Dunántúli Napló, 1984. október (41. évfolyam, 270-300. szám)
1984-10-20 / 289. szám
IBIUff'-' Kevés a beilltethetö vese Magyarországon ISO ember idegen vesével Transzplantációs központ Budapesten és Szegeden A szegedi 1-es számú Sebészeti Klinika intenzív osztályának külön kór. termében két nőbeteg fekszik. Ágyuk mellett félelmetesnek tűnő berendezések. Az ágyban fekvőkből csövek állnak ki mindenütt, nyaki érből, a kar venéjából, hasból. Két nap és egy éjszaka óta mindkettőjük testében idegen vese végzi azt a munkát, amit az ő betegségtől elromlott veséjük már egy ideje nem végzett el. A fiatalabbik — Mészáros Erzsébet — tavaly nyáron érezte, hogy valami nincs rendben. A siófoki kórházban állapították meg, hogy a veséje alig működik. Két hete olyan súlyosra fordult az állapota, hogy Budapestre kellett szállítani művese-kezelés- re. Mihályi Ferencné székes- fehérvári lakos 1963 óta kínlódik a betegségével. Őt már hosszabb ideje kényszerítette az állapota arra, hogy művese nélkül nem létezhetett. Mészáros Erzsébetnél 16 éves korban lezajlott vesegyulladás a bűnös, Mihálviné veséjét nem kezelt tüszős mandulagyullo- dásból eredő szövődmény tette tönkre. Ez a hétfői nap hozta számukra a nagy fordulatot. Dél. előtt 11 óra után tudták meg, von részükre megfelelő, beültethető vese, és azonnal szállítják őket Szegedre. A sivítva rohanó mentő gyorsan kiért a reptérre, átpakolták őket a mentőszolgálat repülőgépébe és este már a szegedi műtőasztalon feküdtek, ahol gyakorlott orvosi kezek helyezték testükbe az új vesét. * Az élő szervezetben a sejtek, szövetek működéséhez szükséges tápanyagot a vér szállítjo, és ugyancsak a vér szállítja el a tápanyagok lebontása során keletkezett bomlástermékeket, salakanyagokat, omit a szervezetből el kell távolítani, mert mérgezőek. Ezt a kiválasztó feladatot látja el a vese. Ha betegség miatt erre nem képes, felhalmozódnak a méreganyagok, a szervezet saját magát megmérgezi, és előbb-utóbb bekövetkezik a halál. A művese tulajdonképpen a szervezet helyett végzi o méregtelenítő folyamatot: a beteg vérét meghatározott időnként olyan gépi berendezésen áramoltatják át, amely kivonja a toxikus anyagokat. Ezt nevezik haemodializisnek. Amíg valaki eljut addig a pillanatig, hogy vesét kap, sok mindennek kell történnie. Pontosan működő, jól koordinált szervezeti láncolat az, omely ezt lebonyolítja. Dr. Csajbók Ernőt, a szegedi klinika vesetranszplantációs teamjének vezetőjét kérdeztük, kik kaphatják a vesét, és mi alapján történik a műtétre való kiválasztás? — Bárki kaphat vesét, aki olyan mértékű veseelégtelenségben szenved, hogy a hae- modialízis (művese)-progrom- ba fel van véve, a veseátültetést ő is akarja és nincs olyan tényező, mint például fertőző megbetegedés, ami ezt kizárná. Az ilyen betegnek minden a vércsoportjára, immunológiai és szöveti tulajdonságaira vonatkozó adatát elküldjük a Prágában működő INTER- TRANSPLANT központba. Ott az adatokat komputerbe táplálják. Amikor valahol jelzik, van beültetésre alkalmas vese, okkor a lehetőségekhez képest azonnal hozzá kell látni a donor tulajdonságainak megállapításához. Az immunológusok 6. HÉTVÉGE körülbelül 8—10 óra alatt tudnak pontos, mindenre kiterjedő adatot szolgáltatni. Ezt azonnal megküldik a prágai központnak és ott a komputer pár perc alatt kidobja azoknak a névsorát, akiknek tulajdonságai leginkább megegyeznek a donoréval, és ezt telexen azonnal továbbítják az adatot kérők részére. Van úgy, hogy a komputer által kiadott listán 50 ajánlott név is szerepel, köztük külföldieké is (cseh, lengyel, szovjet, NDK-beli). Ha a vese Mo. gyarországon van, akkor elsősorban a hazai várakozók közül választják ki azokat, akik immunológiailag a legmegfelelőbbek. ahol legjobb az an. tigén egyezés. (Ha Magyarországon nincs megfelelő beteg, akkor természetesen a < vese azonnal indul külföldre.) Hogy végül valójában ki kapja a vesét, azt a műtétre való alkalmasság is meghatározza, vagyis, hogy az adott pillanatban a beteg milyen állapotban van. így általában az 50-es névlista leszűkül 2—3 betegre. Ha két azonos eséllyel rendelkező beteg van, akkor az dönt, kit lehet gyorsabban alávetni a műtétnek. Itt az időnek óriási jelentősége van. A kivett vesét mindenképpen 36 órán belül kell beültetni, de a legjobb, ha ez 24 órán belül már megtörténik. — A beültetésre alkalmas vesét honnan veszik, kik és honnan adják? — Olyan egyénektől, akiknél az agyhalál egyértelműen bizonyíthatóan bekövetkezett, ám a szervezet működése közül a keringést, légzést gépek segítségével méq egy ideiq fenn lehet tartani. Legtöbbször baleset következtében fejsérülést szenvedett emberek jöhetnek számításba. Természetes az is döntő, hogy az, akitől elveszik a vesét — a donor — egészséges volt-e, és hogy milyen korú. Ha leállt oz agyműködés, akkor a szerv kivétele előtt háromtagú orvosi bizottságnak kell ellenőriznie, hoav az illető valóban minden kétséget kizáróan halottnak tekinthető-e. A szervkivételt körültekintően kell végezni, hogy sérülés ne érje. ezután speciális folyadékban lehűtve konzerválják felhasználásig a vesét. Nálunk Szegeden működik szervkivevő csoport. Az ügyeletük úgy van szervezve, hogyha szól a telefon — van kivehető vese! — azonnal indulnak a helyszínre még akkor is. ha 150 —200 kilométerre kell menni. Sajnos, a legnagyobb probléma az, hogy a transzplantációs központnak bejelentett dono. rok száma rendkívül kevés ónnak ellenére, hogy a bejelentési kötelezettségre egészség- ügyi miniszteri rendelet született. Kértük Pécset is, mint másik nagy klinikai varost, hogy segítsenek, ígéretet is kaptunk, mégis mindössze egy alkalommal hoztunk onnan vesét. 1981 óta 82 vesét jelentettek, ezek Szegedről, Szentesről, Szolnokról, Kecskemétről kerültek hozzánk. Ma még a bejelentések jószerével a személyes ismeretségen múlnak. * Az orvosok szerint a vese beültetése nem különösebben bonyolult sebészi feladat, rutinmunka. A veszélyt a szervezet védekező mechanizmusa jelenti. Ahogy bekerül a testbe az idegen szerv, megindul az immunreakció. Ezt gyógyszerekkel lehet csökkenteni. Ezzel azonban mesterségesen élet- veszélyes állapotot idéznek elő, ugyanis így a szervezet a fertőzésekkel szemben is leállítja a védekezést. Sajnos, az erőfeszítések ellenére sokszor sikertelen a vese beültetés, a szervezet kilöki magából, van, hogy 4—5—6 év múlva. Ilyenkor szinte mindegyik beteg gondolkodás nélkül aláveti magát cnásodik, sőt harmadik műtétnek is. Magyarországon eddig körülbelül 340 vesetranszplantációt hajtottak végre, ebből 150 mondható egyértelműen sikeresnek. A számot nézve az ember elgondolkodik, meqéri-e kockáztatni azzal a tudattal, hogy lehet, fölöslegesen vállalja valaki a műtéti fájdalmakat. A választ fiatal pécsi jogász esete adja meg. A POTE Urológiai Klinikáján működő dializáló állomáson öt kezelőágy áll a betegek rendelkezésére, ezenkívül kettő ágy elkülönítve olyan betegek részére, akik fertőző vírushordozók. Az egyik ágyon fekszik a 32 éves jogász. Harmadéves joghallgató volt, amikor kezdődtek a bajok. Rö- rövidesen bekerült a dialízisprogramba és felvették a vesére várakozók listájára. 1975- ben Budapesten kapott vesét. Gyorsan felépült és sikeresen elvégezte az egyetemet. Sajnos, a vese 79-ben kilökődött, ezután ismét dialízis-programba került \tissza. Hogy megérte-e? - Természetesen - mondja —, mert így tudtam csak befejezni az egyetemet. (Most vállalati jogászként dolgozik.) Most várom, mikor szólnak, hogy van számomra alkalmas vese, mert még egyszer szeretném megoperáltatni magam. * Az élet minősége változik meg gyökeresen azoknál, akik vesét kapnak. Ugyanis vesebetegek számára az életet az jelenti, hogy hetente háromszor el kell menni a dializáló állomásra. Akkor is, ha az állomástól akár 100 kilométerre laknak. Számukra nincs más alternatíva, vagy felfekszenek hetente háromszor pár órára a kezelőágyra — vagy nincs tovább! A beültetett vesével csaknem normális életet élhetnek. Például a családanya el tudja látni a családját, ettől kezdve nincsenek helyhez kötve. Sajnos, Magyarországon kevés a beültethető vese. Európában 1456 dializáló állomás működik. Az adatok szerint beültetett vesével, vagy dialízis-programban élők európai átlaga egymillió lakosra vetítve 125,7. Legmagasabb ez az érték Svájcban, ahol ez a szám 275. A szocialista országok közül az NDK-ban 83, Jugoszláviában 76, Csehszlovákiában 54, Bulgáriában 44, Magyar- országon 25,8. Londonban működik az európai dialízis és transzplantációs központ, ahová minden európai ország adatait évente be kell küldeni. Az összesített eredmény szerint a transzplantációs műtétek gyakorisága egymillió lakosra vonatkoztatva: legmagasabb Svédországban 28,7. Áz NDK-ban 10,2, Csehszlovákiában 5,5, Magyarországon 3,9. * — Szerintem szervezés kérdése, hogy legyen több beültethető vese — mondja dr. Frang Dezső, a POTE Urológiai Klinikájának vezetője. — Az orvosok közül sokan talán nem is gondolnak rá, hogy egy-egy speciális esetet jelenteni kellene és talán a mentősöket is be lehetne vonni, hogy azonnal jelezzék, ha olyan fejsérültet szállítanak, akinél felmerülhet a lehetőség a szervadásra. Dr. Karátson András adjunktus, a pécsi dializáló állomás vezetőjének a következő a véleménye. — Magyarországon két transzplantációs központ van, Budapesten és Szegeden. Ez a két központ az idült vesebetegek ellátására jelenleg elegendő. Azonban a beültethető vese kevés. A nálunk transz- plantált veséket gyakran az NDK-ból kapjuk. Ott 10 veseeltávolító központ működik, nálunk csak kettő (ugyancsak Pesten és Szegeden) és csak nagyon kevés helyről jelentik be az alkalmas donorokat. Pedig 1982-ben egyetemünk rektora által jóváhagyott működési szabályzat szül'etett arról, miként szervezzük meg a vesekivételt. A dolog valahol elakadt. Létre lehetne hozni Pécsett is szerveltávolító csoportot. Nem szükséges erre plusz embert és pénzt áldozni, a jelenlegi ügyeleti rendszer mellett megoldható lenne és a halálmegállapító bizottság összehívása sem lenne gond. Dr. Mérei Tibor egyetemi tanár, a POTE Idegsebészeti Klinikájának a vezetője a következőket mondja erről: — Rendkívül ritka az olyan eset, ahol szervkivétel szóba jöhet. Csak olyan fejsérüléseknél lehet erről szó, amikor a halál egyértelműen azonnal beáll, s egyéb szervei a baleset során nem sérültek meg. Példa erre az az eset, amikor öngyilkossági szándékkal lőtte magát fejbe valaki. Ennek a veséjét el is vitték Budapestre. Az olyan betegeknél azonban, ahol a gépekkel még fenn tudjuk tartani az életet, szó sem lehet erről. Nekünk, orvosoknak az a feladatunk, hogy az élet legutolsó szikrájáig harcoljunk mindenkiért. Ha vi* szont hosszabb ideig csak gép segítségével él valaki, a szervezetben olyan elváltozások történnek, hogy már nem alkalmas arra, hogy szerveit átültessék. Óriási a felelőssége annak, hogy valaki ki merje mondani — rendben, ebből az emberből kivehetjük a veséket. Dr. Harsányi László, az Igazságügyi Orvostani Intézet vezetője: — Tökéletesen megértem azokat, akik húzódoznak. Érthető lelki aggályok lépnek fel. nehéz kimondani egy orvosnak, aki a betegéért harcol - mehet, csináljátok. Nem is vihető végbe az ügy iránti lelkesedés nélkül. A vesére váró betegnek működő vesét kell kapni, ez azt ielenti, a vesének élni kell. Erre több lehetőség van: vagy élő személy a donor, vagy olyan, aki halott. Ha élő adja a vesét, a legjobb, ha testvér, vagy szülő, kedvezőbb az esély, ha egypetéjű ikrekről van szó. Jogszabály határozza meg, milyen feltételek mellett adhat valaki vesét. Ezek szerint csak felnőtt, jogképes személy lehet. Csak a páros szerv egyikét adhatja. Orvosi vizsgálaton kell átesnie, ahol megállapítják, egészséges-e. Nem állhat fenn a vesét adó és kapó között anyagi érdekeltség. Az adás szándékáról közjegyző előtt kell írásban nyilatkozatot tenni. Fel kel világosítani, milyen következményekkel jár rá nézve, hogy egyik veséjét eltávolítják. Az adni szándékozó a műtét megkezdéséig bármikor visszavonhatja elhatározását. A z élő donor jogi, orvosi, etikai problémákat vet fel, hiszen egy szerv eltávolítása munkaképességcsökkenést is eredményezhet. Épp ezért világszerte az a törekvés, hogy elhalt személy veséjét vegyék igénybe. Arra is ki kellett dolgozni jogszabályt, hogy mikor tekinthető valaki olyan halottnak, akitől szervet lehet venni. Az egyén élete a központi idegrendszer működésének feltétele, ha ez a működés megszűnik, az illető halottnak tekinthető. A 18/ 1972-es egészségügyi miniszteri rendelet szabályozta, mikor vehető ki szerv. Az agyhalált háromtagú orvosbizottságnak kell megállapítani. A bizottságnak nem lehet tagja olyan, aki a befogadót kezeli, vagy részt vesz a beültetésben. Tagja kell hogy legyen ennek a bizottságnak olyan orvos, aki az EEG-vizsgálatot végzi. Ugyanis az elektro- encephalográffal pontosan regisztrálni lehet az agyhalált. * A szegedi klinika különszo- bájában a két nőbeteg sápadtan ugyan a csövek között, de mosolyognak. — A férjem mondta, siessek meggyógyulni, hogy megünnepelhessük az ezüst-lakodalmunkat. Egy hónap múlva lesz — mondja az egyik. — 11 éves lányom van, neki szüksége van még rám — mondja a másik ... Sarok Zsuzsa A gombák különleges világa (33.) A gombákról szóló cikksorozat befejezéseként a hazai gombakutatás rövid történetét ismertetném. Teszem ezt nemcsak azért, hogy a tudománynak a gombavilág rejtelmeit feltáró szorgalmas munkásairól megemlékezzünk, még inkább azért, mert a magyar gombakutatás történetére büszkék lehetünk. Kevesen tudják, hogy a világ első gombakönyve, a Clusius Codex, 1600 körül Magyarországon készült. Szerzője Carolus Clusius (Charle de TÉclúse) flandriai, francia származású volt, de hosszú ideig Magyarországon élt, és magyar támogatói — Batthyány Boldizsár és Beyte István — segítségével készítette el a magyar- országi gombákat ismertető művét. (Az elmúlt évben magyar és osztrák együttműködéssel jelent meg „hasonmás" kiadása.) A Clusius Codex Ley- denben őrzött eredeti példányában ma is élethű, friss színekben láthatók a gyakoribb hazai kalaposgombák. A gombákkal foglalkozás, komolyabb tudományos kutatás — mint a biológia más területén is — csak a rendszerezés nagy munkájának elvégzése után indult meg. A gombák rendszerezésének alapjait, Linnét követve, a 19. század elején az ugyancsak svéd Fries rendszerén elindulva következett be világszerte a gombákkal foglalkozó kutatók szorgalmas munkássága, amelynek eredményeként, egy-egy vidék gombavilágának feltárásával megalapozta a mikológia tudományát. Az 1800-as évek közepén Magyarországon egyidejűleg több híres mikológus tűnt fel. Közülük egyik legérdekesebb egyéniség a Pozsonyban élt hentesmester Bőumler András volt, aki mint szorgalmas autodidakta, kiváló mikológo .só képezte magát. Négy nagy tudományos dolgozatában összesen több mint kétezer gombafajt írt le, nagyobb részt a mikroszkopikus gombák köréből, és élete végén már Európa-szerte elismert tudós lett. A kor másik híres gombakutatója, Schützer István szintén autodidakta volL Mint katona kezdte pályáját. Nyugdíjba vonulása után teljesen a mikológiával foglalkozott, és számos terjedelmes művében nagyon sok gombafait írt le, és egyes vidékek gombavilágáról teljes, monografikus feldolgozást készítet. Ugyanebben az időben élt a Felvidéken az élete végén már világszerte ismert híres mikológus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja Kalchbrenner Károly, aki kezdetben Szepes- olasziban volt evangélikus lelkész. Vele együtt gyűjtött és dolgozott Hazslinszky Frigyes is. aki Eperjesen volt tanár. Gazdag gyűjtött anyagából számos dolgozatban ismertette e vidék gombáit, nemcsak a kalaposgombákat hanem a növényi kórokozókat is. Ugyanebben a korban élt az emberi kórokozó gombák első magyar kutatója. Gruby Dávid orvos, aki hazájától távol Párizsban élt. Egész munkásságát az ember egészségét rontó mikroszkopikus lények kutatásának szentelte, felfedezéseire az egész tudományos világ felfigyelt. A múlt század végén élt magyar -mikológusok legkimagaslóbb tudósa Istvánffi Gyula vob, akit több ízben nemzetközi elismeréssel is kitüntettek. Vele egy- időben működött Hollós László mint tanár Kecskeméten, aki az értékes gyűjteményét igazgatója intézkedése miatt elégette. Élete végén Szekszárdon gyűjtött, és innen jelentek meg munkái. A teljesség igénye nélkül álljon még itt Szemere László neve, aki gombáskönyvével és a föld alatti gombák eredményeit ismertető könyvével tűnt ki. Moesz Gusztáv neve szintén világszerte ismert. Bánhegyi József professzor, aki tudományos munkája mellett kiváló tanítványokat nevelt. Ma is dolgoznak hazánkban neves gombakutatók (Bohus Gábor, Kalmár Zoltán, Babos Lórántné, Vöröss László, Tóth Sándor és mások), akik valamennyien azért fáradoznak, hogy hazánk minden Iájának gombavilágát feltárják. Dr. Vass Anna Művese-kezelés a pécsi Urológiai Klinikán Fotó: Proksza L.
