Dunántúli Napló, 1984. szeptember (41. évfolyam, 240-269. szám)

1984-09-13 / 252. szám

1984. szeptember 13., csütörtök Dunántúlt napló 3 Szolnoki kitekintés Fakultáció a Varga Katalin Gimnáziumban Előrehozott vizsga, Studium generale, kérdező iskola ívűiről nem mutatós a szolnoki Varga Katalin Gimnázium épülete, 128 éve emelték, Szolnok első bérháza volt az egykori piactéren. Gyakorlóhelyül sem szolgál egyetemistáknak, eredményeire mégis érdemes odafigyelni. Igazgatója dr. Páldi János Apáczai Csere-dijas pedagógus, aki valamikor tanyai ta­nítóként kezdte pályáját, és ezt az indulást ma is büszkén vál­lalja. Ö ismertette az újságíróknak az iskola programját a MUOSZ kulturális szakosztályának szolnoki látogatása alkal­mával. A Varga Katalin Gimnázium a fakultáció hazai bevezetése és alkalmazása terén szerzett úttörő tapasztalatokat, de ezenkívül nevelési elveik, szem­léletük is megérdemli a figyel­met. A fakultáció kísérletét 1970-ben kezdték el, nyolc év­vel annak általános bevezeté­se előtt, a budapesti Radnóti Gimnázium tantervét véve ala­pul. Kezdettől fogva nevelési kísérletben gondolkodtak, olyan fiatalok személyiségfor- mólósát tűzve ki célul, akik ké­szek és képesek a folyamatos önképzés egész életre szóló programjára. Szélesre nyitották tanulóik előtt az iskolai könyv­tárat, kapcsolatot építettek ki közművelődési intézményekkel, a Szolnokon létező üzemekkel, és a tanulók már az első év­től választhattak tantárgyat, két évig cserélhették ezeket, kipróbálhatták képességeiket. Amikor 1979-ben általánossá vált hazánkban a gimnáziumi fakultációs rendszer, ők a nyolc év tapasztalatainak bir­tokában újrafogalmazták kí­sérletüket, amelyben külső ta­nácsadójuk dr. Bernáth József, a JPTE dékánhelyettese. Úgy találták, van finomítani való az új képzési forma felzárkóz­tató, orientáló és fakultációs rendszerén. Kísérletük célja ennek módszerbeli továbbfej­lesztése. — Minden tanítványunk to­vább akar tanulni — mondta e kérdéskörhöz dr. Páldi Já­nos. — Diákiaink 4,7-4,8-as jó bizonyítványokkal érkeznek hozzánk, ezért a felzárkózta­tásra elegendő fél év elsőben. Nem kötelező jelleggel, de ekkor már választhatnak egy tárgyat. Másodikban már heti \-1 órában kettőt, és ezeket félévkor különbözeti vizsga nélkül felcserélhetik. Általában 30—40 tanuló cserél egy, 10 tanuló két tantárgyat, de van, aki 4—5 tantárggyal is meg­próbálkozik. Harmadik osztályban fél évig tanulnak az országos rendszer szerint, vagyis a diák 3 tóravat köteles választani egy félévre. Itt is léteznek az óriási létszámú fakultációs cso­portok, amelyek megnehezítik a minőségi munkát, ezért a tanuló különbözeti vizsga árán felcserélheti egyik választott tantárgyát, vagy a megmaradt kettőt tanulhatja nagyobb óraszámban. Negyedikben is leadhat egyet a választott tárgyak közül, de erre tavaly például a 120 tanuló közül már csak 4 vállalkozott. Számos lehetőséget ad a Varga Katalin Gimnázium a tehetséges gyerekek előrehala­dására ezen túl is. Akinek lyu­kasórája van, az vendéghall­gatóként bejárhat órákra. Tíz éve tehet a diák előrehozott vizsgát az egész évi tananyag­ból egy háromtagú bizottság előtt, amely azonban csak a jeles vizsgaeredményt fogad­ja el. Tíz év alatt 60 tanuló tette le egy-egy tanév tantár­gyi vizsgáját ily módon, és csak két vizsgát utasítottak el. Van olyan diákjuk, aki múlt októberben a harmadik, de­cemberben pedig a negyedik tanév biológiájából tett előre­hozott vizsgát, majd az orszá­gos középiskolai tanulmányi verseny döntőjére készült sa­ját munkaterve alapján. Ta­valy tizennégyen vizsgáztak. Kéthetente számoltak be taná­ruk, havonta osztályuk előtt. Az elmúlt tanévben egyébként 14 ilyen előrehozott vizsga zajlott le a Varga Katalin Gimnáziumban a legkülönfé­lébb tárgyakból, matematikát kivéve. Az esélyegyenlőség megte­remtésére is hallottunk itt egy igen vonzó programról: — Végül is nem elérhetetlen cél, hogy egy gimnazista meg­tanulja oroszból a főnévrago­zást — mondta dr. Páldi Já­nos —, személyiségének fej­lesztése, a tanulni tudás meg­tanítása ennél már bonyolul­tabb feladat. Erre szolgál el­sőben egy félévig a Studium generale, az általános ismere­tek oktatása, amely magába foglalja a könyvtárhasználati stúdiumokat, a tanulás általá­nos és egyes tantárgyakra ér­vényes módszereit, önismeretre tanít pszichológiai gyakorlatok által. Végeznek e félév alatt memória- és logikai gyakorla­tokat, továbbá olvasmány­megértési és beszédgyakorla­tokat is. A felelő, feleltető iskola he­lyett a Varga Katalin Gimná­ziumban a kérdező iskola az eszmény. Alkalmazzák a kol­lektív tanulási formákat, sza­porítják a vitaórák számát, és a gyerekeket saját milnkájuk és a társak munkájának érté­kelésére késztetik. Az itt érettségizettek 47,2 százalékát vették fel egyetem­re 1975-ben, 73,9 százalékukat 1982- ben és 65,4 százalékukat 1983- ban. Szolnok megyében ez a legjobb eredménynek számít, országos összevetésre azonban nincs lehetőség, mert ebben a lebontásban ilyen egységes statisztika nem készül hazánkban. Országos átlagban náJunk az érettségi­zettek 36—37 százalékát veszik fel az egyetemekre, főiskolák­ra. — Elitiskola — hangozhat a summás megítélés a leírtak el­olvasása után, bár a jelzőt ma már nem kíséri az az arisztok­ratikus, tehát negatív jelentés- tartalom, mint korábban. A Varga Katalin Gimnázium ta-, nulóinak ma 20 százaléka ér­kezik fizikai dolgozók család­jából (15 éve 60 százalék volt ez az arány), ám a terület 11 középiskolájában, a 7000 diák között mindenki megtalál­hatja a képességeinek, szán­dékainak megfelelő helyet. A Varga Katalin Gimnázium a fenti követelményeket kéri számon és a fenti beiskolázási arányt garantálja. Továbbá azt a pedagógiai módszeregyüt­test, amely kemény munkával valóban életformára nevel: a folyamatosan művelődő, ön­magát képző ember életfor­májára. Gállos Orsolya A tudományos minősítés új vonásai Nyilvános vitában kell megvédeni az értekezést A korábbi rendelkezéseket korszerűsítendő részletes Sza­bályzatot alkotott a tudomá­nyos fokozatokról és a tudo­mányos minősítési eljárásról a Tudományos Minősítő Bizott­ság. Bár a tudományos minő­sítés alapvető rendszere nem változott - továbbra is két tu­dományos fokozatot, doktorit, illetve kandidátusit adhat a Tudományos Minősítő Bizott­ság — a szabályzat számos új elemet is tartalmaz. Az eddigi gyakorlattól elté­rően mindkét tudományos fo­kozat odaítélésének alapjául szolgálhat a jövőben új és a gyakorlatban már hasznosított alkotás, s a kiemelkedő tudo­mányos eredményeket elért pályázók munkásságuk ered­ményeit összefoglaló téziseket is benyújthatnak. Új eleme a szabályzatnak, hogy a tudomá­nyos fokozat odaítélését a TMB-nél egyebek közt akadé­miai osztályok, egyetemek, ku­tatóintézmények is kezdemé­nyezhetik. Hosszú évek óta ál­landó viták forrása volt és sok visszaélésre adott lehetőséget a közösen készített tudomá­nyos munkák elbírálása. A szabályzat ebben a kérdésben is egyértelmű megoldást ad: közös munka is lehet a tudo­mányos fokozat elnyerésének alapja, ám csak abban az esetben, ha az egyéni ered­mény megállapítható. Fontos új vonása a tudomá­nyos minősítésnek, hogy a jö­vőben minden pályázónak nyilvános vitában kell megvé­denie értekezését, hacsak be­tegség nem akadályozza meg ebben. A rugalmasabb, az élethez jobban igazodó sza­bályozóst szolgálja, hogy köz­vetlenül az egyetem befejezé­se után megpályázható a kan­didátusi fokozat, vagyis nincs szükség a korábban kötelező kétéves gyakorlatra. A pályá­zók tudásának elbírálásánál lényeges változás: a marxiz­mus—leninizmus^ tárgyköréből választhatnak, hogy filozófiá­ból, szociológiából, politikai gazdaságtanból, nemzetközi munkásmozgalom történetéből vagy tudományos szocializmus­ból kívánnak vizsgát tenni, s az oroszon kívül nem kötelező egy világnyelvet választani, hanem bármely más, a kutató­munka szempontjából ugyan­csak fontos idegen nyelvből vizsgázhat a pályázó. Fontos kikötés viszont, hogy a minősí­tés alapjául csak az állami nyelvvizsgát fogadják el. Az új eljárás csökkentette a vizsga- centrikusságot szakmailag is: feltételezhető jártasság esetén — például, ha a szakmai tár­gyat valaki 10 éve oktatja — felmentésre nyílik lehetőség a kandidátusi vizsgák alól. A minősítési eljárásnak az új vonásai a nyíltabb, demok­ratikusabb, tárgyszerűbb vita szervezeti, jogi feltételeit te­remtik meg. Nem ritkán szár­maztak anomáliák abból is, hogy egy-egy szakember a kandidátusi fokozat elnyeré­séért olyan témán dolgozott, amely már nem illett bele az érintett kutatóhely megválto­zott profiljába. Ilyen témák ki­dolgozására az előzetes téma­jóváhagyás adott lehetőségét a kutatóknak. Az új szabályo­zás megszünteti ezt a rend­szert, s kedvez a hivatásos fő­foglalkozású kutatóknak, s nem keresztezi a kutatóhelyi veze­tők törekvéseit. A doktori cím elnyerésének alapkövetelményei lényegében nem változtak. Itt is megszűnt az előzetes engedélyezési el­járás, korábban ugyanis lehe­tőség volt arra, hogy kész ér­tekezés helyett előzetes mun­kái alapján kért véleményt a Tudományos Minősítő Bizott­ságtól egy adott téma feldol­gozására a pályázó. A jövő­ben csakúgy, mint a kandidá­tusi fokozatnál, kizárólag kész munkával lehet pályázni. A Tudományos Minősítő Bi­zottság a külföldön szerzett tudományos fokozatok honosí­tását is rendezte. A honosítás­sal együtt a TMB azt is meg­állapítja, melyik magyar tudo­mányos fokozattal egyenértékű a külföldi tudományos fokozat. Új vonása a szabályzatnak, hogy a Magyarországon lete­lepedett, illetve a hazánkban tartózkodó nem magyar állam­polgárok külföldön szerzett tu­dományos fokozatának elisme­rését is tartalmazza. Ha az érintettek külföldön szerzett tudományos fokozata a ma­gyar tudományos fokozattal egyenértékű, a TMB teljes ülé­sén a honosítással azonos jo­gi hatályú záradékkal látják el a fokozatot tanúsító külföldi okiratot. Nemzetközi ex libris kongresszus A nemzetközi ex-libris kongresszust kétévenként rendezik meg, a XX.-at, az ideit, augüsztus 25-28-ig, Weimarban tartották. Ti­zenkilenc országból érkez­tek a résztvevők, például a Szovjetunióból, Japán­ból, az Amerikai Egyesült Államokból, Svédország­ból, Lengyelországból, Finnországból. A megnyitó után a részt vevő nemze­tek alkotóinak munkájá­ból nyílt kiállítás. A művé­szek a megadott témakört - Goethe és Schiller em­léke, valamint Weimar és környéke — dolgozták föl. Pécsről a Ságvári Endre Művelődési Ház kisgrafika barátok klubjának egy csoportja, Kovács József klubtitkár vezetésével uta­zott a kongresszusra, s Ta­kács Dezső mgnkáját küldték el a kiállításra. Számítástechnikai verseny középiskolásoknak Lapunk ez évi, május 12-i számá­ban számítástechnikai versenyt hir­dettünk középiskolásoknak; a ver­senyfelhívást most a tanév kezdete­kor ismét közzé tesszük: A Dunántúli Napló szerkesz- tősége - a Baranya, a So­mogy, a Tolna és a Zala me­gyei Tanács művelődési osztá­lyainak és a megyei KISZ-bi- zottságok egyetértésével és tá­mogatásával — számítástech-' nikai versenyt hirdet a négy megye valamennyi középfokú tanintézetének diákjai részére. A versenyt számos vállalat, in­tézmény és szervezet segíti a lebonyolításban való részvétel­lel és az értékes díjak adomá­nyozásával. A versenyen részt vehet Ba­ranya, Somogy, Tolna és Zala megye bármelyik gimnáziumá­nak és szakközépiskolájának, illetve szakmunkásképző inté­zetének növendéke, aki az 1984—85-ös tanévben is az is­kola hallgatója. A verseny első fordulója programkészítésből áll: ez történhet egyénileg, otthon vagy az iskolai szakkörökben. Az így készült programok be­küldése egyben jelentkezés a versenyre. A programokat szakértő zsűri bírálja el, s a zsűri javaslata alapján hívja meg szerkesztőségünk Pécsre a legjobb szoftvereket készítő versenyzőket a második fordu­lóra, ahol elméleti és gyakor­lati feladatok megoldásával adhatnak bizonyosságot felké­szültségükről, tudásukról. A verseny alapvető célja a számítógépek széles körű is­kolai használatának elősegíté­se, ezért az első fordulóban készülő programok elbírálásá­nak elsődleges szempontja, hogy azok mennyiben használ­hatók az iskolai oktatómunka szakterületein. KATEGÓRIÁK: 1. Szaktárgyi programok — bármely, a tanrendben szereplő tárgy tanítását segítő; a tanórai demonstrációban felhasználható* egy-egy tan­tárgy önálló tanulásában se­gítő programok. 2. Számítástechnikai progra­mok — a számítástechnika okta­tásában segítő; a BASIC-nyelv oktatására szolgáló; az iskola­számítógép grafikus lehetősé­geit, hanggenerátorának lehe­tőségeit bemutató programok stb. 3. Egyéb — az iskolaszómítógép egyéb tanintézeti alkalmazásaira szolgáló programok; továbbá játékprogramok, ha azok ere­deti ötletre épülnek. Tudnivalók! Az első forduló jeligés. A programokat kazettán és írás­ban kérjük beküldeni, rajtuk feltüntetve a jeligét. Zárt borí­tékban kérjük a készítő nevét, adatait, iskolájának pontos cí­mét. Kérjük feltüntetni a prog­ram használatához szükséges legfontosabb tudnivalókat. A programokat a HT 1080Z is- kolaszámífogépre írják a ver­senyzők BASIC-nyelven. Grafi­kák megjelenítésére stb., a szoftver tartalmazhat gépi kó­dú szubrutint is. Beküldési határidő: 1984. október 1. Cím: Dunántúli Napló szerkesztősége, „Számí­tástechnikai verseny", Pécs. Pf.: 134. Hunyadi út 11. 7601. A verseny második forduló­jára szóló meghívókat 1984. október 15-ig postázzuk, a má­sodik fordulóra 1984. novem­ber 3-án kerül sor Pécsett. A legjobb eredményt elérők egyéni díjazása mellett a leg­eredményesebben szereplő is­kolákat is díjazzuk. A beküldött programokat megilleti a szerzői jogi véde­lem: a tulajdonjog a szoftver- készítőé marad. A döntővel egyidőben börzét tartunk, me­lyen a programok cserélhetők, eladhatók és vásárolhatók az érintettek megállapodása sze­rint. A döntőn képviselteti ma­gát a Tudományszervezési és Informatikai Intézet, amely sa­ját szoftverpályázatóra átveszi az arra érdemes programokat. A Dunántúli Napló szerkesztősége Képernyő előtt Megbízható úriember Elég jól szórakoztató tévé­filmet írt Málnay Levente Szo- botka Tibor regényéből. Mikor ezt csütörtök este, az adás után alig fél órával leírom, nem tudom igazságos-e az „elég" megszorítás, és azon jár az eszem, hogy szerencsé­je van a regénynek, a versnek, o képnek, hisz fellapozhatom, megnézhetem újra, nem k^ll csupán az első benyomásra támaszkodnom. Vagyis ha újra megnézhet­ném a filmet, gondolom mosí, akkor azt figyelném, mitől is lehetett hiányérzetem, sőt eny­he csalódottságom első látás­ra. Mert az volt. Azazhogy von, hisz az elzárt készülék sötétjében a Fele sem igaz vetélkedő zajlik, nem pedig — naná, majd képmagnóról! — az esti tévéfilm. Amely film, amennyire megítélhetem, telje­sen igaz volt, a részletek, a ruhák, a miliő, a kor. Dehát akkor mi hiányzik? Málnay Levente jogqal nyi­latkozta a műsorújságban, hogv a történet „szórakoztató, cselekményes, szerkezete jól áttekinthető, nem kényszeríti a nézőt fejtörésre.” Hát nem, de a néző amúgy sem a péntek esti főműsorban akar rejtvényt fejteni. Fred, a címbéli úriember, mindenre kapható, a' „megbíz­ható" jelzőt Szobotka Tibor fi­nom iróniái-i agqatta rá. Ez a Fred a szélhámos-strici-kis tol­vaj sokadik változata a 20. század irodalmában. Elkövet valamit, azután gátlástalanul megzsarolják — persze, nem nehéz — a nagy stricik, a po­litika szélhámosai. A mese tehát ismerős, ami nem baj, hisz mindiq érdekes; első közelítésre kalandfilm, diszkrét és előkelő díszletek között. A siker már csak a té­ma okán is biztosított, ám a változat hite'e méqis azon mú­lik, hoqv a külsőségeken túl mennyire tudja a kor tényle­ges — és az adott történettel kapcsolatba hozható — kér­déseit megidézni. Tény, hogy rég láttunk ilyen gondosan és gazdagon kivitelezett, ugyan­akkor mértéktartó magyar té­véfilmet. Talán épp ez a mér­téktartás bosszulta meg kissé magát. Az alkotók joggal tar­tottak attól a tévedéstől, mely múltbéli történelmi-társadol- mi folyamatokat az egykori szereplők által tökéletesen meqértettnek, legalábbis átlát­hatónak ábrázol. Attól a szem­lélettől, mely az utókor (keser­ves) tudását az elődök fejébe plántálja ót. mintha azok a mi történelemkönyveink sze­rint cselekednének. Igaz, hogy a 30-as évek második felének magyarországi fasizálódása, s Európa elkomorodása a jelek ellenére is a felszín alatt zaj­lott. ám a film készítői ezeket a karakterekben, helyzetekben mégiscsak markírozható folya­matokat o'yannvira a mese fel­színe alá szorították, hogy többnyire maradt — a felszín. A sima, a kellemes, a mondén, a konszolidált. Lassan rájövök, mi is az oka a hiányérzetemnek. A félgőz. A túlzott — és tudatos — vissza­fogása iróniának, indulatnak, döbbenetnek. Jó az alap­anyag, jó a rendezés, jó a fényképezés, jók a színészek. Nagyszerű a jelenetezés, a cselekményvezetés, mégis le­ereszt, elbágyad a< film. Szóval a félgőz. Az, hogy minden együtt van, de nincs igazán, legjobb lehetőségei szerint működtetve. Azt hiszem, ez a stáb, ezek a színészek egysze­rűen többre vannak hitelesít­ve. Annyit adtak ki magukból, amennyi egy elég jól szóra­koztató tévéfilmhez elég, de ugyanennyi bennük is maradt. És ezért a pluszért kár, és in­nen a hiányérzet akkor is, ha a Megbízható úriembert a té­vé megbízhatóan jó produkciói közt kell számontartani. Parti Nagy Lajos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom