Dunántúli Napló, 1984. szeptember (41. évfolyam, 240-269. szám)

1984-09-29 / 268. szám

1984. szeptember 29., szombat Dunantült napló 13 Lakóházak tűzvédelme *34 A tűzoltás ma már muzeális értékűvé vált eszközeit is megtekinthetik a látogatók Fotó: Lauer Györgyi Munkásgyűlésen a döntésről Megszűnik * a Tungsram pécsi alkatrészgyára Senki sem marad munka nélkül Az új gazdák: ipari szövetkezetek A gazdasági közvélemény előtt ismert tények: pénzügyi­leg megrendült a Tungsram Rt., veszteségeit államilag kel­lett rendezni. Közben megin­dult a felfelé menet, tavaly már szerény nyereséget is el­könyvelhettek, ám a megúju­lásnak ára van: a korszerűtlen termékek gyártását meg kell szüntetni, ezzel együtt gyáregy­ségeket bezárni, létszámot le­Kiállítás a pécsi tűzoltó- laktanyában A tűzkakast a figyelmetlen­ség, a meggondolatlanság él­teti, s az is, hogy talán eszünk­be se jut, az otthonunk nyu­galmában. a lakásunkban is mennyi veszély leselkedik ránk a nap minden percében. Eszünkbe jut-e, hogy mekkora tűztragédiát okozhat a tv, a hűtőszekrény, a villanyvasaló, a kályha, az elektromos vezeték és csatlakozója, a pb gázpa­lack — ha azokat nem elég körültekintően, vagy szaksze­rűtlenül használjuk? És a do­hányzás, különösen az ágyban való dohányzás? Tegnap a pécsi tűzoltólakta­nyában Török Béla tűzoltó al­ezredes, megyei parancsnok köszöntő szavai után a nagy­számú érdeklődőnek dr. Mol­nár István, a Baranya megyei Tanács igazgatási osztályveze­tője nyitotta meg a Lakóházak tűzvédelme '84 című kiállítást. A rendezők célja világos: a bemutatott tárgyak, eszközök, dokumentumok segítségével kí­vánják felhívni a látogatók fi- gvelmét a tűz elleni védeke­zés és főleg a tűzmegelőzési szabályok megtartásának fon­tosságára. Mert tavaly ha­zánkban csaknem 10 ezer tűz­eset következett be és minden második a lakóházakban, ott­honokban. A becsült kár meg­közelíti a félmilliárd forint ér­téket. Nem vigyázunk eléggé ma- qunkra és javainkra, nem ügyelünk kellőképpen a> gyere­keinkre — ezt sugallja a ki­állítás. Jó, ha megszívleljük: még a háztartási kozmetiku­mok — dezodorok és permetek —, a rovarirtó permetek is tűzveszélyesek! A tegnap meg­nyitott kiállítás október 26-ig naponta 9—18 óráig tekinthető meq. s örvendetes, hogy jóelő- re óvodák és iskolák jelezték, hogy csoportosan kívánják azt megtekinteni. Hátha a kicsik és a nagyobbak is rádöbben­nek. hogy a gyermeki játékuk a gyufával és más éghető, tűz- keltő anyaggal mennyi és mi­lyen tragikus következménnyel jár(hat). A csoportoknak vi­deokazettáról filmeket is ját­szanak (a tűzoltóság életéről, a képzésükről, ténykedésükről, a riasztástól a lángok megfé­kezéséig, valamint megelőzési propagandafilmeket), vetélke­dőket rendeznek és „éles” tűz­oltási bemutatókat is tarta­nak. A kiállításon látottak alap­ján elmondható: nem árt, ha azt nemcsak a gyerekek, ha­nem minél több felnőtt is meg­nézi. Okulásul. M. L. Külföldi bányagépészeti bemutató Komlón Áruforgalmi jelentés A Belkereskedelmi Miniszté­rium áruforgalmi jelentése sze­rint az év első nyolc hónapjá­ban 307,7 milliárd forint ér­tékű árut vásárolt a lakosság, folyóáron 9,8, összehasonlítha­tó áron pedig 0,9 százalékkal többet, mint a múlt év azonos időszakában. A tavalyi első nyolc hónaphoz képest a ve­gyes iparcikkek forgalma növe­kedett a legjobban: 11,3 szá­zalékkal, élelmiszerekből 9,5, ruházati termékekből pedig 8,6 százalékkal vásároltak töb­bet, mint tavaly ilyenkor. Augusztusban a kiskereske­delmi forgalom közepes volt, folyó áron 9,4 százalékkal ha­ladta meg a tavalyit. Erőtelje­sebben növekedett az élelmi­szerek és élvezeti cikkek, ke­vésbé az iparcikkek forgalma. Az augusztusi áruellátásról a jelentés megállapítja, hogy élelmiszerekből a kereskede­lem kielégítette az igényeket; f hús- és húskészítményekből, valamint baromfiból és halból jó volt a kínálat, az olcsóbb termékekből — például vörös­áruból, olcsóbb kolbászfélék­ből, szalonnából — úgyszól­ván teljes volt a választék. To­vábbra sem elegendő azonban a szalámi és a szárazkolbász, illetve a füstölt-főtt áru. Ét­olajból és margarinból a ko­rábbi hónapokhoz hasonlóan több helyről jeleztek hiányt, s esetenként hiányzott az üzle­tekből néhányfajta főzelék- konzerv, savanyúság és mirelit áru, A háztartási vegyiáruk iránti élénk keresletet a kereskede­lem összességében kielégítet­te. A korábban hiányzó termé­kekből, például öblítőszerek­ből, borotválkozáshoz szüksé­ges cikkekből javult a kínálat. Továbbra is gond azonban az olajfestékek, valamint egyes, fémcsomagolású veqyiáruk — aerozolos dezodorok, rovarir­tók — időnkénti hiánya. A korábbi hónapoknál mér­sékeltebbnek bizonyult a ruhá­zati cikkek iránti érdeklődés, annak ellenére, hogy a nyári vásár forgalma — elsősorban a szövetkezetek kiemelkedően magas eredményeinek követ­keztében — több mint 6 szá­zalékkal meghaladta a tava­lyit. A vásári termékek közül elsősorban a cipők, a női és gyermekkonfekció, a rövid- és divatáruk, valamint a kötött felsőruházati cikkek bizonyul­tak kelendőnek. A tél közeledtével a tüzelő­anyagok forgalma kissé meg­élénkült. Az ellátás — a minő­ségi szenek kivételével —meg­felelő, kivéve a Borsodi Szén­bánya, valamint a Várpalotai Brikettgyár szállítási körzetét, ahol egyelőre nem folyamatos az ellátás. Az Országos Magyar Bányá­szati és Kohászati Egyesülés, a Központi Bányászati Fejlesztési Intézet és a Mecseki Szénbá­nyák rendezésében tegnap a komlói Kossuth-bánya IV-es üzemében a nyugatnémet Nl- LOS Gmbh. cég tartott bemu­tatót, a Dunántúl minden ré­széből érkezett szén-, érc-, bauxit- és kőbányászati és er­dészeti szakembereknek. A bányászatban használt szállítószalagok, különféle gu­mihevederek nagy igénybevé­telnek vannak kitéve, gyakran szakadnak, javításuk, ragasztá­suk napi gondként jelentkezik. A düsseldorfi NILOS cég ezek karbantartására fejlesztett ki korszerű technikát, amelyet a cég képviseletében Rolf W. Rauh ismertetett a tegnapi be­mutatón. Sújtólégbiztos vulka­nizáló préseket mutattak be. A cég két NSZK-ból érkezett szakmunkása a helyszínen vé­gezte el a szállítószalagok hi­deg ragasztását, melegvulkani- zálását, gumírozását. építeni. Mindennek sorában számos intézkedés történt, ami az idei lépéseket illeti, a Tungsram felszámolta miskolci kriptongyárát, 1985-től pedig megválik pécsi — a volt György-aknán berendezett — alkatrészgyárától. A pécsiek korábban már értesültek az el­határozásról, az utóbbi hetek a cégtáblaváltozás, a jövőjü­kért érzett jogos aggodalom­érzet izgalmai jegyében teltek el. Tegnap munkásgyűlést tar­tottak a pécsi alkatrészgyár­ban, ahol a dolgozókat Jávori István, a gyár igazgatója és Demeter István, a Tungsram vezérigazgatója tájékoztatta a megnyugtató fejleményekről: a városi és a megyei párt- és tanácsi szervekkel való egyez­tetés és a részükről nyújtott messzemenő segítség alapján sikerült a 320 főt számláló gyáregységnek olyan új gaz­dákat találni, akik nemcsak megveszik az üzemépületeket, de örömmel fogadják a nagy­részt női dolgozókat, átképzik őket, biztosítva az eddig el­ért kereseteket. A fájdalmas döntést indokofva a vezérigaz­gató elmondta, annak idején —• 10 éve — az elektroncsőre hozták létre pécsi gyárukat, de e termék gyártásának be­fellegzett. Közben próbálkoz­tak több új termékkel, de ezek sem nyerték meg a piacon a vevők tetszését. A Tungsram döntése előtt mérlegelte még, esetleg nagyobb beruházással fejleszti pécsi gyárát, ám er­re nincs pénze. A tegnapi munkásgyűlésen bemutatták és megszólaltak az alkatrészgyár új gazdái: a Pécsi Vasas Ipari Szövetkezet és a Baranya megyei Cipőipa­ri Szövetkezet. Előszerződés alapján megvették és beren­dezkednek az üzemépületek­ben, átveszik, szeretettel fo­gadják a dolqozókat. A mű­anyagfeldolgozó üzemiek mun­kájára a pécsi PlasLex szövet­kezet tart igényt. Mindenkinek munkát biztosítanak: a jövő héttől kezdődően jövendő munkatársaikkal csoportosan és külön-külön is leülnek és megnyugtatóan igyekeznek rendezni sorsukat, jövőjüket. Erre év végéig van idő, az át­állás és átrendeződés fokoza­tos, nincs szó kapkodásról és pánikhangulatról, annál in­kább sem, mivel az alkatrész- gyár év végéig — megszűntéig — minden korábban kötött és kötelező szállítási szerződésé­nek eleget kíván tenni. M. Z. Évnyitó propagandisták részére A politikai és oktatási év me­gyei megnyitóját tartották teg­nap Pécsett az Oktatási Igaz­gatóságon. A tanfolyamon a megyei és városi jogú pártbi­zottságok propagandistái, va­lamint szakszervezetek, a HNF és megyei KISZ propagandis­tái és a nagyüzemi és nagy­községi pártbizottságok vezető agitátorai vesznek részt. A nyi­tó előadást Lukács János, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának első titkára tartot­ta. Tájékoztatót adott a társa­dalom és a megye politikai feladatairól, valamint a jövő évi pártkongresszusra készülés feladatairól. Kiss György, a megyei pártbizottság osztályve­zetője az 1984—1985. évi ideo­lógiai és politikai tennivalók­ról, Mohai László az MSZMP KB munkatársa pedig a gazda­ságirányítási rendszerünk to­vábbfejlesztésének feladatairól tájékoztatta a résztvevőket. Veress Péter külkereskedel­mi miniszter — Hriszto Hrisz- tov bolgár külkereskedelmi mi­niszter meghívására — pénte­ken Szófiába utazott. Veress Péter tárgyalásokat folytat partnerével és megtekinti a plovdivi gépipari vásárt is. * A határeseményeket kivizs­gáló magyar—osztrák bizott­ság 1984. szeptember 25—28. között Budapesten tartotta 35. ülésszakát. Armin Hermann belügyminiszteri tanácsost, az osztrák tagozat vezetőjét fo­gadta Garai Róbert külügymi­niszter-helyettes. * A siklósi Városi Tanács pén­teki ülésén megtárgyalta az időskorúak szociális gondozá­sának helyzetét. Megállapí­tották, hogy a szociálpolitikai tevékenység és ezen belül el­sősorban az idős emberekről való gondoskodás színvonala jelentősen emelkedett. Különö­sen elismerésre méltó fejlődés tapasztalható az öregek nap­köziotthoni ellátása, házi szo­ciális gondozása és a szociális segélyezés területén. A tanács­ülésen került sor a „Tiszta, vi­rágos Siklósért!” mozgalom díjkiosztására is. A városi ta­nács véqrehajtó bizottsága és a Hazafias Népfront végrehaj­tó bizottsága három évvel ez­előtt hirdette meg először ezt a mozgalmat. A verseny célja, hogy minél kulturáltabb körül­mények között éljenek az em­berek, a város tisztasága, ren­dezettsége tovább javuljon. Az idei év legjobbjainak Szarka Árpád tanácselnök adta át a plaketteket. Gandhi Szimpatikus ember a filmbé­li Gandhi is, méltán érdemli ki a néző rokonszenvét erőszakos erőszakmentességével, szerény pozőrségével, hedonista aszké- tizmusával. Milyen 'könnyű is volt neki kivívni India függetlenségét: elég volt kopaszra nyíratni a fejét, gyolcsba öltöztetnie tes­tét, éhségsztrájkolni és néhány­szor börtönbe vonulnia, no meg elvonulnia a tengerpartra sót párolni, s a gaz brit gyar­matosítók belátták, hogy Gan­dhinak van igaza — legfel­jebb csak azon csodálkozha­tunk, hogy azóta miért nem így oldódnak meg a dolgok. No meg azon, hogy miért lett most filmsiker a film, s szu­persztár Gandhi. Nyolc évig készült a film, s főképpen azért, mert nyolc-tíz évig nemigen akadt producer, aki erre a témára áldozott volna nagyobb összeget. Ha úgy tetszik, nyolc-tíz éve nem volt „aktuális” Gandhi. Akkor mindenki az enyhülés­ről beszélt, rendszeresen ta­lálkoztak keleti és nyugati ve­zetők, folyt a párbeszéd, új kapcsolatok teremtődtek. Hel­sinki után kit érdekelt az erő­szakkal szembeni erőszakmen­tesség kérdésköre? Mára viszont alaposan le­hűltek a kapcsolatok, rakétá­kat és ellenrakétákat telepíte­nek, a tárgyalások megszakad­tak, el sem kezdődnek, véres háborúk tartják nyugtalanság­ban az egész világot — az erőszak, a hatalmi önkény ár­nyéka vetül az emberekre. S noha a gyarmatbirodalmak már felbomlottak, annál bor­zalmasabb lépett a régi intéz­mény helyébe: a gazdasági kapcsolatok egyoldalúsága miatt nyög ma is a világ na­gyobbik és fejletlenebb része. Kérdés lett tehát ismét, ami kérdés volt e század első fe­lében Indiában: hogyan érvé­nyesíthető az önállóság, a függetlenség, a felemelkedés. Hát úgy lenne a legjobb, mint az történt valamikor Ang­lia és India esetében: a gyar­mattartó nagyhatalom esztelen erőszakossága meghátrált Gandhi okos erőszakmentessé­ge előtt. Ha ez megismétlőd­hetne, akkor nem folyna any- nyi vér, s nem veszélyeztetnék „kis” helyi háborúk a világ biztonságát. De hát az életben másként történnek a dolgok, mint a fil­men. India függetlensége sem csak Gandhi következetességé­nek köszönhető, amint azt a filmből megtudjuk, jelentősen hozzájárult ahhoz akkor a II. világháború következtében alaposan megváltozott világ- politikai helyzet is. Talán azért tetszik nekünk most a Gandhi című film, mert szeretnénk nagyon, hogy erő- szakmentesen győzzön az igaz­ság, legyen jobb, biztonságo­sabb ez a világ. Az erőszak árnyéka „kellett” a sikeréhez. Ez a film sikerének „közön­ségoldala". De ebben a sikerben var* aggasztó is (s ezzel nem vi­tatjuk a film készítőinek jó- szándékát): ma erőszakmen­tességről nemcsak az elnyo­mottak, hanem az elnyomók oldaláról is „érdemes" szólni: félő. hogy az elnyomók hely­zetét erősíti, ha az elnyomot­tak ma elfogadják az erőszak- mentességet, ha követik Gan­dhi útját. Lemondhatnak-e az elnyo­mottak a forradalmi erőszak­ról? A film szerint le kell mon­daniuk. De arról lemondani az elnyomottak öngyilkosságával egyenlő. A profit csak saját igazságát ismeri el magától. B. L.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom