Dunántúli Napló, 1984. szeptember (41. évfolyam, 240-269. szám)

1984-09-05 / 244. szám

6 Dunántúlt Tlaplo 1984. szeptember 5., szerda FI 1 AT A LO 1 A 1 A 1%, m m m m T W W Wi » Elkezdődött a tanév ... Évnyitó a plcsi Apáczai Csere János Nevelési Központban Fotó: Cseri László Színészlemezek Barbra Streisand „Guilty” albuma Tehetséges színészek szerte a világon egyszersmind sikeres énekeseknek is bizonyulnak. A pálya fordítva is bejárható, a muzsikától a filmig, a színpa­dig ugyancsak sokan jutnak el. Kevesen tudják, hogy ezt az utat hagyta maga mögött a rejtélyes szépségű amerikai filmszínésznő, Barbra Strei­sand is. Boltjainkba csak a közel­múltban került „Guilty” című albuma, mely két világslágerrel (Woman in Love; The Love In­side) örvendeztetett meg ben- • nünket. Ezeket a dalokat rádió­ból, diszkóműsorokból jól isme­rik a haza; zenerajongók is. A többi dalt eddig csak kevesen hallhatták. Az albumot a CBS jelentette meg. producere Barry Gibb, a Bee Gees egy­kori sztárja, kiváló énekes volt. Az alkotók a biztos sikert cé­lozták meg; Barbrn Streisand és Barry Gibb duéttjei kemé­nyebb szíveket |s képesek meg­lágyítani, nemcsak azokét, akiknek a lemez készül. Nem a tinik, az idősebb generációk a címzettek. Barbra Streisand érzelmes-érzéki szép hangja nem alkalmas rocktombolás, új­hullámos csataüvöltés. reked­tes suttogás kivitelezésére. Tiszta, a külföld; hallgatók szá­mára nyelvleckének is beillő éneke, mondhatnák, szemér­metlenül szívhez szóló. Elég egv pillantást vetni a dalcí­mekre: A vétkes; Szerelmes asszony; Soha ne mondj le... Nem szabad elfelednünk, az amerikai közönség érzelmesebb dalokra hangolt, mint az euró­pai! A lemezminőség hatható­san segíti a sikert. Sajnos, a mi lemezeink szűkebb hang­zástartományban mozognak, ilyen basszusokat aligha hall­hatunk róluk Lám érdemes az érzelmekre (könnyekre?) apel­lálni elgépiesedett érzéketlen korunkban. Úay látszik, az is­kolázott hang mégsem tűnik el a történelem süllyesztőjében. Dicséretesen hamar reagált színház; életünk Andrew Lloyd Webber harmadik nagyszerű rockoperájának (musicaljé­nek?) tündöklésére. Két év sem telt el a broadway-i bemutató óta s a Madách Színház re­pertoárjának fényessége, no és kasszasikere lett a „Macskák”. Ne vitassuk, érdemes volt-e a darabot színre vinni, ha még­sem (máig sem) láthatja bárki, halandó magyar. Sok vigaszt az sem jelent a kívülrekedtek- nek, hogy a hazai változat ze­neanyaga lemez formájában hozzáférhetővé vált. Thomas Stearns Eliot vers­ciklusa méltóképp szólal meg Rovatszerkesztő: DUCSŐ CSILLA nyelvünkön Romhányi József tolmácsolásában. A következe­tesen végigvitt abszurdum cso­dálatos eredménnyel járt. Ki hitte volna, hogy macskákról, cicákról, cirmosokról egy ope­rára valót lehet mondani, éne­kelni. Micsoda nyomasztó te­her lehetett Webbernek egy Jesus Chr.st Superstarral a há­ta mögött kandúrokról elmél­kedni. A bűvészmutatvány si­került, a varázsló győzött, s nemcsak az óceán túlsó, de innenső partján is. Nyávogá­suktól hangos Bécs és Buda­pest. Paudits Béla nagyszerű hangja nem okozott különö­sebb meglepetést, Almási Évát a „Képzelt riport”-ban hallot­tuk nagyon tehetségesen éne­kelni. Haumann Péter, Kishonti Ildikó, Póka Éva, Bencze flona, Hűvösvölgyi Ildikó és Cseke Péter kellemes meglepetést okozott. Olyannyira, hogy azaz érzésünk támad, néhány pop­énekes saját „szakmájában” sem képes felvenni a versenyt az amúgy , mellékesen” éne- ke'gető színészeinkkel. A tehetség nem volna ele-, gendő a sikerhez, ha az átélés nem tenné hitelessé az abszur­dumot. A két legsikeresebb dal, az „Elvisz a Trén" és az „Éj­fél” mintegy ellenpontjai egy­másnak. Az „Elvisz a .Trén” vi­dám, hangulatos kompozíció, míg az „Éjfél” mélyen átélt, megható lírai szerzemény, megkapó szöveggel: „Hajnal ne tarts tükröt a fénynek / Ha csak emlék az élet / talán szép marad még. / Tán e kék ég, a holdvilág / még ifjúnak lát/ úgv mint egykor, réges rég.” Sokszínű érzelmek bomlanak ki ebből az antropomorf macs­kavilágból, s nem kell erőlköd­nünk ahhoz hogy értelmet nyerjen A „könnyű"-nek neve­zett műfaj jelenkori hutlámvöl- avéből talán a sikeres adaptá­ciók mutathatják az egyik le­hetséges kiutat. Bátran állíthat­juk, érdemes volna kellemes, iskolázott hangú, fiatal színé­szeinkkel albumot készíteni, még némely „befutott” együt­tes rovására is. Bay Endre Pályázzatok! A KISZ Baranya megyei Bi­zottsága több vállalattal, társ­szervekkel együtt ismét meg­hirdette — ezúttal harmadszor — az újítási és ötletpályázatot, melynek célja a fiatalok újítási kedvének serkentése, a hasznos és megvalósítható ötletek fel­színre hozása, hasznosításuk elősegítése. Ami az ötletek, újítások té­máját illeti, teljesen kötetlenül, de azért mint mindig, most is vannak ajánlott témák. Ilyen az energiatakarékosság, a hul­ladékanyagok, másodlagos nyersanyagok újrahasznosítása, a magánerős lakásépítés, épí­tésszervezés, korszerű technoló­gia. Az ajánlott témák között szerepel a munkavédelem, a mezőgazdasági nagyüzemek termelési költségeinek csökken­tése, a háztáji és kisegítő gazda­ságokban rejlő lehetőségek ha­tékonyabb kiaknázása. Vállala­ti termelékenység növelése, infrastruktúra tervezése, vagy például mikroelektronikai rend­szerek kidolgozása. A pálvázat kiírása szerint két első. három második és öt har­madik díjat adnak ki. Az első díj 15Ö00, a második 10 000, a harmadik 5000 Ft. Ezenkívül a legiobb ötleteket 1000—2000 Ft közötti összeggel jutalmazzák, erre a célra húszezer forint áll rendekezésre. A legjobb alkotói kollektívának a KISZ KB tízezer forint összegű különdíjat aján­lott föl. A pályázat jeligés. A pálya­műveket három példányban, le­zárt csomagban kell a KISZ Ba­ranya megyei Bizottságára el­küldeni. A csomag nem tartal­mazhat semmiféle olyan uta­lást, amiből a pályázó szemé­lvére vagy munkahelyére lehet következtetni. A pávázó nevét, pontos címét, esetleges tele- fonszómát, személyi igazolvá­nyának számát, születési évét a csomagban, jeligével ellátott zárt borítékban kell elküldeni. ^ külső borítékra kénük iái lát­hatóan ráírni: Újítási és ötlet- pályázat. Ezen a oályázaton minden 35 év alatti fiatal, vagy ilyen fiatalokból álló kollektíva részt vek«t A DÓIyázat ered- ménvhirdetése 1984. december 3-án lesz. A beküldési határidő, ami mór nagyon közel van: 1984. szeptember 28-a! Bezárt a diákcentrum Bezárta kapuit a pécsi Ifjú­sági Ház nyári diákcentruma. Immár harmadik alkalommal tartott nyitva középiskolás diá­kok részvételével az informá­ciós iroda, itt a pécsi és ide­érkező fiatalok tájékoztatást kaphattak a' nyári színház- és a mozik műsoráról, albérleti és szálláslehetőségekről, valamint arról, hogy hol vállalhatnak munkát. E három hónapban állandó kapcsolatot tartottak fenn o városi tanács munka­ügyi osztályával. A szórakozási és munkalehetőségek mellett alkalmanként az ÉT-butik is nyitva tartott, ahol. iparművé­szeti főiskolások tervei alapján készült ruhákat árusítottak. Nagy sikere volt a korrepetálás közvetítésnek, ahol kérdőíveket töltöttek ki a tanárok, diákok egyaránt. Az ősztől folytatódik a diák­centrum. Első alkalommal a pécsi szüreti napok központi diákrendezvényére kerül sor. Az egész napos programban kézműves kirakodóvásár, divat- bemutató, tenyérjóslás, mini állatkert szerepel. Bemutatjuk az ősi magyar diákvárosokat IV.: Esztergom Esztergom iskolaváros jellege a XVIII. században alakult ki. A város éppen csak megszaba­dult a török uralomtól, s 1687- ben máris megnyitották a je­zsuita gimnáziumot. Az idő tájt egyre több diák sereglett a vá­rosba, s így igen nagy szükség volt újabb iskolák létesítésére. A XIX. század második felében már hat középiskola működött Esztergomban; 1935-ben’kilenc. Esztergom máig megőrizte is­kolaváros jellegét, de iskolái a Ferencesek gimnáziumának ki­vételével ma már állami kézben vannak. A gimnáziumok, tech­nikumok, a felsőfokú tanító­képző intézet sok diákot vonz. A római katolikus hittudomá­nyi főiskola a város harmadik főiskolája. Esztergom iskolái közül érdemes megemlíteni a bányagépészeti és villamossági, valamint a felsőfokú vegyi gép­ipari technikumot. Kulturális intézmények, kö­zöttük néhány országos jelentő­ségű gyűjtemény, mint például a Balassi Bálint Múzeum, a Ke­resztény Múzeum, a Főszékes­egyházi Kincstár, a Babits Mi­hály Emlékmúzeum, s a levél­tárak növelik Esztergom kultu­rális és oktatási színvonalát. A valamikori királyi kancel­lária- és az esztergomi kódexíró­műhely munkáját a korabeli is­kolaszervezés tette lehetővé. III. BóJa már arról is gondosko­dott, hoqy esztergomi írástudói a Nyugat akkori leghaladóbb műveltségi szintjét is elérjék. Jelentőssé vált Esztergom szerepe a XV. század hatvanas éveiben, amikor Vitéz János Európa egyik legmagasabb rendű tudományos és irodalmi központiát hozta létre udvará­ban; könyvtára vetekedett Má­tyás király világhírű budai könyv­tárával. Költészetünk XVI. szd.-i megújulásának vezéralakját, Balassi Bálintot, a magyar nyelvű költészet megteremtőjét sem szabad elfelejtenünk Esz­tergomról beszélve: a nagy ma­gyar költő a város falai alatt halt hősi halált. Esztergom csak a XVIII. szá­zad derekán kapcsolódott be az újjáéledő magyar irodalom és tudomány életébe, s ebben igen nagy része volt a jezsuita és a bencés gimnáziumnak is. A tanárok között olyan nevekre bukkanhatunk, mint például Kőszegi Rajnis József, Révai Miklós, Kultsár István. E XVIII. századiak munkássága egybe­esik Esztergom magyarosodásá­val is. A XIX. században vég­érvényesen iskolavárossá fejlő­dött Esztergomban sok tudós és író tanított, így Szeder Fábián, Czuczor Gergely, Ipolyi Arnold, Pór Antal, Knauz Nándor, s többek között Baross Gábor is. A két világháború között Esz­tergomban lelt otthonra Babits Mihály, s természetesen az írók, tudósok mellett képzőművé­szek, építészek is nagyban hoz­zájárultak a város felemelkedé­séhez. D. Cs. Az ifjúság nemzetközi éve elé A Magyar Vöröskereszt or­szágos végrehajtó bizottsága támogatja az ENSZ által meg­hirdetett „1985, az Ifjúság nemzetközi éve” programjának megvalósítását. A napokban elfogadott terv szerint — a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Ligájának, valamint az ifjúság nemzetközi éve ma­gyar nemzeti bizottságának ajánlásait figyelembe véve —, a következő időben fokozottab­ban az ifjúság helyzetére, prob­lémáira irányítják társadal­munk figyelmét. Arra ösztönzik a fiatalokat, hogy minél töb­ben, minél tevékenyebben se­gítsék a gyámolításra, gondo­zásra szoruló gyermekeket, fia­talokat, idős embereket. Szer­vezeteik- mozgósítják tagjaikat a környezetvédelemre. faülte­tésre. Tervezik, hogy jövőre európai értekezletet szerveznek az otthoni balesetek megelő­zéséről. A következő év októ­ber 21—27. között az európai vöröskeresztes kampány heté­ben szolidaritási akciót szer­veznek az ifjúsági vöröskeresz­tesek számára. Az akció során főleg a társadalmi munkából származó pénzösszegeket há­rom-négy arra rászoruló nem­zeti társaság ifiúsági munkájá­nak támogatására ajánlják fel. Ezáltal is kifejezik együttérzé­süket, szolidaritásukat a fejlő­dő orszáqok fiataljaival. A Maavar Vöröskereszt or­szágos vezetőséae elősegíti a maavar és más országokbeli fiatn'ok kapcsolatainak bőví­tését. bcát'áaának elmélyíté­sét is. A világ vöröskeresztes ifiúsáa; szervezeteitől érkező leveleket, albumokat továbbítja az úttörő- és ifjúsági szerveze­teknek, amelyek hasonló al­bummal válaszolnak a feladók­nak. Gyógyszerész­kongresszus A Nemzetközi Gyógyszerész Szövetség 44. kongresszusán — az Építők Szakszervezetének székházában, ahol 70 ország kétezer szakembere tanácskozik ezen a héten —. kedden az új gyógyszerek bevezetéséről, gyógyászati alkalmazásáról tar­tottak előadást. Ezek sorát dr. Bayer István, az Országos Gyógyszerészeti Intézet főigaz­gatójának referátuma nyitotta meg. Elmondta: mindenekelőtt •azoknak a gyógyszereknek a bevezetése szükséges, amelyek a jelenleg használatosokkal nem gyógyítható, nem kezel­hető betegségek gyógyítására alkalmasak. Az immunbiológia, az interferon kutatás és a gén­sebészet új lehetőségeket tárt fel a gyógyszerkutatás és gyógyszergyártás előtt — hang­súlyozta az előadó. Fejetlenség diákigazolvány-ügyben A diákigazolványok nyújtotta kedvezménnyel kapcsolatosan a következő levél érkezett szer­kesztőségünkbe. Azt hiszem, oz alább következőkhöz nem is na­gyon kell kommentár: „Tisztelt szerkesztőség! Az Ifjúsági magazin c. lap­ban olvastam arról, hogy a.kö­zépiskolát végzett, idén érett­ségizett fiatalok 1984 szeptem­berig még jogosultak a diák­igazolvány adta kedvezmé­nyekre. Sajnos, ez későn jutott a tudomásomra, ugyanis fiam­tól az érettségi vizsgák után júniusban megvonták, elvették az igazolványt. Más iskolába járó diákoktól viszont nem kér­ték vissza. Hangsúlyozza az újság, hogy függetlenül attól, hogy a fia­tal továbbtanul-e vagy sem, ez a kedvezmény a tanulót 1984 szeptemberéig megilleti. A diákévek után, az idei nyár folyamán hosszú utat tettünk (400 kilométerre lakó nagyszü­lőkhöz stb.), mindezt 100 szá­zalékos áron, azt hittük, ennek így kell lennie. Bosszantó a tudat, hogy néhány száz forint­tal többet adtunk ki, holott másképp lehetett volna intéz­ni. Két kiskorú gyermekemet ti­zedik éve egyedül nevelem, magam két évvel vagyok a nyugdíjazás előtt, nem közöm­bös számunkra mindez . .. Ké­rem válaszukat, hogy méltat­lankodósom jogos-e, avagy mindez félreértésen alapul. özv. V. K.-né, Pécs U. i. Gyermekeim ma — 1984. aug. 3-án 5.00 órakor Szarvasról Kecskemétre utaz­tak, majd onnan hazajöttek Pécsre autóbusszal. Kisebbik, még diákigazolvánnyal rendel­kező fiamtól Szarvastól Kecs­kemétig elfogadták az 50 szá­zalékos kedvezményre jogosító okmányt, de Kecskemétről Pécsre már csak teljes áru me­netjegyet volt hajlandó a ve­zető kiadni. Ugyancsak ezt tet­te más diákkal is, aki kényte­len volt ott nyomban leszállni, nem lévén nála több pénz. Hiába hivatkozott arra, hogy odautazáskor ezt tőle elfogad­ták. Ez számomra így nem vilá­gos, kérem mielőbbi válaszu­kat miheztartásom végett. Köszönettel: V-né” Nos, mindez számunkra sem világos, egy azonban biztos: a diákigazolvány szeptemberig érvényes, úgy, afiogy azt az If­júsági magazinban írták. Nem értjük, miért csinálták ezt egyes járatokon a diákokkal, de úgy tűnik, mintha a diákiqazolvány elfogadása vagy el nem foga­dása mindig attól a személy­től függött volna, aki éppen a jegyet adta. Levélírónk mél­tatlankodása jogos volt, s nem ő értette félre a rendeik%zést, a zűrzavar, a félreértés a vég­rehajtásban volt. És sajnos, ez azzal is járt, hogy előfordult: valakinek a pénz miatt le kel­lett szállnia a buszról, s ez már rendkívül kellemetlen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom