Dunántúli Napló, 1984. szeptember (41. évfolyam, 240-269. szám)

1984-09-19 / 258. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XU. évfolyam, 258, szám 1984. szeptember 19., szerda Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Gázpalack­robbanás • Szigetváron (5. oldal) A pálya széléről (8. oldal) Szójabemutató Sátorhelyen. (5. oldal) A tudománynak még jobban kell a gyakorlatot szolgálnia Előkészületek a búza és az őszi árpa vetésére Tájékoztató a megyei pártbizottságon Fotó: Läufer László Eszmecsere Baranya, Pécs párt-, állami, társadalmi vezetőivel Ismerkedés a Pécsi Akadémiai Bizottság munkájával Rövid, másfél napra tervezett baranyai látogatása során, már tegnap délután gazdag munkaprogram várta Pécsett Havasi Fe­rencet, az MSZMP Központi Bizottságának titkárát, a Politikai Bizottság tagját. A Megyei Pártbizottságon Lukács János, a pártbizottság első titkára, Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnö­ke, dr. Jerszi István, dr. Dányi Pál, Rajnai József, a megyei Pártbizottság titkárai, Szentirá­nyi József, Pécs városi Pártbi­zottság első titkára, Piti Zoltán, Pécs megyei város Tanácsának elnöke, Neubauer József, az SZMT vezető titkára, Krasznai Antal, a Hazafias Népfront megyei Bizottságának titkára, Himer László, a KISZ Baranya megyei Bizottságának titkára fogadták a vendéget, akinek társaságában volt dr. Kovács József, az MSZMP KB munka­társa is. Lukács János köszöntő sza­vai után, mintegy az eszmecse­re résztvevőit bemutatva hang­súlyozta, hogy a megyei párt­vezetés a tanáccsal, szakszer­vezettel, népfronttal, az ifjú­sági szervezettel a legnagyobb összhangban dolgozik a terü­let politikai irányvonalának ki­alakításában, gazdasági, tár­sadalmi feladatainak, gondjai­nak megoldásában. Élénk pár­beszédben vannak a terület szellemi életének képviselőivel. A beszélgetésen természete­sen szó esett Baranya ipará­ról, mezőgazdaságáról, a tele­pülések fejlődéséről, fejlesztési lehetőségeiről, főként a gazda­sággal kapcsolatos kérdések­ről, amelyek óhatatlanul felve­tették a bányászat, a lakásépí­tés, a vízellátás gondjait, hogy csak néhányat említsünk a fel­vetett problémákból. Havasi Ferenc megértőén, a realitásokat is figyelembe véve segítőén reagált a felvetett gondokra, elemezte a hetedik 5 éves terv lehetőségeit, pozi­tívan értékelte a területen dol­gozó politikai, államigazgatá­si, társadalmi szervek örvende­tes együttműködését. Ezt követően a megye és Pécs város vezetői rövid sétát tettek a Sallai utcában, meg­tekintették az Elefántos házat, amelyet Gerber Jenő, a Bara­nya megyei Vendéglátó Válla­lat igazgatója és Farkas Pál, a vállalat párttitkára mutatott be. Az esti órákban került sor a Pécsi Akadémiai Bizottság székházában találkozásra a pécsi tudományos élet képvi­selőinek azon körével, akik a társadalomtudományok főként gazdaságpolitikai kérdéseivel foglalkoznak. Or. Donholler Szilárd, a PAB einöke köszöntötte a vendége­ket, majd röviden bemutatta! a Pécsi Akadémiai Bizottságot, amely 1969-ben alakult má­sodikként az országban, teve. kenysége négy megye terüle­tére terjed ki. A 28 tagú tes­tületben nyolc akadémikus és a legfontosabb tudományterü­letek, kutatóhelyek, felsőokta­tási intézmények vezetői tevé­kenykednek. A területen csak­nem háromszáz tudományos fokozattal rendelkező szakem. bér dolgozik. A köszöntőt kö­vetőén Szentirányi József, minteqy a találkozás pécsi há­zigazdája dr. Czegiédi Bélát, a PAB alelnökét kérte fel az Akadémiai Bizottság tevékeny, ségének részletes ismertetésé­re. Az ismertető egyik lénye­ges mondanivalója volt, hogy nagyon fontos a tudomány és a' gyakorlat szoros kapcsolata, erre a PAB munkájában nagy lehetőséq van, hiszen a ku­tatók naqy hányada, többsé­ge a gyakorlatban dolgozik. Dr. Papp László, a Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdasági Karának dékán­ja a kar múltjáról, jelenlegi munkájáról és a jövő elkép­zeléseiről adott számot, amely­ben alkalmazkodni próbálnak a mokróigények kielégítésé, hez csakúgy, mint a vállalati elvárásokhoz, különös tekintet­tel az egyetem utáni tovább­képzésre. Dr. Enyedi György, a Dunán­túli Tudományos Intézet igaz­gatója az intézmény munkájá­ról szólva többek között el­mondotta, hogy kutatási té­máik kapcsolódnak a népgaz­daság intenzív szakaszának döntési előkészítő munkálatai­hoz, valamint a megfelelő te­rületfejlesztési politika kialakí­tásához sok más mellett. Az utóbbival kapcsolatban lénye­ges gondolat, hogy a telepü­léshálózat újbóli decentralizá­ciós folyamatában a helyben élő társadalom belső szerke­zetének vizsgálata és igényei­nek megismerése, érdekeinek és a helyi erőforrásoknak vizsgálata a településfejlesz­tési tervek kidolgozásának fon­tos tényezője kell hogy legyen. A késő estébe nyúló, s ter­mészetesen a gondokról sem meqfeledkező tanácskozás be­fejező részében Havasi Fe­renc köszönetét mondott a ta­lálkozás lehetőségéért, hogy megismerhette a PAB-on, az eqvetemen és a tudományos intézetben folyó, aazdaságilag hasznos tudományos tevékeny­séget. A legfelsőbb pártveze­tésben — mint mondotta —, uralkodó nézet, hogy a tudo­mány eredményei nélkül nem lehet felelős döntéseket hozni, A tudomány megállapításait azonban qyorsabban kellene a gyakorlatba ültetni. A felmerült qondokról szólva elmondotta, honv a párt a legjobb szán­dékkal támogatja a napi és hosszú távú gondok megoldá­sát, amelyek például a PAB munkájában is felmerültek. Lombosj Jenő Megnyílt az ENSZ- közgyűlés 39. ülésszaka Közép-európai idő sze­rint, röviddel este 3/4 10 előtt New Yorkban meg­nyílt az Egyesült Nemzetek közgyűlésének 39. üléssza­ka. A megnyitó beszédet az előző ülésszak einöke, Jor­ge lllueca panamai küldött tartotta. Ezután a delegá­tusok megválasztották az új elnököt. A 39. ülésszak elnöke Paul Lusaka, Zam­bia küldötte lett, aki hat éve képviseli országát a viláqszervezetben és az ENSZ Namíbiával foglalko­zó tanácsának elnöke. Az ülésszakon várhatóan hét államfő és kilenc kor­mányfő szólal fel. Az álta­lános vita megnyitásának napján, a jövő hét hétfő­jén az első beszédet mind­járt Reagan elnök tartja, és ugyanaznapra jelezték Arqentína államfője. Rauf Alfonsin felszólalását is. Andrej Gromiko kedden mondja el beszédét. Mint nyár derekán, úgy tű­zött a nap tegnap, amikor mezőgazdasági körképünket állítottuk össze. Ideális idő a napraforgó és a cukorrépa be­ta karításához. A napraforgó vágása a dandárjánál tart, sőt a sza- lántai tsz befejezte a hét vé- végén 582 hektáron. Két hé­ten át hét kombájn dolgozott. A hektáronkénti hozam 27 má­zsa, valamivel jobb a tavalyi­nál. Mivel nem termesztenek répát, az árpa- és a búza­vetésre gondolnak és a volt napraforgótáblákban Bisse, Garé és Németi határában tárcsáznak, szántanak. A Szentlőrinci ÁG-ban, mint a , legtöbb gazdaságban, szintén két-hórom hetet késik a nap­raforgó-betakarítás. A 270 hektár termőterületen a 15— 20 mázsás hozam közepesnek számít, hisz a szárazság kö­vetkeztében ritkább tőszámú az állomány. A görcsönyi tsz tábláiban, Baksa közelében négy kombájn szorgoskodott. Hétfőn álltak munkába mint­egy 450 hektáron. Jövő hét kö­zepére végeznek. A szárítóba naponta 20-25 vagon napra­forgó kerül. A hideg tavasz következtében szerényebb az átlag, 20-25 mázsa hektáron­ként. Keresztespusztánál a Pécsi ÁG nagy traktorai gabona­magágyakat készítettek elő,, ugyanitt a közelben műtrá­gyáztak. A hatos út becefai bejáratánál feltűnt az első Herriau répafejező és -kiszedő gép. Asztalos János és Gajcsi Árpád, a szigetvári tsz szerelői óvatosan vezették. Nem mind­egy, miként haladnak előre a kissé egyenetlen földfelszínen, ugyanis répa nem maradhat benn. A rendre leterített ré­pák között találkoztunk Varga' László növénytermesztési ága­zatvezetővel, aki szerint nincs komoly gombafertőzés, bár rit­ka a tőszám és a 206 hektár termőterület felét kiszántották a gyökérfekély-rothadás miatt. így is remélhető a hektáron­kénti 400 mázsás hozam, ami tavaly 365 mázsa volt. Pénte­ken 20—25 vagon terményt szállítanak a vasúti berakóba. Addigra megérkezik az öt bé­relt Volán-autó, míg október 1- re tíz honvédségi járművet vár­nak. Tény, hogy még nem elég magas a cukortartalom, álta­lában 12—16 százalék. Inkább szívesebben vártak volna a még több napsütésre, de mun­kába fogtak, mert tartanak a komolyabb esőzéstől. Szigetváron, az agrokémiai központ mellett a répafogadó vasúti rámpán Csönge Béla és négy társa, a Kaposvári Cu­korgyár munkásai dolgoznak napok óta. A rakodó- és a prizmázó gépeket készítik elő péntekre, amikor már a Szi­getvári ÁG-ból is várható az első szállítmány. A mozsgóiak még várnak, bíznak a nap cukortartalmat fokozó hatásá­ban. A tsz-ben felújítva az óriás Herriau, de csak október első hetében vezénylik az 52 hektár répaföldre. Addig a Dél-somogyi ÁG-ban sárgaré­pát szed. Mozsgón majdnem 50 hektár répát kényszerültek kivágni, ugyanis a Malorán gyomirtó szert a gyors zápo­rok hirtelen bemosták a ta­lajba és mérgezés állt be. Ilyen helyzetben is a hektá­ronkénti hozam 350 mázsa. A Malorán-mérgezés nem kímél­te a 612 hektár napraforgó egyharmadát sem, de ezt si­került újravetni. A hozam 22 mázsa körül alakul. A Nö­vényolajipari Vállalatnak a szerződésben vállalt 130 va­gon mennyiséget mindenkép­pen biztosítják. Mozsgón öt napraforgóvágó Dominátor járja a Galambosi dűlőt, eddig 260 hektáron arattak le. Ahogy végeznek, azonnal a nyomukban a trak­torok és a műtrágyaszóró gé­pek. Szeptember 27-től őszi árpát vetnek a mozsgói földe­ken. Csuti J. A szigetvári termelőszövetkezet cukorrépaföldjén az első sorokat forgatja ki a nagy teljesítményű gép. Erb János felvétele Szedik a répát, félidőnél a napraforgó vágása ¥ Havasi Fereac látogatása Baranyában

Next

/
Oldalképek
Tartalom