Dunántúli Napló, 1984. szeptember (41. évfolyam, 240-269. szám)

1984-09-04 / 243. szám

Dunántúlt napló 1984. szeptember 4., kedd Mit mond a Jogszabály? Lakáscsere T anácsi bérlakásban lakó állampolgárok gyakran ér­deklődnek, hogy lakásukat elcserélhetik-e másik taná­csi bérlakásra, vagy magántulajdonban levő lakásra, és melyek a lakáscsere-szerződés feltételei, kizáró okai il­letőleg lakáshasználatbavételi díj fizetési kötelezettség ilyen esetben fennáll-e. A módosított és egységes szerkezetbe foglalt 1/1971. (II. 8.) korm. sz. r. az alábbiak szerint határozza meg az ál­lampolgárok közötti lakáscse­rét. A bérlő lakását másik lakás­ra elcserélheti. Egy lakás több lakásra' is elcserélhető. A la­káscsere-szerződést írásban kell megkötni. A lakáscsere­szerződés akkor érvényes, ha a lakáscseréhez, a) állami lakás esetében a lakással rendelkező szerv, b) nem állami lakás ese­tében a bérbeadó, c) tartási szerződés esetében pedig az eltartó is hozzájárult. A közületi szerv hozzájárulá­sa is szükséges a lakáscseré­hez, olyan tanácsi bérlakás esetében, amelyre a közületi szervet többszöri bérlőkiválasz­tási jog illeti meg. Az írásban megkötött lakás­csere-szerződést — formanyom­tatvány áll az állampolgárok rendelkezésére' amely besze­rezhető az ügyfélszolgálati iro­dákban — a hozzájárulás meg­adása és a lakások kiutalása céljából ahhoz az első fokú lakásügyi hatósághoz kell be­nyújtani, amelynek területén a lakások vannak. Ha a lakások különböző lakásügyi hatóságok területén vannak, a lakáscsere­szerződés bármelyik lakásügyi hatóságnál benyújtható. A lakáscsere-szerződésben <* név szerint fel kell sorolni a bérlővel együtt lakó valameny- nyi személyt, ezek lakáshaszná­lati jogcímét (pl. családtag, al­bérlő), fel kell tüntetni, hogy a lakáscsere folytán közülük —a felek megállapodásának meg­felelően — kik költöznek ki o bérlővel együtt a lakásból, il- letőleg a csere után kik és mi­lyen jogcímen maradnak vissza a lakásban. A lakáscsere-szer­ződést alá kell írni azoknak a személyeknek, akik a cserét megelőzően bérlők voltak»! file* tőieg a csere folytán bérlődé válnak. Magántulajdonban lé­vő lakás és tanácsi bérlakás cseréje esetén a tulajdonos aláírása is szükséges. A lakáscsere-szerződést nem szükséges aláírnia a lakásban jogcím nélkül lakó olyan sze­mélynek, akinek az elhelyezé­sét a bérlő a lakáscserével megszerezni kívánt másik meg­felelő lakással biztosítja. Ha két vagy több lakásra cseréli el a bérlő a lakását, a lakás­csere-szerződésben fel kell tün­tetni melyik lakásnak ki lesz a bérlője. A félek megállapodá­sa alapján létrejött lakáscsere­szerződéshez csatolni kell az il­letékes házkezélőség igazolá­sát, hogy tanácsi bérlakásukon lakbértartozás, lakáshaszná- latbavételi díj tartozás nem áll fenn. A lakáscsere-szerződési nyomtatvány benyújtásakor egy 20,— Ft-os illetékbélyeget kell csatolni. Vannak esetek, amikor a la­kásügyi hatóság a lakáscseré­hez kért hozzájárulást köteles megtagadni; a) ha a cserélő fél a lakáscsere útján a lakás­igénye mértékének felső hatá­rát meghaladó szobaszámú la­káshoz jutna, b) a lakáscseré­hez állami lakás esetében a lakással rendelkező szerv, nem állami lakás esetében a bérbe­adó, tartási szerződés esetében az eltartó, bérlőtársi jogviszony cseréjénél a többi bérlőtárs, il­letőleg a közületi szerv — többszöri bérlőkiválasztósi jog esetén — nem járult hozzá, c) társbérleti lakásrész cseréje esetén a lakásrészbe tartósan beteg személy kerülne, illető- lea az abba együtt beköltöző személyek száma meghaladná a lakásrésznek a lakásigény­mértékének alsó határa szerint megállapított befogadóképes­ségét; d) az elcserélni kívánt tanácsi bérlakás bérlője nem a tanácsi ingatlanközvetítő szerv és a lakásbérleti jogviszony ha- tározóit időre, vagy valamely feltétel bekövetkezéséig szól, e) a felek szándéka ténylege­sen nem lakáscserére, hanem a lakásbérleti jogviszony jog­ellenes átruházására .irányul, f) ai bérlő a lakáshasználatba­vételi díj megfizetésére halasz­tást vagy részletfizetési kedvez­ményt kapott és a háralékos összeget még nem fizette meg. A kötelező megtagadási oko­kon félül a lakásügyi hatóság a lakáscseréhez kért hozzájá­rulást megtagadhatja, ha — a cserélő fél a lakáscsere útján a lakásigénye mértéké­nek alsó határát meghaladó, de annak felső határát meg nem haladó — az elcseréltnél nagyobb — szobaszámú lakás­hoz jutna, — a lakáscsere folytán a bérlő és a vele együtt lakó személyek lényegesen rosszabb lakáskörülmények közé jutná­nak. A lakásügyi hatósághoz be­nyújtott lakáscsere-ügyekben az is gyakran előfordul, hogy az elcserélni kívánt lakásban al­bérlő lakik. Cserélő felek kö­telesek az albérlő megfelelő elhelyezéséről gondoskodni. Ennek során úgy is megálla­podhatnak. hogy az albérlő továbbra is a lakásban ma­rad, és változatlan feltételek mellett az új bérlővel kerül al­bérleti jogviszonyba. Ha abban állapodnak meg a cserélő felek, hogy a bérlő az albérlőt a lakásba magával viszi, vagy számára másutt biztosítanak elhelyezést, ehhez az albérlő hozzájárulása szük­séges. Megegyzés hiányában a bérlő az albérleti jogviszonyt felmondhatja. Állampolgárok között létre­jött lakáscserénél gyakran fel­teszik azt a kérdést, kell-e la­káshasználatbavételi díjai fi­zetni. A 2/1971. (II. 8.) korm. sz. rendelet idevonatkozó ren­delkezése értelmében, ha a la­kásügyi hatóság a tanácsi bér­lakást a bérlő részére lakás­csere-szerződés alapján utalja ki, nem kell lakáshasználatba­vételi díjat fizetni. A lakáscse­re-szerződésben azonban az a fél, aki kisebb értékű lakáshoz jut. vagv egyébként valamilyen szempontból hátrányosabb kö­rülmények közé kerül, pénz­beli térítést köthet ki. A térítés mértékét kizárólag a felek megállapodása hatá­rozza meg. A lakáscsere-szer­ződéstől egyoldalúan elállni nem lehet, mert ezen a címen a lakáscsere-szerződéshez való hozzájárulást a lakásügyi ha­tóság nem tagadhatja meg. A lakáscsere-szerződésből eredő viták eldöntése a bíróság ha­táskörébe tartozik. Földesi Györgyné dr., lakásügyi csoportvezető Új típus: a városi autó Hogyan lehet? Kis méretek - nagy csomagtér * STOP Közlekedésbiztonsági nap Pé­csett. Az országosan meghirde­tett időpont helyett — a hegyi autóverseny miatt — Baranyá­ban .szeptember 15-én 9 órakor rendezik meg a közlekedésbiz­tonsági napot. Jelentkezni a helyszínen, a pécsi vásártéren lehet. Tizenkilenc baleset. Az elmúlt héten 19 személyi sérüléssel járó közúti közlekedési baleset tör­tént a megyében, kaptuk a tá­jékoztatást a Baranya megyei Rendőr-főkapitányság közbizton­sági és közlekedési osztályától. Hat súlyos, tizenhárom pedig könnyű kimenetelű volt. •.*« ** Megkezdték Komlón.a Kossuth- akna és Béta-bánya között húzó­dó, a korábbi bányaművelés miatt erősen megrongálódott, gépkocsiközlekedésre néhol már veszélyessé vált közút javítását, karbantartását. A több kilomé­teres szakaszon folyó ideiglenes munkákkal egyidőben hozzálát­tak az út teljes felújítását szol­gáló kiviteli tervek elkészítésé­hez. * „Az én házam, az én vá­ram, azaz ez a járdamenti szakasz csak az én parko­lóm, senki másé.’’ Fotóri­porterünk, Maletics László Pécsett, a Leonardo da Vinci utcában találkozott e szemlélettel. Bár hazánkban még koránt­sem beszélhetünk a teljes mo­torizációról, parkolni már itt sem egyszerű feladat. Csak a kiskocsik tulajdonosai vannak valamivel könnyebb helyzet­be. Egy P 126-ossal például még Pest belvárosában is hoz­zá lehet jutni néhány négy- zétméter szabad parkolóhely­hez. A fejlett motorizációjú or­szágokban többek között ezért jött divatba — vagy inkább vált nélkülözhetetlenné — a második kocsi. Erre a célra általában egy kisebb méretű autót vásárolnak. Ezek hátrá­nya azonban az, hogy gondot okoz a csomagok elhelyezése — mondjuk bevásárláskor. A japán autógyártók most jó ér­zékkel megtalálták a megol­dást a citymobil-lal. Az alig 700 kg tömegű és csak 3,38 m hosszú Honda Jazz például Tegnap megkezdődött o tan­év, ismét benépesülnek az ál­talános és középiskolák. A gyerekek közül sokaknak utaz­niuk, gyalogolniuk kell, hogy az iskolába jussanak, s csők kevesen vannak olyan szeren­csések, akiknek lakóhelyüktől csak néhány lépésnyire van az intézmény. S bizony Pécsett is rengeteg iskolás kénytelen nagyforgalmú úton átholadni. Városszerte sok helyütt könnyí­ti meg az utakon való átkelést kijelölt gyalogátkelőhely, ezzel is csökkentve a veszélyt. Ám Lvov-Kertvárosban a Hajdú Gyula úton mindössze egyetlen kijelölt gyalogátkelő­Baranya megyében szeptem­ber 3—9. között az alábbi he­lyeken lesznek közúti forgalom- korlátozások. A 6-os útón a 178,5 és 1822 kilométerek kö­zötti szakaszon aszfaltozási munkák miatt sebességkorláto­zás és útszűkület. A 238 és 244 kilométer közötti szakaszon fe­lületi zárási munkák miatt se­bességkorlátozás és útszűkület. Az 58-as sz. úton a 0—0,5 kilo­méter-szelvényben levő közúti felüljárón karbantartási munkák miatt a szélső forgalmi sávot lezárják. A hird—mázaszászvári, variálható csomagtérrel ren­delkezik és az üléstámlák át- billentésével 480 literes rako­dótér alakítható ki. A kocsi tervezői, ha takarékoskodtak is a külső méretekkel, ez nem ment a kényelem és a telje­sítmény rovására. Az 1,2 lite­res motor két variációval — 45 és 56 Le teljesítménnyel — egy meglehetősen fürge, 135 km/ó, illetve 145 km/ó végse­bességű autócskát hajt meg. Két utassal tehát akár hosz- szabb utakra is alkalmas szállí­tóeszköz, amelyben a szabad­sághoz nélkülözhetetlen kellé­kek is helyet kaphatnak. És, ami nem utolsó szempont, takarékos is: városban 100 km-re alig hat litert fogyaszt, még országúton, 90-es tempó­nál, csak öt itert. Búsbarna László ' N. „Zebrát” a gyerekekért Baranyai utakon hely segíti a gyalogoson köz­lekedő gyerekeket, az is az Eg­ri Gyuía út—Hajdú Gyula út csomópontban. A harkányi út és a Hajdú Gyula út közötti területen az elmúlt évek­ben sok lakás épült, ahová zömmel fiatalök költöztek, többnyire gyerekekkel. Ezeknek a fiúknak és lányoknak nagy ré­sze az Apáczai Csere János Ne­velési Központ iskoláiba jár, így naponta kénytelen átmenni a Hajdú Gyula úton. A meg­levő egyetlen gyalogátkelőhely kiesik az útjukból, így jó len­ne még legalább kettőt felfes­teni ezen a mintegy félkilomé­teres szakaszon. Addig, míg nem történik baleset . . . R. N. o Villány—újpetrei, a szeder­kény—pécsváradi, a bezedek— bólyi és a mohács—pécsváradi összekötő utakon burkolaterősí­tési, pályakiegyenlítési és felüle­ti zárási munkák miatt szaka­szosan sebességikorlátozásra, útszűkületre és kavicsfelverődés- re számoljanak az arra autó­zók. Rovatszerkesztő; ROSZPRIM NÁNDOR Benzinüzemű motorok Diesel­üzeműre történő cseréje A járművek műszaki meg­vizsgálását, összeépítésük vagy átalakításuk engedélyezését a 8/1977. (XII. 20.) KPM sz. rendelet szabályozza. Hazánk­ban a közelmúltban mind a közületek, mind a magánsze­mélyek részéről csökkent az érdeklődés a nagy fogyasztá­sú gépjárműtípusok iránt (Tra­bant, Wartburg, ZIL). Előtérbe került az a fájta gépjárműát­alakítás, amely a gépjárművek motorját kívánja kisebb fo­gyasztásúra, vagy olcsóbb üzemanyagúra (gázolaj, PB- gáz) kicserélni. A gépjármű­vek átalakítását ez esetekben is engedélyeztetni kell, (me­gyei Közlekedési Felügyelet). A benzinüzemű motorok dí­zelüzeműre történő cseréje (gépjármű-átalakítás) a követ­kező feltételeknek megfelelő gépjárművek esetében engedé­lyezhető: 1. A beépíteni kívánt dízel­motort a gyártómű is alkal­mazza, vagy más gyártóműnél alkalmazni engedi (pl.;. Vol- ga-Peugeot). 2. A motor cseréje típusbizo­nyítvánnyal ellátott járművet eredménvez (pl.; ZIL—IFA, ZIL—DAC). 3. A cseremotor megfelel az alábbi követelményeknek: — személygépkocsiba ha­zánkban meghonosodott ha­szongépjárművek dízelmotor­jainak beépítése nem engedé­lyezhető (ARO, MULTICAR):; — gépjárművek motorcseré­jéhez csak gépjárműmotorok használhatók, — a cseremolor méretei nem igényelhetik a kocsiszek­rény átalakítását, a motor fel­függesztéséhez az eredetileg kialakított motoralátámasztási pontok használhatók. A beépí­teni kívánt motor tömege az eredeti motorét legfeljebb 20 százalékkal haladhatja meg, — cseremotor nyomatéka ál­talában + 10 százalékkal tér­het el az eredeti motorétól. Amennyiben a cseremotor nyo­matéka több, mint 10 százalék­kal meghaladja az eredeti mo­tor nyomatékát, a kérelmező­nek számításokkal bizonyítani kell, hogy ez az erőátviteli szerkezetek élettartamát jelen­tősen nem befolyásolja: — a cseremotor alacso­nyabb fordulatszámából ere­dően a gépkocsi végsebessége nem csökkenhet 80 km/óra alá: — a dízelüzemű cseremo­tor teljesítménye nem lehet ki­sebb, mint 30 kW, de a telje­sítmény dotációja érje el a 20 kW/to megengedett összsúlyt: — nem engedélyezhető PB- gáz, földgáz, biogáz üzeműre történő motorátalakítás, illetve ilyen jármű üzemben tartása. A gépjármű átalakítási szán­dékokat célszerűnek tartom minden esetben az illetékes megyei Közlekedési Felügyelet szakembereivel előzetesen egyeztetni. Tóth László, a Baranya megyei Tanács V. B. közlekedési osztálya

Next

/
Oldalképek
Tartalom