Dunántúli Napló, 1984. szeptember (41. évfolyam, 240-269. szám)

1984-09-01 / 240. szám

1984. szeptember 1., szombat Dunántúlt napló 13 A tavalyi SZÚR-rangadó egyik emlékezetes pillanata Fotó: Proksza László Bizományi bútoráruház épül Pécsett Év végére elkészül az eladótér is A DOMUS és a vasút szom­szédságában a Bizományi Áru­ház Vállalat bútoráruházát épít. A régi SZMT könyvtár és egy már majdnem romos üzemcsarnokból alakítják ki az új üzletet. Két részletben ad­ják át, szeptemberben a fel­vevőt és az irodákat, decem­berben pedig az eladóteret. A Bizományi Áruház Vállalat a TÜZÉP-pel közösen építi ki a gáz-, telefon- és villanyvezeté­keket. Az új boltot egy pécsi gazdasági munkaközösség ter­vezte és a vajszlói építőipari kisvállalkozás végzi a szakipa­ri munkákat. Pécsett évek óta probléma a használt bútorok vétele és el­adása. A Bem utcai áruház már zsúfolt, ugyanis nemcsak ruha­nemű, hanem műszaki cikkek árusításával is foglalkozik. A bútorárusításra is megfelelő helyet keresve így esett a vá­lasztás a Vasút utca 2. szám alatti volt üzemcsarnokra és a régi SZMT könyvtárra. A két emelet magas, nagy alapterü­letű épület szekrények, székek, asztalok, valamint hűtők és más tárgyak tárolására, bemu­tatására is alkalmas. A bizo­mányi bútoráruház könnyen megközelíthető, ugyanis a DOMUS parkolója és a vasút között van. így a megvásárolt vagy eladásra behozott áru egyszerűen szállítható. Az új létesítményben rendha­gyó szolgáltatásokat is beve­zetnek. A bútorjavítás mellett együttműködnek a MÉH Válla- lalattal és a Vöröskereszttel is. Az áruházban 1985 januárjá­tól, a tervek szerint mindenfé­le árut átvesznek, becsülnek. A bizományi eladásra alkalmat­lan kabátokat, pulóvereket, nadrágokat, műszaki cikket és más terméket a helyszínen a MÉH képviselője kilóban vagy egyedi darabként értékesíti. Szolgáltatásaikba a Vöröske­resztet is bevonják, akiktől a számukra használhatatlan ru­haneműket és egyéb felszere­lést megvásárolják vagy más árura cserélik. Sz. K. Színész-újsdgíró rangadó a pécs- újhegyi stadionban Orfű még mindig telket kínál Újabb 30 telek 1986-ban Lezajlott a Pé­csi Nemzeti Szín­ház évadnyitó tár­sulati ülése, mely­nek egyetlen na­pirendjeként a va­sárnap esedé­kes színész—új­ságíró rangadón követendő takti­kát hányták-vetet- ték meg. Nógrádi Róbert szö­vetségi kapitánv győzelem ese­tén magas gázsiemelést helye­zett kilátásba. Az ülést követő­en a társulat edzésre vonult le^ a Makári falatozó teraszára. íme, megkezdődtek az előké­születek a hagyományos, a bá­nyásznap alkalmából rendezett színész—újságíró rangadóra, melyre szeptember 2-án, va­sárnap este fél 8-kor kerül sor a pécsújhegyi kézilabda-sta­dion szikrázó betonján. Dr. Deák Ferenc, a színészek szö­vetségi kapitánya a következő keretet jelölte ki; a kapuban Sipos László és Csuja Imre színművészek, a mezőnyben: Tóth Sándor Liszt-díjas, érde­mes művész, balettigazgató (Lombosi fpszerkesztő-helyettes lefogására), Simon István ügy­vezető igazgató, Vas-lván Zoltán rendező, Balikó Tamás színművész, a táncos lábúak: Hajzer Gábor és Pásztor Sán­dor, llkaházi Béla műszaki ügyintéző, Arnóth Zoltán és Balogh Jenő zenészek (a pá­lyán lábzongoristák), s végül Ujlaky László, aki lapunk zár­takor még fontolgatta, szere­peljen-e. Az újságírók szövetségi kapi­tánya — a (tavaly és mindig) győztes csapaton ne változtass! elv jegyében — Mitzki Ervin. A csapatkapitány Miklósvári Zol­tán. A villanyfényes meccsen az újságírók kapujában az el­ső félidőben árnyékra vetődik Kurucz Gyula (Magyar Tele­vízió pécsi stúdiója), a máso­dik félidőben mérgesedik Ka­puvári László (Dunántúli Nap­ló). Játékosok: Müller István (Pécsi Rádió), Balázs Mihály (Televízió), s a Dunántúli Nap­lótól az aranylábúak: Lombosi Jenő, dr. Kozma Ferenc (őzike­lábú), dr. Horváth László, Roszprim Nándor. Moieties La­cika, és a Pécsi Rádiótól (köz- megegyezéssel) a DN-hez iga­zolt Belénessy Csaba. A kezdő rúgást Dévényi Ildi­kó színművésznő végzi. A mér­kőzés vezető bírója Dobány Lajos, a PMSC játékosa, társa a SZUR-ok addigi fő bírája: Stier József, a színész és az új­ságíró csapat kedvence, kinek személye ellen a közönséq ré­széről sem érkezett panasz. A SZÚR-on kegyelettel meg­emlékezünk Mendelényi Vilmos színművészről, a Pécsi Nemzeti Színház nemrég elhunyt tagjá­ról, aki a hatvanas évek elején a színészek labdarúgócsapa­tának is meghatározó egyéni­sége volt. Akkor még lapot is adtunk ki a SZÚR-ról, ebben áll Viliről: Taktikai megbeszélés: Oxforddal gyors labdát adok, Te rányargalsz, mint egy Didi, Na világos már az ábra, S bólint Mendelényi: — Vili! Orfű telket kínál — írtuk ta­valy február 11-én, s ennek az időszerűségét az adta, hogy a mecsekrákosi községrészben — a sportpálya környezetében — kialakított első 16 lakótelket meghirdette a tanács. Megírtuk, hogy a vízzel, villannyal és szennyvízcsatornával ellátott, sorházas beépítésre kialakított 420 négyzetméteres telkeket 60 ezer forintért ajánlja tartós használatbavételre a tanács. És most, a közelmúltban is­mét megjelent lapunkban a hirdetés a telkekről. Miért? A kérdésre Erdősi Antal tanács­elnök válaszolt a helyszínen. Az első, négy egységből álló sorház három egysége már épül, a negyediknek az építte­tője most készülődik a munká­hoz. És több semmi . . . Azaz még annyi, hogy a házakhoz vezető földút mentén ott van már a kő, ebből a tanács saját vállalkozásban akar hengerelt útalapot készíteni. — Hosszú ideig semmi sem volt az első négy jelentkezőn kívül, ezért is kellett újból meg­hirdetnünk a telkeket — mond­ja a tanácselnök. — Most újabb hat jelentkező van, akik próbálnak összehangolódni az építésre. Egyébként egy kivétel­lel valamennyien pécsied — Véleménye szerint mi a gyér érdeklődés oka? — Elsősorban az is, hogy itt Orfűn mindenki üdülőtelket ke­res, ezekre a telkekre is üdü­lőket építenének. A másik ok a sorházas forma maga. Ami­óta az egyedi családi házra is megadják mindazokat a ked­vezményeket, amelyek koráb­ban csak a sorház építésére vállalkozókat illették meg, ez a forma egyre nehezebben „ad­ható el”. Olyannyira, hogy ko­molyan fontolgatjuk: a további 30, ugyancsak sorházas építési telket átalakítjuk eqyedi családi ház építésére alkalmas tel­kekké. A túlsó oldalon két utcányi szép új családi ház épült az elmúlt években, kézenfekvőnek látszik tehát a kérdés: — Mit nyújthat Orfű az itt letelepedőknek? — Sok előnyt nem — hang­zik a válasz. — Amit az épít­tető nyer, a viszonylag ala­csony telekáron, azt elviszi az építési anyag szállítási költsé­ge. Szép a környezet, de an­nak, aki Pécsett dolgozik, akár autóbusszal, akár saját kocsi­val jár be, drága a közlekedés. Munkaalkalmat ugyan tudunk kínálni, de csak az üdülési idény 5—6 hónapjára, és csak segédmunkára: parkgondozás, takarítás stb. Az ellátás? A nyári hónapokban szinte kiváló­nak mondható, de azon túl bi­zony alaposan visszaesik. A tapasztalatok ellenére is folytatja az orfűi tanács a te­lekelőkészítést, hiszen a köz­művek ott vannak a helyszínen. A már említett további 30 tel­ket előreláthatóan 1986-ban fogják felkínálni beépítésre. H. I. FILMJEGYZET Daliás idők Nemrég láthattam James Watt első gőzgépét. Mondhat­ni róla, ormótlan szerkezet, kü­lönösképpen, ha formaterve- zettségét nézzük, meg azt, hogy milyen kicsi teljesítményt szol­gáltatott. Bírálhatjuk pazarló anyagfelhasználását is, s ha működne, jogosan kifogásol­hatnánk, mert szennyezi a le­vegőt, a működtetéséhez szük­séges gőz előállításához elég tökéletlenül égeti él kazánja a szenet. Watt gőzgépének természe­tesen semmi köze nincs a hét új filmbemutatójához, a Pan­nónia Filmstúdió „egészestés" alkotásához, a Daliás időkhöz. Illetve hát nagyon is van, mert ha e gőzgépbe sűrítjük az ipa­ri forradalom jelképét, akkor az a gép nyitotta meg az utat még a filmművészet előtt is. Watt gépét mégis másért citá­lom ide: példaértéke voltán — s mert elolvastam kollégáim kritikáit a Daliás időkről: egy­értelműen kudarcnak minősítik Gémes József alkotását. Külön-, sőt ellenvéleményem van: a Daliás idők korszakos filmje nemcsak a magyar ani­mációs, hanem az egyetemes filmművészetnek, mint ahogy az volt ez ugyancsak (kritika és nézők által) mellőzött Fehérló- fia — s ennyiben hasonlatosak Watt gőzgépéhez. Tiszteletre méltó ugyanis az a törekvés, hogy a Pannónia Filmstúdió műtermeiben oly elszánt követ­kezetességgel kezdenek új uta­kat a filmművészet számára is. Ha ma tenyérnyi gépek több­szörösét produkálják, mint az a megmosolyogni való első, nem szabad elfeledkeznünk ar­ról, hogy ma mindenféle teljek- sítményt wattban mérünk, tisz­teletéül Wattnak. Noha nem valószínű, hogy a rajzfilmek művészi értékét vala­ha' is „gémes”-ben (vagy „jan- kovics”-ban) mérjék a Daliás idők nemcsak azért lenyűgöző, mert festmények tíz­ezreit kellett előbb elkészíteni, hogy mozoghasson Toldi. Azért is. S azért is, mert a Tol- di-trilógiát vette alapjául. S azért is ... — de ide egy kis magyarázat szükséges elő­ször: a film első formájában alapvetően különbözött attól, amit a héten bemutattak: nem volt kísérőszövege. Csak a ké­pek és a zene szolgáltatta az élményt. Az a Daliás idők sem volt kifogástalan, mint ahogy nem volt az az első gőzgép sem. De aztán valaki nem bí­zott abban, hogy a Toldit, Arany János művét ismeri a mozinéző. sőt még abban sem bízott, hogy a mozi néző lát a moziban, ezért aztán a főcím­listán nem szereplő Nepp Jó­zseffel íratott egy kísérő szö­veget, melyben az agg Toldi kommentálja az esetet — így aztán a Daliás idők önhibáján kívül fertelmessé lett, ólyanná, mintha Watt gépét, hogy job­ban nézzen ki, kifestették volna mindenféle rikító színekkel, giccses cirádákkal, s korszakos műszak; megoldásait eltakarták volna cicós papundeklivel. Vannak dolgok, amiket nem lehet a jó vagy a rossz jelző­vel illetni. A Daliás idők is más jelzőket kíván. Tisztelegve állhattam Watt gépe előtt, örültem, hogy láthattam Gé­mes József filmjét. Bodó László Gorsium, a hódító római katonák által 46—49-ben ala­pított római kori település idei feltárásánál újabb értékes lele­teket hoztak felszínre a székes- fehérvári István király Múzeum régészei. Hetven méter hosszan kibontották a város nyugati fa­lait. A védművek viszonylag épen maradtak, s feltárásukkal újabb adatokkal gazdagodott Gorsium építészetének történe­te. Mint kiderült, a város falait 1,4 méter szélesre építették, s a talaj felett 20—60 centiméteres A közélet ■ . hírei i Felmentés, kinevezés. A KISZ Siklós városi Bizottsága leg­utóbbi ülésén más megbízatás­ba kerülése miatt felmentette titkári funkciója alól Bajor Pé­tert, egyúttal megválasztotta új titkárának Varga Katalint. * Böjti Imre alezredes — aki az 1956-os ellenforradalmi lá­zadás leveréséért vívott fegyve­res harcban, a munkás-paraszt hatalomért áldozta életét — születésének 75. évfordulója alkalmából pénteken koszorú- zási ünnepséget rendeztek a Mező Imre úti temetőben lévő' sírjánál. Az 1956-os ellenforradalmá­rok elleni harcokban elesett hő­sök sírkertjében a Himnusz hangjait követően a Honvédel­mi Minisztérium nevében Faze­kas László és Paál György ve­zérőrnagyok, a Belügyminiszté­rium képviseletében Siklósi György és Győrök Ferenc rend­őr vezérőrnagyok, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövet­ségének részéről Tihanyi Sán­dor, az elnökség tagja és Szi­lágyi László, az országos bizott­ság tagjai helyezték el a tisz­telet, a kegyelet virágait. A sírt megkoszorúzták Böjti Imre csa­ládjának tagjai. A megemlékezés az Interna- cionálé hangjaival ért véget. * Rákosi Endre, a magyar mun­kásmozgalom kiemelkedő sze­mélyisége születésének 60. év­fordulója alkalmából koszorú- zási ünnepséget tartottak pén­teken a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjá­ban. Rákosi Endre 1942-től volt tagja az illegális kommunista pártnak, megszervezte és ve­zette a Békepárt illegális nyom­dáját. Részt vett a Béke és Szabadság s a Szabad Nép» előállításában. Németországba hurcolták, ahol röviddel a fel- szabadulás előtt meghalt. Eméktáblájára a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Közoon‘i Bizottsága nevében Varga László, a Magyar Úttö­rő Szövetség főtitkára, a Ma­gyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége részéről Kerekes Im­re titkár és Kiss András, az Or­szágos Bizottság tagja, a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozóinak Szakszerve­zete képviseletében Kiss György osztályvezető és Gábor József párttitkár helyezte el a kegye­let koszorúit. A megemlékezés az Inter- nacionálé hangjaival ért véget. * Tegnap ülést tartott Sziget­vár városi tanácsa. Első napi­rendi pontként jelentés hang­zott el a tanácstagok beszélge­téseinek tapasztalatairól, me­lyet dr. Aracsi József vb-titkár terjesztett elő. A második na­pirendi pontban beszámoló hangzott e| a városi ügyrendi és Igazgatási Bizottság elnöké­től. A továbbiakban személyi változásokról döntöttek. Az idő­közben Pécs város Tanácsának elnökévé megválasztott Piti Zoltán helyére dr. Bognár Zol­tánt választották meg megyei tanácstaggá. lábazattal erősítették meg. A tornyok ferde tetővel, cserép­burkolattal készültek. Gorsiumban az elmúlt hu­szonhét év alatt számos monu­mentális épület, hajdani palota maradványait bontották már ki. Az idén újabb nagyméretű épület feltárását kezdték meg. Az oszlopokkal díszített ház méretei alapján középület le­hetett, s feltehetően a 4—5. századból származik. Kibontá­sával az idén már nem tudnak végezni, a munkát jövőre foly­tatják. Bönirástna p — 1984 Új régészeti leletek Gorsiumban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom