Dunántúli Napló, 1984. október (41. évfolyam, 270-300. szám)

1984-10-23 / 292. szám

S/ilág proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli naniö XLI. évfolyam, 292. szám 1984. október 23., kedd Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Vagyonvédelem a tsz-ekben (3. oldal)* Mit mond a jogszabály? (6. oldal) Jól haladnak a mezőgazdasági munkák a megye északi részén. (5. oldal) Pécs a hagyományok buzgó ápolója A X. békekonferencia tiszteletére Békestaféta Baranyában Koszorúzás a Barbakán-parkban lévő szobornál Janus Pannonius- emlékülés az egyetemen Tudományos előadások, kiállítások, koszorúzás Emlékülést rendezett Janus Pannonius születésének 550. évfordulója alkalmából a köl­tőről elnevezett pécsi egyetem, a múzeum és a gimnázium, va­lamint a Magyar írók Szövet­sége dél-dunántúli csoportja tegnap az egyetem tanárképző karának dísztermében. A ter­met a Janus Pannonius nevét viselő intézmények, szerveze­tek, a társadalmi és tömeg­szervezetek, a megyei és vá­rosi tanács, az egyetemek és főiskolák képviselői, tanárok, diákok töltötték meg. Tartal­mas, a maga nemében érdek­lődésre érdemes eseménynek lehettek tanúi; egy előadás- sorozatnak, amelyet tudomá­nyos jellege mellett az tett kü­lönösen izgalmassá, hogy az előadók szinte személyes val­lomásokat tettek Janus Panno­nius költészetéről, életművével való kapcsolatukról. A Janus Pannonius Tudo­mányegyetem nevében Ormos Mária rektor üdvözölte a meg­jelenteket. Áttekintette a költő élete történetét, kiragadva be­lőle a legfontosabb eseménye- .ket, pályájának döntő fordula­tait; elemezte, a beteg Janus hogyan vállalta „szánandó testével és repülni vágyó szel­lemével” a politikus, a katona és a költő szerepét. Csorba Győző arról beszélt, milyen kép él benne Janusról, külö­nös tekintettel arra a sajátos viszonyra, ami költő és fordí­tója között létrejön. „Az én Janusom olyan gyerekember, akinek világos fogalmai van­nak a világról és kialakult esz­tétikai elvei, aki nem tűr ideo­lógiai korlátokat, aki nívót kö­vetel emberben és teljesít­ményben egyaránt; költészete a kor leghaladóbb eszményei­nek szolgálatában állt." Kovács Sándor Iván Pécs szerepét emelte ki a Janus-kul- tusz ápolásában: „A város visszakapta azt a fakultást, amely a harmincas években ennek a tradíciónak a legfőbb folytatója volt.” Ismertette a Janus-fordítósok történetét az eqészen korai, igénytelen át­ültetésektől kezdve az 1953-as első köteten át addig, míg a Búcsú Váradtól című versnek nem kevesebb, mint huszon­nyolc fordítósa készült el. Kü­lön méltatta Csorba Győző és Weöres Sándor ebbéli mun­kásságát. Boda Miklós féléves olaszországi tanulmányútjának tapasztalatairól és kutatásairól számolt be. G. Sándor Mária Pécs rene­szánszkori építészeti emlékeit ismertette vetített képekkel. Janus Pannonius 1459-től 72- ig volt pécsi püspök, építkezé­seiről, mecénási tevékenységé­ről semmiféle adat nincs, a humanizmus gyökerei mégis ezekhez az esztendőkhöz nyúl­nak vissza. Ezután kezdődnek meg Ernúszt Zsigmond és Szat­mári György építkezései. Végül Tüskés Tibor Janus arcmásai­ról szólt. A költőről nincs min­den kétséget kizáróan hiteles, korabeli arckép: a művészi fantáziának tehát különösen tág tere nyílik a költő ábrázo­lásaiban. Az előzmények ismer­tetése után Kiss István buda­pesti mellszobráról. Borsos Miklós pécsi bronzszobráról és Martyn Ferencnek Janus élet- történetét feldolgozó rajzsoro­zatáról szólt bővebben. Az egyetem dísztermének előterében kiállítást nyitottak meg a Janus Pannonius Tár­saság (1931—1944) történeté­ről. Az emlékülés végeztével a Barbakán sétányon az egye­tem, a gimnázium, az írócso­port, a múzeum, a megyei és a városi tanács képviselői megkoszorúzták Janus Panno­nius szobrát. Az ünnepségen közreműködtek az egyetem és a gimnázium kórusa, valamint az Egyetemi Színpad tagjai. A hét végén Budapesten meg­rendezendő X. országos béke- konferencia tiszteletére az or­szág valamennyi megyéjét érin­tő békestaféták indultak össze­gyűjteni a magyar békemozga­lom tanácskozásához szóló üzeneteket. Baranyába Somogy megyéből érkezett a staféta. Fogadásának ünnepségét va­sárnap délután Szentlászlón tartották az első üzenetes baranyai szalagokat itt kötötték rá a stafétabotra, melyet moto­ros fiatalok vittek tovább még aznap délután Szigetvárra. Ma reggel fellobogózott vá­ros, kürtszó és ünneplő tömeg várta a szigetvári Zrínyi téren a városi népfrontbizottság szék­házából fiatalok váltófutójával érkező stafétabotot. Szavalat, majd Józsa Gyula, a Hazafias Népfront Szigetvár városi Bi­zottsága titkárának köszöntője után a népfrontbizottság, a vá­ros üzemei és iskoláinak kép­viselői kötöttek szalagot a sta­fétabotra, s írták rá nevüket, üzenetüket az Országos Béke­tanács gépkocsiján elhelyezett plakátokra, fehér táblákra. Az ünnepség után mintegy har­minc motoros díszkíséretében indult el a staféta Pécsre. Út­közben Nagypeterden és Szent- lőrincen zajlott le egy-egy rö­vid ünnepség a staféta foga­dására. A szentlőrinci ünnep­ségen a szakmunkásképző in­tézet előtt Horváth Péter, a községi népfrontbizottság elnö­ke mondott beszédet és ezt követően kötötték a díszes bot­ra szalagjaikat a szentlőrinci társadalmi szervek, üzemek, is­kolák képviselői. Pécsre 10.45-re ért a béke­staféta, s néhány perccel ké­sőbb csatlakozott hozzá a Har­kány és Szalánta érintésével Siklósról érkező csillagstaféta. A pécsi Ifjúsági Ház előtti té­ren több száz fős tömeg gyűlt össze a békestaféta fogadósá­ra: társadalmi szervek, üzemek, intézmények, iskolák képviselői, ünnepi beszédében Gergely László, a városi népfrontbizott- sáq titkára fogalmazta meg a pécsiek üzenetét az országos békekonferenciának: „Van mit védenünk, és van mit cseleked­nünk a béke védelmében. S tudjuk, hogy elégséges az erőnk a béke megvédésére, s ez a békét, haladást akaró népek összefogása, barátsága, szoli­daritása. A béke az emberiség legnagyobb közös ügye, de egyben mindenkinek személyes ügye is, amelyért legjobb tu­dásának megfelelően kell cse­lekednie, dolgoznia, tanulnia nap mint nap.” A beszédet követően szalagot kötöttek a stafétabotra a Ha­zafias Népfront Baranya me­gyei és Pécs városi Bizottsá­gának, a KISZ Baranya megyei és Pécs városi Bizottságának, a Szakszervezetek Baranya me­gyei Tanácsának, a megyei és városi úttörőelnökségnek, vala­mint a pécsi üzemek, intézmé­nyek és iskolák képviselői. Pécsről mintegy ötven moto­ros fiatal kíséretében indult tovább a békestaféta Pécsvá- radra. Itt csatlakozott hozzá a Komlóról Hosszúhetényen ke­resztül, illetve a Mohácsról Bolyon, Szajkón és Szederké­nyen keresztül érkező csillag­staféta. Pécsváradon a művelő­dési ház előtti ünnepségen a szalagok felkötése előtt Sebes­tyén József, a községi nép­frontbizottság titkára mondott köszöntőt. A megyehatárig a békesta­féta még két községben állt meg rövid ünnepségre és sza­lagkötésre: Mecseknádasdon és Hidason. A békestafétát kísérő baranyai küldöttség feldíszített motorokkal, a szalagoktól dú­san pompázó stafétabotokkal 13 árkor lépte át Tolna megye határát, s pár perccel később a bonyhádi művelődési ház előtt került sor a staféta ünnepé­lyes átadására. A baranyaiak nevében dr. Bödő László, az SZMT titkára adta át a stafé­tabotot a szomszéd megye kül­döttség vezetőjének, Horváth Gézának, a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa titkárá­nak. D. I. Az osztrák kancellár csúcs- találkozót javasol Fred Sinowatz osztrák kan­cellár vasárnap javasolta, hogy a novemberi amerikai választá­sok után tartsanak szovjet- amerikai csúcstalálkozót Bécs- ben. Az osztrák főváros már többször adott otthont hasonló csúcstalálkozónak. A kancellár az egyik nyu­gatnémet rádióállomásnak adott nyilatkozatában ugyanak­kor aláhúzta, hogy a csúcsta­lálkozónak csak akkor lehet ér­telme, ha azt alaposan előké­szítik és garantálják, hogy azon lényegi dolgokról esik szó. Si­nowatz nyuqtalanítónak nevez­te a szuperhatalmak jelenlegi viszonyát és hangoztatta, hogy az enyhülés eddig Európa vala­mennyi országa számára elő­nyös volt. Kínai tervek Kínára négy nagy feladat vár 1985-ben: a gazdasági szerkezet megreformálása, a 7.. ötéves kínai gazdasági és tár­sadalomfejlesztési terv (1986— 1990) fő vonalainak kidolaozá- sa, a kommunista párt erősíté­se és különböző szintű vezető szervek személyi összetételének átalakítása, közölte Hu Jao- pang, a KKP KB főtitkára, A főtitkár azon a tanácsko­záson mondott beszédet, melyet a KKP Központi Bizottsága kez­deményezett a KB qazdasági reformmal kapcsolatos határo­zattervezetéről. Ezen a véle­ménycsere-sorozaton a KKP kéDviselői, a kínai demokratikus pártok megbízottai, népi in­tézmények képviselői és neves párton kívüli személyek vettek részt. Hu Jao-panq beszédét vasárnap ismertették Peking- ben. Hu Jao-panq utalt arra, hoqv Kínában eltérőek lesznek a vélemények a qazdasági re­formról szóló programadó do­kumentumról, mert a gazdasági intézkedések egyesek érdekei­vel -ütközhetnek. Az elégedetlenséget kiváltó jelenségek között említette a főtitkár azt, hogy nem emelke­dik elég gyorsan az oktatás színvonala. Hu Jao-pang ez utóbbi okát abban látta, hogy a Kínai Kommunista Párton belül van olyan irányzat, amely lenézi az oktatást, a tudást. Közölte, hogy Kína egyik cél­ja ; a század végére meqnéqy- szerezni 1980-as ipari és me- zőqazdasági termelésének érté­két. Harcok az iraki-iráni fronton Az Iraki—iráni frontvonal kö­zépső részén, Mejmak körzeté­ben fellángolt harcok vasárnap a korábbinál is hevesebbekké váltak és a front déli — Bászra környéki —, valamint északi szakaszára is átterjedtek. Az iráni hírügynökség vasár­napi jelentése szerint az iráni csapatok visszaverték a múlt­heti offenzíváiukra válaszként indított iraki ellentámadást, s jelentős veszteségeket okoztak az ellenfélnek. Baadad ezzel szemben arról számolt be, hogy az iraki erők szombati ellen­lökésük eredményeként vala­mennyi elveszett területet visz- szaszerezték és igen súlyos veszteségeket okoztak az iráni csapatoknak. Pécsen az Ifjúsági Ház előtti téren a felsőoktatási intézmények fiataljai kötik üzenet-szalagjaikat a stafétabotokra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom