Dunántúli Napló, 1984. szeptember (41. évfolyam, 240-269. szám)

1984-09-28 / 267. szám

1984. szeptember 28., péntek Dunántúlt napló 5 Magyar-NSZK kooperáció Polírozzák a méretre szabott talpbőröket Erb János felvétele Francia történész­professzor Pécsett A francia oktatási rend­szer néhány problémájá­ról tartott tegnap délután előadást a PAB-on Geor­ges Castallan professzor, a párizsi 3. számú egye­tem keleti civilizációk tör­téneti tanszékének veze­tője. A történész profesz- szor az igazgatója anna'k a tudományos kutató köz­pontnak is, amely a közép- és délkelet-európai orszá­gok civilizációinak törté­netével foglalkozik. A francia vendég az MTA meghívására érkezett Bu­dapestre és Pécsre, ahol öt napot tölt. Telkek családiház-építőknek* Máriagyűd új házai mellett kezdik majd el a parcellázást Fotó: Läufer László Indul a talpgyártás a Pécsi Bőrgyárban Beruházás három hónap alatt Évi félmillió pár kapacitás Nyugati exportra megy a termék Új üzemrészt avattak a minap a Pécsi Bőrgyárban. A 4 millió forintos beruházás rekordidő alatt valósult meg. Mindössze há­rom hónapra volt szükségük a bőrgyáriaknak ahhoz, hogy egy merőben új tevékenységre, a formakész bőrtalpak gyártására be­rendezkedjenek. Június közepén Írták alá a kooperációs szerző­dést a nyugatnémet Gross és Kieffer céggel a közös beruházásra, s szeptember közepén már használatba is vették az új gyártó- részleget. Ezekben a napokban még csak tanulják a szakmát a dol­gozók, rövidesen azonban be­indul a termelés. Az év végéig több tízezer pár formakész bőr­talp kerül ki az üzemből. Jövő­re már félmillió -párat gyárta­nak le, amiből 250 000 pár át­vételét az NSZK-beli kooperá­ciós partner vállalta szerződé­sileg. Fontos megjegyezni, hogy eh­hez a beruházáshoz nem vettek igénybe devizát. A 37 gépből álló korszerű gépparkot a kül­földi partner bocsátotta rendel­kezésükre. A gépek értéke 180 000, a know-how 100 000 nyugatnémet márka, amit a Dé- csiek három év alatt áruval tör- lesztenek le. A német cég régi vevője a Pécsi Bőrgyárnak. Most vált lehetővé, hogy magasabb fe!doloozott«áai fokú termék­kel, női és férfi formakész bőr­talppal jelenhessen meg a nyugat-európai piacon. A beruházásnál építési költ­ség lényegében nem jelentke­zett. Eav meglévő régi éoületet — az évekkel ezelőtt használa­ton kívül helvezett lokkbőrrész- leget >— hozták rendbe. Egyéb­ként uayanennek az épületnek az egyik szárnvában indították be tavaly a bőrdíszműgyártó üzemet. A talogyártó részlea 400 négyzetméter alaoterületű és három helyiségből áll, kettő­ben helyezték el a 37 qépet. a harmadik a készáruraktár. Kez­detben eav műszakkal indul­nak, várhatóan harminc dolgo­zó áll majd a gépek mellé, na­pi teljesítményük 2000 pár talp lesz. A bőrgyár új profilfelvétele már nem éri váratlanul a köz­véleményt, hisz a rostműbőrnél létrehozott cipő kéregkonfek­cionáló, a bőrdíszműgyórtás beindítása, és most a bőrtalp- gyártó üzem létesítése egy kon­cepcióból fakad: növelni a ter­mékek feldolgozottsági fokát, s ezzel magasabb árat elérni a világpiacon, mert az ilyen ter­mékeket, a bennünk lévő élő­munkát jobban megfizetik. Egy­ben a tevékenységet is bővítik. A négymilliós beruházással évi 60 milliós termelési értéket tud­nak elérni, s ezen belül a kal­kulált nyereség minimálisan 10 százalékos lesz. A térülési idő kevesebb, mint egy év. A nyugat-európai piacon az NSZK partnerszerződésileg vál­lalta a termék értékesítését. A belföldi piac még nem ismeri a terméket, a jövőben azonban a hazai igényekkel is számol a gyár. Fél évig a német cég szakembere irányítja majd a termelést, érkezését a jövő hé- teo várják. Ha a termelés be­áll és a termék megállja a he­lyét a piacon, a mindenkori igényekhez igazodva megszer­vezik a második műszakot is. Ezzel megduplázódik a kapaci­tás és évi 1 millió formakész bőrtalp kerülhet majd ki a több mint 200 éves Pécsi Bőrgyár fa­lai közül. —Rné— Közlekedésbiztonság és munkavédelem Vállalati vetélkedők megyei döntője Tegnap délután Pécsett, a Ságvári Endre Művelődési Házban rendezte meg a Bara­nya megyei Közlekedésbizton­sági Tanács az OKBT, a SZOT és a Magyar Vöröskereszt ál­tal meghirdetett verseny me­gyei döntőjét. A felmenő ágú vetélkedőben a baranyai vál­lalatok közül 15 csapat, hetven fővel került a döntőbe, amit Orbán István vezérőrnagy, a Baranya megyei Rendőrtckapi- tányság vezetője nyitott meg és egyben a zsürielnök tisztét is vállalta. Az ötfős csapatok munka- védelmi, elsősegélynyújtási és közlekedésbiztonsági témában elméleti és gyakorlati felké­szültségükről adtak tanúbizony­ságot. Késő délután ért véget a szoros küzdelmet hozó vetél­kedő, amelynek győztese az öntödei Vállalat mohácsi vas­öntödéjének csapata lett és ezzel ők képviselik megyénket az országos döntőn, OÍ pont­tal lemaradva második helyre került a Postaigazgatóság csapata, harmadik helyen végzett a MOM komlói gyár­egységének gárdája. Eufizedek óta késnek / a nemzetiségi tankönyvek Németóra a III. C-ben Kétnyelvű oktatás Tanárt, népművelőt várnak a nemzetiségi falvak — A községpolitika szerves része nálunk a nemzetiségpo­litika — fogalmazott Boly nagyközség tanácselnöke, Bősz József, a Baranya me­gyei Tanács nemzetiségi bizott­sága tegnapi, Bolyban megtar­tott ülésén. A nagyközség megújuló iskolája adott ott­hont a tanácskozásnak, hisz ennek fő témája a nemzetiségi anyanyelv oktatása volt. Bősz József arról is beszélt, hogy a községek vezetőinek maguknak kell kialakítaniuk azt a közvéleményt, amely al­kalmas arra, hogy bárki vállal­hassa nemzetiségi mivoltát. Igénylik a kétnyelvű szakembe­reket a helyi üzemek is, több művészeti csoportot is boldo­gan támogatna a helyi tanács — ez mondható el Felsőszent- mártonról is —, ha volna megfelelő képesítéssel és adottságokkal rendelkező mű­vészeti vezető, üresen áll a bólyi művelődési ház vezetőjé­nek a posztja is. Bolyban harminc éve folyik német nemzetiségi anyanyelvi oktatás, két éve pedig a nagy­község politikai, társadalmi és gazdasági szerveivel egyetér­tésben bevezették a kétnyelvű oktatást is. Mint Puskás Bá­lint, a helyi általános iskola igazgatója elmondta, elsősor­ban azért vállalták a pedagó­gusok ezt a többletmunkát, mert a dolog érdekelte a szü­lőket, és például maga a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát is egyre nagyobb számban keres mind a két nyelvet beszélő szakembereket. Nemcsak mér­nököket, hanem szakmunkáso­kat is, akik képesek a szak- irodalom eredetiben való olva­sására. Bolyban a nyelvhasználat gyakoriságát kívánták erősíte­ni ezen a módon. Felsőszent- mártonban, hallottuk Szabó Béláné iskolaigazgatótól, a nyelvi környezet szinte teljesen adott. A falu 90 százaléka horvát anyanyelvű, az iskolá­ban szinte nem hallani magyar szót. Ugyanakkor egyre keve­sebb a gyerek, mivel a szülők nagy része nem kap helyben munkát. A tantestület 13 fős, közülük viszont csak 5 a képe­sített nevelő. Az utóbbi két év­ben heten távoztak Felsőszent- márton tantestületéből, és a faluból elszármazott fiatal ta­nárok nem tértek vissza egyko­ri iskolájukba. Bolyban is keresnek német végzettségű tanítókat, és leg­alább hat pedagógust a felső­tagozatba. Mindkét helyen hiá­nyoznak a népművelők. Mind a két iskola, azaz mind a két község segítséget kér e tekin­tetben — más- kérdés viszont, hogy a vidék ma miért nem vonzó a fiatal diplomások számára. A vonzóerőt pedig a községek egymaguk nem képe­sek megteremteni — a peda­gógusok számára ... És nem szóltunk még a ta­nácskozás legégetőbb kérdé­séről, arról, hogy hazánkban évtizedek óta hiányoznak a megfelelő nemzetiségi tan­könyvek. Külső támogatás, például a kísérletek, a tan­könyvírás megfelelő honorálá­sa nélkül az amúgy is csekély létszámú és túlterhelt pedagó­gusok magukra maradnak, és így nem hogy a kétnyelvűség, de maga a nyelvoktatás és -ápolás is veszélybe kerül. Pedig ha e hiányosságok rendezésére volna remény, Ba­ranya megye Tanácsa további öt helységben kívánja bevezet­ni a kétnyelvű oktatást. A Ba­ranya megyei Tanács Pedagó­giai Intézete pedig Nemzeti­ségi ismeretek címmel olyan kiadvány megjelenését tervezi, amely a Baranyában élő né­metek, horvátok és’ szerbek történetét, kultúráját ismerteti meg pedagógusokkal és diá­kokkal. Gállos Orsolya • • Összeépül Siklós Gyűddel? Közigazgatásilag már 1977 áprilisa óta egységes a vá­rossá vált Siklós Gyűddel. A valóságban — területileg — majdnem egy kilométer vá­lasztja el a két települést. S ez a rövid szakasz — no meg a megszokás — a különállás érzetét kelti az ott lakókban. Régóta beszélik: nemsokára összeépül, de valójában sem­mi jel nem utalt erre. Terv ma­radt mostanáig. — Mikor építkezhetnek az itteniek ezen a szép terüle­ten? Varga János, a siklósi Városi Tanács tervezési főelőadója: — A válasz a legkézenfek­vőbb: a városban nincs érté­kesíthető, szabod telek. Épít­kezni azonban sokan akarnak, és ehhez meg kell teremte­nünk a szükséges feltételeket: telkekre van szükség. Más le­hetőség nem adódott, ami megfelelt volna elképzeléseink­nek, ezért döntöttünk úgy, hogy házépítésre alkalmassá tesszük a siklósi laktanya és a legelső gyűdi ház közötti te­rületet, az eqyik oldalon, így összesen 192 600—800 négyzetméteres telket tudunk kialakítani. Ennél többre nincs igény. A területen járva szembe­tűnt: munkának nincs nyoma. Továbbra is csak terv marad? — szerencsére nem. Ma a ki­sajátítási eljárás van folyamat­ban, a föld részben a tsz tu­lajdona, részben magánterület. Addig is készülnek a tervek az AGROBER irodáiban. 1985 szeptemberéig 75 telket közművesít az OTP. A szenny­vízcsatorna és a víz bevezeté­se tanácsi feladat lesz. Milyen is lesz ez a rész né­hány év múlva? Talán legjob­ban a kozármislenyi újtelephez hasonlíthatnánk. Szép, új há­zak, tágas udvarok. Egyik legfőbb vonzereje: megenge­dik a kisállattartást, ami bi­zony a város belterületén ti­los. A tervezők tudják, a ház­építés nagyon sokba kerül, és a tervek elkészítése is jelentős tehertétel. Ezért típustervek elkészítésével is szeretnének se­gíteni a majdan építkezőknek. Várhatóan egyre többen vállalkoznak házépítésre. Saj­nos egyre kevesebb lehetőség lesz a lakásépítési programra Siklóson. Az évtized végére az idegen autózó észre sem ve­szi, hogy áthajtott Siklósról Gyűdre. S addigra talán ér­demes lesz beindítani egy he­lyijáratú buszt is. Máger Andrea Marjai Józsefnek, a Minisz­tertanács elnökhelyettesének meghívására szeptember 24. és 27. között hazánkban tárgyalt Gijs van Aardenne, a Hol­land Királyság miniszterelnök­helyettese, gazdasági minisz­ter. Kíséretében volt Jacob Jan Nancő Rost-Onnes, az ABN Bank igazgatója, a hol­land kereskedelmi kamara magyar tagozatának elnöke és a holland gazdasági miniszté­rium több vezető munkatársa. A magyar és a holland kor­mány elnökhelyettese megbe­széléseik során tájékoztatták egymást országaik gazdaságá­nak helyzetéről, véleménycse­rét folytattak a nemzetközi gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi helyzet egyes idősze­rű kérdéseiről. A tárgyalásokon kifejezték kölcsönös érdekeltsé­güket a hazánk és Hollandia közötti gazdasági együttműkö­dés sokoldalú továbbfejleszté­sére. A holland miniszterelnök-he­lyettest fogadta Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Gijs van Aardenne magyaror­szági látogatása során tár­gyalt Kapolyi László ipari mi­niszterrel és Veress Péter kül­kereskedelmi miniszterrel is. A vendégek csütörtökön el­utaztak Budapestről. * Tegnap ülést tartott az MSZMP Pécs városi Bizottsága. Szentirányi József első titkár előterjesztésében megvitatta és elfogadta o testület a XIII. pártkongresszussal összefüg­gő, a városi pártszervek újra­választásával kapcsolatos fel­adattervét, majd tudomásul vette a propaganda- és a mű­velődési munkabizottság vá­lasztás óta végzett munkájáról szóló jelentést. A testület vé­gül személyi kérdésekben dön­tött: b pártbizottság és a vég­rehajtó bizottság tagjává Piti Zoltánt, Pécs város Tanácsa el­nökét és dr. Rúzsa Csabát, a POTE pártbizottsági titkárát választotta meg. Dr. Ádám Antal elnökletével ülést tartott tegnap délután Pécsett a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottságának elnöksége. A testület megvi­tatta a Baranya megyei hosszú­távú terület- és településháló­zat-fejlesztési koncepció társa­dalmi vitáinak, valamint az október végén rendezendő X. országos békekonferencia elő­készítésének tapasztalatait. * Tegnap ülést tartott a Bara­nya megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Elsőként beszámoló hanqzott el a mohácsi NEB munkájáról, majd a résztvevők megvitatták és értékelték a Ba­ranya megyei Idegenforgalmi Hivatal most épült Hunyor szállodájának kivitelezéséről és üzemeltetéséről szóló tájé­koztatót. Az ülést dr. Vida Jó­zsef, a NEB megyei elnöke ve­zette. * Méhes Lajos, a SZOT főtit­kára csütörtökön a SZOT szék­hazában fogadta az NSZK- beli Fémipari Dolgozók Szak- szervezetének küldöttségét, amely Hans Mayr elnök veze­tésével tartózkodik hazánkban. A küldöttség tagjai tájékoz­tatást adtak a munkaidő csök­kentéséért és ezzel a munka- nélküliség mérsékléséért foly­tatott harcról, az elért eredmé­nyekről, arról a tevékenység­ről, amelyet a szakszervezet a 2,6 millió fémipari dolgozó ér­dekeinek védelméért folytat. A megbeszélésen véleményt cseréltek a két ország szak- szervezeteit foglalkoztató idő­szerű feladatokról. A találkozón jelen volt Her- czeg Károly, a Vas-, Fém- és Villamosenergia-ipari Dolgo­zók Szakszervezetének főtitkára is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom