Dunántúli Napló, 1984. október (41. évfolyam, 270-300. szám)

1984-10-22 / 291. szám

Cseh karakterű sörkülönlegességek Szőnyből Olajfeldolgozóból Sörgyár A sokhajós üzemi főcsarnok vázszerkezete már áll. (Felvétel: Jusztin Tibor) Vasárnapi munka a földeken A somogyi földeken, akárcsak országszerte min­denütt, vasárnap is folytat­ták a mezőgazdasági mun­kákat. Somogybán a Drá­vától a Balatonig szántot­tak, vetettek, szedték a bur­gonyát, kukoricát, cukorré­pát, a gyümölcsöt, a szőlőt. A Dél-somogyi Állami Gaz­daság határában lassan befejeződik a 900 hektár­nyi burgonyatermés beta­karítása. A dél-balatoni borvidéken pedig csaknem nyolcszázan szedték a für­töket és mintegy kétszáz tonnányi termést szállítot­tak a Balatonboglári Me­zőgazdasági Kombinátba. Az idei termésnek több mint a felét már leszedték a tőkékről. Cégérén a nyújtózó aranyoroszlán Pécsi virág­siker Buda­pesten Csupa élet és csupa szépség Pár év múlva sört gyárt a Komáromi Kőolajipari Vállalat. A szőnyi finomítójában nem­rég leállt a feldolgozás. Már néhány esztendeje sejthető volt. hogy erre sor kerül, de ezt nem ölbe tett kézzel nézte a vállalat. Megnyerte az Orszá­gos Tervhivatal 1983. évi pá­lyázatát, és 12 mezőgazdasági üzemmel, 3 ipari és egy keres­kedelmi vállalattal gazdasági társaságba tömörült, hogy 810 millió forintért 1987 tavaszára fe'éaüliön Komárom megye első sörgyára. A kivitelezés a volt olajfino­mító mellett a nyár elején vet­te kezdetét az Észak-dunántúli Közmű és Mélyépítő Vállalat, ai Budapesti Vegyipari Építő és Szerelő Vállalat irányításá­val. A munkában a két gene­rálkivitelező mellett hamarosan csehszlovák szerelésvezetők is részt vesznek, mivel a gépek 80 százaléka Csehszlovákiából érkezik. — A vállalkozás összege, amiből félmilliárd forint a bankhitel, nem nőhet —mond­ja Pauli Ferenc vegyészmér­nök, a beruházás műszaki ve­zetője —, sőt mérsékelni akar­juk. Azzal például, hogy a fi­nomító energiaszolgáltató és szociális létesítményeit nem bontjuk le. Szabad kezet kaptunk, amennyiben a környe­zetvédelmi, higiéniai előíráso­kat maradéktalanul betartjuk. Ez is közrejátszott abban, hogy mi és nem a Csongrád me­gyeiek nyerték a pályázatot. De sokat számított az is, hogy hazai komló, kukoricaliszt, rizs­liszt és maláta felhasználásá­val készítjük a cseh karakterű sörkülönlegességeinket. Az alapanyagok zömét a Komá­rom megyéből társult üzemek biztosítják, és így a szállítási költségek csökkennek. A részvénytársaságra emlé­keztető vállalkozói közösség továbbra is nyitott. Egy alapító ki is lépett, de helyébe többen jelentkeztek. Van olyan alapí­tótag, aki 5, míg más 70 millió forintot adott a közös kasszá­ba, a szükséges 310 millió fo­rint így is összeállt. Ha kell, még hét végén is nyújtott műszakban, napi 10— 12 órában dolgoznak a hazai viszonylatban kicsinek számító sörgyár építésén. (A kapacitá­sa évi negyedmillió hektoliter lesz.) A bank kikötötte, hogy a' befejezés határideje nem módosulhat. A gyár egy részét 1986 nya­rán átadják és cseh sör bér­palackozását kezdik meg. Sa­ját terméküket, a 12 fokos kü­lönleges, a 10,5 fokos normál, valamint az extra sört 1987 tavaszán hozzák forgalomba Komárom megyében.' Az új­donságokat előreláthatóan Fe­jér és Veszprém megye egy ré­szébe is terítik. Addigra o mos­tani gazdasági társaság felve­szi a Komárom megyei Sörgyár nevet. Csuti J. Nagy zöld foltok vesznek kö­rül, apró növényi plasztikák ez­rei alkotják a sötétebb és vi­lágosabb tónusokat. Pécsett, az Erkel Ferenc utcában, de Zonca Adolfné üveghózában úgy érzem magam, mint egy furcsa szobrászati tárlaton, ahol valami új művészeti ág születésének lehetek tanúja. Mária néni, azaz de Zonca Adolfné az imént mutatott egy hatalmas herendi vázát, amit a közelmúltban a pécsi kak­tusz- és dísznövénykedvelők baráti köre Budapesten, a leg­utóbbi országos kiállításon nyert. A kollekcióban de Zonca Adollné, Czina László, lávor Andor, Dobosiné Forró Ma­rianna és Ács Józsefné növé­nyei kizárólag kaktuszok sze­repeltek. Mária néni növényei láttán meggyőződésemmé válik, hogy az ő üvegházi tevékenysége nem pusztán hobbi, több an­nál. Talán . . . szerelem. — Mikor kezdett el növé­nyekkel foglalkozni? — Nem tudom megmondani. Már egészen kis koromban vonzottak a növények, főleg a különlegességek. Legjobban talán a kaktuszok. Mindig is tele volt az udvarunk, a für­dőszobánk, úgyszólván az egész lakás — zölddel, virágok­kal. — Húsz—huszonöt éves kak­tuszokat is látok itt a polco­kon. Mikor kerültek ezek Má­ria nénihez? — Az, ami itt van, kivétel nélkül saját „gyártmány”. Ma­gam vetettem őket. Az első kaktuszvetéseim élő példányai 1961-ből valók. Most körülbe­lül 1500 fajtám van. Ez egyed- számban 8—10 ezer darabot jelent. — Hogyan tudja ellátni őket? — Van, amikor egész nap foglalkozom velük, van, ami­kor csak órák, percek jutnak rájuk. Amikor kiállításokra ké­szülünk, több a munka. 1963 óta állítunk ki növényeket a klub keretében. Én eddig nyolc-tíz oklevelet és egy ser­leget nyertem. Ami az elméleti ismereteket illeti, a felkészülés könyvek útján történik, évti­zedek alatt persze sokasodnak a saját tapasztalatok is: ho­gyan lehet a legeredménye­sebben vetni, oltani . . . — Melyik a kedvenc? — Nincs kedvenc. Mindegyi­ket szeretem, mert mindegyik növénynek megvan a maga szép és jó tulajdonsága. Hogy lehet a kaktuszt szeretni? Ez a növény már a kikeléskor is na­gyon érdekes. Hogy tüskés? A legtüskésebbet is meg lehet úgy fogni, hogy ne szúrjon. A dédunokám például az egyik oszlopkaktuszon zenélni szo­kott. Az üvegházban nemcsak kaktuszok, hanem más pozs­gás növények — szukkulensek és euphorbiák, sőt broméliák és orchideák — is vannak. Gu­mós begónia, ananász, sokfé­le muskátli, hybiszkusz és fuxia is van az üvegházban és körülötte, a tenyérnyi udva­ron. Bent a lakásban szintén „akadnak" virágok, no és a serlegen okleveleken kívül másfajta elismerések is. Pél­dául „A Haza Szolgálatáért Érdemérem” két különböző fo­kozata. De Zonca Adollné a pécsi Honvéd Kórház főszaká­csaként ment nyugdíjba né­hány évvel ezelőtt. Azóta csak a virágainak, az unokájának valamint a dédunokájának él. Bebesi Károly Egy régi új patika Kaposváron Rippl-Rónai itt festette első képét Az 1800-as évekből származó festmény alapján állították hely­re Kaposvár sétálóutcájában az egykori patikaépületet. Ez a festmény segítette a tervezőket, hogy pontosan vissza tudták ad­ni a ház korhű hangulatát. Erről készítették el az eredetivel azo­nos küllemű cégtáblát is, amely régies betűivel hirdeti: Arany­oroszlán Patika; és felkerült a cégér s a nyújtózó oroszlán, amelyet Bors István készített. A kaposvári helytartótanács 1772-ben engedélyezte, hogy a megye székhelyén patikát léte­sítsenek. Ekkor épült fel aztán a város első patikája, amelynek tulajdonosa Pyrker József gyógy­szerész volt. A 19. század má­sodik felében bővítették, eme­letet építettek rá, ahol gyógy­szerészlakásokat alakítottak ki. Ebben a patikában volt se­géd Rippl-Rónai József, akit édesapja — hogy tisztességes mesterségre tanítsa — ide adott be patikárius inasnak. A törté­net szerint az első képét is itt festette. Csokonai vitéz Mihály is írt visszaemlékezéseiben az Aranyoroszlánról. Amikor erre járt, kegyetlen fogfájás gyötör­te, és ebben a patikában kapott fájdalmára enyhítő írt. A mostani helyreállításhoz az is hozzátartozik, hogy a beren­dezés is korabeli legyen. Mivel a kaposvári patika eredeti bú­torai vagy elkallódtak, vagy tönkrementek, az Országos Mű. emléki Felügyelőség által vé­dettnek nyilvánított korhű búto­rokat vettek meg. Amint az épü­let építészeti munkáit befejezik, helyére kerülnek a most még restaurálás alatt lévő bútorok. A helyreállított épület nem mú­zeum lesz, hanem működő gyógyszertár, amit még ebben az évben szeretnének átadni a kaposváriaknak. S. Zs. Kerámiakiállitás Pogányszentpéteren A Somogy megyei Pogány­szentpéteren a Honismereti szakkör rendezésében kiállítás nyílt a kaposvári fazekas, há­ziipari szövetkezet habán ke­rámiáiból. A díszes tálak, vá­zák és használati tárgyak no­vember 10-ig tekinthetők meg a Művelődési Házban. héttői □ „A magyarok mindig kedves vásárlóink voltak” Az eszéki Szupermarket újjáéled a tűzhalálból Megkezdték a homlokzati elemek montírozását az épülő nagy­áruházon Dragutin Olvitz felvétele Az eszéki és a hazai vásár­lók is nap mint nap megkérde­zik, mi van az eszéki Szuper­markettel. Mint emlékezetes, az Eszék centrumában álló bevá­sárlóközpont 1982 márciusában tűzvész martaléka lett. Nem sokáig tátongott azonban a foghíj a Dráva-parti város be­vásárlóközpontjában, mert az eszéki Gradnja sok más társá­val együtt mihamar hozzáfogott az újjáépítéshez. Az előző épü­let tervezője, a ljubljanai Milan Mihelic elképzelései alapján az előzőnél nagyobb, korszerűbb és biztonságosabb áruházat építenek. Költségeit az áruház kollektívája teremti elő, illetve fogja majd kigazdálkodni. — Húsz éves volt az áruhá­zunk, amikor a tűz megsemmi­sítette —, kezdi Peter Drago, a Szupermarket vezérigazgatója, maga is régi eszéki kereskedő­család sarja. — Évente tudtuk növelni a forgalmunkat, és eb­ben a magyar vásárlók is je­lentős szerepet játszottak. A magyarok mindig kedves ve­vőink voltak, igyekeztünk a ked­vükben járni, és minden részle­günknél alkalmaztunk magyarul is beszélő eladót. Mindezt a jövőben is megtalálhatják majd a Pécsről, Baranyából érkező vásárlók. — Eszék város teljes forgal­mának 11 százalékát képviselte a Szupermarket. Mikorra vár­ható vajon az új áruház meg­épülése? — Jelenleg csak az épület vasváza látszik, erre azonban rövid idő alatt felszerelhetőek a beton falelemek, és a hom­lokzat montírozását már meg is kezdték az építők. Szeretnénk, ha télre tető alá kerülne az épület, és hozzá lehetne kezde­ni a belső munkákhoz. Ügy ter­vezzük, hogy az építők májusra adják át az áruházat, és jú­niusra, az idegenforgalmi sze­zonra azt meg is tudnánk nyitni a vásárlók előtt. Ha ez a határ­idő kitolódik, jövő őszre azért minden bizonnyal nyitni tudunk. — Bizonyára új dolgokkal is találkozhatunk majd az új Szu­permarketben ... — Szűk volt a régi áruház, nagy volt a zsúfoltság, és mivel most nagyobb épületet emelünk, további 9000 négyzetméterrel tágítani tudjuk az eladóterein­ket. Az önkiszolgáló részt ezen­túl az alagsorban találják majd a vásárlók, akik megpihenhet­nek majd az itt kialakítandó kis teázóban. Itt helyezünk el olyan szolgáltatásokat, mint a kulcs­másolás, cipőjavítás, autókoz­metikai cikkek, gyógyfüvek, gyógyteák árusítása. Itt lesznek a raktáraink is. — Úgy hallom, az áruház megközelítése is egyszerűbb lesz . . . — Két bejáratot nyitunk — észak és dél felől — az eddigi egy helyett; az alagsorban par­koló lesz, a vevőnek ki sem kell lépnie a tető alól, mert innen lift és mozgólépcső szolgál a feljutásra. Arra is gondolunk, hogy bizonyos összegű vásárlás esetén eltekintünk a parkolási díjtól. Külön rámpát építünk mindenütt a rokkantkocsiknak, cmelyekkel megközelíthető lesz az áruház minden része. — A földszinti büfé kétsze­rese lesz a korábbinak, 75 sze­mély itt ülve is megebédelhet. Az első és a második emeleten és a földszint fennmaradó ré­szén is ugyanazt találják majd a vevőink, mint azelőtt, tehát az első emeleten a konfekciót, a másodikon a bútort és a mé­terárut. A nagyáruház teljes neve egyébként Emona Szupermarket Osijek. Az Emona 13 000 embert foglalkoztató ljubljanai székhe­lyű szlovén nagyvállalat, amely áruházakon túl állattartó-tele­peket, feldolgozóüzemeket, to­vábbá hoteleket és üdülőfalu­kat is magába foglal. Neve védjegyet jelent Jugoszláviában. Gállos Orsolya Üvegházi csodák

Next

/
Oldalképek
Tartalom