Dunántúli Napló, 1984. október (41. évfolyam, 270-300. szám)

1984-10-17 / 286. szám

1984. október 17., szerda Dunántúlt napló 5 Tudományos ülésszak a területfejlesztésről és területi statisztikáról Az ülésszak résztvevőinek egy csoportja Október 18-án Nyílt nap a PJPTE Közgazdaságtudományi Karán Mit kell tennie a középisko­lásnak, hogy közénk kerüljön? Mi vár rá, ha sikerül a felvéte­li? Mit nyújt, mit ígér a1 pálya, amire a tanulmányok felkészí­tik? . .. Ezekre a kérdésekre kí­ván megválaszolni a Pécsi Ja­nus Pannonius Tudományegye­tem Közgazdaságtudományi Kara október 18-án, amikor is nyílt napot tart és várja a köz­gazdász pálya iránt érdeklődő fiatalokat. A program a Rákóczi út 80- ban reggel 8 órakor kezdődik: tájékoztató hangzik el az egye­temi életről, a felvételiről, be­mutatkoznak a tanszékek. Tíz órától az érdeklődők szabadon látogathatják a karon folyó elő­adásokat és gyakorlati órákat. A Vlll-as előadóban egész na­pon át videó-bemutató az egyetemi éledről, neves közgaz­dászok, tudósok előadásai fel­vételről. A földszinti gépterem­ben számítógép-bemutató. A kíváncsi fiatalok megismerked­hetnek a könyvtárral, elviszik őket a kollégiumokba is. A PJPTE Közgazdaságtudo­mányi Karaévente80—100 köz­gazdászt indít útnak, s — mint azt a nyílt napra hívó tájékoz­tató füzetecskéből megtudhat­juk — négy földrész több mint 15 országából fogadnak hall­gatókat. A jelentkezők a nap­pali tagozaton az ipari terve­ző-szervező, az áruforgalmi és a mezőgazdasági szakok közül választhatnak. Speciális lehető­ség a közgazdász szakfordítói képzés: itt a hallgatók a dip­loma mellé fordítói oklevelet is kapnak. A karon az oktatás négy évig tart, a hatodik és hetedik félév után vállalatok­nál, üzemeknél — esetleg kül­földön — kell szakmai gyakor­latot végezni. A végzősök szá­mát az évente beérkező állás- hirdetések száma két-háromszor meghaladja. Új válaszokat a területi fejlődés új kihívásaira Falucsoportok, település­együttesek megtartó képességét kell erősíteni Diákok szüretelnek Villányban A kisharsónyi területen az 500-as Szakmunkásképző, a szoborparkkal szembeni részen az 506-os intézet diákjai szedték a szőlőt. Läufer László felvételei Egyéni elszámolás levonások nélkül Ismerkedés, beszélgetés munka közben Dr. Kiss Albertnak, a Köz­ponti Statisztikai Hivatal álta­lános elnökhelyettesének az elnökletével kezdődött tegnap délelőtt az MSZMP Baranya megyei Bizottsága oktatási igazgatóságán a Magyar Köz- gazdasági Társaság és Bara­nya megyei szervezetének a rendezésében a területfejlesz­téssel és területi statisztikával foglalkozó kétnapos tudomá­nyos ülésszak. A plenáris ülés első előadását dr. Enyedi György akadémikus, az MTA Regionális Kutatások Központ­jának a főigazgatója, a Du­nántúli Tudományos Intézet igazgatója tartotta a terület- és településfejlesztéssel kap­csolatos kutatások fő irányai­ról és feladatairól Az elmúlt évtizedek egyenlőtlenségeket szülő területfejlesztéséből ki­indulva mutatott rá arra, hogy a területi fejlődés új kihívó- ' saira új válaszokat kell meg­fogalmazni, s ezek alapja, hogy az új tervezési metodika általános tendenciákat vázol fel a részfeladatok meghatá­rozása nélkül, s a döntések­ben is a helyi szerveké a na­gyobb szerep. Az új, hosszú távú területfejlesztési koncep­ció további decentralizációt tételez fel a helyi politika fo­kozottabb érvényesülése érde­kében. Melyek ebben a hely­zetben ‘ a tudományra háruló kutatási, feladatok? Fel kell tárni a tartós regionális gazda­sági-társadalmi folyamatokat, vizsgálni a terület- és telepü­lésrendezés alakulását, az ur­banizáció folyamatát, s ele­mezni az új terület- és tele­püléspolitika szabályozási, irá­nyítási rendszerének a haté­konyságát. Dr. Geisz Mihály, a Baranya megyei Pártbizottság gazda­ságpolitikai osztályának a ve­zetője megállapította, hogy helyenként földcsuszamlásszerű a népességszám csökkenése, ami a maradó népesség ösz- szetételének torzulásához ve­zet, gazdaságtalanná téve az ellátást is. A jelenlegi bara­nyai településstruktúra hosszú távon is gondot okoz, a meg­oldás csak helyi erőfeszítések alapján elképzelhetetlen. A következőkben a helyi fejlesz­tés célkitűzéseit körvonalazta. A délelőtti plenáris ülés utolsó előadását Kovács Tibor statisztikai főtanácsos, a KSH főosztályvezető-helyettese tar­totta a településhálózat-fej­lesztés fő irányairól és a tele­pülésstatisztika feladatairól. Kijelentette: a jó ütemű urba­nizációs folyamatot nem sza­bad leállítani, de át kell te­relni a közép- és kisvárosok hálózatára a nagyvárosok túl­koncentrált urbanizációjának az ellensúlyozása végett. A következő másfél évtizedben töretlennek ígérkezik a falu­hálózat differenciált fejlődé­se, ami elvezethet egy, a mai­nál jobb szerkezetű, az ott élők érdekeit jobban szolgáló, magasabb színvonalú telepü­lésrendszerhez. Az aprófalvak, törpetelepülések bonyolult problematikája a megállapí­tása szerint még mindig nyi­tott, s ennek kapcsán kifejtet­te: ha a következő 15 évet 380 ezer fő népességcsökke­néssel akarjuk „megúszni", tu­domásul kell vennünk, hogy ez a városok mérsékelt ütemű né­pességnövekedése mellett a faluhálózat csaknem egymil­liós népességcsökkenésével jár, a mai faluhálózattal kap­csolatos követelmények fenn­tartásának tehát kevés a rea­litása. A népességmegtartó képesség fogalmát nem egyes falvakra kell értelmezi, a tár­sadalmi cél falucsoportok, te­lepülésegyüttesek megtartóké­pességének az erősítése lehet, azaz a megfogalmazása sze­rint: „Az egy települést érintő konzerv szemléletet lel kell ol­dani." Az ország egészét a népesség fogyása jellemzi, aminek a területi kihatásai ma még ismeretlenek. H. I. Marjai József miniszterelnök, helyettes és Ali Warthana, az Indonéz Köztársaság gazdasá­gi, pénzügyi, ipari és fejlesz­tési ügyek irányításáért felelős tárcaközi együttműködési mi­nisztere kedden a Parlament­ben aláírtai a hazánk és az In­donéz Köztársaság közötti gazdasági és kereskedelmi együttműködésről folytatott tárgyalások jegyzőkönyvét. Marjai József és Ali Wartha, na tárgyalásaik során eszme­cserét folytattak a nemzetközi politika és gazdaság helyze­téről, kölcsönösen ismertették országaik mai állapotát és fejlesztési elképzeléseiket. Át­tekintették a két ország közöt­ti kereskedelmi és gazdasági együttműködés eddigi alakulá­sát. Mindkét fél kifejezte a Kisharsányban és a Szársom- lyóhegy lábánál ezerkétszáz szakmunkástanuló szüreteli a híres villányi szőlőt. Naponta kétszáz kilogramm csemege és borszőlőt szednek fejenként a pécsi 500-as és 506-os szak­munkásképző-intézetek tanulói. Munkájukra nagy szükség van, hiszen af sok eső és a kevés napsütés miatt később kerül­nek le a fürtök a tőkéről, mint az elmúlt években. Mindennap reggel hét óra­kor indulnak a bérautóbuszok Pécsről, s fél kilenckor-kilenc­kétoldalú kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejlesztésének tá­mogatására irányuló határo­zott szándékát. Ösztönzik és elősegítik a kereskedelmi kai- marák, a magyar és az indo­néz vállalatok közötti rendsze­res kapcsolatok megteremtését és folyamatos bővítését. Meg­vizsgálták azokat a területe­ket, ahol lehetőség van a köl­csönös áruszállítások növelé­sére és .kiszélesítésére, műsza­ki-tudományos és termelési is­meretek átadására, közös hasznosítására. Egyetértettek a két ország közötti gazdasá. gUecyüttműködési vegyesbi­zottság létrehozásának szüksé­gességében. Ali Warthana találkozott Kapolyi László ipari miniszter­rel és Veress Péter külkereske­delmi miniszterrel. kor már ekezdődik a munka és fél kettőig dolgoznak fiúk és lányok. Az elmúlt hetekben már kétezerkétszáz általános és kö­zépiskolás szedte a1 szőlőt, és a jövő héten még 350 szakmun­kástanuló és a Zipernovszky Károly Gépipari Szakközépis­kola 900 tanulója fejezi be a szőlőszüretet. Szkrajcsics Pál az 506. szá­mú Szakmunkásképző intézet tanára a következőket mond­ta az idei szüretről: — Tizenhárom osztályunk szüretel jelenleg a villányi gaz­daságban. Két hétig vagyunk itt, két csoporttal. Mindig azok az osztályok jönnek Villányba, akiknek az iskolában lenne órájuk. A termelési gyakorla­tokról nem kérünk ki senkit sem. Az egyedi teljesítmények alap­ján kapják a fizetésüket a ta­nulók, de mindenki bead az is­kolai KISZ-szervezet javára száz forintot. Harmadik éve já­runk vissza rendszeresen. Elé­gedettek vagyunk az itteni kö­rülményekkel. Az elsősöknek az őszi mezőgazdasági munka jó alkalom arra, hogy megismer­kedjenek egymással és taná­raikkal. Nagyharsány után nemsok­kal ismét autóbuszok parkolnak az út mentén és a bekötőuta­kon. Kisharsányban szedik a szőlőt az 500-as Szakmunkás- képző Intézet tanulói. Itt első évesek dolgoznak. Ők először szednek szőlőt Villányban. — A gazdaság vezetői di­csérték tanulóinkat — mondták a nevelők. Igaz, nem szedtek annyi szőlőt mint a középisko­lások, de sokkal fegyelmezet­tebbnek tartják őket. Az osztályfőnökök eljöttek, hogy közelebbről megismerhes­sék diákjaikat. Az elmúlt évek­ben a Kutasi Állami Gazda­ságban szedték az almát, ott kint is laktak. Az idén a ter­mést elverte a jég, ezért vá­lasztották a villányi gazdaságot. Szakmunkástanulók vesznék bennünket körül, jólesik nekik egy kis pihenés. Könnyen szó­ra bírhatok és elmondják véle­ményüket. — Romantikusabb lenne, ha nem mindennap utaznánk, ha­nem kiköltöznénk egy hétre. —i Végre jókat lehet beszél­getni. Az sem rossz, hogy ve­lünk együtf szedik a szőlőt a tanáraink is. A szakmunkáskép­zősben az osztálytársainkkal és tanárainkkal csak kéthetente négy napot találkoztunk, itt meg egész délelőtt együtt le­hetünk .. . Sz. K. Magyar-indonéz gazdasági tárgyalások Béke­staféta Az október 27—28-án Buda­pesten megrendezendő X. Or­szágos Békekonferencia tiszte­letére békestafétát indítanak. Az ország minden tájáról a bé­kestaféták október 26-án délu­tán érkeznek Budapestre a Parlament előtt lezajló béke­gyűlés színhelyére. Baranyában a békestafétát a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottsága, a Szakszer­vezetek Baranya megyei Taná­csa, a KISZ Baranya megyei Bi­zottsága, a Baranya megyei Ta­nács VB művelődési osztálya, a megyei úttörőelnökség, a me­gyei testnevelési és sporthivatal szervezi. Megyénkbe a staféta Somogy megyéből érkezik október 21- én vasárnap délután. A staféta fogadó ünnepsége Szentlászlón lesz 16 órakor. Innen a staféta­botot motorosok viszik Sziget­várra. Baranyai útját hétfőn reggel folytatja a békestaféta. Szigetváron délelőtt 9 órakor a Zrínyi téren rendeznek ünnep­séget a staféta indítására. A motoros staféta Pécs felé ha­ladva 9.30-ra ér Nagypeterdre, majd az itteni rövid ünnepség után 10 órakor' érkezik Szent- lőrincre az Erzsébet utcába. A szentlőrinci ünnepséget köve­tően a staféta következő meg­állója 10.45-kor Pécs, az Ifjú­sági Ház előtti parkoló lesz. Fél órás ünnepség után a motoro­sok a stafétabotot tovább viszik Pécsváradra, ahol 11.45-kor a művelődési ház előtti téren tart­ják a szalagkötő ünnepséget. Ezután a staféta 12.30-ra ér­kezik a mecseknádasdi Temp­lom térre, majd 12.45-re Hidas határába. A baranyai szervezők 13 órakor Bonyhádon adják át a stafétát a Tolna megyei kül­döttségnek. A staféta fő útvonalához csil­lagszerűen csatlakoznak a töb­bi baranyai városból induló staféták. Siklósról 9.45-kor ün­nepség keretében indítják a csillagstafétát, amely Harkány és Szalánta érintésével Pécsett az Ifjúsági Ház előtt csatlako­zik a stafétához. Komlón 10.45- kor rendezik a csillagstaféta in­dító ünnepséget, majd a bá­nyászváros küldöttsége Hosszú- hetény érintésével Pécsváradon csatlakozik a stafétához. A mohácsi csillagstaféta a 10 órakor kezdődő ünnepség után Szajk, Boly és Szederkény érin­tésével szintén Pécsváradon kapcsolódik a staféta fő vona­lához. A staféta és a csillagstafé­ták valamennyi induló állomá­sán és közbeeső megállóhelyén a városok, illetve községek dol­gozóinak, diákjainak, népfront és szakszervezeti szerveinek képviselői kötnek szalagot a stafétabotra. Spirálcső Törökországba Törökországi kikötőépítő­céggel kötött üzletet a Dunai Vasmű. A török partner 1300 tonna spirálisan hegesztett csövet rendelt a kohászati kombináttól, amelynek másfél hónap alatt kell eleget tennie a rendelésnek. A munkát megkezdték, és várhatóan november közepére készülnek el vele. A hat és fél kilométer hosszúságú, spiráli­san hegesztett csőkíqyót ter­mészetesen darabokban, vas­úton szállítják Törökországba, ahol egy kikötő bővítésénél használják fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom