vele párhuzamba állított másikkal, illetve a kiemelt közös vonással szemléltesse, elkép- zeltesse. nyomatékosabbá tegye — hangulatébresztés végett. A költő, az író hasonlatanyaga gyakran árulkodik az író világáról, felfogásáról, A hasonlatok első nagy mestere, Balassi Bálint például saját életformájából ragad ki hasonlatot: Emberségről példát, vitézségről tormát mindeneknek ők adnak, Midőn mint jó sólymok mezőn széllel (= széjjel) járnak, vagdalkoznak, futtatnak. Petőfi pedig: Itt van az ősz, itt van újra, S szép, mint mindig, én nekem. Tóth István
