Dunántúli Napló, 1984. augusztus (41. évfolyam, 210-239. szám)
1984-08-11 / 220. szám
Mérettartó PVCpadlók „Arról szó sincs, hogy tönkremegyünk” Termékváltás zökkenőkkel Megújulási alap a HTG-vel való együttműködés Egyénre szóló kísérleti szerződések Idén 1500 darab autódiagnosztikai mérőműszert szerelnek össze a Megyeszernél Fotó: Maletics L. A budapesti Tejipari Vállalat részére csomagolják a túrót az asszonyok Fotó: Läufer L. Kedvezőbb előjelek a MECSEKTEJ-nél Csökkent a létszám, nőtt a termelés Segítenek az alapító tsz-ek — Az eddigieknél jobb minőségű pvc-padlók gyártását kezdték meg a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalatnál. Ezek a műanyag szőnyegek a korábbiakhoz képest kevésbé kopnak, másrészt hosszabb ideig megőrzik eredeti méretüket. A hagyományos pvc-padlók általában eredeti méretükhöz képest fél százalékot zsugorodnak s így az illesztéseknél idővel többmilliméteres hézagok keletkeznek. Ezt a korábbi műanyag padlóknál a leragasz- tós sem gátolja meg. A Hungiflex elnevezésű különlegesen kemény alapanyagból készülő műanyag szőnyeget üvegszállal is megrősí- tik. Új gyártási eljárást is kidolgoztak s mindez együttesen eredményezi az új termék jó tulajdonságát. A korszerű technológia alkalmazásához japán gépeket vásároltak, melyeket az erre a célra épített üzemcsarnokban szereltek fel. Az új pvc-szőnyegek habbetéttel készülnek. Ezáltal jó hangszigetelők, csökkentik a lépések zaját, ha pedig kőre vagy betonra ragasztják fel, elnyelik az alulról sugárzó hideget. A Hungária más típusú műanyag padlói között is mind több a habszerkezetes — évi 7 millió négyzetméternyi termelésükből 2 millió négyzetméternyi. Ezeknek az is előnyük, hogy szebben mintázhatok, mint a tömör padlók. Felületüket többféle színárnyalatban, domború mintázattal alakítják ki iparművészek tervei alapján. A kereskedők tapasztalata szerint is mind többen vásárolják szívesen ezeket a habosított padlókat, noha áruk a jobb minőség miatt a hagyományosénál magasabb. A Hungiflex-padlókból az idén várhatóan csaknem 400 ezer négyzetméternyit készítenek a Hungáriában. Új üzemük a tervek szerint 1986-ban éri el a tervezett kapacitását, s attól kezdve már évente több mint 4 millió négyzetmétert állítanak elő ezekből a pvc-sző- nyegekből. A műszaki szakemberek megújuló vállalkozásától is fügij, hogy a Baranya megyei Szerelőipari és Szolgáltató Vállalat (Megyeszer) 260 fős kollektívája leküzdi-e gazdasági gondjait. A legfontosabb, hogy megálljon a termelési érték csökkenése. A tavalyi 100 millióira! szemben idén 80-at terveztek és ebből eddig csak 34 millió forint valósult meg. A múlt évi 7 milliós nyereség helyett 3 millióval számolnak. Januárban 322-en dolgoztak a Megyeszer pécsi, siklósi és mohácsi üzemeiben, azóta 60-an kiléptek, főként szak- és betanított munkások. Először 1983-ban tapasztalták, hogy a közismert 10—13 féle termékük iránt csökkent a kereslet. Különösen az erősáramú cikkek piaca lett bizonytalan. Az állami lakásépítési programok visszafogottsága miatt kevesebb kaputelefont, lépcsőházi automatát, lakáskészüléket vásárolnak. Lényegesen kisebb a szovjet megrendelés. Az újdonságokkal, így a 300 voltamperos biztonsági áramforrással, a Botond CB-tápegységgel, q Telco diszpécserközponttal sem tudják ellensúlyozni az árbevétel-csökkenést. Milliókat áldoztak önerős kifejlesztésükre, de nincs jelentős piacuk. Tény az is, hogy nehéz most a termelésben kooperációs partnert találni, a régit szinte lehetetlen megtartani, mivel a legtöbb helyen sorra alakulnak a vállalati gazdasági munkaközösségek. így veszítette el a Megyeszer a VBKM kaposvári gyárát. Egyedül a Híradástechnikai Gépgyárral (HTG) aktiv a kapcsolat. megrendelésére Mohácson az Elkon U—400-as típusú autódiagnosztikai berendezés készül, de nem készre gyártva. Ugyanis az új profilt, a gépgyártást vonakodva vállalták a műszakiak és a dolgozók. Elzárkóztak az átcsoportosítástól, a továbbképzéstől. Továbbra sincs gépgyártásban járatos irányító munkaerő. Az Elkon fogadására három esztendeje beruháztak négymillió forintot, de még nem térült meg. Most sem üzemeltethetik több műszakban a gépparkot, mert hiány van marósból és esztergályosból. — Arról szó sincs, hogy tönkremegyünk — mondja Németh István igazgató —, de ölbetett kézzel sem várakozhatunk. Egyik megújulási alapunk épp a HTG-vel való együttműködés. Emellett kutató, fejlesztő intézetekkel keressük a kapcsolatot. hogy közös kifejlesztésű termékkel, egyebek között a számhivásos kaputelefonnal, a folyamatvezérlő automatiká- val jelentkezzünk a piacon. Jelenleg 20 millió forint műszaki fejlesztési tőkével, egy kitűnően felszerelt kísérleti laboratóriummal rendelkezünk. A tőkét idegen vállalkozók bevonásával is kamatoztatni akarjuk. Egyetlen feltételünk, hogy az újdonság piacképes legyen. Emellett a szolgáltatásra is hangsúlyt fektetünk. A Mohácson nyolcmillióért létesült festőüzemben személygépkocsik festésével szeretnénk foglalkozni. Tárgyalunk a Dunai Vasművel, hogy az üzem területén a rendszeres karbantartást elvégezhessük. A kiutat jelzi, hogy három vállalati gazdasági munkaközösség van kialakulóban. Létrejött egy vállalkozási osztály. A műszaki és a gazdasági középvezetőkkel egyénre szóló kísérleti szerződést köt a vállalat- vezetés, amely keményen szá- monkéri az ígért feladatok teljesítését. Amelyik szakember nem bizonyít, elvonják a mozgóbérét, de nem kizárt a személyi alapbércsökkentés. Hasonló módon igyekeznek az átképzés és az átcsoportosítás kérdését megoldani a központi szervezet esetében is. A tét nagy, ugyanis, aki nem akar műszakilag és szakmailag továbbfejlődni, az visszakerül a munkapadhoz. — Nincs szó rémisztgetésről. A feltételeket, így a határidő- tartást együtt beszéltük meg az érintettekkel — magyarázza az igazgató. Csuti J. Tavaly 10 millió forintot meghaladó veszteséggel zárta az évet az országban elsőként megalakult szövetkezeti tejfel- dolgozó közös vállalat, a ME- CSEKTEJ. A közös vállalatot az alapítók — a szabadszentkirályi, a szentlőrinci, a szigetvári Zrínyi és a kővágószőlősi termelőszövetkezet — annak idején azért hozták létre, hogy a tej foldogozásán képződött nyereségből részesedjenek és ezt a pénzt tejtermelésük fejlesztésére fordítsák. A valóságban ez a szép alapelv ritkán érvényesült. A pénzügyileg évek óta gyengélkedő MFCSEKTEj osztalék-visz- szajuttatás helyet csak az alapítók gondjait szaporította, mígnem ez év elején úgy gondolták, legjobb, ha kiárusítják. A tejipar azonban nem tartott rá igényt, s más lehetősén sem adódott. Így aztán a társtulajdonosok — mint már annyiszor, ismét megmentették az üzemet, Tartalékalapjukból letették a veszteség összegét abban a reményben, hogy nemrég több milliós beruházással korszerűsített MECSEKTEJ végre lábra áll. Az üzem élén tavaly óta új vezető gárda áll, amelynek legfőbb qondja most a gazdálkodás szigorítása. — Dombóváron, ahol korábban dolgoztam — mondja Hoffmann Adóm üzemigazgató — 100 ember dolgozott fel napi 100 000 liter tejet. Itt Kacsó- tán a napi 30 000 literes termeléshez 150 főt foglalkoztattak. Ezt a létszámot radikálisan ötven fővel lecsökkentettük. Az irodában 50 százalékkal kevesebben dolgoznak, mint tavaly. Ezzel a kisebb létszámmal növeltük a termelést 2,5— 3 százalékkal, jelenleg napi 35 000 liternél tartunk, s a tavaly első félévéhez képest 82 százalékos a munkabér-felhasználásunk. A feldolgozási költségeket 25 százalékkal csökkentettük. A felemelt, évi 110 millió forintos árbevételi tervünket időarányosan teljesítettük. Sikerült növelnünk a kereskedelmi tevékenyséq árbevételét 's. Termékeink minősége javult, minőségi reklamációnk az idén még nem volt. Idei nyereségtervünk 1,5 millió forint. Ennek teljesítése sok mindentől függött, egyebek között az exporttól is. Az idén 3 millió liter tejet kívántunk Jugoszláviábq exportálni, amire a piacunk is megvolt. A Tejipari Tröszt erősebb lévén, sajnos, kiszorított minket erről a piacról. Marad a belföldi pipe. Itthon a Budapesti Tejipari Vállalattal kötö'tünk kedvező szerződést, elsősorban a túrónkat vásárolják meg a budapesti választék bővítésére. Jelenleg tehát nyereségről mégnem beszélhet a MECSEKTEJ. Az eredményjavulást az alacsonyabb nyári tejáraktól, pontosabban a nyersanyag- költség csökkenésétől várják. Igyekeznek új szállítókat megnyerni. Eddig egyetlen nagy külső szállítójuk a rózsafai tsz. De ha a környező tejtermelő gazdaságokat előnyös ajánlatukkal meq tudnák nyerni, a napi 35 000 literes feldolgozást azonos létszám mellett meg Is duplázhatnák az új üzemben. Kedvezően befolyásolja a a MECSEKTEJ költségalakulását az is, hogy üzemviteli célokra a 14 százalékos kamatú bankhitel helyett, KTA-kölcsönt tudnak felvenni 5 százalék kamattal. A TESZÖV ily módon is segíti a MECSEKTEJ lábraál- lását. Az alapító tsz-ek azon túl, hogy q veszteséget átvállalták. mindent megtesznek közös vállalatuk talpraállásáért. Eddig a háztájiban termelt tejet a korszerűtlen falusi tejcsarnokokból szállították be az üzembe, s ezekben a csarnokokban a tej hűtése megoldatlan volt. Ez év első felében minden tagszövetkezet, sőt a nagy külső szállító, a rózsafai tsz is korszerűsítette a háztáji tej begyűitését. A szövet- keze'ek nagy kapacitású tejhűtőket helyeztek ki egy-egy nagyobb csarnokba, s így a kistermelői tej is hűtve érkezik Kacsótára A MECSEKTEJ fontos szerepet tölt be az aprófalvak ellátásában. Jelenleg is 82 településre szállítja q tejet és tejtermékeket, ebből 67 a fokozottan hátrányos helyzetű település. — Rné — HÉTVÉGE 5. A földgázprogram „hatteriparosai** 0 Vörös Csillag brigád gyártósora Félmillió KPE-idom évente A földgázprogramot akkor sikerül időben befejezni, ha a szerelők mindiq megkapják az alkatrészeket, részegységeket. Amennyiben jól dolgozik a háttéripar, q dollármegtakarítást jelentő alföldi földgáz felhasználása gyorsabban tért hódíthat. A Déldunántúli Gázszolgáltató Vállalat Vörös Csillag szocialista brigádja 1975 óta gyártja a kemény politetilén idomokot, rövidítve: q KPE-t. A 18 fős közösséq a vállalatvezetés biztatására önerőből fejlesztette ki a gyártósort. A 15- féle termékből most már évente százezer készül kétmillió forint értékben országos megrendelésre, egyebek között kisiparosoknak és gazdasági munkaközösségeknek. A kongresszusi és a felszabadulási munkaversenyhez csatlakozva a brigádtagok azt ígérték, az év végéig tovább fejlesztik a gyártósort és akkor 500 000 KPE-idomot állítanak elő, aminek az értéke 3 millió forint lesz. — Kezdetben évi 10 000-et szállítottunk, de napjainkban hirtelen megnőtt az igény, amit az említett félmillióval sem győzünk kielégíteni — mondjq Rózsavölgyi László művezető. — Nem a termékféleségek száma szaporodik, hanem a minőségi követelmények szigorúbbak. Egyebek között különböző méretű idomokat vásárolnának. A Dél-alföldi Gázgyát bajai üzemegysége foglalkozik még a KPE-idomok kis és nagy szériás készítésével. önálló gazdasági munka- közösségek, tsz ipari üzemek nem vállalkoznak, mert nem tudnak olcsóbban dolgozni, tartanak a műbizonylatolás magas normájától, az anyag- beszerzés gondjaitól. Számunkra a Pest megyei Műanyagipari Vállalat határidőre biztosítja a csöveket, a Metalloglóbusz pedig kitűnő kereskedelmi partnerünk. — A monopolhelyzet cseppet sem tesz kényelmessé minket — kapcsolódik a beszélgetésbe Ackermann Kálmán brigádvezető. — Optimális műszaki feljesztésre törekszünk, amihez mindössze félmillió forintot használunk fel. A legideálisabb az lenne, ha a jelenleginél hatszor nagyobb műhelyben dolgozhatnánk. Nem a terület- növelés, hanem a technológiai színvonal javításq a legfontosabb feladatunk. Nem alapítottunk qazdasági munkaközösséget, hiszen kitűnő a csapatmunka-szellem már 1968-tól, a brigáddá szerveződésünk első évétől. Mindnyájan magasan képzett karbantartó szakmunkások. Többségében 50—55 év körüliek, és 30 éve a gázmű dolgozói. A KPE-idomok gyártását akkor kezdeményezték, amikor évekkel ezelőtt egyre kevesebb qázgvártó berendezést javíthattak és mindinkább előtérbe kerüh, főként energiatakarékossági okok miatt az alföldi A Vörös Csillag szocialista brigád földgáz fogadásának az ügye. Úgy képezték tovább magukat, hogy értsenek a gyártó munkához is, így a forgácsoláshoz, préseléshez és a szerszámkészítéshez. Az utóbbi három esztendőben KPE-témában 30 újítást nyújtottak be, ebből 21-et már bevezettek. Például siker koronázta az olcsóbb, termelékenyebb műanyagcső-építést, amihez korábban acélt használtak fel. Napjainkban tökéletesen kapcsolnak össze műanyag és acél egységeket, önerőből sorra születtek q speciális célgépek, így egyebek között q nyeregidom-megmunká- ló. daraboló, préselő és nyo- máspróbázó. A brigád jelenleg azon fáradozik, hogy a gyártási költséget csökkentse és minden megrendelést vállaljon. A kollektíva történetében rekordnak számít, hogy alig fé| év alatt tovább bővíti a technológiai sort egyebek között újabb önerős berendezések, így például kis sorozat gyártására alkalmas célszerszámok kifejlesztésével. Cs. J.
