Dunántúli Napló, 1984. október (41. évfolyam, 270-300. szám)

1984-10-16 / 285. szám

1984. október 16., kedd Dunántúlt napló 5 „Értelmiség? Értelmesség!” Megnyílt a 13. tokaji írótalálkozó Huszár Tibor akadémikus vitaindítója (Munkatársunk telefonjelentése) Tiszaladányból a tokaji hegy­től délre fekvő faluból olyannak latszik a '„királyok borát, a bo­rok királyát" termő csúcsos hegy, mint á Pécstől délre fekvő községekből, falvakból a Misi- na-tető — még a tévétorony sem hiányzik róla. A Tisza menti faluban vasárnap délu­tán megnyílt 13. tokaji írótábor vendégei természetesen nem a panoráma kedvéért látogattak ide, hanem azért, hogy a ko­rábban itt járt nagy íróelődök­re, Móricz Zsigmondra, Szabó Pálra, Sinka Istvánra, Veres Péterre, Darvas Józsefre emlé­kezzenek. Tiszaladányra, szor­galmas népére Móricz még a 30-as évek végén hívta fel a maqyar értelmiség figyelmét. Különösen azt becsülte ebben a faluban, hogy népe nemcsak megtermelni tudta az árut, ha­nem eladni is. A ladányiak a szomszéd községekkel együtt már 1942-ben az értékesítést célzó népszövetkezetet alakí­tottak. A falu gyakran és szívesen látott vendége volt a felszaba­dulás után is Darvas József, aki korábban menedéket talált itt, s akinek emlékét a róla elneve­zett ‘iskola falán márványtábla örökíti meg. „A világot igenis meq lehet változtatni — hirdeti a felirat —, az életünk rajta, hogy a mi igazunk legyen igaz­ság". Mindez amellett, hogy a tokaii összejövetelek céljára ál­talában is rámutat, egyben utal az idei tábor konkrét témájára is: újabb jelentős feladatok előtt keresni és megtalálni ér­telmiségünk alkotásra kész erő­it, azokat a formákat és meg­oldásokat, amelyek révén még nagyobb felelősségvállalással veheti ki részét társadalmunk építésének közös munkájából. Ki tud többet a Ki tud többet a Szovjetunió­ról? címmel oolitikai vetélke­dősorozatot hirdet hazánk fel- szabadulásának 40. évforduté- ja alkalmából a Művelődési Minisztérium, a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság, a Lapki­adó Vállalat és a Szovjetunió című folyóirat szerkesztősége az 1984/85-ös tanévre a kö­zépiskolai felnőttoktatási in­tézmények hallgatói részére, a KISZ Központi Bizottságával közösen pedig a középfokú tanintézetek diákjainak. A vetélkedő célja, hogy a résztvevők általános műveltsé­gük fejlesztésén túl — még jobban megismerjék a Szov­jetunió népeinek életét, újabb részletekkel gyarapítsák isme­reteiket közös történeti múl­tunk eredményeiről. Az idei sorozatra négy fős csapatokkal valamennyi kö­zépfokú oktatási intézmény ne­vezhet. A fordulókban külön Ezt a sokoldalú komplex fel­adatot világította meg alapos elméleti és történeti igénnyel Dr. Huszár Tibor akadémikus­nak, az ELTE Szociológiai Inté­zete igazgatójának előadása tegnap, a találkozó első mun­kanapján. Lényegbevágó vo­násokkal jellemezte értelmisé­günk 50-es évekbeli, illetve későbbi megváltozott szerepét, helyét a társadalmi makrostruk- túrában, majd a mai feladato­kat elemezte. A szakszerűség, a szakember- képzés helyzete az új techni­kák, technológiák befogadása, valamint az értelmiség vezető szerepe, illetve a hatalomhoz való viszonya szempontjából. Hangoztatta: gazdasági refor­munk megvalósításának döntő kérdése, képesek-e tudósaink, „humán” és „reál” szakembe­reink eleget tenni az új köve­telményeknek a aazdaság, a gyorsuló idő minőséqi követel­ményei szerint. Ennek feltétele az értelmiségi munka értékének helyreállítása, mivel a réai bér és jövedelemarányok fölött el­járt az idő, nemcsak az értel­miségi tudás, hanem a kvalifi­kált szakmunkások dotációja tekintetében is. Részletesen szólt a mezőgazdaságban qyorsabban, az iparban lassab­ban teret nyerő innovációról — az előbbiek kapcsán a Bátyi Mezőaazdasáqi Kombinátot is ió példaként említve —, .az ér­telmiség identitás tudatával kapcsolatban pedig Tüskés Ti­bornak korábban a Napjaink c. folyóiratban megjelent cikkre hivatkozott, aláhúzva: az értel­miség sok tekintetben valóban értelmesség, azaz ilyen közele­désviszony a tennivalókhoz. A vita ma hozzászólásokkal és korreferátumokkal folytató­dik. Varga J. Szovjetunióról? versenyeznek a szakmunkás- tanulók és a középiskolások. A nyolc országos elődöntőt is­kolai és regionális vetélkedők előzik meg. Az országos dön­tőkbe 16 csapat jut. A felnőttoktatási intézmé­nyek hallgatói ugyancsak négy fős csapatokkal nevezhetnek a vetélkedőre. A megyei, buda­pesti döntőkből 1—3 csapat jut az országos elődöntőbe. A vetélkedő első helyen végzett csapatai értékes ju­talomban — többek között szovjetunióbeli társasutazás­ban — részesülnek. A jelentkezési lapokat 1984. november 1-ig kell eljuttatni a megyei, illetve a fővárosi és a kerületi tanácsok művelődési osztályaira, valamint a Lapki­adó Vállalat Magyar Nyelvű Szovjet Lapok Olvasószolgá­lata vetélkedőcsoportja címére (Budapest, VII., Garay u. 5.). Átadták a színi- kritikusok díjait Hétfőn a Fészek Mű­vészklubban átadták a Magyar Színházművészeti Szövetség színikritikusi di­jait, amelyeket az 1983- 84-es évad kiemelkedő tel- . jesitményeiért ítéltek oda. A drámaírói díjat Spiró György Az imposztor című színművéért kapta, a da­rabot a budapesti Katona József Színház játssza. A legjobb előadás diját a budapesti Katona József Színházban bemutatott Bulgakov Menekülés című ■ drámájának rendezéséért Székely Gábor vehette át. Igó Éva a Miskolci Nem­zeti Színház Lulu, valamint Rómeó és Júlia című elő­adásában, Pap Vera a Pesti Színház Farsang cí­mű darabjában, Cserhalmi György a Menekülés című drámában nyújtott játé­káért kapta meg a leg­jobb színészi alakítás di­ját. A legjobb melléksze­replőnek járó dijat Csáká­nyi Eszternek és Lukáts Andornak ítélték oda a kaposvári Hamlet-előadás egy-egy szerepéért. Szakács Györgyi a Farsang jelmezterveiért, Pauer Gyula a kaposvári A Mester és Margarita- előadás díszletterveiért ré­szesült tervezői díjban. A dijakat Kottái Tamás, a Magyar Színházművé­szeti Szövetség színikri­tikus tagozatának elnöke adta át. Van lehetőség a szabálytalanságok megelőzésére * Javul az építési fegyelem Siklóson Az építkezni akaró végig­járja az összes olyan hivatalos szervet, amely az engedélye­zésben dönthet, és ha minden rendben van, megkapja a szükséges papírokat. A hiva­talos szervek idő hiányában nem tudják folyamatosan el­lenőrizni, betartják-e az elő­írásaikat, az építkező ezen fel­buzdulva hamar elfelejti az eredeti — engedélyezett - — tervet. így aztán gyakran a présház helyett lakóházszerű épület áll a szőlőhegyen, amiért a tulajdonost tíz év el­múltával már megbírságolni sem lehet. Végül pedig úgy tűnhet, mintha ennek az. en­gedélyezési láncolatnak semmi értelme se lenne, felesleges bürokrácia csupán. Ennek tarthatatlanságát éreztpk meg a Siklós városi Tanács építészrendészeti szak­emberei. Tavaly elhatározták: következetesebben kell érvényt szerezni döntéseiknek. Ez csak fokozottabb, és főleg rendsze­res ellenőrzéssel lehetséges. 1983 májusától hétvégeken járják a Siklóshoz tartozó te­rületet. A majdnem két év alatt 190 ingatlant tudtak be­járni, mivel a munka pontos­ságot igényel.. Tapasztalataik azt bizonyították, hogy az épí­tési fegyelem laza. Idén azon­ban már javulásról számol­hatnak be —, az ellenőrzés megtette hatását. Az is a tényékhez tartozik, hogy sokan sajnos a megfele-. lő információk hiánya miatt követnek el szabálytalanságo­kat. Objektív okként a hiányos építőanyag-ellátást említhet­jük. Például hiába igyekszik az építtető beszerezni a zárt­kerti épületre előírt piros cse­repet, ha a környéken huza­mosabb időn át csak szürke hullámpalát lehet kapni. A szakemberek most részle­tes intézkedési tervet készítet­tek. Céljuk az engedélytől el­térő építkezések megelőzése, időbeni feltárása, illetve le­állítása. Folytatni fogják a rendszeres építésrendészeti ellenőrzéseket, a szabálytala­nul építkezőket következetesen felelősségre vonják. Ezentúl az építési engedély mellé az építtetőnek adnak egy írás­beli tájékoztatót is. Ebben is­mertetik velük az engedélytől eltérő építkezések jogi és pénzügyi következményeit, il­letve felhívják a figyelmet ar­ra is, hogy szükség esetén tervmódosítást is kérhet. Máger Andrea Revö-bolt nyílott a Kossuth Lajos utcában A nők régi vágya, hogy min­dig valami mást viselhessenek, mint társaik. Ez az elgondolás adxa az ötletet a RUHAKER szakembereinek, amikor elha­tározták, hogy az ország 14 nagyvárosában egyidejűleg nyitják meg a Revü-bolthálóza- tot. Az új üzletekben többnyire az átlagostól eltérő, kis szé­nában készült, színvonalas vá­lasztékot kínálnak. Pécsett a MERUKER Kossuth Lajos utcai boltját szemelték ki erre a célra. A hétfőtől Sztár- Revü néven működő üzletben 1 millió forinttal megnövelt áru­készlet fogadja a vásárlókat. A 110 négyzetméteren csizmát, ci­pőt, konfekciót, kötött- és divat­árut, valamint fehérneműt áru­sítanak. A hazai gyártók termékei mellett a boltban szép számmal találhatók importholmik is. így például indiai ruhák, jugoszláv kötött pulóverek, osztrák blú­zok és uruguayi Westem-csiz- mók. ígéretek szerint, a válasz­ték jövőre még tovább bővül. Időközben a szerződött válla­latok megkezdik a boltok részé­re készülő egyedi darabok gyártását, szállítását. A hálózat fejlesztésének ér­dekessége, hogy nemcsak az üzletek külső dekorációja lesz teljesen azonos, de törekszenek a belső tér egységesítésére is. Azt szeretnék, ha valamennyi Revü-boltban ugyanaz a kép és ugyanaz a választék fogadná a vásárlókat. Ferenci D. Makszim bolgár pátriárka ve­zetésével hazánkban tartózko­dik a bolgár ortodox egyház küldöttsége. A pátriárka és kí­sérete vasárnap meglátogatta a budapesti bolgár ortodox egyházközséget, ezt követően pedig a magyar egyházak ve­zető személyiségeivel találko­zott. Ez alkalommal tett nyilat­kozatában bejelentette, hogy a bolgár ortodox egyház csatla­kozik ahhoz a békefelhíváshoz, melyet a magyarországi egyhá­zak és vallásfelekezetek képvi­selői ez év március 29-én Bu­dapesten, az Országházbarr tartott tanácskozásukon fogad­tak el. * Október 16-án, kedden vi­lágszerte — így nálunk is — megemlékeznek az élelmezés világnapjáról, amely egyéb­ként az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének, a FAO-nak alapítási napja. Kiállítás a pécsi belvárosi rekonstrukcióról Hagyománnyá nemesedik már a Dél-dunántúli Tervező Válla­latnál, hogy időszerű építésze­ti vagy , építésztörténeli kiállí­tásokat rendez. Most a pécsi belvárosi rekonstrukció adta annak a kiállításnak a témá­ját, amit tegnap délután nyi­tottak meg a DTV Rákóczi úti központjának a földszinti kiál­lítótermében. A cél azonban ezúttal több volt az egyszerű ismeretterjesztésnél. Erdélyi Zol­tán igazgató megfogalmazása szerint: felszínen tartani ily módon is ezt a minden pécsi számára fontos munkát, „amit már abba sem lehetne hagy­ni." Piti Zoltán városi tanács­elnök rövid megnyitójában ezt a gondolatot bontotta ki, mi­dőn felvázolta a nagylélegzetű munka eddigi történetét, amelynek végre olyan látható jelei is vannak már, mint az Elefántos-ház, vagy a napjaink­ban kibontakozó megfiatalodó városháza. A kiállítás, amelyet a Kis- telegdy István építész vezette belvárosi rekonstrukciós iroda rendezett, tervrajzokon, makette­ken és színes fotókon mutatja be, hol tart ma, azaz 1984 ok­tóberében ez a lassan indult, de egyre több szépséget létre­hozó munka, s egyben azt is érzékelteti, hogy a java még előttünk van. (A kiállítás októ­ber 30-ig naponta reggel 8-tól délután 5-ig tekinthető meg.) Első alkalommal adták át a „Martyn Klára- díjat” Martyn Ferencné, született Wiesenberg Klára végrendele­tében 'jelentős díjat alapított, amelyet a művészettörténet te­rületén kiemelkedő tevékeny­séget folytató szakemberek ve­hetnek át. A „Martyn Klára- díjat” egy bizottság ítéli oda a legkiválóbb művészettörténé­szeknek. Első alkalommal tegnap ad­ták át a díjat. Dr. Hárs Éva művészettörténész, a Janus Pannonius Múzeum volt igaz­gatója részesült először, az adományozó végakarata sze­rint. ebben az elismerésben. Piti Zoltán, Pécs megyei város Tanácsának elnöke nyújtotta át a díjat és ismertette dr. Hárs Évcr munkásságát. A mű­vészettörténész tevékenysége hozzájárult Pécs, Baranya mű­vészeti életének fejlődéséhez. Ő a szerzője ai Martyn Ferenc. monoaráfiának és számos más publikációnak. Piti Zoltán hangsúlyozta, hogy dr. Hárs Éva életpályája, munkássága követendő példa az utódoknak. A bensőséqes hangulatú ün­nepségen részt vettek a városi és a meqyei tanács, továbbá a Janus Pannonius Múzeum képviselői. A .Martyn Klára- díiat" ezután kétévenként ad- iák "* a művészettörténészek­nek Pécsett, a városi tanácson. Az „Iqénves, jó munkáért" odaítélhető díj oklevelét Mar. tyn Ferenc grafikája díszíti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom