Dunántúli Napló, 1984. szeptember (41. évfolyam, 240-269. szám)
1984-09-08 / 247. szám
Növekvő igények — csökkenő vízbázis Baranyai vízgondok Nagy átmérőjű kutak, csőcserék, tározók, automatizálás A probléma megoldása meghaladja a megye erejét Baranyában évek, sőt évtizedek óta állandó probléma a megfelelő minőségű és mennyiségű ivóvíz biztosítása. Az újabb kutak, az egyre növekvő hosszúságú vízvezeték-rendszerek, a modern technika bevezetése mellett mind többet esik szó gondokról és főleg a nyári időszakban jelentkező hosz- szabb-rövidebb ideig tartó ellátási nehézségekről. A folyókra utalva Baranyára jellemző, hogy a közepe felé haladva egyre inkább fogy a felhasználható vízkészlet. A mélyfúrású kutak biztosította mennyiség sem Pécsett, sem Komlón nem elég. A megyeszékhelyet ellátó pel- lérdi és tortyogói vízbázis csak egy hányadát adja a napi szükségletnek. A döntő többség a Duna-vezetéken érkezik. Vízügyi szakemberek véleményé szerint, a kutak statikus vízkészlete állandóan csökken. Arra vonatkozóan, hogy hány évig elég a jelenleg működők készlete, eltérőek a vélemények. Abban viszont a legtöbben egyetértenek, hoqy időnként pihentetni kell őket. A kérdés hogyan, hiszen a vízszolgáltatás hosszabb ideig nem szüneteltethető. Kritikus napok Pécsett már évek óta nem volt jelentősebb vízhiány, de minden évben vannak kritikus napok. Az idén éppen kapóra jött a Távfűtő Vállalat leállása és a felszabadult napi 4—5 ezer köbméter víz elegendő volt ahhoz, hogy átvészeljék a nehézségeket. A megyeszékhely napi fogyasztása általában 60 000 köbméter körül mozog. De minden nyáron megtörténik, hogy ez a mennyiség is kevésnek bizonyul. Augusztus elején 74 000, június 26-án pedig 76 700 köbméter napi felhasználást mértek. Pécs igényének növekedése arányban van a város fejlődésével, amit a mélységi vízellátás fejlesztése nem tud követni. A nagyátmérőjű kutak fúrása, a csőcserék, az újabb tározók építése, a légvezetékek cseréje, az automatikák felszerelése segít ugyan, de az alapvető gondokat véglegesen nem oldja meg. A hidrogeológiai viszonyok nem teszik lehetővé a helyi vízbázis növelését, még akkor sem ha egy-egy jelenség néha ennek ellentmondani látszik. Némileg érthető a pécsiek panasza, amikor például látják az út szélén hömpölygő vizet. Ám kevesen tudják, hogy ' a tettyei forrás rapszodikus. Amikor sok a csapadék, képes 10 000 köbmétert is kibocsáj- tani, ha viszont nincs eső, hozama az ezret sem éri el. Még ennél is nagyobb gond, hogy vize éppen a gyors feltöltődés miatt nem megfelelő minőségű és nem tehetnek vele mást, mint „elengedik”. A hévíz védelme Harkányban és környékén egészen más körülményeket kell szem előtt tartani. A legfontosabb, hogy nem csökkenhet a felszínre jutó termálvíz mennyi/ 4. HÉTVÉGE sége és minőséqe. A nyári szezonban 3 és fél ezer, télen pedig közel háromezer köbméter a napi átlagfelhasználás. A térség hidegvizes kútjainak hozama nem fokozható és újabbak létesítése sem célszerű ezen a vidéken, mert működésük nagy mértékben visszafogná a felszínre juttatható gyógyvíz mennyiségét. A harkányi hévíz védelmét és Baranya jobb ellátását szolgálja a Dráva környékének kutatása. Eredményeitől a szakemberek azt várják, hogy a folyó megtisztított vize vezetékeken át juthat majd a megye középpontja felé. Útközben természetesen nem maradnának ellátatlanul azok a települések sem, ahol ma még mindennapi nehézséget jelent az egészséges ivóvíz biztosítása. Környezetszennyezés Hiba lenne azonban elhallgatni, hogy a térség gondjai között továbbra is jelentős heben kétségkívül jelentős szerepet játszanak a város sajátos hidrogeológiai viszonyai, de az a tény is, hogy a település állandó növekedése, fejlődése egyre nagyobb igényeket jelent. Csupán az épüő sikondai lakótelepet alapul véve a kívánt mennyiség még hosszú évekig növekedni fog annak ellenére, hogy már jelenleg is vízhiánnyal küszködnek. A város és a körzetéhez tartozó települések napi igénye 14 000 köbméter. Ezt a jelenlegi vízbázis éppen csak biztosítani tudja. Nincs tartalék. Ha meghibásodik a vezeték, vagy kiürülnek a tárolók, azonnal vízhiány lép fel. A Pécsi-tó, a kőlyuki vízbázis, a budafa— mánfai, valamint a liget-orosz- lói kutak hozama nem növelhető. A jelenlegi Duna-vezeték erényét csökkenti a szűk keresztmetszet és az a tény, hogy a rajta átfolyó víz nagyobb hányada nem jut el a városig. Egyes vélemények szerint, ha nem kap gyors segítséget — A budafai Vízmű gépterme. Erb János felvétele lyet foglal el a minőség kérdése. Néhány éve az ország nit- rátos vizű településeinek egyötödét tartották nyilván Baranyában. Azóta ez a szám csökkent, a 295 településből mindössze 110 a veszélyeztetettek száma. Nagy előrelépés, hogy már megkezdte a próbaüzemet a budafai víztasakoló, ahonnan a következő években bizonyos mennyiségű csomagolt ivóvíz jut a leginkább érintettekhez. A Baranya megyei Vízmű ezen kívül üzembe helyezett néhány nitrátmentesítő berendezést is. Úgy tűnik azonban, hogy sem ezek, sem a víztasakoló nem enyhíti azt a veszélyt, amelyet az egyre fokozódó környezetszennyeződés jelent. A különböző vízadó rétegek vizsgálata során mind gyakrabban hangzik el a megállapítás: a minőségromlás elkerülhető lett volna, ha betartják a szabályokat, nem sértik meg a technológiai előírásokat. Komló igénye A legjelentősebb ellátási nehézségekkel 1984 nyarán Komlónak kellett megküzdenie. EbSzigetvár a következő ötéves terv során könnyen Komlóhoz hasonló helyzetbe juthat. Mohácson viszont már most nehézséget jelent, hogy kicsi a víztároló, Bolyban a mélyfúrású kút hozama csökken vészesen. A példák sora még tovább bővíthető: kevés a víz Hosszúhe- tényben, Pécsváradon és a du- noszekcsői vikendtelepen, de előfordultak kisebb-nagyobb vízhiányok más üdülőterületeken is. A megoldás? Baranya vízgondjai jelentősek, változás a természet jóvoltából aligha várható, sőt a jelentősebb téli csapadék sem igen pótolhatja a korábbi lemaradást. Mi lehet mégis a megoldás? Elsősorban a készletek és a lehetőségek minél alaposabb feltárása, a megkezdett Duna—II. program, valamint a vízgazdálkodási tervben rögzített legfontosabb feladatok gyorsítása. A jelenlegi lehetőségeket vizsgálva azonban úgy tűnik, mindez meghaladja a megye gazdasági erejét. Ferenci Demeter Vidám hangulatban ebédelnek a Belvárosi iskola tanúiéi. Fotó: Maletics L. A fiúk fele elítéli az alkoholfogyasztást Kötelező étkeztetés v az Iskolákban? A családok 46 százaléka nem fó'z rendszeresen A gyerekek több töpörtyűtés szalonnát esznek, mint szalámit - Majdnem minden iskolában van tej Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a fejlett ipari országokban a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedőknek rendkívül magas a részesedése az összhalálozásban. Több ország — az Egyesült Államok, Finnország — már túljutott a megbetegedési hullámhegy csúcsán, azok, amelyekben társadalmi méretekben sikerült az életformaváltás. Hazánkban a helyzet a kritikus pontra jutott: továbbra is aggasztóan emelkedik a szív- és érrendszeri megbetegedéseket követő halálozás. A statisztikai tények ismeretében az egészségügy alapvető feladata a rizikófaktorok felderítésén túl megismerni azokat az életmódi és táplálkozási tényezőket, szokásokat, amelyek később a betegségeket előidézik. A Magyar Vöröskereszt Pécs városi vezetősége mellett működő ifjúsági és egészségnevelési munkabizottság a POTE Egészségügyi Szervezéstani Intézetével együttműködve ez év tavaszán felmérést készített a pécsi általános és középiskolások életmódiáról és táplálkozási szokásairól. Hatszáz diákot kérdeztek meg. A hatszáz véletlen válogatás alapján kiválasztott diák jól reprezentálja a 21 000 pécsi általános iskolás, illetve a szakmunkástanulókkal együtt a 12 000 középiskolás életmódját. szokásait. A számítógépes feldolgozás meg tart. Az első adatok a tanulók táplálkozásáról, étkezési szokásairól, az egészségügy és a társadalmi szervezetek számára is mutatnak megoldandó feladatokat. Nézzük, mit mutat a felmérés a pécsi diákok táplálkozási szokásairól? A megkérdezetteknek 61 százaléka reggelizik rendszeresen. Egváltalán nem eszik reggel 8 százalékuk. Rendszeresen 74 százalékuk ebédel, rendszertelenül pedig a gyerekek 25 százaléka. S ami fontos, 40 százalékuk az iskolában, illetve további 5 százalék más közétkeztetési formában. Napközben tehát a gyermekek nagy többsége a közétkeztetésben eszik. Érdemes megnézni a gyerekek otthoni táplálkozási szokásait. Ebédet és vacsorát — főtt ételt — kap rendszeresen 25, csak vacsorát 22 százalékuk. A családok 24 százaléka a hét végén főz. A gyakran főzött ételek minőségét mutatja: szegényes jellegű, pontosabban olcsón összeállítható, modern konyhatechnikát nem igénylő, a tápanyag-összetételében kedvezőtlen ételt 13 százalék fogyaszt. A jómódú — az egészséges táplálkozás szempontjából kedvező — étkezés a megkérdezettek 21 százalékánál a mindennapos. Ez az arány igen kedvező, az viszont már nem, hogy a családok 46 százaléka nem főz rendszeresen. Az adatokból kitűnik, hogy igen nagy a közétkeztetés felelőssége, feladata a diákétkeztetésben. Sőt, országosan is célkitűzés, hogy a kötelező iskolai oktatáshoz igazítva szűk. séges a kötelező iskolai étkeztetés bevezetése is. Még ott és akkor is, ha erre nincs megfelelő iskolai ebédlő. Megfontolandó ugyanis, nem célrave- zetőbb-e akár az iskolapadban étkeztetni a diákokat, erre alkalmas edényzet beszerzésével, mint lemondani arról a lehetőségről, hogy rendszeres és koruknak, egészségüknek megfelelő táplálékhoz jussanak. Kormányprogram foglalkozik ennek megteremtésével, és várhatóan két-három éven belül megoldható minden diák iskolai étkeztetése. Tény azonban, hogy ehhez a programhoz elengedhetetlen a közétkeztetés felzárkóztatása is. A pécsi felmérésből kiderülnek az egyelőre meglévő hiányosságai: a gyerekek többsége otthon a korszerűbb, olajjal főzött táplálékot kap, míg az iskolai konyhákon, a vendéglőkben egyértelműen sertészsírral főznek, örvendetes, hogy az iskolák kilencven százalékában van iskolatej, és a felmérés szerint a gyerekek többsége rendszeresen is fogyasztja. Csakhogy a zsírdús tejet árusítják, Holott a zsírszegény egészségesebb, olcsóbb is. Nyilvánvalóan a tejipar feladata ez utóbbival ellátni az oktatási intézményeket. Ugyancsak érdemes szólni a vajfogyasztásról, amely ma még jóval népszerűbb az eqész- séaesebb növényi olajokból készült margarinnál. Kiderült, hogy a gyerekek több szalonnát.. töpörtyűt esznek, mint a soványabb — tehát egyértelműen egészségesebb, — szalá- miféleséqeket. Ennek alapvető magyarázata a nagyobb árkülönbségekben kereshető ... A gyerekek italozási szokásairól szólva, kedvező, hogy a többség tejet, üdítőket iszik, ám tény, hogy az üdítő italokkal fogyasztják a legtöbb szénhidrátot. A szakmunkás-tanulók körében pedig igen kedvezőtlenül magas az alkoholfogyasztás. Ez utóbbiról a gyermekek véleménye a következő: elítéli a fiúk 49, a lányok 64 százaléka. Megérti a 12. illetve 5 százaléka. Az élet elviseléséhez szükségesnek tartja 4 és 3 százalék. A fiúk 31. a lánvok 26 százaléka dohányzik és főként a szakmunkásképző intézetekben ... Említettük, hogy a felmérés feldolgozása még tart, ám már az első elemzések számos feladatot meghatároznak az egészségügy, a közétkeztetés és a társadalmi szervezetek számára. Például: érdemes átdolgozni a diákétkeztetés norma- tíváját. A táplálékok összeállításánál figyelembe kell venni az egészséges táplálkozás „szabályait", s talán érdemes lenne ezeket a szaktanácsokkal, az étrendet összeállító szakemberekkel tanfolyamon megismertetni. S a kereskedelem, illetve az ipar adóssága a zsírszegény tej, illetve a szénhidrátokban szegényebb "üdítők forgalmazása. Gáldonyi M.
