Dunántúli Napló, 1984. szeptember (41. évfolyam, 240-269. szám)

1984-09-21 / 260. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli A tartalomból: Súlyos bomba- merénylet Bej’rútban (2. oldal) A BNV-ről jelentjük (3. oldal) Háztáji (6. oldal) Dicsér, bírál — és bérletet vesz. (Tudósítás az 5. oldalon) íljesítményberben dolgoznak Méretre szabják a deszkákat a dunaszekcsői termelőszövetkezet új faipari üzemében Fotó: Erb János Ponomarjov és Graham találkozója A különböző világnézetű és gondolkodású emberek együtt­működésének nagy jelentősége van a nukleáris háború veszé­lye ellen vívott harcban, az alapvető emberi jog, az élet­hez való jog biztosításáért foly­tatott küzdelemben — mon­dotta Borisz Ponomarjov, az SZKP KB PB póttagja, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Nemzetiségi Tanácsa külügyi bizottságának elnöke Billy Gra­ham ismert amerikai egyházi és közéleti személyiséggel csütör­tökön Moszkvában folytatott megbeszélésén. A találkozón Ponomarjov tá­jékoztatta beszélgetőpartnerét a béke megszilárdítását és a nukleáris háború elhárítását szolgáló szovjet javaslatokról. Billy Graham aláhúzta: szov­jetunióbeli látogatása eredmé­nyeként még jobban megis­merte a szovjet nép őszinte bé­kevágyát. Ilj faipari üzem a dunaszekcsői tsz-ben ■ Gondolnak az exportra is ■ Már idén nyereséges a kisüzem ■ A faluból eljárók is munkát vállalnak A dunaszekcsői tsz tízmillióért létesített fűrészüzemében au­gusztusban kétszer annyi ter­melési értéket állítottak elő, mint az elmúlt két hónapban a május végi üzemkezdés óta. December 31-ig ilyen tempóval a négy és fél milliós termelési értékből körülbelül félmilliós nyereség várható. A két mű­szakban dolgozó 24 fős kollek­tíva eddigi sikerét elsősorban annak köszönheti, hogy önel­számoló egységnek számít a tsz saját tőkéből és saját kivitele­zésben létrehozott ipari üzeme. — Havonta mintegy 100— 110 000 forint bérrel gazdálko­dunk — magyarázza Demeter Lajos üzemvezető — s bőven jut a differenciálásra is. Tel­jesítménybérben dolgozik min­denki. Észrevenni, hogy az egyik műszak csapata jobban húz, a személyenkénti havi jö­vedelem legalább 400—500 fo­rinttal több. Persze, komoly tdl- jesítményhullámzás is megfi­gyelhető egyénenként. Van, aki 4500 forint után a következő hónapban 4170 forintot keres. Úgy érzem, hozzászoktak eh­hez a helyzethez az emberek. Úgy tűnik, jó üzletet csinált ezzel a vállalkozásával a tsz, hisz Bátaszékre, Mohácsra el­járó szakmunkások kérték a fel­vételüket. Egyébként az üzem­ben a szakmunkások aránya a döntő. Biztos a vevőkör a na­gyon alapos piacfelmérés után. A fűrészárut, így a rakodólap­elemet, a hordódongát, parket­tafrízt, papucs fatalpat meg­veszik. A rendelők között sze­repel például a barcsi parket­tagyár, a Dél-alfödi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, a Pécsi TSZKER, vagy a bátaszéki Ká­dár és Faipari Szövetkezet. A gazdaság bízik erdőállománya gazdagságában, az 570 hektá­ros nyár- és akácerdőben nem­csak a tsz 8 fős fakitermelő brigádja szorgoskodik, de mun­kát vállaltak a bér fakivágók is. Nagy a hajrá, ugyanis jövő­re a 12—15 milliós termelési érték mellett majdnem egymil­liós nyereséggel számolnak. A befektetés gyors megtérülését tűzték kj célul, és csak ilyen feszes termelési ütemben lehet újabb beruházási, fejlesztési tőkét előteremteni. A 20 éves Steiner Antal asz­talos a Szék- és Kárpitosipari Vállalat mohácsi gyárából jött el. — Megérte. Jelenleg 4500-at keresek és célom az 5500 forint elérése, miközben a keresztfű­rész kezelését kivéve minden munkaművelethez értek már. — Ezt kell tennünk — mond­ja Szétesik István 28 éves be­tanított munkás, aki Bátaszék- ről, egy kisiparostól tért visz- sza falujába dolgozni. — Más­képp "a természetesnek tűnő átcsoportosítást nem tudnám vállalni. Most 4000-et keresek, pór hónap múlva az 5000-nél szeretnék tartani. A fűrészüzembe majdnem négymillióért lengyel, magyar, NSZK, román gépeket vásárol­tak, az Agroberrel közösen eayedi berendezéseket fejlesz­tettek ki. A rakodólap-elemek iránt nagy a kereslet, külföldi vevő is érdeklődött. Amennyi­ben sikerül az üzletkötés, át­térnek a rakodólap-gyártásra. Csuti J. Festő—Metritechnik Vezérléstechnikai klub Pécsett Az osztrák Festő cég pneu­matikus vezérlőelemeket szál­lít a hazai gépgyáraknak. A cég igencsak megvetette a lá­bát a magyar piacon, a hazai szükséglet 35 százalékát biz­tosítja. Kapcsolatait tudatosan építi és mélyíti, olyannyira, hogy Metritechnik néven már létezik közös magyar—osztrák vegyesvállalat, melyben a Fes­tő, a Metrimpex és a buda­pesti székhelyű Közép-európai Nemzetközi Bank vesz részt, továbbá az ország nyolc vá­rosában úgynevezett Festo- klubok is működnek, melyek a műszaki szaktanácsadás, az ok­tatás, a továbbképzés, a rend­szeres tapasztalatcsere fóru­mai. Tegnap Pécsett is megala­kult a Festo-klub, éspedig a Pollack Mihály Műszaki Főis­kolán. Az előzményekhez tar­tozik, hogy korábban szakta­nácsadó jelleggel már műkö­dött egy szűkebb körű klub a pécsi Sopiana Gépgyárban, melyet immár hároméves kap­csolat fűz a Festőhöz, az oszt­rákoktól növekvő mennyiség­ben vásárolnak pneumatikus vezérlőegységeket. Most a kör jelentősen kibővül, a Műszaki Főiskolán létrehozott, szemlél­tető eszközökkel, oktatófilmmel felszerelt klub és laboratórium egyaránt szolgál a hallgatók, a jövő mérnökei ismereteinek bővítésére a pneumatika, a hidraulika, a villamos és elektronikus vezérlést illetően, szolgál továbbá a gyártó oszt­rák cég és a felhasználók, a gyári és a főiskola elméleti szakembereinek tapasztalat­cseréjére, a közös alkotásra, az alkalmazási területek bőví­tésére. A tegnapi klubavatón Hans Dietmar Graf, a Festő cég magyarországi szaktanácsadó­ja mondott köszönetét a köz­reműködőknek, köztük a Gép­ipari Tudományos Egyesület­nek, sikert kívánva a közös munkához. M. Z. öt százalékkal nőtt a devizabevétel Jachtkikötő Mohácson, fogadó Szigetváron A baranyai idegenforgalom tervei a MIB ülésén Minőség, valutatermelés, a vállalatok együttműködése, fa­lusi turizmus, ifjúsági turizmus — ezek a Baranya megyei idegenforgalom közép és hosszú távú fejlesztésének alapelvei. Tegnap délelőtt ugyanis Mohácson erről ta­nácskozott a Mecsekvidéki Idegenforgalmi Intéző Bizott­ság. A jövő alapelveinek meg­határozása előtt természetesen elemezték az elmúlt hosszabb — bizonyos témakörökben két évtizedes — időszakot. összefoglalták: hogy mi jel­lemző a baranyai idegenfor­galom _ eddigi fejlődésére. Egyértelmű vonás a minőség bizonyos tervszerű javulása, a versenyszellem erősödése, a devizabevétel növekedése. Utóbbi csak az elmúlt félév alatt — vagyis 1984 első felé­ben — 5 százalékkal nőtt. A korábbi esztendőkben zuhanó dinárbevétel pedig 16 száza­lékkal több, mint 1983 első fe­lében volt. Gazdagab a prog­ramválaszték, a szálláshelyek befogadóképessége pedig az utóbbi nyolc év alatt kétsze­resére emelkedett. Három he­lyen, Magyaregregyen, Pécs- váradon és Bükkösdön szerve­zett falusi turizmus alakult. Csakhogy különböző nehézsé­gek vissza is húzzák a megye idegenforgalmának mérlegét. Legfőképpen a turizmustól idegen, annak fontosságát nem ismerő szemlélet. Ez fő­leg a falvakban jellemző, ahol a községi vezetők többsége még akkor sem ismeri fel az idegenforgalomban rejlő lehe­tőségeket, ha a falu pénz- gazdálkodása már kizárólag a saját erőforrásokból lehetsé­ges. A közép és hosszú távú terv a tegnapi alapos vita után is megbízható alapot nyújt a baranyai idegenfor­galomhoz. Az idegenforgalom örök változékonysága miatt ennek a gazdasági ágnak a szervezése állandó mozgást jelent. Ebben a mozgásban mégis sok olyan terv született tegnap, amely több évre, év­tizedre is életképesnek bi­zonyulhat. így egy jachtkikötő építése Mohácson, a jelenlegi kompkikötőtől északra száz méterre. Ez része lenne egy Győr, Szentendre bevonásával tervezett hármas dunai jacht­kikötősornak, illetve a Duna magyarországi szakasza déli részén tervezett turizmus egyik bázisává vál,hat. Orfűn 46 millió forintért 185 új — faház révén létesített — férőhelyet terveznek. Igaz, a vitában töb­ben figyelmeztettek: Orfű víz­készlete ehhez nem megnyug­tató mennyiségű, s kifogásol­ták a különböző célú parcel­lázásokat is. Szigetvárott 12— 13 millióért korszerűsítik a tu­ristaszállót, s benne fogadót is nyitnak. Emellett a fejlesztés célpontja a déli magyar Du- na-szakasz, a Mecsek és Vil­lány tája. Mindez azonban nem Harkány—Siklós hátrányá­ra történik, sőt, állást foglal­tak a gyógyvizű fürdőhely mi­nőségi fejlesztése mellett. így felmerült egy előregyártott elemekből épülő, nyári harká­nyi kisáruház elképzelése, s igen erősen kifogásolták a vasút felbontása utáni zsúfolt, kultúrálatlan autóbusz-közle­kedést. A falusi turizmus fejlesztése során Villány, Zengővárkony, Mecseknádasd, Óbánya, Ká­rász, Bakóca, Bár, Dunaszek- cső kap szervezeti segítséget. A takarékszövetkezetek pél­dául rokonszenves, népszerű bázisai lehetnek ennek az üz­leti ágnak, hiszen a megye 87 falujában van irodájuk, vagy központjuk. Igen fontos té­nyező: a megyében 3300 üdülő van. Ezeket csak nyáron lak­ják. Aztán a sok, nagy, mo­dern, 4—8 szobás falusi ház — mindez kihasználatlan erő­forrás az idegenforgalom és a tulajdonosok számára. F. D. * (ft’.i'i®«IIoiTTOfaferI*TiT*7*C*»7»1W*2J*jTp.'SöTtii*!KeiTflatt^niKferu?T«Ti

Next

/
Oldalképek
Tartalom