Dunántúli Napló, 1984. október (41. évfolyam, 270-300. szám)
1984-10-15 / 284. szám
„Én éltem, amikor meghaltam" Feltámadás a műtőben? Van-e tudat a klinikai halál másodperceiben? A porszemek porszeme, szóval az ember, kilép az évmilliós semmiből és lesz valaki. Ez a születés. Aztán elkopik és 70-80 év múltán - vaqy előbb — kénytelen visszalépni az örök semmibe. De mostanában, hogy a klinikákon, kórházakban egvre több újjáélesztés sikerül, többen hirdetik, túlélve a klinikai halált, hogy a semmi nem semmi, mert emlékeznek arra, amikor halottak voltak... és valamiféle telepátikus reneszánsz kezd kifejlődni, épp a tudomány, az újiáélesztés sikerei nvomán. Ezért beszélgettünk két beteggel. Huszonkilenc éves lány:- Én holtan is észnél voltam. Hallottam, hogy a doktornő szikét kér, én meg közben zuhantam lefele valami pincébe, de a doktornő is zuhant mellettem, meg a nővérek is. És még azt is mondta a doktornő, hogy: „Haj-jaj!” Később jött a klinikai halál, de megmentettek. Negyvenegy esztendős férfi, agyrázkódással került a klinikára, egy súlyos autóbaleset után: — Ami igaz, igaz, kicsit elbóbiskoltam a volán mellett. . . Egyszerre azt láttam, hogy az úttest kiszalad alólam és egy ütés . . . Aztán elvesztettem az eszméletemet. A klinikán tértem magamhoz, állítólag egy nap múlva. De csak hetek múltán mondták meg nekem: már beállt a klinikai halál és abból hoztak vissza. Hát én akkor lelkileg éltem, most már biztosan tudom. Zsibbadt az orrom és hányinger kerülgetett. Mintha kék ködbe haraptam volna és megfeküdte volna a gyomromat. De a kék köd csak jött felém, nem tudtam abbahagyni. Mi az igazság? A tisztázás szándékával kerestük fel azokat az orvosokat, szakembereket, akik a baleseti sérülteket, az életveszélyes betegeket, közvetlenül a műtét előtt, majd utána kezelik. íme a valóság: Az emlékezetvesztésnek több fokozata van. Az ájulás vagy kezdődő narkózis idején tehát még van tudat, de az különböző idő alatt, fokozatosan elmegy. Például egy műtét előtt a narkózist úgy állítják be, hogy a tudat lassan tűnjön el. De a szervezet önműködő védekezése képpen például a műtőben a szike szó hallatára is elájulhatnak. Ez történhetett a nyilatkozó hölggyel is. Miközben elkapták, úgy érezte, vele zuhan az orvos és a nővérek. A másik történet? A klinikai halál annyit jelent, hogy előbb a légzés, majd a szív megáll és a műszerrel, masszázzsal, legfőképpen gyorsasággal esetleg visszahozható a beteg az életbe. De ezen idő alatt tudat nincs, s így emlékezet sincs. Van viszont úgynevezett emlékezeti fantázia, amit bonyolulttá tesz például a baleset következtében, az eszméletvesztés elmúltával jelentkező idő- és térzavar. Vagyis a tudomány paradoxonja: sikereivel néha tudománytalanságot szül. Álmodozást. m Földessy Dénes hétfői Ha egy nő nagyon erőszakos Pénteken este vetítették ismét Aldo Nicolaj förgete- ges vígjátékát, a „Holtodiglan” címmel. Immár másod, szór látják a magyar tévénézők, hiszen négy évvel ezelőtt készült, s első alkalommal is, de a tegnapi ve. títéskor is végig nevették. Legfőképpen persze a férfiak, hiszen egy csalárd nő bukásán férfiszokás ékelődni. Bánsági Ildikó játssza az Aldo Nicolaj-vígjáték női főszerepét. A csalárd nőt, aki egy rendkívül erőszakos perszóna. Mindenféle fondorlattal arra akarja rávenni a szeretőjét, egy nagyon tisztes férfiút, hogy ölje meg a férjét. Csakhogy a két férfi összebarátkozik és végül a csalárd asszony lesz gyilkosság áldozata. Bánsági Ildikót a Vígszínházban kérdeztük meg, egy szerep Következik: „Hánj az óra, Vekker úr?” és egy filmforgatás közötti időszakban: — Érdemes egy nőnek erőszakosnak lenni? — Hát... A játék, filmen, színházban, képernyőn mindig a való életre utal. A kérdés tehát általánosít, s ilyen választ is vár rá. Azért nehogy rábeszéljen engem, egy nőt, arra, hogy sohat semmilyen helyzetben se legyen erőszakos. Maradjunk abban; érdemes erőszakosnak lenni, de csak módjával. Okosan, — Mi a vonzó ebben a tévédarabban? — A férfi és nő örök harca, amit nem lehet abbahagyni. Ez az élet. A vígjátékokban pedig éppen a valóság ferde volta vonzó, a komikum mindig ezzel nevettet. Persze, ritka dolog és valóban tragikus egy nőnek, ha két férfi inkább az egymással való emberi barátságot választja és őt tenné el láb alól. Képzelje el az emberiség jövőjét, ha az ilyen gentlemanszokás elterjedne?! Hát ennyit a tévédarabról. De előadás után rohanok Kőszegre, ahol filmet forgatunk. — Szerelemről? Vagy valami másféle Hím? — Nagyon nehéz elmondani. Bacsó Péter rendezi és az a címe, hogy „Hány az óra, Vekker úr?” A második világháborúról szól, nagyon szép. de szabálytalan mtífa- jú film lesz, F. D. Gyógyterápia asztmás gyerekeknek Légzéskondicionálással erősítik a tüdőt Benkó Sándor Läufer László felvitele Tévedett az amerikai kritikus Adatlap a koncerteken Több mint húsz éve Benkó Sándor és együttesének nevével fonódott össze a dixieland zene Magyarországon. Járják az országot és a világot. Sikerük van nemcsak a közönségnél, hanem szakmai körökben is. Hogyan képesek az emberekkel a magyar fülnek egy kissé idegen hangzásvilágot megszerettetni annak ellenére, hogy a klasszikus jazz egyre kisebb rétegeknek szól? A napokban nagysikerű hangversenyt adtak a Pécsi Nemzeti Színházban. Show-műsoruk- ban beszéltek terveikről és a Benkó-adatbankról is. A jazz-zenész személyiségéről és hangzásviláguk sokszínűségéről, közönséggel való kapcsolatukról a következőket mondta el a HDN-nek Benkó Sándor: — A klasszikus zene műfajai jól alkalmazkodó személyiségeket követelnek, nekik ugyanis például Beethoven korát kell megjelentetniük. A jazz-zenész beleolvad a közönségbe, láthatatlan csápokkal kitapogatja annak hangulatát, ízlését, muzsikája nyitott személyiséget, hallgatóságot igényel. A dixieland-zenész sokkal nyíltabb, mint bárki más. Én köny- nyen ismerkedő ember vagyok, nem tudok haragot tartani, a zene acélos idegrendszert adott nekem. — A dixieland zenével any- nyira összeforrtunk mór, hogy az Amerikai Egyesült Államokban egy kritikus tollából cikk jelent meg arról: ez a fajta zene nem is New Orleansból, hanem a magyar cigányság folklór-zenéjéből ered. Természetesen nem igaz, de ez is bizonyítéka annak, mennyire el tudtuk fogadtatni magunkat. Az embereknek magas művészi színvonalon álló, de változatos show-műsor kell. Az együttes egyéni stílust alakított ki magának, de lényegében a jazz minden stílusában otthon van. Néhány évvel ezelőtt Benkó- adatbankot hoztunk létre. Számítógépes módszerrel negyvenezer embert szeretnénk bevonni. A koncerteken adatlapot osztunk ki, amelyre bárki ráírhatja a nevét és címét. Mi vállaljuk, hogy rendszeresen tájékoztatjuk őket az együttes turnéiról és a lemezekről, valamint lehetőségük lesz jegyek elővételi vásárlására koncertjeinkre. A világon egyedülálló ez a vállalkozásunk, most mór 17 000 emberrel állunk állandó levelezésben, kapcsolatban. Szalai Kornélia Évek óta dolgozik pszichoterápiás csoport a pécsi Apáczai Csere János Nevelési Központban. Eddig legnépszerűbb a Válási szeminárium volt, amellyel ma is foglalkoznak. Nemsokára kezdődik — még ebben a hónapban — a szülők szemináriuma. Bíznak a sikerben, hisz a környéken sok a gyermekes család. Ezek a programok bizonyítják, a csoport célja: az azonos problémákkal, gondokkal küszködő- ket összehozni, ha laza szálakkal kötődő közösséget kovácsolni is, de közösen keresni a megoldást, tapasztalatot cserélni. Ez a mottója egy héttel ezelőtt beindított asztmás terápiának is. A Nevelési Központ az első hazai intézmény, amely az asztmás gyerekeknek rendszeres segítséget nyújt. A javaslat „kívülről" jött, dr. Go- thár Ferenc pécsi gyermekorvostól. A Nevelési Központban az eddigi legsikeresebb gyakorlatokat átvéve foglalkoznak Hosszú évek óta kiadót keres a „Fejér megye és a fila- télia” című 207 oldalas kéziratos feldolgozás két alkotója, Décsi Ferenc és Hetényi István. A dunaújvárosi nyugdíjasok, — akik lelkes bélyeggyűjtők — mindeddig szép elismeréseket kaptak, nem emeltek kifogást a kiadatás ellen a lektori vélemények készítői sem. A témáját illetően hazai viszonylatban tizennyolc általános iskolás gyerekkel. Miből áll a rendszer? Szakemberek — pszichológus, orvos, testnevelő — felügyeletével csoportterápián vesznek részt, tornáznak a gyerekek. Akik egyáltalán nem mozogtak, az iskolai testnevelés órán felmentettek, megtanulnak úszni. Természetesen a gyerekekkel nagyon óvatosan bánnak. Légzéskondicionólással erősítik a tüdőt, készítik fel őket a munkára. A kezdeti időszakban fokozott szükség van a pszichológusok szakavatott segítségére, hisz nagyon zárkózott, sérült, gátlásos gyerekek (ne feledjük: betegek). Irányelv a fokozatos, óvatos terhelés. A fizikai állókészséget — is! — igénylő foglalkozásokon a testnevelők mellett állandó orvosi felügyeletet biztosítanak és rendszeresen találkoznak a szülőkkel is. A munka nemrég kezdődött. Az ötlet, az elképzelés életrevaló. Máger Andrea egyedülálló a kézirat, ugyanis 210 bélyeg, 3 blokk, 24 boríték, emléklap, 58 bélyegzés, 6 „néma" bélyegzés segítségével a helytörténetkutatók Fejér megye történelmét, művészetét, iparát és mezőgazdaságát is bemutatják. A gyűjtésnek épp a helytörténeti érték adja meg a rangját. Mivel Fejér megye eléggé az országos események sodrásában van ma is helytörténeti és egyéb különlegességei bélyegekben „kiállítva" érdeklődésre számíthatnak más megyében is. Ezért érthetetlen, hogy nem találnak kiadót az alkotók és hiába járta meg kéziratos munkájuk a megyei művelődési osztályt, a Művelődési Minisztérium Kiadói Főigazgatóságát, a MABEOSZ-t, valamint a Magyar Népművelők Egyesületét. Való igaz, hogy kevés a pénz ilyen jellegű kezdeményezés felkarolására, pedig megérné a támogatós már csak azért is, mert egy újabb iskolai szemléltető anyaghoz juthatnának a pedagógusok. — Két évig dolgoztunk a gyűjtésen. Sajnos, nincs a kiadással kapcsolatban menedzserem. Hátha Pécsett akad segítő vállalkozó — mondja Décsi Ferenc, aki tagja a MABE- OSZ Észak-dunántúli Területi Iroda társadalmi szakbizottságának, vezeti a dunaújvárosi Móricz Zsizgond Általános Iskola Orion bélyeggyűjtő szakkörét. A helytörténeti bélyeg- gyűjtő munkájában a szakkörösök segítik. Csuti J. Művészeti világhíredé Nena Japánban. „Bármikor, bármit, bárhogyan” — ez a címe annak a hangversenynek, amit szinte egész Japánban előad Nena, a világhírű popsztár. A koncertkörút hangversenyének címével azonos legutóbbi szólólemezének címe. Ennek olyan sikert jósolnak, ami eladott példányszámban kettős platinalemezt jelent. (Képünkön az új frizurás Nena.) Metternich kora — ezzel a címmel nyílik kiállítás a bécsi Historisches Museum-ban decemberben. A kor diplomatáiról, udvarhölgyeiről látható számtalan festmény és karikatúra, továbbá éjszakai csiptető és más személyes használati tárgy. Nem kis célzatossággal Szókratész és Adonisz képe közé függesztik a 37 éves Metternich portréját. A herceg ugyanis, aki világpolgárnak vallotta magát, saját kézzel — kereszt alakú áthúzással — cenzúrázott egy korabeli festményen egy mezítelen női keblet. Természetesen a cenzúrázott festményt is kiállítják majd. Wagner a képernyőn. A Richard Burton címszereplésével Európa-szerte vetített Wagner életrajzi film fellendítette a német romantikus operaszerző kultuszát a képernyőn. A müncheni tévé Jean-Pierre Ponnelles rendezésében a Trisztán és Izolda 1983-as Bayreuth-i előadásának képernyőváltozatát forgatja. Trisztán: René Kollo. Izolda: Johanna Meier amerikai operaénekesnő. írna A halhatatlan Columbo. Európa öt országában kezd ték el másodszor vetíteni a néhány éve nagy sikerű tévé- film-sorozatot, a Columbo-t. Peter Falk azóta régen visz- szatért a színpadra (Képünkön: Columbo szerepében) F. D. Hiányzik a menedzser Fejér megye története bélyegeken