Dunántúli Napló, 1984. október (41. évfolyam, 270-300. szám)

1984-10-02 / 271. szám

1984. október 2.. kedd Dunántúlt napló 3 Űj szakmára terjesztik ki Bővül a mezőgazdasági továbbképzések köre Változatos formákra kétezer jelentkezőt várnak Az őszi-téli mezőgazdasági továbbképzések nyitányaként, szeptember 21-én Pécsett, a Baranya megyei Tanács mező. gazdasági és élelmezésügyi osztályán tájékoztatót tartottak a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, tonácsi intézmé­nyek, közös vállalatok személy­zeti és oktatási felelőseinek a felnőtt továbbképzés lehetősé, geiről, az új jelentkezési rend. szerről .és képzési formákról. Ezen a megbeszélésen az ér­dekeltek olyan hasznos infor­mációkat is megtudtak, hogyan kell kitölteni a MÉM Mérnök- továbbképző Intézet új kódol­ható jelentkezési lapjait. Ez persze részletkérdés. Ennél sok­kal fontosabb oz a bejelentés, hogy 1984—85 telén tovább bővülnek Baranyában a mező- gazdaságban dolgozók szak­mai továbbképzésének lehető, ségei. Nincs több tanterem, mint tavaly, csak a szervezés lett körültekintőbb. Ezúttal olyan szakmákra is felfigyeltek, ame­lyek mind ez ideig kiestek ato- vábbképzés köréből. Első ízben szervezik meg a tél folyamán a különféle ágazatvezetők to. vábbképzését. Januárban, Pé­csett az építési ágazatvezetők, februárban az erdészeti és a háztáji ágazatvezetők, március­ban a tsz-ek ipari tevékenysé­gét irányító, szakemberek to­vábbképzésére kerül sor. A növénytermelési ágazat­vezetők, gépcsoportvezetők, ter­melésirányítók februárban ül­hetnek iskolapadba Mohácson, a munkavédelmi szakemberek februárban Harkányban, az A. G.-ok oktatási székházábain. A középszintű vezetőknek, te­lepvezetőknek a Bólyi Mező- aazdasági Kombinátban indul januárban egy 3 hónapos to- vábbkéDző, heti kétnapos fog­lalkozással. A termelőszövet­kezetek közgazdasági elnök­helyettesei részére márciusban Pécsett, a BÉV Szálló épületé­ben indul intenzív továbbkép­zési kurzus. A tsz-elnökhelyet. teseknek a korszerű vezetési móHs-’orek avakorlati alkalma­zásáról szerveznek két-három jól működő tsz-ben üzemi to­vábbképzést. A felsorolt tanfolyamok a megyei továbbképzés prog­ramjában indulnak be, rész­ben központi, részben megyei tematikával. Az előadók rész­ben a MÉM Mérnöktovábbkép­ző Intézettől jönnek, részben a pécsi egyetemekről, a kapos­vári főiskoláról és a különböző termelési rendszerektől. A me­gyén kívüli továbbképzést a tsz- szövetséa szervezi a választott tisztségviselőknek. A termelő­szövetkezeti ellenőrző bizott­ságok. döntőbizottságok, nőbi­zottságok vezetői szeptember és június között kéthetes bent­lakásos továbbképzésen vesz­nek részt Budapesten, a TOT Székházában. A baranyai ter­melőszövetkezeti elnökök ré­szére november 12-én kezdő­dik egyhetes továbbképzés ugyancsak Budapesten. A felnőtt szak- és betanított munkások ismeretfelújító, isme­retkorszerűsítő továbbképzé­sének jól kialakult rendje van a megyében. A gépészeti, ál­lattenyésztési és kertészeti szakmákban az illetékes szak­iskolák — Sellye, Pécsvárad, Villány — tematikájával törté­nik a továbbképzés, általában üzemi keretek között. A nö­vényvédő szakmunkások és be­tanított munkások — várha­tóan 150—200-an — a harká­nyi oktatási székhózbon tanul­nak tovább, a Baranya megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás égisze alatt. A sütő­ipari szakmunkások továbbkép­zési központja Szentlőrinc. A különböző szakmákból ezen a télen mintegy 2000 fő jelent­kezésére számítanak a szerve­zők a termelőszövetkezetekből, állami gazdaságokból és me­zőgazdasági közös vállalatok­tól. — Rné — Elöregedés és létszámhiány Ösztönző átvételi árakat dolgoztak ki Összegyűjti használt autógumikat a A magyar gazdaság beren­dezkedése és deklarált elvei szerint mind szűkebb teret kell adni a központi pénzügyi be­avatkozásoknak, vagyis annak, hogy támogatásokkal segítse­nek és elvonásokkal gyengít­senek egyes vállalatokat és ágazatokat. Ehhez képest so­kak számára meglepő lehet, hogy a kormány a közelmúlt­ban jelentős összegeket sza­vazott meg a szénbányászat fejlesztésére. Mi indokolja a központi mankót? Az okok elemzéséhez egészen a hatvanas évtized végéig vissza kell mennünk. Mert például a szénbányászat kedvezőtlen létszámhelyzete az ágazatnak a III. ötéves tervidő­szakban megindított visszafej­lesztésére vezethető vissza. A kezdeti nagyarányú és tu­datos létszámleépítést a várt­nál és a szükségesnél jóval na­gyobb mértékű spontán el- á ram lás követte. Az olajárrob­banás csak lassan fordította vissza a folyamatokat. A szén szerepének újraérté­kelése után ugyan kor­mányintézkedések sora igyeke­zett stabilizálni a szénbányá­szat létszámhelyzetét, de a csökkenést csak mérsékelni le­hetett, megállítani nem. Bizonyítja ezt a következő adatsor: 1970-ben még több mint százezer, 1975-ben 86,4 ezer, 1980-ban 77,4 ezer, tavaly pedig 76,8 ezer volt az ágazat­ban foglalkoztatottak száma. A földalatti létszám az 1970. évi 46,9 ezerről 1983-ra 31 ezer­re, a vájárok száma 28,6 ezer­ről 15,1 ezerre esett vissza. Súlyosbítja a helyzetet a csökkent munkaképességű dol­gozók számának növekedése, valamint a vájárok átlagos életkorának kedvezőtlen alaku­lása is. Mindez azzal járt, hogy a népgazdaság szénszükségle­tét az utóbbi időszakban csak jelentős túlműszak, illetve sza­badnapi termelés igénybevéte­lével lehetett megoldani. Rá­adásul — miután az erőket a termelésre összpontosították — a vágathajtásban és a bánya­fenntartásban jelentős lemara­dás következett be, ami viszont a következő esztendők termelé­sét veszélyezteti. Bérpreferenciák Gondot okoz az is, hogy a bér- és kereseti körülmények ma már kevésbé teszik vonzóvá a fokozott veszélyességű szén- termelést. Tavaly például — mi­közben a szocialista iparban 5,1 százalékkal emelkedtek az átlagbérek — a szénbányászat­ban preferenciával együtt is A gumi elégetésével energiát nyernek a BCM-ben A BCM hazánk első olyan gyára, ahol megkezdődött a tüzelőolaj egy részét kiváltó használt autógumi égetése. A cementgyártásnál az évi 20 000 tonna gumival 10 000 tonna fűtőolaj megtakarítása a cél. A MÉH Tröszt vállalta, hogy hosszú távon és folyamatosan szállítja Beremendre a szüksé­ges gumimennyiséget. Hogy birkózik meg új fel­adatával a gumibegyűjtést és -ellátást biztosítani hivatott Dél-dunántúli MÉH Nyers­anyaghasznosító Vállalat? o Szigethy Béla, a vállalat ke­reskedelmi és műszaki igazga­tóhelyettese : — A MÉH-vállalatok szerző­désben vállalták az ütemes szállítást közúton, de főleg vasúton, továbbá a BCM terü­letén az iparvágányon a kira­kodást, s hogy a beérkező gu. mikat válogatjuk, tároljuk. A BCM megépítette a 2000 ton­nás biztonsági készletet befo­gadó 8 tárolót, az átvevőhe­lyet, a gumiégető berendezést, és megkezdte az üzempróbá­kat, használatba adott nekünk két teherautót és egy rakodó­gépet. A gyár területén egy 8 fős MÉH-részleget hoztunk lét­re, feladatuk a beérkező gu­mik kirakása, átszállítása a tá­rolókba és átadása a BCM- nek. Ez évben 4—5 ezer tonna gumit kell biztosítanunk, a jö­vő évtől már évi 20 000 tonnát. — A MÉH-vállalatok képe­sek a folyamatos gumiellá­tásra? — Az előzetes felmérések szerint szállítani tudjuk a szer­ződött mennyiséget. A tröszt o MÉH-telepek számára a jövőre kidolgozta az ösztönző átvételi árakot, ez önmagában biztosí­ték arra. hogy a vállalatok, in­tézmények és mezőgazdasági üzemek átadják a kiselejtezett autógumijaikat. Nemcsak ozár lesz tehát vonzó, hanem ön­magában az is. hogy a tele­pek eztán minden mennyiség­ben átveszik a méretes köpe­nyeket. — Várhatóan megszűnik az az áldatlan állapot, hogy a te­lepek csak szinte könyörgésre és szívességből veszik át 10 fil­léres kilónkénti áron a felkí­nált köpenyeket? Tehát jól megfontolt érdekük lesz, hogy felkutassák az elfekvő, helyet foglaló, hasznavehetetlen gu­mihalmokat, azokat begyújtsák és továbbítsák a BCM-nek. — Ez így igaz. Minden mennyiségben átveszi majd a MÉH a használt gumiköpenye­ket. azokat kiszűrjük méret és hasznosíthatóság szempontjá. bál. A BCM-nek csak az 1200x400 milliméteres méret­határig szállíthatunk, a kama­szokat. azaz az újrafutózásra alkalmas köpenyeket pedig to­vábbadjuk. Beremenden már mintegy 3,5 ezer tonnás kész­letünk van. hamarosan üzembe állítjuk ott a felnilehúzó-gépet is, mert a kemencébe csakis maqát a gumiköpenyt adagol, hatják. — A kivánt méreten felüli köpenyekkel nem foglalkoz­nak? — Azok átvétele és haszno­sítása továbbra is gondot okoz, mert azokat a BCM nem tudja elégetni. Keressük a megnyug­tató megoldást. — Az országos begyűjtést mikor kezdik? — A jövő évben. Erre az év­re elegendő a vállalatunk kész­lete. o Ottjórtamkor a BCM-ben ép­pen állt a gumiégetés. Takács János, a gyár beruházási cso­portvezetője: — Az ország első ilyen be­rendezésén most, az üzempró­bák alatt előjöttek azok a problémák, amiket meg kell oldanunk. A surrantón és az íves görgőpályákon elakadnak a gumik, tehát át kell alakíta­nunk, néhány fotócellát a prog­ram miatt át kell helyezni. Ezeket a munkákat rövidesen elvégezzük és megkezdjük a teljes. 3 műszakos gumiége­tést. Lent az udvaron kialakított 8 tárolótér tele gumival, a kon- vejorpálya akasztóin továbbí­tásra várva lógnak a köpe­nyek. A MÉH dolgozói megál­lás nélkül hordják az iparvá­gányra beérkező vagonokból a gumit. A beremendi Dózsa Tsz 8— 10 dolgozójának épp nincs munkája. Ha folyik az égetés, ők emelik ki villomostargon- cával a rakatokból és aggat­ják fel a konvejorpálya kam­póira o köpenyeket. Murányi László Miért támogatjuk a szénbányászatot? csak 3 százalékos bérnövelést tudtak elérni. Ugyanakkor a bányászatban — technológiai, munkaszervezési és biztonsági okok miatt — nincs lehetőség a bérszínvonalat nem terhelő keresetkigészítési formákra, például vgmk-k alapítására. Mindezek — és egy sor egyéb feszültség feloldásának - fi­gyelembevételével döntött úgy a kormány, hogy a szénbányá­szat (beleértve a Bányászati Aknamélyítő Vállalatot is), amennyiben maradéktalanul megfelel az idei fogyasztói igé­nyeknek, felhasználhatja a ta­valy megkeresett, de a bázisnál figyelmen kívül hagyott 49,2 millió forint bérpreferenciát. Ezen felül az ágazat további 60 millió forint bérpreferenciá­ban, a brikett-termelésben pe­dig többlettonnánként 120 fo­rint, a vágathajtásban többlet­méterenként 3200 forint ked­vezményben részesült. A mun­kaerő megtartására esélyt adó döntés az is, hogy a személyi tulajdonban épülő bányászla­kásokhoz százezer forint állami támogatást adnak. Növekvő beruházások Az ágazatnak azonban a kö­zelmúltban nemcsak munka­erőproblémákkal, hanem fej­lesztési gondokkal is szembe kellett néznie. A különböző elemzések megállapítják: a szénbányászat termelése az 1975. évi mélypont után eny­hén, de fokozatosan emelke­dett. Az 1981-es termelés meg­közelítette, az 1982-es pedig meghaladta az 1985-re elő­irányzott 26 millió tonnát. A szénfogyasztói igények kielé­gítése azonban fokozatosan romló műszaki-gazdasági fel­tételek mellett valósult meg. A termelési tervek tartása ezek javítását feltételezi, a vállala­tok jelzései szerint ugyanis a fejlesztések elmaradása ese­tén már jövőre 10-15 százalé­kos csökkenéssel kellene szá­molni. Ami viszont többlet olaj­vagy szénimportot tenne szük­ségessé. Mindezek figyelembevételé­vel döntött úgy a kormány, hogy az ágazat 1984-ben 350 millió forint költségvetési jutta­tásban részesül, és jövő évi géprendeléseihez további 250 millió forintra kap fedezetet. Ugyancsak a fejlesztéseket elősegítendő döntés, hogy a Mányi I. számú bányaüzem idei 740 millió forintos beruházási keretét 970 millió forintra mó­dosították. Mindezek olyan támogatá­sok, amelyeket nem annyira az ágazati, mint inkább az orszá­gos (az energiakiadások és a külkereskedelmi mérleg egyen­súlya által motivált) igények indokolják. Molnár Patrícia Az elhasznált gumiabroncsok a halomból sorba kerülnek és elégnek A liászprogram jelentős beruházása az István lll-as akna építése Läufer László felvétele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom