Dunántúli Napló, 1984. augusztus (41. évfolyam, 210-239. szám)

1984-08-09 / 218. szám

1984. augusztus 9., csütörtök Dunántúlt llaplö 3 Leletmentés a Teréz utcában A római város szívében Összefüggő épületsor és két római utca Nyolcszáz olvasó, hatezer látogató Piros szám a név után Uj helyre költözött a siklósi gyermekkönyvtár zott ki, ötven tanítási óra anya­gát a> könyvtárra és szolgálta­tásaira alapozva. A felsősök­nek ötvennyolcat. Anyanyelvi órák, érdekességek a környe­zetismeret témaköréből, nép­szokások, történetek Mátyásról, István királyról, Kinizsiről, a ze­ne és a mese világa, vetélke­dők Siklós múltjából és a köte­lező irodalmi olvasmányokból, kalandozás Európa térképén. A lista minden év elején ott van a három általános iskola tanítóinak, tanárainak kezében: válogathatnak és kérhetnek könyvtári foglalkozást — a kö­telezőn kívül. S kérnek? A kép vegyes. Van osztály, ahonnan egyszer sem jöttek, van, ahonnan hétszer. Mitől függ ez? Az iskola és a könyvtár távolságától semmi­képpen: inkább a pedagógus személyes érdeklődésétől. És az iskolai könyvtár munkájának színvonalától is: az iskolai könyvtár nem vonja el a ta­nulókat a városi könyvtártól, állítja Deli Ferencné. Ellenke­zőleg: kedvet csinál az ifjú ol­vasónak másutt is válogatni. A pedagógus munkáját pedig se­vehetünk, amit akarunk, a fel­nőtt-könyvtárral együtt gazdál­kodunk. Tavaly 950 kötettel gyarapodtunk." A lehetőségek tehát adva vannak: kérdés, hogyan gazdál­kodik ezekkel Deli Ferencné. Az általános iskolai tanterv előírja a könyvtár megismeré­sét: előbb vagy utóbb minden tanuló megfordult a könyvtár­ban — kötelezően, iskolai órán. De csak ennek alapján kevesen lennének olvasók: kell példa szülőktől, pedagógusok­tól, vonzerő a könyvtártól. Deli- né az alsó tagozatos osztályok számára ötven témakört dolgo­Rekkenő hőség. A kövezet, az aszfalt úgy sugározza a mele­get, akár egy óriási kemence. A hőmérséklet 34 C fok, csak a kutatóárokban, egy—másfél méterrel a föld alatt van hű­vösebb. A színhely Pécs belvárosában a Teréz utca, ahol gázvezeté­ket fektetnek, és ahol ennek árkában az előkerült római kori leleteket menti a Janus Pannonius Múzeum régésze, Katona Győr Zsuzsa. — Olyan területen járunk, amely régóta régészeti védel­met élvez —, mondja beveze­tőül —■, s amelynek környékén, a Főposta előtt, a Citrom ut­cában, a Rákóczi úton, az Ir- galmasok udvarában végzett korábbi leletmentésekkel egyre pontosabban sikerült körülha­tárolni a III—IV. századi késő­római várost. Ezekre a kutatá­sokra mindenütt az éppen so­ron levő városi közműmunkála­tok, építkezések adtak lehető­séget, hisz máskülönben Pécs belvárosának 90 százaléka hoz­záférhetetlen a régészeti kuta­tás számára. A Teréz utcai gázvezeték ár­ka tehát egy időre, e hét köze­péig egyszersmind régészeti kutatóárok lett, amelybe ha be­lenézünk, római kori épületma­radványok, azaz egy sűrűn be­épített városrész nyomai bonta­koznak ki szemünk előtt. — Rendkívül sűrű beépítés mutatkozik ezen a sávon —, mutatja a régész —, így fel­tétlenül arra kell gondolnunk, hogy a római város kellős kö­zepén járunk. Legalább három különálló nagy kőépület nyo­mait tártuk fel. Ezek egymás mellett emelkedtek, egyikük egy apszisos épület, a másikban megtaláltuk a ház padlófűtését, a dupla padlót tartó egyik kis oszlopocskát, s arrébb egy ke­A „Természet titkai” című, magyar—szovjet—bolgár együtt­működéssel készülő filmsorozat folytatásáról állapodtak meg a MAFILM Népszerű Tudományos és Oktatófilm Stúdiója és a szovjet Centrnaucsfilm vezetői. A sorozatból eddig négy rész készült el. A filmszakemberek tárgyaltak más filmek közös" megvalósításáról is: így például a Halley-üstökösről készítendő egész estés filmről, a „Stressz az állatvilágban” című produk­cióról, valamint egy, a bábmű­vészet világába vezető film együttes forgatásáról. * A MAFILM Népszerű Tudo­mányos és Oktatófilm Stúdiójá- x ban egyébként jelenleg folynak az „üstökös" című ismeretter­jesztő fílm forgatásának előké­születei. Kabdebó György ren­dező legfrissebb alkotása töb­bek között a Központi Fizikai Kutató Intézet közreműködésé­vel készül majd: a Halley- üstökösre induló szovjet űrha­jónak az üstökössel való talál­Kiss Gábor a Várak, várkas­télyok, várhelyek Magyarorszá­gon című könyvében többek között a Baranya megyei Me- cseknádasdon található Ná- dasdi várról is ír. Erről a vár­ról a következőket írta: „A községtől nyugatra .... a 70 m magas Várhegy lapos tetején, a Slossbergen találjuk a . . . Ná- dasdi vár maradványait. A kb. 205 m hosszú, legnagyobb szé­lességében 36 m ... várudvart terméskőből rakott 3 m vastag fal övezte . . .”. „A feltárás so­rán a vár délnyugati részén . . . egy kör alaprajzú toronynak falmaradványaira bukkantak". rhence maradványait. Ezenkívül két kövezett utca szeli át a je­lenlegi Teréz utcát. Ebben pe­dig az az érdekes a kutatás számára, mert bár van adat ut­cáról a Rákóczi út vonalában, római utcákat mégis most tárunk fel először az egykori Sopianae területén. Ezenkívül mindenütt padlómaradványok, színes va­kolattörmelékek borítják a ku­tatási területet, kerámiák, ér­mék bukkannak elő — mindez 120 centiméter mélyen a föld alatt. Tulajdonképpen az ittlakók előtt sem volt ismeretlen, hogy egykor állt épületeken nyug­szanak házaik. Egyébként a ma álló házak homlokzati repedé­sei is elárulják, hol húzódik a mélyben római fal — mutatja Kárpáti Gábor régész, aki szin­tén részt vett a környék római leleteinek mentésében. Néhány év alatt jelentős pon­tokat sikerült tisztázniuk a pé­csi régészeknek a római kori Sopianae területéről. — Mi a Teréz utcai lelet­mentés jelentősége? — kérdez­tük végül Katona Győr Zsuzsá­tól. — E pontok tisztázásával tulajdonképpen eléggé körbe­járjuk a római kori város terü­letét, amit a belvárosi közmű­munkák révén egyre pontosab­ban sikerül körülhatárolni. Míg beszélgetünk, az utca túlsó végén feldübörög a fúró­gép. A régésznő arca fájdal­masan összerándul. Római fal­ba vág a gép. Tisztázták a fal szerepét, lerajzolták, és most a gép helyet csinál a gázvezeték­nek. A fal ismét odakerül, ahol eddiq is volt, évszázadokon át, a föld alá — hogy fölötte a mai város polgárai élhessék mindennapi életüket. kozását örökíti meg. A vállal­kozás magyar vonatkozású ér­dekessége, hogy jelentős ma­gyar tudományos műszerek lesznek az űrhajó fedélzetén. A film operatőre Rák József. A Kabdebó—Rák kettős je­lenleg az „Evolúció” című fil­met forgatja. A produkció a darazsak életén keresztül mu­tatja be a biológiai fejlődés folyamatát. * „Szobrászat” a címe György István rendező készülő filmjé­nek, amely a Magyar Népköz- társasáa Művészeti Alapjának közreműködésével a magyar szobrászat felszabadulás utáni fejlődését mutatja be. Az alko­tásokról Neményi Ferenc ope­ratőr készít felvételeket. * „Beszélgetés az életszínvo­nalról" címmel elkészült Szed- lay Péter rendező filmje: az életszínvonal fogalmát, annak tartalmát magyarázza meg, s képet fest arról, hogyan él ma a magyar társadalom. „A nép Rékavárának is neve­zi ...”. A Nádasdi vár valóban lé­tezik, hiszen több éve folyik a feltárása. Az is igaz, hogy ma­radványai a Slossbergen talál­hatók, de a Slossberg az író állításával ellentétben a köz­ségtől nem nyugatra, hanem északkeletre van, és megköze­lítőleg sem 70 m magas. A községben pedig nem Rékavá­rának, hanem Bagolyvárriak ne­vezik. Létezik viszont Rékavára is. Ennek a romjai láthatók a köz­ségtől nyugatra, az óbányai út mellett emelkedő egyik hegyen. A szakfelügyelő ezt írta a jegyzőkönyvbe a siklósi gyer­mekkönyvtárban tett látogatá­sának végeztével: „A könyvtá­ros. . . szakértelmével, ügyszere­tetével és gazdag tapasztalatá­val nagymértékben hozzájárul a könyvtárba látogató tanulók neveléséhez, személyiségük for­málásához." Az a nyolcszáz gyerek, aki az idén beiratkozott o könyvtárba, persze, nem tudja, mit írt a szakfelügyelő. Csak azt tudja, hogy könyvtárba jár­ni jó, mert ott olvasni, tanulni, sőt játszani is lehet, és hogy a könyv.tár segíti az iskolai mun­kájában. Deli Ferencné könyv­táros és néhány hasonlóan lei­munkájának eredménye ez. A siklósi gyermekkönyvtár korábban az Ifjúsági Házban kapott — viszonylag szűk — helyet; júniys elején költözött új helyére, a művelődési köz­pont udvarán lévő, volt tanácsi épületbe. A hivatalos avatás augusztus 20-án lesz —, de az állandó olvasók már kezdenek ideszokni, ebbe a szép, tágas, világos könyvtárba, ahol 110 négyzetméteren együtt van a kölcsönző és a helybenolvasó- részleg. Tizenháromezer kötet könyv­ből és huszonötféle folyóiratból válogathatnak a gyerekek — a beiratkozottak között egyébként néhány óvodás is van: nem le­het elég korán kezdeni. Azt kérdezem Deli Ferencnétől, mennyivel csökkent a könyvvá­sárlásra fordítható pénze az el­múlt évkiben, hiszen a legtöbb helyen — nem ok nélkül — ez­zel a panasszal fogadják az új­ságírót. A válasz meglepő „A könyvkiadás szabályozza a be­szerzésünket, nem a pénzügyi osztály: minden könyvet meg­Azok a méretek, amelyeket Kiss Gábor mint a Nádasdi vár mé­reteit írja le, Rékává rá ra ille­nek. A Nádasdi vár területe csak kb. egynegyede a Réka- vár területének. Rékavára igen nagy kiterje­désű, hosszan elnyúló, szabály­talan alaprajzú vár lehetett. Nehezen megközelíthető és ne­hezen felismerhető, hiszen min­dent beborít az erdő és az alj­növényzet. Feltárását még nem kezdték meg. A várfalak ma­radványai ' mégis nyomon kö­vethetők. Az ezek által bekerí­tett területen a hosszan elnyú­ló földhalmok az épületek romjait takarhatják. Itt találha­tó a délnyugati részen a kör alaprajzú torony maradványa, amit a szerző a Nádasdi vár­nál említ. Rékavárát kettős szá­razárok vette körül, ami még ma is látható, bár egyes része­ken a leomló falak feltöltötték. A Nádasdi vár történetének leírásában Kiss Gábor azt írja, hogy I. (Szent) István királyunk egy angol herceghez adta fe­leségül egyik leányát. Ebből a házasságból született Szent Margit — Skócia királynője —, akinek szülőhelye feltehetőleg a Nádasdi vár lehetett. A két vár méreteinek különbsége vi­szont inkább arra enged követ­keztetni. hogy a Rékavár le­hetett Szent Margit szülőhelye. Rékavárának feltárása talán megadja a választ erre a kér­désre is. A Nádasdi vár maradványait gíti a könyvtár, ha igényt tart erre a segítségre. A 2. sz. Batthyány Kázmér Általános Is­kola igazgatója például elment a városi gyermekkönyvtárba, alaposan szemügyre vette az állományt, és történelemből úgy állította össze a feladato­kat, hogy minden tanuló meg­találja hozzá a forrást a könyv­tárban. Lehet, hogy ennek az igaz- gatói-tanári figyelemnek köze van ahhoz, hoqy a Batthyány- ból van a legtöbb beiratkozott olvasó? És aki a házi feladat kedvéért odaszokik a könyvtár­ba, az szívesen megy máskor is, önként is: olvasni, játszani, tévét nézni. Több mint hatezer látogatója volt a könyvtárnak 1983-ban. Deli Ferencné tizenöt éve könyvtáros: alkalma volt végig­kísérni a gyermekolvasók ízlé­sének, igényeinek változásait. Verset — tegyük hozzá, sajnos — már csak a kisebbek olvas­nak, Jókait már a nagyobbak is alig. A népmesék népszerűsége változatlan, de a Bölcs Bagoly és a Búvár zsebkönyvek forgal­ma már az alsósok közt is eléri a mesékét, a felsősök közt pe­dig el is kerüli. És persze, hó­dítanak a fantasztikus könyvek: E. T., Nemere fantasztikus tör­ténetei: az olvasók korhatára itt egyre lejjebb száll. Egy névsorba pillantunk bele végül. Az iskolákból érkezett; azok a hátrányos helyzetű gye­rekek szerepelnek benne, akik­re különös figyelmet fordít a pedagógus és könyvtáros. A könyvtár hívó szavára még nem sokan jelentkeztek, kevés még a piros szám, az olvasójegy száma. De könyvtáros és peda­gógus azért dolgozik, hogy egy­re többen legyenek. Budapesttől Pécs felé halad­va, a 6-os főút bal oldalán, közvetlenül Mecseknádasd előtt találjuk (személygépkocsival is megközelíthető), Rékavárát pe­dig a 6-os főútról Óbánya felé letérve az út bal oldalán álló Várhegyen láthatjuk (csak a zöld jelzésű turistaúton érhető el). Kiss Gábor könyvében te­hát két várból egyet ötvözött össze. A pontatlanságok ellenére mi, olvasók mégis örömmel fo­gadtuk a Panoráma „Utazások a múltban és a jelenben” so­rozatának új kötetét, mert eny- nyi várat egy kötetbe egyetlen könyv sem gyűjtött még össze. A teljesség igénye viszont meg­követelte volna, hogy a szerző felhasználja az újabb kutatá­sok eredményeit is. Szekér József Félgőz Jegyzetíró megint veszi a műsorújságot, hogy silány em­lékezetét felfrissítse, de nem megy semmire. Döglesztő nyá­ri esték voltak, azt tudja, volt persze film és tévéfilm, doku­mentum és portré, krimi és ri­portműsor, kerek volt a múlt hét és hibátlanul ernyedt. Dü­höng, már amennyire a meleg engedi, hogy megint nem „hi­vatalból" vagy tudatosan néz­te a televíziót, hanem csak úgy. Szóval össze-vissza. La­pozgat, keresgél, egy-egy mű­sorról eszébe jut valami, az­tán megállapítja, mint már annyiszor, hogy egész biztos az volt a jó, a fontos, amit éppen nem látott. S azon tűnődik, miért van ez így hetek óta. Mármint, hogy úgy érzi, foly­ton elszalaszt valamit, amit meg nem szalaszt el, az több­nyire csüggesztően közepes. Nyár van, mondja magában, uborkaszezon, teszi hozzá, és különben sincs a világofi olyan televízió, ami mindenkinek ked­vére tudna tenni. Persze olyan se igen van, amelyik ne ezt a képtelenséget kísértené napról napra, eleve tudva, hogy ez nem sikerülhet. Pedig micsoda ir­datlan mennyiségű műsort kí­nál a tévéújság, reggél nyolc­tól este tízig, tizenegyig, dél­ben pár óra szünettel. Oktat, informál, szórakoztat, kikapcsol és bekapcsol. Műsorgyár. Ro­botgép. Jegyzetíró most azt kezdi kínjában számolgatni, hogy mennyi is ez az „irdat­lan”. Hogy pontosabban meny­nyi. Kiderül, hogy egy héten nyolcvanvalahány műsor. Nem számítva persze a tornát, az esti mesét, a híradót, ilyesmit. Vagyis az állandó műsorokat, így, látszatra még ez is szép mennyiség, másfél tucat pro­dukció naponta. Régen gya­nús, hogy ennek a jó része is­métlés, most. hogy megszámo­lom, mégis meglepődöm. Több mint a harmada. Plusz a nyil­ván nem először látható mozi­filmek. így lesz a sok kevés és lehetetlen nem látni, mint küzd a televízió a bőség látszata mögött a szűkösség zavarával. Persze, mondható, hogy nem a műsor kevés, a színvonal lehet­ne jobb. Az átlagszínvonal, hisz a nézők túlnyomó többsé­gének a „televíziózás” folya­matos időtöltés, még (vagy már?) nem egy-egy produkció előzetes kiválasztása és „meg­tekintése”, Ez az átlagszint pe­dig nem emelkedik kifejezetten. Nyár van, mondom megint, va­lószínű a televízió is szabad­ságolja kissé magát, pihen és pihentet, nagyobb hangsúlyt helyez a szórakoztatásra, nem is igen kárhoztatható, ha oly­kor félgőzzel üzemel. Lám, jegyzetíró is ezt teszi most, la­pozgat és számolgat ahelyett, hogy egy műsorról megírná a véleményét. Most mégis a sa­ját készüléke előtt kénytelen söpörni, mely olyan komolyan vette a pihentetést és a sza­badságolást, hogy szombaton A kölcsönkért kastély alatt el­ment nyaralni. Még tavasszal jelent meg a; képernyő mögött: egy fekete pötty, mely patto­gott olykor, izgett-mozgott, az­tán szép lassan terjedni kez­dett. Lila folttá nőtt, mostanra két tenyérnyivé, ám előzéke­nyen átengedte a képet, sőt színes képet adott. Szombatig, amikor a képcső végképp meg­unta a könnyített nyári műsor­szolgáltatást. így aztán, persze ettől függetlenül, jegyzetíró is könnyű szívvel szabadságolja magát — szeptemberig. Parti Nagy Lajos Gállos Orsolya Stúdió-hírek G. T. Két várból egy lett kiismeretes pedagógus kitartó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom