Dunántúli Napló, 1984. október (41. évfolyam, 270-300. szám)
1984-10-03 / 272. szám
1984. október 3-, szerda Dunántúli napló 3 Szabálysértések Pécsett Leggyakrabban: lopás Hogy hány szabálysértési üggyel birkóznak egy-egy évben Pécsett, a Városi Tanács V. B. Hivatal igazgatási osztálya szabálysértési csoportjánál, az persze nagyon sok tényezőtől függ. Értelmetlen is lenne az okok kimerítő felsorolásával próbálkozni, csak kettőről teszünk említést: tapasztalat, hogy az alkohol itt is hat, s talán nem is annyira az a megdöbbentő, amit ilyen állapotban egymás fejéhez vágnak az emberek, hanem inkább az: milyen csekélységek válthatnak ki súlyos összetűzéseket; de vegyünk egy „idegen" okot is, ami a város lakóitól lényegében független: nyilván kevesebbekre kellene szabálysértési bünetést kiszabni „nyilvános helyen való vi- zelés" miatt, ha több lenne — ahogy dr. Pozsárkó István, az említett csoport vezetője fogalmazza — a közvécé ... * A tények azonban tények, s ezek között aligha lehet elsikkadni az felett, hogy az utóbbi években Pécsett — majdnem egyenletesen — nő a szabálysértési ügyek száma. De először: mit nevezünk szabálysértésnek? Azokat a cselekményeket, amelyek a társadalomra kisebb veszélyt jelentenek, bűntettnek minősíteni ezeket túlzás lenne — jóllehet: például a tulajdon elleni cselekmények esetében a szabálysértés felső hatóra 200 forintról 2000 forintra emelkedett. Tehát ami régen bűn- cselekmény volt, most „csak" szabálysértés... Egy ok miatt a szabálysértési ügyintézés „kilóg" a tanácsi munkából. — Büntetni kell, ez adja sajátosságát — mondja dr. Pozsárkó István. — Nem véletlen, hogy amíg a tanácsi munkát általában az államigazgatási törvény határozza meg, a szabálysértésekre külön törvény van, amit szakmai körökben kis büntetőeljárásnak neveznek. Ha már az előbb az értékhatár emelését említettük — s ez ugyancsak hozzájárult a szabálysértések számának emelkedéséhez —, nézzük meg, hány ilyen cselekményt követtek el Pécsett az utóbbi években, melyek ezek közül a leggyakoribbak? 1978-ban 1600— 1700 között volt a szabálysértési ügyek száma két év múlva meghaladta a 2100-at 1982- ben megközelítette a 2200-at, s dr. Pozsárkó számításai szerint ebben az évben elérheti a 2800-at. Ezek között a legjellemzőbb évek óta a tulajdon elleni szabálysértés (a múlt évben 916, az ezek miatt kiszabott büntetés összesen 1 millió 382 000 forint volt), de gyakori az árdrágítás, a csendháborítás, a becsületsértés, a magánlaksértés, vagy a tűzrendészeti, közegészségügyi szabályok megszegése is. Gondolnak arra is a szabálysértési csoportnál, hogy az éppen a napokban munkához látott közterületfelügyeleti csoport tevékenységének eredményeként tovább emelkedik majd Pécsett a szabálysértési feljelentések száma. Várhatóan tovább nő a feljelentések száma Hiányzik az önfegyelem Mondhatnánk: ennyi ügy- és ilyen sokféle — „eltemeti” a szabálysértési csoportot. S valóban: alig-alig látszanak ki az aktatömegből. — A négy évvel ezelőttihez képest — mondja dr. Pozsárkó István — mintegy 30 százalékkal emelkedett a szabálysértési ügyek száma — ám akkor is most is négy főből álló csoport intézi ezeket. Időnként elkerülhetetlenül szembe kell néznünk a gonddal: lehet-e teljes mélységig egy-egy feljelentést kivizsgálni, tisztán látni minden ügy megannyi oldalát... Ugyanakkor vannak olyan szabálysértések, amelyek végére nagyon gyakran nem lehet pontot tenni: például a tan- kötelezetvség megszegése. Hiába büntetünk meg egy felelőtlen szülőt — egyébként érthetetlenül alacsonynak ítélem meg az ez miatt kiszabható büntetés felső határát: 1000 forint-, rendszerint ismét találkozunk vele. Előfordul, hogy egy iskola nyolcszor-tízszer is feljelentést tesz ugyanaz a szülő ellen . . . Vagy a notórius tolvajok! Néha már „törzsgárdaként" kell őket számon tartanunk. — És ha szigorodnának a büntetések? — Szigorodnak! A szabály- sértés miatt kiszabható büntetés felső határa 20 000 forint — nemegyszer róttuk ki —, a legkevesebb 100 forint. Az átlagos büntetés 1979-ben 1157, 1983-ban 1561 forint volt. Az összbírság ebben a két évben 1 millió 591 000, illetve 2 millió 594 000 forint. Vagyis: szigorúbbak a kirótt büntetések, de mindjárt hozzá kell tennem: ezek átválthatok elzárásra — mondjuk 20 000 forint 50 napra —, s nem ritka, hogy ügyfelünk inkább ezt vá- lasztja: koszt, fűtés... 1979- ben a letöltött elzárás még csak 9 volt, három év múlva már 52. Tisztában vagyunk természetesen azzal, hogy a megelőzés érdekében eszköz lehet a kezünkben a szigor, de ha a csoport büntetési gyakorlatában eljutott már a speciális maximumig — az adott szabálysértés miatt kiszabható pénzbüntetés felső határáig —, akkor mi többet nem tehetünk a már jelzett emelkedő tendencia megállításáért. — Ezek szerint nincs is visz- szatartó ereje a szabálysértési büntetéseknek? — Általában van, például nagyon kevés a lopások esetében a visszaeső, a mintegy 900-ból 30—40. Úgy vélem azonban, hogy — túl az állampolgárok önfegyelmező kész- ségének-képességének javításán — átfogóbb intézkedésekkel kell törekedni a meglehetősen elszomorító kép megváltoztatására. Nem kell feltétlenül nagy horderejű dolgokra gondolni. Hogy a már Környezetvédelmi klubok, figyelem! A KISZ Központi Bizottsága Ifjúsági Környezetvédelmi Tanácsa az Országos Környezet- és Természet- védelmi Hivatallal, a Hazafias Népfront Országos Tanácsával és a TIT Természettudományi Stúdiójával közösen pályázatot hirdet környezetvédelmi klubok, körök, közösségek részére. A pályázat célja olyan környezet- védelmi közösségi programok megismerése és megismertetése, amelyek hatékonyan szolgálják a környezetvédelmi szemléletformálást, a fiatalok környezeti ismereteinek gyarapítását, elősegítik a természet, a növény- és állatvilág megismertetését, megszerettetését és megóvását, hozzájárulnak a lakóhely, lakókörnyezet szépítéséhez, fejlesztéséhez, környezeti kultúránk színvonalának emeléséhez. A pályamű tartalmazza a közösség eddigi tevékenységének ismertetését és azt a tagság által elfogadott programot, amelyet a közeljövőben szándékozik megvalósítani. Minden egyes környezetvédelmi klub, kör, egyesület pályázatára számítanak a meghirdetők. A pályázat jeligés, a pályaművet 3 példányban kell megküldeni az Ifjúsági Környezetvédelmi Tanács titkárságára (Budapest, XIII., Újpesti rakpart 37-38.). A borítékra írják rá: Környezetvédelmi Klub — pályázat. Külön zárt borítékban kérik feltüntetni a .klub, kör pontos nevét, címét, a klub vezetőjének nevét, címét, a tagok számát. A pályamű beküldési határideje: 1984. NOVEMBER 15. A pályaművek díjazása a következő: első díj 25 ezer, második díj 15 ezer, harmadik díj 10 ezer forint. A nem díjazott, arra érdemes pályázatok megvalósításához az Ifjúsági Környezetvédelmi Tanács anyagi támogatást nyújt. Az eredmény- hirdetésre 1984 decemberében kerül sor. mondott példánál maradjak, csökkentené a szabálysértések számát Pécsett néhány nyilvános vécé megépítése is. Nekünk újabb feladattal kell szembenéznünk: megalakul a közeljövőben a városi tanácson az árellenőrzési csoport, jogosulatlan kereskedés1, árdrágítás, vásárlók megkárosítása alapján tett feljelentések száma valószínűleg emelkedni fog ... Mészáros Attila Őszi marketingbörze Kedden, a Metró művelődési házban megkezdődött a Közlekedési Marketing Gazdasági Társa- sáq által rendezett őszi marketing börze. A kínálat igen sokrétű: vaskohászati termékek, építő. és faanyagok, elektromos cikkek, kötőelemek, szerszámok, járműalkatrészek, valamint különféle gépek egyaránt megtalálhatók a börzén. A termékskálát szélesítik a résztvevő külföldi cégek, melyek egyebek között sport, és búvárfelszereléseket, s gépeket ajánlanak megvételre. Hoventa ’84 Korszerű technika a kereskedelemben és a vendéglátásban Az idei Budapesti Nemzetközi Vásár izgalmas újdonságokkal mutatta be, hogy a hazai és a külföldi kereskedelmi technika hogyan fejlődött. A BNV F-pavilonjában volt látható — a HOVENTA ’84. nevű kiállítás keretében — a 6. nemzetközi kereskedelmi- és vendéglátótechnikai szakkiállítás. A kirakati babáktól a mérésen, csomagoláson át a digitális pénztárgépekig 18 kereskedel- mi-vendéglátóipari munka legkorszerűbb eljárásait, eszközeit találhattuk itt. (gy az ismertetés nem lehet teljeskörű. De kiragadott példákkal jól érzékeltethető, hogy merre halad idehaza és külföldön a kereskedelem- és vendéglátótechnika. Szervezettebb gyógyítómunka A sebészeti ambulancia már hétfőtől várja a betegeket Fotó: Läufer László Folytatódik a komlói kórház és rendelőintézet korszerűsítése Szubintenzív betegőrző kórterem a sebészeten A negyedszázada működő komlói kórház több változást is megért már az évek során. Az egykori legényszállót, a bányától örökölt épületet előbb új szárnnyal toldották meg, majd a 60-as évek végefelé sor került az első jelentősebb korszerűsítésre. Mintegy másfél évtized múltán azonban ismét szükségessé vált néhány újabb módosítás. A munkálatokkal párhuzamosan folyó átszervezés kiterjed a komlói egészségügy minden területére. Célja, az intézmények ésszerű és gazdaságos működtetése, az igényeknek és az egyre növekvő elvárásoknak minél jobban megfelelő betegellátás biztosítása. Komlón úgy akarják az egészségügyi intézmények munkáját javítani, hogy az azonos vagy az összefüggő feladatokat még inkább egy helyre koncentrálják. Jobb szervezéssel szeretnék elkerülni a betegek sétáltatását, és olyan egységeket kívánnak kialakítani, ahol a szükséges műszerek, eszközök, valamint a szakmai háttér egyaránt rendelkezésre áll. így pl. a kórházban kapott helyet a sebészeti szakrendelés, amely október elsején, hétfőn kezdte meg a munkát. Mindez annak függvénye volt, elkészül-e időben a kiszolgáló röntgenhelyiség. Enélkül ugyanis a megnövekedett beteg- forgalom ellátása — annak ellenére, hogy egy korszerűbb, félautomata előhívóberendezést is fölszerelnek — nem oldható meg. A rendelőintézet belső átalakítását szeptember második felében kezdi a Sásdi Költségvetési özem. Elsőként a központi kartonozó megépítése a feladat. Ezt követi egy újabb ütem, amelynek során megkezdik a felszabaduló röntgenhelyiségek átalakítását. Az épület alsó szintjével valószínűleg jövő februárra végeznek, ezután kerül sorra az emelet átépítése, míg a munkálatok teljes befejezése 1985 nyarára várható. A szakmai, technikai korszerűsítés egyik fontos láncszeme volt a szubintenzív részleg kialakítása. Ez azonban nem teljesen úgy valósul meg, ahogy eredetileg tervezték. Időközben ugyanis napvilágot látott egy új rendelkezés, amely szabályozza az anesztezilógiai és intenzív betegellátó szolgálat működését. Az Egészségügyi Közlönyben megjelent szabályozás részletesen előírja, hogy milyen feltételek mellett mit és hogyan lehet kialakítani. Ennek megfelelően a komlói kórház belgyógyászati osztályán négy magasan műszerezett ágyat létesítenek, a sebészeten pedig szubintenzív betegőrző kórtermet alakítanak ki. Hasonló változás lesz a nőgyógyászati osztályon is, ahol két ágy áll majd rendelkezésre az előbbivel azonos célokkal. A beteg részére tulajdonképpen előnyt jelent, ha a műtét után ugyanarra az osztályra viszik vissza, de lényegesen jobb körülmények közé. A rászoruló ilyenkor éppenúgy megkapja a legfontosabb kezelést, mint ha intenzív osztályra kerülne. Ettől függetlenül ennek a részlegnek a kialakítása is napirenden marad, hiszen a következő tervidőszakban sorrakerü- lő kórházrekonstrukció kapcsán az előírásoknak megfelelő szubintenzív részleg kialakítását is tervezik. A megoldást a szakember- hiány nehezíti. Ám Komlón már most gondoltak erre is, a jelenlegi felállásban minden osztály biztosítja saját kórterméhez a létszámot. Később a megfelelő gyakorlattal és képzettséggel rendelkezők lesznek az önálló részleg dolgozói. Természetesen a szükséges ismereteket időközben el kell sajátítani. A kórház ehhez nem csupán külső segítséget vár, de maga is ösztönzi dolgozóit. Az önerőből végrehajtott bővítések, korszerűsítések és különféle átcsoportosítások várhatóan eredményesebbé teszik a komlói egészségüavi intézmények működését. Az eddig kihasználatlan tartalékok mozgósítása minden bizonnyal gazdagítja a betegellátás színvonalát. Ennek ellenére szükség van a kórház teljes rekonstrukciójára is. Az épület elektromos- és vízhálózata — sok más egyébbel együtt — alaposan megérett a cserére, felújításra. Mindehhez jó alapot ad az a tanulmányterv, amelyet a Mecseki Szénbányák tervezői készítettek társadalmi munkában. Az elképzelés szerint mintegy 40—41 millió forintra lenne szükség, hogy a megkezdett átszervezés és az azt folytató teljes felújítás valóban elérje célját, s az intézmény úgy működhessen, ahogy keli, nagyobb gondok és zökkenők nélkül. Ferenci Demeter Legközérdekűbb minden látogató számára valószínűleg a Budapesti Gyermekélelmezési Vállalat „Tányér” bisztrója volt. A vállalat ugyanis ezen a néven létrehozott egy újszerű, meleg ételt szolgáltató üzletláncot, s ennek egyik üzletét kitelepítette a vásárra. Lényegében konténervendéglőröl van szó. Fő jellemzői: egységes, 22 forint áron árusít naponta egyfajta meleg ételt. Ezt egyedül ennél a vállalatnál használt, melegentartó ételszállító ládában kapja meg az üzlet, tehát a helyszínen nem főznek. Tányér, evőeszköz műanyagból készült, eldobó rendszerű, tehát mosogatás sincs. Vagyis Magyarországon is megoldották és alkalmazzák a fejlett ipari országok gyermek- élelmezésének sok eljárását. A vállalat a tányér-bisztró üzletlánccal konyháinak egy részében kívánja leterhelni a mutatkozó szabad munkaerőt. Másrészt a budapesti lakosságot gyors, olcsó egytál melegétellel kívánja ellátni. Az étel- választékban bográcsgulyás, húsos zöldbableves, székely- gulyás, frankfurti leves, marha- pörkölt tarhonyával, töltöttkáposzta, babgulyás és más hasonló jellegű ételek szerepelnek. Az ételt a tányérbisztróhoz legközelebb eső nagykonyhában főzik és délelőtt 10 órakor meleqen tartó ládákban szállítják ki. A bisztróban a ládát villamos hálózatba csatlakoztatják, így nincs szük- séq átrakásra, melegítésre, az a ládában forró marad. A munkát — a terv szerint — bisztrónként egy ember látja el, a nagyobb bisztrókban kettő. Fizetésüket tiszta jutalékos rendszerben kapják, adagonként 1 forintot. A NOVIKI, o Kisüzemi Innovációs Iroda három terméke közül a legnagyobb tömegeket a melegvízadagoló autö- mata érinti. Használatát a külföldi kempingekben járt magyarok már sok helyütt megismerték. Jó eszköz a melegvízpazarlás ellen olyan helyeken, ahol nagyobb tömeg van, ezen kívül energiatakarékosságot is jelent. Kivitele egyszerű, működése megbízható. A működtető elem egy zseton, melynek készülékbe ejtésekor egy időmérő és egy mágneses szelep kezd működni. Az adagolás időtartama tág határok között változtatható. Készülékei a SIÓTOUR kempingjeiben jól működnek. A külföldi kiállítók közül nagy sikert aratott a H. D. Sheldon and Company New York-i vállalat. Ez a cég harmincöt éve alakult és munkájával az USA legnagyobb vendéglátóipari gépszállítója lett. Különösen a gyorsfalatozó üzletek alkalmazhatják igen jól a gépeit. Pesten a pizza sütéséhez gáz-, vagy villanyüzemre ajánl egyszerű, szállítópályás kemencéket. Ezek hatékonyságát a sugárzó hő mellett légkeringtetés is fokozza. A nyolcszeletes kisüzemi készüléktől a percenként 25 pizzát sütő forgókosaras készülékig sokféle gyártmányt bemutattak. A vendég várakozásának nulla percre csökkentése végett infralámpaernyőkkel tartják melegen a pizzát, illetve fűtött polcok, fűtöttpárnás vitrinek segítségével. Végül is: az idei Budapesti Nemzetközi Vásárra a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmának — és persze velük együtt a bolti vásárlóknak, vendégeknek— is érdemes volt felutazni. F. D.
