Dunántúli Napló, 1984. szeptember (41. évfolyam, 240-269. szám)

1984-09-02 / 241. szám

Vasárnapi magazin Vasárnapi magazin Vili üso raj cin lat Rádió Kincsek a levéltárban Lovassportunk megújításáért Beszélgetés dr. Papócsi László mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettessel A 34. magyar bányásznap eseményeinek jegyében állítot­ta össze ma délelőtti kétórás zenés programját a Magyar Rádió Pécsi Körzeti Stúdiója. Az adás első részében hang­képekben számolnak be a Pé­csi Nemzeti Színházban szom­baton megrendezett központi megyei ünnepségről, valamint a szombat esti csertetői zenés, fáklyás felvonulásról, ünnepi megemlékezésről. A szombati nap másik — jóllehet nem bányásznapi, de nagyjelentőségű — eseménye is szerepel a műsorban: részle­tek hangzanak el a Pécsi Ne­velési Központban megrende­zett országos tanévnyitóról, Köpeczi Béla művelődési mi­niszter beszédéből. A ma dél- -előtti rádióprogram további ré­szében, „BÁNYÁSZNAPI RAN­DEVÚ” címmel, kitüntetett bányászokkal beszélgetnek, közben zene csendül, ugyanis ezúttal sem hiányzik természe­tesen a műsorból a hallgatók zenés kívánságainak teljesítése. A nap eseményeiről, a sport- rendezvényekről a 18 órakor kezdődő ESTI ZENE - INFOR­MÁCIÓK című híradásban ad tudósítást a pécsi körzeti stú­dió. Felső Pál szerkeszti a hétfői 90 PERC című hangos esti új­ságot, mely ezúttal is friss in­formációkkal, riportokkal tá­jékoztat. Többek között a Her- man # Ottó horgászversenyről, valamint a búcsúzó nyár idő­járási érdekességeiről, melyek­ről Ferenczi Sándor meteoroló­gus szól. Ugyancsak Felső Pál beszélget K. Balogh Jánossal, a Tolna megyei Levéltár igaz­gatóiával. A kedden elhangzó riport arról nvújt érdekes kéoet, hogy a levéltár számos ritka kincs birtokosa, és hogy e dokumentumok őrzésén kívül kiemelkedő tudományszervező és közművelődési munkát is végez. A HÉTKÖZBEN című, Dél- Dunántúlra kitekintő magazin- műsor szerkesztője, Borsos Jó­zsef, az időszerű tájékoztatáson túL arra is gondot fordít, hogy a rádióadta lehetőségek ki­használásával valóban ismer­je meg négy megye rádióhall­gatósága egymás életét, töb­bek között ezúttal azt, hogy Kaposváron megnyílt a ma­gánépítkezők boltja, mely segít a megfelelő építőanyagok be­szerzésében. Megismerkedhet­nek egy Szekszárdon élő, hal­biológiával foglalkozó kutató tevékenységével, aki munkáját a Magyar Nemzeti Bank tá­mogatásával végzi. Az üdülési szezon vége felé járva idősze­rű a vállalati üdültetési ta­pasztalatok összegezése, mi­képp történt az üdülőjegyek szétosztása, sikerült-e az igé­nyek teljesítése? Az egyre sza­porodó és különböző funkciót vállaló gazdasági munkaközös­ségek sorában felbukkant egy búvár-qmk — a riportból meg­tudható, mit tudnak a víz alól felhozni, milyen értékeket men­tenek meg, egyáltalán: milyen tevékenységet folytatnak? A tanévkezdéssel foglalkozik hétfőn mindkét nemzetiségi adás. A szerbhorvát nyelvű műsorban a hét folyamán töb­bek között Marko Dekic ver­sei szerepelnek, ismertetik a Narodne Novine új számát és időszerű növényvédelmi taná­csokkal segítik a kiskerttulaj­donosokat. A német nemzetisé­gi műsorokban napirendben szerepel az anyanyelvoktatás és látogatás a faipari szövet­kezet mecseknádasdi műhelyé­ben, ahol bútorok készülnek exportra. Televízi6 Ismét: Onedin család Újra fogadhatjuk az Onedin családot az otthonunkban, tíz alkalommal, kedd esténként az egyes csatornán tekinthetjük meg új kalandjaikat, 20.00 órás kezdet'el. Ugyancsak szeo':smber 4-én sugározza a televízió Az ember felelőssége a mai világban című vitamű­sort (tv 1. 21.55). A kettes csa­tornán 20.00 órakor kezdődik a számítógépkedvelők műsorának különkiadása, amely ezúttal a számítógépek nyújtotta szóra­koztató lehetőségekkel foglal­kozik. 22.00 órakor pedig a Va­júdás című brazil filmet sugá­rozzák ezen a csatornán. A film egy valódi esetet dolgoz föl, eav fiatalasszonynak a tör­ténetét, aki az utcán szülte meq gyermekét. Szeptember 5- én ismét jelentkezik Ráday Mihály városvédő sorozata (tv. 1. 21.55) és a Magyar antifa­siszták Európában című doku­mentumfilm (tv 1. 21.50). A második műsor vendége 18.50- tő| 22.45-ig a bolgár televízió. Az érdekes kis- és dokumen­tumfilmek mellett egy háromré­szes filmsorozat is kezdődik Aszparuh kán címmel (20.55). A második részt szeptember 6- án tv. 2. 20.00, a harmadik epizódot szeptember 7-én mu­tatják be (tv. 2. 20.00). Csütör­tökön 18.10-kor az egyes csa­tornán egy riport-útifilmet lát­hatunk, amely azt vizsgálja, „Milyen partnerek vagyunk a Szovjetunióban?", milyenek a kereskedelmi kapcsolataink. 21.05-kor a külpolitikai szer­kesztőség világpolitikai maga­zinja, a Panoráma jelentkezik. Három évvel ezelőtti műsort is­mételnek meg 21.55-kor a ket­tesen, egy XII. századi misz­tériumjátékot. Szobotka Tibor reqényének földolgozását, a Megbízható úriembert szep­tember 7-én 20.00 órakor lát­hatjuk az egyes csatornán. És pénteken folytatják az Ajtma- tov-sorozatot, A piros alma cí­mű filmmel (tv. 1. 22.05). A szombat esti filmkoktél ke­retében a népszerű Muppet- show egyik történetén kívül folytatódik a Nonstop non­szensz sorozat (Didi házat épít), a Meghökkentő mesék­ből Roald Dahl talán legis­mertebb és egyik legötletesebb novellája a Szuperpempő, lesz Menő Manó, a Wall Street Crasch együttest bemutató film és Woody Allen egyik ko­rai filmje, a Fogd a pénzt és fuss!, amely 20.35-kor kezdő­dik. A kettes csatornán az Au­ditorium maximum sorozat ötö­dik adásában a pécsi András- falvy Bertalan tart előadást. A néphagyomány értékeiről (17.40). Itt ismétlik meg 18.30- kor a „Cég” ügyeit, 20.00 óra­kor pedig a Miskolci Nemzeti Színház előadásában Ibsen: Peer Gynt című alkotását tűz­ték műsorra. Vasárnap 20.05- kor folytatódik a Tolnay Klári- sorozat (Katyi). 21.35-kor a 80 éves Keresztury Dezsőről sugá­roznak portréfilmet. A kettesen 20.00-kor kezdődik A koz­mosz sorozat második része. A Magyar Lovas Szövetség megalakulásának 60. évfordu­lóját idén ünnepelte. Új elnö­köt is választottak, dr. Papócsi László mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterhelyettes személyében. A VII. Fogathajtó Világbajnokság a félidejéhez közeledett, mikoris a lovas Szövetség elnökét interjúra kér­tük fel. — Hogyan került kapcsolat­ba a sporttal, milyen sportolói múlttal rendelkezik a minisz­terhelyettes elvtárs? — A sporttal, különösen a lovassporttal úgy kerültem kapcsolatba, hogy tizennyolc évet Bábolnán dolgoztam. Állatorvosként napi kapcsola­tom alakult ki a lovakkal, a tenyésztés egyik irányítója vol­tam. Középiskolás koromban lovagoltam, atlétizáltam, nagy eredményeim nem voltak. In­kább vezetőnek, irányítónak tartottam magam számon. — Lovassportunk megújí­tásáért mi a legfontosabb tennivalója a Magyar Lovas Szövetségnek? — A tennivalókat a magyar­ság lovas hagyományai, a lóte­nyésztésben és lovassportban rejlő lehetőségek határozzák meg. Eddig ez a folyamat kü­lön mozgott és nem a lovas­sportért tenyésztettük a lova­kat, hanem önmagáért, nem volt közvetlen célja. Alapkér­dés: a lótenyésztésben a lo­vassport lóanyagának előál­lítása, a jó képességű verseny­lovak kialakítása. — Az elnökség milyen cél­kitűzések alapján készül a kö­vetkező évek nagy feladataira? — Azt szeretnénk, hogy a fogathajtás mellett, — melyet szintén fejleszteni kell —a díj­ugratás, a díjlovaglás, a mili­tary is nemzetközi színvonalú legyen. Ezt a célt a már meg­lévő lóanyaggal és versenyző­állománnyal elérni nem tudjuk. Ezért fontos dolog olyan kap­csolatot teremteni a nemzet­közi szövetségekkel, hogy jó lovakat kapjunk, sportolóink is fejlődhessenek, újak is felszín­re kerüljenek, nagyobb bázis, merítési lehetőség legyen. Egyik legfontosabb célkitűzé­se a Magyar Lovas Szövetség­nek: a lótenyésztés és lovas­sport egységének megterem­tése, a versenyeredmények te­nyésztésben való hasznosítása. Ezzel a lovassport a sportló­tenyésztés utódellenőrzés bázi­sa, s ennek révén a minőség- javító munka alapja lehet. A lótenyésztő gazdaságok érde­keltségének megteremtésében az első lépés az volt, hogy a jövőben megfelelő teljesít­ményeket igazolt lovak után kaphatnak támogatást a te­nyésztők.- Mit tesznek annak érdeké­ben, hogy a lovak iránt ér­deklődő emberek széles körét megnyerjék a lovaséletnek? — A szövetség törekvése, a lószerető, a lovak iránt érdek­lődő emberek széles körének bekapcsolása o lovaséletbe. Az úttörő a voltizsálással kezd­je, középiskolás korban a díj­ugratással folytathatja, — a versenykapcsolatnak már itt kell kialakulnia, — aki korban-, kondícióban nem tudja csinál­ni, ott van részére a fogathaj­tás. Lényeges, hogy a lovas­sport tömegbázisát megteremt­sük, ezen keresztül érhetjük el, minél több fiatal üljön a lóra. Mosolyogva megemlítette dr. Papócsi elvtárs, szeretné elérni a mezőgazdaságban, az agra- nómusok ne terepjáró gépko­csival járnák a határt, hanem fogattal. Többet láthatnának és nyugodt körülmények között dolgozhatnának. — Milyen a nemzetközi kap­csolatunk? — kérdeztük befe­jezésképpen. — A fogathajtás révén jók a kapcsolataink. Az új vezetés elsőrendű célja a fejlődés ér­dekében kiszélesíteni együtt­működésünket a nagy hagyo­mányokkal rendelkező orszá­gokkal. Szorosabbá tesszük, a kapcsolatot szovjet, amerikai, osztrák, nyugatnémet, francia szövetségekkel és kölcsönösen támogatjuk egymást. A befejező akadályhajtás után a Magyar Lovas Szövet­ség elnöke azt mondta: „Na­gyon kemény, áldozatos mun­kát végzett a válogatott. Jól sikefült a felkészülés, rengete­get dolgoztak, gyakoroltak ver­senyzőink. Ha nem sikerül a szereplés, okkor sem tehettünk volna senkinek sem szemre­hányást. Nagyszerű volt a vb rendezése, a szilvásváradi szer­vezők is mindent megtettek an­nak érdekében, hogy mindenki meg legyen elégedve. Verseny­zőink szereplése felülmúlta az előzetes várakozásokat, annyit tudok mondani, nagyon boldog vagyok, felejthetetlen emlékek­kel búcsúzom Szilvásváradtól.” Ezután sietett az eredmény- hirdetésre. Az új elnök meg- hatottan nézte azt a meg- ejtően szép látványt, ahogyan a Himnusz hangjaira a három piros-fehér-zöld színű zászló a magasba kúszott... Erdős Pál Mi lesz veled, elefánt? öt éve nemzetközi szervezet alakult Svájcban, a pusztuló- ban levő állatok megmenté­sére. A szervezet ebben az év­ben riasztó jelentést adott ki: ha nem hoznak sürgős intéz­kedést, akkor az elefántok még az évszázad vége előtt, de le­het, hogy már tíz éven belül kipusztulnak, éppúgy csak em­lékük marad fenn, mint ősük­nek. a mammutnak.* Jó egy emberöltővel ezelőtt a vadon élő elefántok száma Afrikában megközelítette a tíz­milliót. Ma kevesebb, mint egymillió van csak, és ezeknek is mindössze 15 százaléka él védett övezetben, nemzeti parkokban. Az 1973-as wa­shingtoni konvenció kimondta az elefántok fokozott védelmé­nek szükségességét, de csak az ázsiai elefántokat minősí­tette pusztulófélben lévőknek, az afrikaiakat csak ritkulók- nak. Igaz, Ázsiában mindösz- sze 40 ezer elefántot tartanak számon, de ezeket felhívás nél­kül is óvják, mert haszonálla­tok, munkára fogják őket. Az afrikaiak nem szelídíthetők, értékes agyaruk miatt viszont vadásznak rájuk. Amióta szó van az elefánt­vadászat korlátozásáról, vagy esetleges eltiltásáról, az ele­fántcsont óra rohamosan megemelkedik. 1971-ben egy kiló nyers agyar ára 4—5 dol­lár volt, most 150 dollár körül van I A magas ár csak fokozta az orvvadászatot. A vadőrök, a vadrezervátumok felügyelői te­hetetlenek a vadorzók igen jól szervezett és kitűnően felfegy­verzett bandáival szemben. A jelentés leszögezi: csak úgy lehetne eredményt elérni, ha az elefántcsont és az abból készült tárgyak forgalmát is betiltanák. Néhány éve a fóka- kölykök tömeges pusztításának is csak úgy tudtak gátat vetni, hoqy szőrméjük és a belőlük előállított cikkek kereskedelmét betiltották. Ki tudja, mikor válnak az elefóntcsontüzlet áldozatává a kéoen látható hófehér agya­rak is... Vasár Görögorsí Tengerparti görög kisváros A tenger A fürdőszobában a zuhanyozó bői nem folyik ki a víz. Szobánk tengerre, hanem egy fügefákkal tett szürke domboldalra réz. Az alatt van a konyha, s már kora nagy felhőkben támad az ételszag Az apró kellemetlenségekért bőv pótol a tenger, a víz, a fürdés, c zás. Itt a tengerpartot végig, eg elég nagy távolságra szállodákkal ték tele. Mindegyiknek saját s parkja s az apróbb motoroshajók I sóra alkalmas kikötője van. Már kora délelőtt a parton vág’ víz sima, a hullámokat az öböl el sziklás, kopár kis sziget töri meg. tot apró kavicsok borítják, s délre ra megforrósodnak, hogy mezitlá lehet rajtuk járni. Ha valaki leejte tojást, rántotta lenne belőle. A ví san mélyül, s ameddig le lehet állt rekfej nagyságú, simára koptatott két érzékel a láb. De hát itt nen úszni kell. A víz tiszta, sokkal ti mint az Adriáé. A parti sziklákat csíkozzák az apálykor otthagyott tok. Hamar találunk egy kis zugot a szélén, ahová el lehet húzódni. P< térré vagyunk a tenger fölött, egy sziklán. A hely még a szállodához zik, de mellettünk már vad bőkre nek. Fölcipelünk két műanyag hév a tengert nézzük. A víz néha deszkadarabokat, mi dobozokat sodor a partra. A seké ben egy férfi polipvadászatra indu ban megmozgatja a köveket, rnásil ben egy bottal egyensúlyoz. Végrt egy csillag alakú állatot, a bot szúrja. Kibiceg a partra, a polip nyúlványát kézbe fogja, és meqke állat tisztítását. Előbb egv szikláhc desi, majd tenyerével a kőhöz d mintha ruhát mosna. Olvastam v< ez a polip szakszerű előkészítése hogy ízletes levest főzzenek belőle Érzem, egy másik világba érk Körülvesznek a tenger törvényei, lyai, szokásai. Aki itt él, annak is kell ezeket a szokásokat, és alkalmi la kell hozzájuk. Ugyanilyen apróság: a szabadsár jvízű tó mellett .töltő nyaraló szokta, hogy napozáskor a leégés olajokkal, kenőcsökkel védekezzék, tői reméli bőrének bámulását is. h tenger mellett nincs szükség nap: krémekre, Jtt a tenger sója véd mi legjobban a leégés ellen. A millió sókristály visszaveri a napsugarak! káros anyagokat, és átengedi a egészséges színeződését szolgálókc strandolok közül szemmel ki lehet v tani, ki tengeri orszáq lakója, és ki szárazföld, Európa belsejéből. Ermioni, a tulajdonképpeni kisvá félsziget egy másik öblében, a < dónktól mintegy nyolc-tíz kilométem szik. Délután autóbuszra ülünk, hogy nézzük. A busz egy ideig csupasz bök között, szerpentinen fut, jobbr balról is a tengert látjuk, a part ro tagolt, vonalát alig lehet követni, megállunk egy lapos kövekkel ki téren. Itt van a hajóállomás, az autc parkoló, itt vannak a szállodák, az mek, az üzletek. Ez az első „védelrr nal”, amely fölfogja a_ turisták roha amelyen a leqtöbb utas nem is ju fönnakad, elvérzik. Az igazi kisvórc

Next

/
Oldalképek
Tartalom