Dunántúli Napló, 1984. szeptember (41. évfolyam, 240-269. szám)

1984-09-24 / 263. szám

Kirándulás kiábrándulás... Az erfurti operatársulattól szerződött a Pécsi Nemzeti Színházhoz Márk László, aki pécsi születésű, itt végezte el a zeneművészeti főiskolát, csak akkoriban még Kovács Lászlónak hívták. De mivel a pályán ilyen nevű művész te­vékenykedik, második ke- 1 resztnevét, a Márkot válasz­totta művésznévnek. A Varázsfuvola próbája után találkoztunk a színház­ban. Első pillantásra inkább balettá ncosnak véltem. Vé­kony alkat, hosszú haj: sem­mi az operaénekesi „sémá­ból”. — Szeretném tartani a for­mámat, úszom, tornázom, aerobi kozom — és persze so­kat énekelek — mondja Márk László, majd arról me­sél, milyen izgalmas dolog számára a szűkebb hazai „földön” fellépni, abban a színházban, ahol még külső énekkari tagként szerepelt főiskolás korában! A főis­kola után egy évig tanított Mecseknádasdon, aztán Pest­re költözött. Előbb a Néphad­sereg Művészegyüttesének volt a tagja, majd hosszabb Márk László operaénekes ' x „ < ideig a Magyar Rádió ének­karának. Rengeteg külföldi turnén vett velük részt, még a milánói Scálában is éne­keltek. Mindvégig operaéne­kes szeretett volna lenni, en­nek érdekében módszeresen képezte a hangját, magánta­nároknál tanult énekelni. — Mennyi időt töltött Er­furtban, milyen szerepeket énekelt? — A három szezon alatt néhány kisebb és több na­gyobb szerepet. Az utolsó évben Haydn Patikusának te­nor főszerepét és Ravel Pász­torára című operájában szin­tén a főszerepet. Főként lírai szerepkörben foglalkoztattak. S módom volt oratóriumokat énekelni, ez a műfaj a ked­venceim közé tartozik. És megtanult németül. Az egyik kritikus Händel: Theo- dóra-előadósa után azt ír­ta, hogy a művészek szöveg­kiejtése kívánnivalókat hagy maga után, kivéve Márk Lászlóét. Búcsúzóul egy kiál­lítást is rendeztek az erfurti operaházban az ő grafikái­ból. Hobbija ugyanis a raj­zolás; a három év alatt meg­örökítette Erfurt bájos háza­it, tereit, a vadregényes Thü- ringiát. —■ Nagyon jól éreztem magam Erfurtban. A színház, az opera ismerten jó színvo­nalú, kemény munkát köve­telnek meg. Korrektek, precí­zek, és nincsen náluk sztár­kultusz. A primadonna be­jött házimunkától fáradtan, de a színpadon nagy pro­fesszionista tudással, magas nívón énekelt. — Várakozással és izga­lommal nézek a pécsi bemu­tatkozásom elé. Tamino min­dig is a szerepálmaim közé tartozott; Mozart az egyik kedvenc operaszerzőm. Re­mélem, hogy meg lesz elé­gedve velem a pécsi közön­ség. Barlahidai Andrea Nyári tor-túra A fék és a kormány jó volt, csak a torka vérzett... Véget ért a nyár, az utazások évadja. Számtalanszor tapasz­taljuk: az utazások szervezésekor a szolgáltatás egyben ki­szolgáltatást jelent, hiányosságot, nemtörődömséget... Meg­történt esetet mondunk el — okulására azoknak, akiknek okulniuk kell belőle... A Főtaxi 1984-es prospek­tusában olvashatjuk az autóköl­csönző bérleti díjakról szóló tá­jékoztatást is. A Lada 1200-as napidíja: 200 forint, hetidíja: 1300 forint, a megtett kilométe­rek díja pedig 2 forint. Tehát mondhatjuk, hogy nem olcsó szórakozás, ám ha csoportosan veszik bérbe, nyilván megéri... Törént, hogy a Pécsi Termé­szetjáró Egyesület még az év márciusában két Lada 1200-ast rendelt július végén kezdődő 10 napos Bükk—Mátra természet- járó túrájára. A két kocsiról szó­ló megrendelőt a Főtaxi pécsi Bolt a boltban, shop a shopban ■ ■ Összegyűrt szavak Siemens: 3 millió „terminológiára” Vevő megy a boltba, ami ugye angolul shop, ám a bolt belsejében van egy pavilonfor­ma, és a föléje írt elnevezés is: shop. Vagyis: bolt a bolt­ban. A vevő pedig, ha érti az angolt, nem tudja, hogy bolt­helyiség dolgában bent van-e kint, vagy kint van bent. Las­san teli van a világ ilyen nyel­vi zűrzavarral, miként Darvas Iván remek nagylemezének cí­mében is utal rá: szinte össze­gyűrjük a szavakat. Annyira, hogy erről három hete Luxem­burgban rendezték meg a Nemzetközi Terminológiai Tár­saság II. Világkongresszusát. Magyarországról egyedül Oláhné dr. Szentessy Éva, a JPTE Közgazdaságtudományi Kar idegennyelvi tanszékének adjunktusa vett részt., s így számolt be a gazdasági élet nyelvi bábelének jelen állapo­táról, illetve a terminológia tu­dományáról : — A „terminológia” szó két legfontosabb jelentése: egy szakma, szakterület szókincse, és a szakszókincs tudományos vizsgálata. Ezt a viszonylag új kutatási területet a gazdasági körülmények megváltozása, a nemzetközi kereskedelem fel­lendülése indította el. A nem­zetközi kapcsolatok jó színvo­nalú, ugyanakkor nagy meny- nyiségű nyelvi feladat elvégzé­sét igénylik (fordítás, tolmá­csolás), s ezek egyik segítője a terminológia. Egy nyelven belül ez a munka egyrészt a meglevő szakszókincs leltárba vételét és nyelvi, fogalmi elem­zését jelenti, de nem szabad megfeledkezni a nyelvművelő funkcióról sem. Igen sok új fo­galmat veszünk át más nyel­vekből, ám a megfelelő új szakkifejezés megtalálása már nem olyan könnyű. Magyar nyejvű tudományos szövegben sűrűn hallani, olvasni idegen szavakat (public, realations, sa­les promotion), vagy említsünk egy „magyar" terméket a bol­tokból: after shave. — Két- vagy többnyelvű ter­minológia pedig a különböző nyelvek szakkifejezéseinek megfeleltetését jelenti. Ezeket szótárak, vagy számítógépes adatbankok formájában lehet „tárolni” és használni. A rész­vétel aránya a konferencián pontosan tükrözte azt, hogy mely országok számára fontos igazán a terminológiai munka. Legfejlettebbek ebben a tekin­tetben a két-, vagy többnyelvű országok (Szovjetunió, Kana­da). Teljesen érdektelen az USA, amely még mindig az angol nyelv monopolhelyzeté­vel él. Komoly munkát végez­nek viszont a nagy nyugat­európai vállalatok. Úgy igye­keznek versenyt támasztani az amerikai cégeknek, hogy a ter­méket kísérő iratokat a meg­rendelő nyelvén szerkesztik. A nyugatnémet Siemens cég pél­dául évi 3 millió márkát költ terminológiai kutatásra. — Magyarország? ... Példá­ul elég gyakran esik kútba egy-egy üzlet, éppen a nyelvi nehézségek miatt. Az a gon­dolat pedig, hogy vállalatok anyagilag támogassanak nyel­vi kutatásokat, még szokatlan nálunk. Földessy Dénes A PÉCSI VASAS IPARI SZÖVETKEZET azonnali belépéssel felvesz: e öntő ♦ és formázó szak- és betanított munkásokat. Szakmunkássá való átképzését biztosítjuk. Vidékieknek bérletet térítünk. JELENTKEZÉS: Pécsi Vasas Ipari Szövetkezet, Pécs, Szalai András u. 15., munkaügy. 1500 éves érték megmentése így veszi körül a sirkamrát a védőépület. A szemben lévő fülkében látható a névadó korsó Helyreállítás: Graboplast alatt Fényálmennyezetes látványosság a sétatéren A sétatéri — csaknem tíz esztendeje megtalált — óke­resztény festett sírkamra és ká­polnai megóvására1 alkalmazott módszer sikere a többi hasonló pécsi, felbecsülhetetlen értékű műemlék védelmére ösztönzi az illetékes szakembereket. A mai technika alkalmas arra, hogy ezeket minél jobb álla­potban örökítsük az utókorra. Most a II. számú — korsós — festett sírkamrán van a sor. (A kamra végében mélyített kis fülkében levő korsóábrázolás­ról nyerte a nevét.) Hónapok óta tartó apró lé­pésekkel kezdődött a munka, ami hamarosan egy látványos eseménnyel folytatódik: az ak­namélyítők Graboplast-sátrat emelnek a helyszín fölé (meny­nyire másnak ígérkezik ez, mint a romjaiban még meglévő „fe­kete doboz”!), s az alatt kez­dik meg a négyzetalakú sok évszázados építmény feltárását a Szepessy-szobor mögött. Az i, sz. 4. évszázad máso­dik felében emelt sírkápolnát 1964-ben Fetter Antal közre­működésével tégla: védőépület­tel vették körül; oz eredeti és az újabb fal közti légrétegnek köszönhető, hogy a korsó- sírkamra falfestményei ma is viszonylag jó állapotban van­nak. Persze ez hosszú távra nem jelenthet megoldást. Ezért merült fel a végleges megóvás szükségességének a gondo­lata. A sátor alatt fel fogják tár­ni az egész építményt, amely dr. Bachmann Zoltán építész tervei szerint új vasbeton vé­dőköpenyt, s abba épített acél­lemez-szigetelést kap oly mó­don, hogy magát a sírkamrát és kápolnát körül lehessen jár­ni. A lejárat továbbra is a szé­kesegyházi plébániától vezet a sírkamrához, amelybe egy üvegfülkén át nyerhet majd be­pillantást a( látogató. Innen, az alsó szintről egy félköríves lép­csőn lehet felmenni majd a ká­polnaszintre. ami természetesen az egykori térszintnek felel meg, s ma csaknem 5 méter mélyen van. Az egykori felszín feletti kápolna maradványait ugyanúgy szemlélheti majd a látogató, mintha az ma is a külszínen lenne, csakhogy a napfényt majd az ún. világító fényálmennyezet fogja helyet­tesíteni. Természetesen ez az új védő­épület is légkondicionált lesz, ennek gépházát a káptalani levéltár alatt úgy alakítják ki, hogy később az I. számú —• Péter-Pál — sírkamra légkondi­cionálását is ellássa, sőt —ha majd egyszer erre is lesz érke­zése a városnak — a ma még föld alatt szunnyadó Cella Septichora-t is ki tudja szol­gálni. H. I. képviseletének megbízottja át­vette, mintegy tudomásul véve. A természetjáró szakoszály ve­zetője egyben a megrendelést leadó 15 fős csoportjának szál­lását, étkezését már lekötötte, az autók miatt sem fájhatott a feje. Bár közölték vele, hogy az indulás előtt még keresse fel a Főtaxi megbízottját, a típus megbeszélése miatt, hogy a majdani bérautók kombik vagy limousine-ok legyenek-e. Mi­után a csoportvezető külföldön tartózkodott, nem tudott eleget tenni a kérésnek, bár nyugodt volt, a megrendelő a zsebében, csak a típusajánlatról kellett volna tájékoztatást kapnia. Elérkezett az indulás időpont­ja, július 28. — egyben a tor­túra kezdete is. A szombati in­duláskor, reggel 8-kor a Főtaxi megbízottja nem volt munkahe­lyén, mondván: neki szabad szombat van... (Bár a tájé­koztatóban szombaton is dol­goznak 8—13 óráig.) Majd mi­után nagy késéssel megjelent,! közölte a túrára indulókkal, hogy nincs autó, illetve csak egy, de az a szervizben van ... Nagy volt a meglepetés. . . Most mi legyen? A kényszerhelyzetben a szervizben lévő gépkocsit ki­hozták—, de mi lesz a második­kal? Azt Pesten át lehet venni, mondta a megbízott... Még nagyobb döbbenet. . . Szó szót követett, végül négyórás késés­sel a csoport autó nélkül ma­radt kirándulóit taxi vitte fel a fővárosba — természetesen a megbízott költségén —, s végre megkapták a második, jó álla­potban lévő Ladát. A hegyekben kiderült, hogy a pécsi szervizből kihozott ko­csi motorjában rendre felforrt a víz. Visszafelé, Gyöngyösön az öreg Lada „meghalt”. A Sár­ga Angyal átmeneti megoldá­sának köszönhetően, többszöri leállással elérték Budapestet az esti órákban, ahol a Főtaxinál az elcsigázott csoport elmondta sérelmeit, melyet udvariasan tudomásul vettek, majd azonnal egy Dáciát biztosítottak a „vér­ző torkú” Lada helyett. íme a tíznapos túra, melyből egy nap az induláskor és a hazajövetel­kor fuccsba ment, nem beszél­ve az állandó idegeskedésről, mely alaposan elrontotta az éves szabadságát vidáman el­tölteni szándékozó csoport han­gulatát. Az autók bérleti díja 10 ezer forint körüli volt. Právicz Lajos lllliíweszeti uí lag híradó Bach és Neumeier. Jövőre Bach- évet ünnepel a világ: háromszáz éve lesz, hogy Johann Sebastian Bach 1685. március. 21-én Eisen 3ch­ban megszületett. A Föld sok száz hangversenyének sorába a legigé­nyesebb rendező szervek színpadi produkciót is terveznek. Erre Frank­furt am Mainban, Bergenben, Hel­sinkiben, Párizsba!*! és New York­ban John Neumeiernek Bach- Má­té passiójára tervezett balettjét választották. A Hamburgi Opera­ház koreográfusának ezt a művét 1980. november 13-án mutatták be a harmurgi Szent Mihály temp­lomban, majd a produkciót a Salz­burgi ünnepi Játékokon felfedezte a világ művészeti élete. Később koreográfiáját és rendezői forga­tókönyvét meg is jelentették. A 41 táncos előadta balett rövidesen a világ minden balettkedvelőjéhez eljut, mert filmre veszik. (Képün­kön: Helga Weiner, a produkció egyik táncosa). Szász Endre a Fülöp-szigeteken. Szász Endre, a világhírű magyar grafikusművész válogatott művei­ből díszes borítójú kötet jelent meg a Fülöp-szigetek fővárosában, Ma­nilában. Ez az első magyar kép­zőművészeti kiadvány ebben a tá­voli országban. Cseh operák. Janacek: Jenufa című operájával kezdődik szep­tember 27-én a Brnoi Zenei Feszti­vál. Az október 7-ig tartó rendez­vényen kizárólag cseh nemzeti operát, illetve hangversenyművet adnak elő. Horváth Mexico Cityben. Ödön von Horváth, (Fiume, 1901—Párizs 1938), a magyar származású mo­dern osztrák színpadi szerző Bá­nyavasút című munkás tárgyú drá­máját nagy sikerrel mutatták be Mexico Cityben. Von Horváth mű­veit Magyarországon is kiadták és játsszák. A mexico citybeli siker alapján az amerikai földrész nyolc másik színháza is műsorára tűzte a Bányavasutat. F. D.

Next

/
Oldalképek
Tartalom