Dunántúli Napló, 1984. október (41. évfolyam, 270-300. szám)

1984-10-01 / 270. szám

Gramoxone a kávéban B Egy fán négyféle gyümölcs B Valóban az egyetem címere Gromiko-Shultz találkozó Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökének első he­lyettese, külügyminiszter, a Ro­nald Reagan elnökkel tartott három és fél órás, a problémák széles körét felölelő, beható megbeszélései folytatásaként szombaton George Shultz kül­ügyminiszterrel tárgyalt. A külügyminiszterek további véleménycserét folytattak a vi­lág egyes térségeinek helyzeté­ről, köztük az európai, a közel­Világ proletárjai egyesüljetek! [£ Dunántúli naniöH XLI. évfolyam, 270. szám 1984. október 1., hétfő Ara: 2,20 Ft keleti és a távol-keleti helyzet­ről. Szovjet üdvözlet Kínának Megállapodtak abban, hogy a két fél képviselői szükség sze­rint és egyeztetett alapon a jövőben is találkoznak egymás­sal a most napirenden szere­pelt és esetleg néhány más probléma megvitatására. A szovjet és az amerikai külügyminiszter szombati talál­kozóján érintették a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kétoldalú kapcsolatok kérdéseit is. Andrej Gromiko hazautazott Washingtonból. Á zene világnapján Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A Kínai Népköztársaság ki­kiáltásának 35. évfordulója al­kalmából a szovjet nép nevé­ben táviratban küldött üdvöz­letét a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és Mi­nisztertanácsa a kínai politikai vezetőknek, A Li Hszien-nien államfőnek, Peng Csennek, az Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottsá­ga elnökének és Csao Ce-jang miniszterelnöknek címzett táv­irat megállapítja, hogy a kínai népi forradalom győzelme, a népköztársaság kikiáltása be­tetőzte a kínai dolgozóknak az imperializmus, a feudalizmus és a reakció erői ellen, a nemzeti és társadalmi felszabadulásért folytatott hosszú és önfeláldozó harcát, megteremtette az elő­feltételeket, hogy Kína elindul­jon a szocialista fejlődés útján. A Szovjetunió a marxizmus—le- ninizmus, a proletár interna­cionalizmus eszméihez hűen, szilárdan és következetesen a kínai forradalom oldalára állt, megadott minden támogatást. A kínai dolgozók a Szovjetunió­ra reményteli barátként és szö­vetségesként tekintettek az új Kínáért folytatott harcukban. Országunk — mondja az üd­vözlő üzenet — változatlanul fellép a szovjet—kínai kapcso­latok rendeződéséért, ami meg­növelné a szocializmus nemzet­közi szerepét, tekintélyét a világ népeinek szemében. A Szovjet­unió következetes híve annak, hogy az események így alakul­janak. Ezen a nevezetes napon a nagy kínai népnek további si­kereket kívánunk a gazdasági és kulturális építőmunkában — áll a táviratban, l Dél-Dunántúl legújabb hangversenyterme: a szekszárdi Művészetek Háza Több zenekedvelőt befogad, mint o Zeneakadémia nagy­terme — csakhát a hcmgzása nem a legjobb Dél-Dunántúl legnagyobb hangversenytermé­nek, a Pécsi Orvostudományi Egyetem aulájának. Pedig az eredeti tervek szerint jó akusz­tikájú, hongversenyzésre alkal­mas lett volna az aula, dehát már akkor, az építés időszaká­ban sem volt erre a célra né­hány millió forint. Időközben a pécsiek, s az egyetemiek is megszokták, megkedvelték az aulabeli kon­certeket, s hogy a hétfői hang­versenyek kiszorultak a szín­házból, s hogy önálló lett a zenekar — nyílt lehetőség, pil­lanatnyilag szerény, az aula hangzásának javítására. — A Mecseki Ércbánya Vál­lalat ajánlott fel segítséget egy olyan pódium elkészítéséhez, mely jelentősen javíthatja a hangzást az aulában — mond­ja Szkladányi Péter, a Pécsi Szimfonikus Zenekar igazgató­ja. — Eddig főleg a mély han­gok vesztek el, de azzal, hogy magasabbra kerül a zenekar, lehetőség lesz a zenekar saját hangzásának javítására. Orgonát kap a szekszárdi Művészetek Háza Újra lesznek Gsontváry-matinék Megjavul a POTE aulájának akusztikája Végleges megoldást az aula olyan jellegű átépítése jelen­tene, mely érintetlenül hagyná az egyetemi funkciók teljesíté­sét, s egyúttal alapvetően meg­javítaná az aula hangzását — s mindkettőt szolgálva eszté­tikai-építészeti élményt is je­lentene. A zenei világnapon e sze­rény jó hírrel kezdhetjük csak körképünket: Dél-Dunántúlon mely helyek alkalmasak a ze­ne befogadására. Mint ahogy arról már hírt adtunk — nem­csak régi, más célú termekben. Mint például Szekszárdon az augusztusban átadott Művé­szetek Házában, ahol ma este a román Gábriel Amirás zon­goraestje köszönti a zenei vi­lágnapot. A réqi zsinagógából gyönyörű hangverseny, és ki- áilítóterem jött létre, mely fő­leg az intim hangzásoknak kedvez: ezért is kérte Sebes­Megkezdődött a szőlő szedése a nagy táblákon. A villányi kombinátban a pécsi Leöwey Gimná­zium diákjai szüreteltek. A telt kádakat a villányi feldolgozóba szállították. (Tudósításunk a 2. ol­dalon.) tyén János, hogy rádiófelvételét a szekszárdi Művészetek Házá­ban készíthesse. Négy, öt év múlva orgona koncertek is le­hetnek itt, már megrendelték a hangszert egy drezdai cégtől Többnyire művelődési házak adnak helyet a hangversenyek­nek Pakstól Zalaegerszegig, hiszen viszonylag kevés az „igazi" hangversenyterem. De a zenebarátok azt mondják: a legtökéletesebb hi-fj hangzás sem pótolhatja az élő zene vará­zsát, szólaltassák azt meq akár a tökéletlen hangzású helyeken. Sokhelyütt egyházi épülete­ket bérel a Filharmónia hang­versenyek rendezésére, mint például Pécsett a Székesegy­házat — mert noha Angster remek orgonája alapos felújí­tásra szorul, hangzását nem pótolhatja a Liszt-termi kisebb orqona. De mint Szombathely, Zalaegerszeg s Szekszárd példá­ja mutatja: egykor vallási cé­lokat szolgáló épületek ma a zene híveit szolgálják. Ma Szekszárdon, Albertirsán, Kecskeméten, Kiskunfélegyhá­zán. Győrött, Debrecenben, Gyöngyösön és Egerben, szer­dán Kaposvárott és Zalaeger­szegen csendül fel a muzsika, köszöntve a zenei világnapot — s októberben az egész or­szágban több mint háromszáz alkalommal': szimfonikus és kamara, klasszikus a népzene, dzsessz és sláger. Régóta először zene csendül fel a Pécsi Nemzeti Színház­ban is október elsején: Mozart Varázsfuvolája kezdi az évadot. A PNSZ operatársulatának ez a 25., az önálló Pécsi Szim­fonikus Zenekarnak pedig ez az első éve. S még egy hír a rengeteg­ből: októberben újraéled a Csontváry-matiné Pécsett: 28- án a Bécsi Zenegimnázium Kamarazenekara szerepel a Csontváry-múzeumban. Veszélyes beadást barit a mohácsiak kapusa, a fehér mezes komlói csatárok elől. Fotó: Beck Péter Komlói fölény - mohácsi öröm Komlói Bányász—Mohácsi IE 0-0 Területi bajnokság Komló, 1400 néző. V.: Szent- györgyi. Komló: Tihanyvári — Hammer, Mács, Incze, Klonlár — Katona (Hegyi), Zrínyi, Kresz — Vigh (Hüber) Papp, Varga. Edző: Csordás István. Mohács: Antal — Tóth, Berki, Marko- vics, Pirkhoffer — Óbert, Lő- rincz, Freppán, Szeitz (Hámo­ri P.) — Lingl, Biber (Martina). Edző: Dárdai Ferenc. A második percben Varga szerzett labdát a mohácsi térfél közepén, majd a bal oldalon induló Vigh elé emelt, akinek beadását Papp a felső lécre fejelte. A következő percben is­mét Varga jeleskedett. 18 mé­teres erős lövését Antal kiütöt­te, az érkező Kreszről azonban az üres kapu mellé gurult a labda. A 18. percben Tóth ívelt hazaadását tornászta szögletre Antal, a begurítás után Varga lőtt mellé. Hiába próbálkozott többet a Bányász, támadásai a 16-os környékén a pontatlan átadások miatt rendre meghiú­sultak. A 40. percben Freppán kapott sárga lapot Hammer buktatásáért. Két perccel ké­sőbb Zrínyi 26 méteres sza­badrúgása a bal kapufa tövé­ről pattant vissza. Tihanyvári- nak a 44. percben kellett elő­ször közbeavatkoznia. Biber la­pos lövését hárította a komlói kapus. A szünet utáni első percben két helyzet maradt ki a mohá­csi kapu előtt. Előbb Papp, majd Katona. hibázott. A 48. percben Freppán ívelt szabad­rúgását Óbert alig lőtte fölé. Aktívabb lett a Mohács, erősö­dött a küzdelem, keményedtek a belemenések. A 67. percben Incze 18 méteres lövése Berkit érintve pattant a kapu fölé. Újra szorongatott a Komló, Zrínyi erős labdáját mentette a bal sarok elől Antal, majd Hammer beadását követően Papp fejese tévesztett célt. A 73. percben Hegyi ugratta ki Vargát, aki 14 méterről mellé lőtt. Az ellentámadásnál, az első mohácsi szöglet után Lingl fejese alig kerülte el a jobb sarkot. Két perc múlva Lingl is sárga lapot kapott. A haj­rára beszorult a Mohács, a komlói támadók azonban kép­telenek voltak a hálóba találni. Nyílt játékkal, pontot szerez­ni — ez volt a mohácsiak el­képzelése a 90 perc előtt. A pontszerzés sikerült, ám hogy nem került a Duna-partiak há­lójába labda, nemegyszer a komlói támadókon múlt. Mind­két játékrészben csak rövid idő­re tudott kiszabadulni kapuja elől a vendéggárda. A Komló ezúttal is lelkes, időnként ötle­tes játékot produkált. A helyzet- kihasználás azonban nem tar­tozott erősségeik közé. Jók: Hammer, Zrínyi, illetve Berki, Óbert. Grünwald Géza A 850 éves Korád ünnepe Vasárnap reggel zenés éb­resztő köszöntötte a zászló­díszbe öltözött 850 éves so­mogyi település, Karód község lakóit. Az egész napos ünnepi program az 1880-as években itt tanított Gárdonyi Géza és a népdalgyűjtő Kodály Zoltán emléktáblájának megkoszorú­zásával vette kezdetét. Ezt kö­vetően a Kossuth-parkban az évforduló tiszteletére készített karádi népi hímzésű emlék­zászlót avatták fel, majd Sar­lós István miniszterelnök­helyettes, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja mondott ünnepi beszédet. Tolmácsolta az MSZMP Köz­ponti Bizottsága és a kor­mány üdvözletét, majd mél­tatta Karód 850 éves múltját, mint hazánk és a magyar nép történelmének részét. Az egy­kori mezőváros és járási szék­hely gazdag népi kultúráját Kodály Zoltán a „Karádi nó­ták" gyűjtésével és a közvéle­mény elé tárásával tette is­mertté. A visszaemlékezés mel­lett vigyázó szemünket azon­ban a jelenre és a jövőre kell vetnünk — mondotta. Erő kell ahhoz, hogy a mai feladato­kat megoldjuk, s hogy ezzel meqalapozzuk a biztonságos, békés boldog jövőt, — ehhez kívánt végül Sarlós István egészséget, boldogságot Korád népének. A falu, amelynek neve első alkalommal 1135 táján, a II. Béla áltol a pannonhalmi apátságnak adományozott bir­tokok felsorolásában fordult elő, az utóbbi évtizedekben is gyarapodott. Lakosai a hatezer hektáron gazdálkodó Arany­kalász Termelőszövetkezetben és a Május 1. Ruhagyár itteni telepén találnok megélhetést A hagyományok ápolására táj­házat hoztak létre, népi együt­tesük, énekkaruk, gyermektánc- csoportjuk van. Az évforduló alkalmából a községben kiállítás nyílt, tudo­mányos tanácskozást tartottak, kézműves vásárt rendeztek. A délutáni programban hang­verseny és népi együttesek menettáncversenye szórakoz­tatta a közönséget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom