Dunántúli Napló, 1984. augusztus (41. évfolyam, 210-239. szám)
1984-08-04 / 213. szám
Illlllllllilllllllllllil Mossgői uältozäsolc Le a dombról - fölfelé Tízezer hektár a mozsgói Zrínyi Tsz területe. A baranyai közös gazdaságok közt, nagyságra, csak az újpetrei előzi meg, ám míg annak területével bőkezűen bánt a természet, Vá- sárosbéc, Almáskeresztúr, So. mogyhárságy és Somogyappti vidékén — Hogy az érintett tizenhárom faluból csak négyet mondjak — „fukar kezekkel mért”: sok dombhátat, lepusztult, rossz földet adott. A múltból a mába A Zselic szívós népe évszázadokon át állattartásra és erdőművelésre rendezkedett be itt. E helyt nem tisztünk kutatni, milyen bonyolult tényezők hatására szorult ez mindinkább vissza — tény, hogy a környezeti s még inkább a közgazda- sági feltételek ma itt is a növénytermesztésnek kedveznek. Igen ám, de mit tegyen a mozsgói tsz, ha területének egyes részein — mint például Béc mellett, ahol földjei átnyúlnak Somogyba — a búza oly keveset hoz, hogy még elvetni se érdemes: 2fi tonnát?... Tény azonban az is, hogy a kedvezőtlen körülmények ellenére évről évre javulnak a mozsgóiak terméseredményei. A búza hektáronkénti átlaga három éve alig haladta meg a 4 tonnát — tavaly, az aszály ellenére, már az ötöt közelítette. Körülbelül ugyanennyit lendítettek a már 6.5 tonna közelében járó kukoricán is; az állattenyésztésben viszont alig látszanak elmozdulni a holtpontról: Mindez együttvéve az összegzett termelési eredményekben úgy jelentkezik, hogy a termelési érték, a bruttójövedelem és a mérleg szerinti nyereség az utóbbi három évben egyaránt csökken, viszont a gépüzemeltetés költségei és az átlagos részesedés megintcsak jót, felfe lé ívelő gazdálkodást jeleznek. Mi van tehát Mozsgón? Elmozdult-e a termelőszövetkezet a holtpontról? Legáltalánosabban azt mondhatnánk: néhány vonatkozásban — például a növénytermesztésben — feltétlenül igen: más területeken — állattenyésztés, gépesítés — a továbblépés útja-módja egyre határozottabban körvonalazódik: egészében azonban az elkövetkező két-három esztendő „mondja meg", mennyire megalapozottak a már ma is biztató eredmények. A szántókon dől el Konkrétabban: folyamatban van Mozsgón — sőt, részben már befejezettnek tekinthető — a vetésszerkezet átalakítása. Fő növényeik: a kalászosok mellett kukoricát, hibridkukoricavetőmagot és silókukoricát, illetve napraforgót termelnek, s az idén — minden jel szerint — sikerrel termesztettek zöldborÉsszerű, megfontolt gazdálkodással jutnak előre sót, zöldbabot és — háztájiban — paradicsomot is. A vásáros- bécihez hasonló rossz gabonatermő területeiket „feladták”: kölest és mustárt termesztenek, ami ott — külterjes lévén — jövedelmezőbb a búzánál, ösz- szesen 400 hektár dombtetői területet adnak fel — de nem hagynak parlagon! — hogy helyette a völgyfenéki részeken viszont például az Almáspatak vidékén — meszezéssel, meliorációval és rekultivációval, illetve a szintén ráfizetéses gyümölcsök megszüntetésével az említettnél jóval nagyobb területeket nyerjenek vissza az igényes növénykultúráknak. Még az idén felszámolják azokat a tejelő tehenészeteket, amelyekről bebizonyosodott, hogy nem gazdaságosak. Ez azonban csak átmenet. A végső cél: az időleges csökkentéssel kedvező helyzetet teremteni a későbbi növelésre. Jövőre megvalósul somogyapáti szakosított tehenészetük rekonstrukciója 600-as állománnyal, s hogy mindezt jól gondolják, jelzi; a sokkal kisebb tehénlétszámmal is csak valamelyest csökkent az idén a leadott tej mennyisége. Régi, nem használt sertésólakban mulard-kacsát tenyésztenek. Ezt is az idén kezdték, -s ha a megfelelő tartási-nevelési technológiát betartják, az eredmény nem marad el. Nagyot léptek előre a gépesítésben. Július közepén 13 kombájnjuk vágta a búzát, 60— 80 vagon gabonát takarítva be naponta. Korábban több mint 300 hektár várt egy kombájnra, ma már csak mintegy 130, ami megközelíti az optimumot. Univerzális és komplex gépeik lényegében megvannak — nagy szükségük van még azonban a borsóhoz, babhoz kívánatos célgépekre. Ezt leszámítva a magtárhiány, a tárolás a szövetkezet egyetlen „szűk keresztmetszete”. Ezen úgy segítenek, hogy — még az idén, világban, ki hitelből — felépítenek egy B 15-ös szárítót és egy 500 va- gonos magtárat, ugyancsak So- mogyapátiban. A jövő - háttérrel Mindez persze még korántsem minden, hiszen a hosszú távon is eredményes gazdálkodásnak bonyolult a háttere, eszköz- és feltételrendszere egy szövetkezetben is. Mi több: ezt a rendszert voltaképp még ezután kell Mozsgón úgy kialakítani, hogy ne csupán „kiszolgálja” hanem előre is lendítse a tényleges termelőmunkát. Mit jelent ez? Többek közt például azt, hogy a szervezeti korszerűsítést — lényegében a somogyhárságyi és mozsgói „kerületek” önállósítását — követnie kell az új belső érdekeltségi rendszer kialakításának. Ez részben már megtörtént: a szövetkezet tíz egysége önelszámoló csoportként dolgozik; maguk számítják ki, állítják össze a költségtervet s ennek alapján a várható hozamokat. Ennek megfelelően a pontos értékelés havonta, a feladatok egyeztetése hetente megtörténik. Korántsem érdektelen, hogy az utóbbi években a tagság létszáma is csökkent: mintegy 250- nel vannak kevesebben, mint három évvel ezelőtt. Ügy látják, megfelelő gépesítéssel ez is elég, különösen, ha a csökkenés, mint ez esetben is, minőségi változással jár együtt. Ha kimondjuk, túlzásnak tűnik, de tény: 22 felsőfokú és ötven középfokú végzettségű szakembere, továbbá csaknem 200 szakmunkása van már a mozsgói közösnek, amely — mint a számoktól is kiderül — vonzó munkahellyé lépetet elő. * Egy szó mint száz: a minden irányú ésszerűsítés és „egyszerűsítés” jellemzi ma a mozsgói gazdaságot. Sőt, ennél több is: újítás, okos kockázatvállalás — ésszerű keretek között Ezt szolgálja egyebek közt az állami segítség is, mindenekelőtt a múlt havi MÉM—PM-vizsgálat alapján foganatosított intézkedések: a jelentős összegű, visz- sza nem térítendő támogatás a gépesítéshez, valamint egy korábbi juttatás visszafizetésének elengedése — akkor, ha idei nyereségük legalább a kétmilliót eléri. Az átlagban hatvanmázsás borsótermés, a helyenként a kukorica tavalyi eredményénél is jobb búzatermés — a fentiekkel együtt — azt jelzi, hogy az idén a teljesítésben sem lesz hiány. Varga János A mozsgói termelőszövetkezet központi telepin új vegyes tüzelésű kazánt építenek mind a központi, mind az üzemi épületek ellátására A Közúti Építő Vállalat harkányi telepén napkollektorok borítják a tetőt Napkollektoros fűtésrendszer Harkányban Harminc dolgozó melegvízellátását biztosítják Nem olcsó, de 5-6 év után megtérülő beruházás Cljabb napkollektoros fűtés- rendszer készült el Baranya megyében, ezúttal a Pécsi Közúti Igazgatóság harkányi üzem- mérnökségén, több mint 300 000 forintért, alig másfél év alatt. A most is tartó próbaüzem májusban kezdődött. Korábban villanybojlerek termelték a használati meleg vizet. A napsugárzás beiktatásával az energiatermelés költsége a felére csökkent. Jelenleg egy kilowatt/óra teljesítmény előállítása 1 forint 30 fillérbe kerül. — Sok a társadalmi munka, komolyak az önerős műszaki fejlesztések — mondja Győré Károly főenergetikus, a napenergia-hasznosítás kezdeményezője. — így sikerült a drága, csaknem 800 000 forintos beruházási költséget csökkenteni. Az üzemmérnökség emberei Tegzes Emil művezető irányításával építettek, gépészeti és vízvezeték-szerelést végeztek, szakmai tanáccsal kisiparosok szolgáltak. A tetőn sorakozó 32 kollektor csaknem 150 000 forintba került. Készítője a Barcsi Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat. A Fű- tőber Vállalat termékei, a 2000 literes hőtároló és a kiegészítő berendezései sem olcsók. A su.i gárzott napfény hőmennyiségének 40—50 százalékát hasznosítjuk, hogy a mintegy 30 dolgozó melegvíz-ellátása biztosítva legyen. Maximum 80 fokos ez a víz. A befektetett tőke 5— 6 év múlva térül meg, A sugárzott hőenergiának nagyobb százalékát is „befoghatnánk”, hisz Pécs után itt a legnagyobb a napfényes órák száma. de ekkor már nagyon meredeken emelkednének a beruházási költségek. Nem kis kockázatok árán készült el az újdonság. Például a barcsi ÉSZKV igyekezett mindent megtenni, hogy az úgynevezett „Z”-kollektorokat, a tetőtéri speciális üvegfelületeket időben megküldje. A budapesti Termotechnikai Kisszövetkezet gyorsabb volt. Ezután teljesen önerőből beszabályozták a keringési folyamatokat, vagyis kialakították a legideálisabb helyzetet, amikor a hőátadó folyadék gazdaságosan közvetíti a Nap melegét. A legnehezebb volt ezt megvalósítani. Néhány működési gond jelenleg sem tisztázott még. Azzal is számoltak, amikor átmenetileg, vagyis tartós borús idő esetében lehetetlen újabb napenergiához jutni. Ekkor begyújtják a hulladékfa tüzelésű kiskazánt. A vállalati kísérletező műszaki kollektíva Győré Károly vezetésével gyűjti a tapasztalatokat, hogy Balatonföldváron, a közúti igazgatóságok üdülőjében olcsóbban és egyszerűbben hozzák létre a napkollektoros melegvízellátást, és legalább 200 ember fürdését oldják meg. Harkányban egy négyzetméter kollektorfelület kialakítására közel 9000 forintot fodítottak. Földváron csak 7000-rel számolnak. Ott ugyanis működik egy komplett hőközpont, amivel a harkányi üzemmérnökség nem rendelkezik. és ez komoly költségcsökkentő tényező. A naperergia-hasznosításban országos mihtahely lett Harkány. Győrött az itteni tapasztalatok alapján napkollektoros fűtésrendszert tervez az egyik gépgyár. A barcsi gyártók a harkányi üzemmérnökségi példán felbuzdulva kivitelezést is - akarnak vállalni. Baranya megyében ezenkívül a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát vezette be a napkollektoros fűtést a lánycsóki baromfinevelő telepén. Csuti J. Diákok az üzemekben A Posta gépjárműszállítási üzemében 10—12 diák dolgozik. Itt találkoztunk Farkas Péterrel, aki az idén fejezte be az általános iskolát Pécsett, szeptembertől pedík az 506-os Ipari Szakmunkásképzőben folytatja tanulmányait, szobafestőnek készül. — A szerelőműhelyben vagyok, olajos alkatrészeket és szerszámokat kell tisztítani, illetve a szerelők javítómunkájában közreadnom. Többen vagyunk fiatalok, úgyhogy jó a hangulat közöttünk. Úgy tudom, 2500 forint felett kapok majd fizetést, ez 14 forintos órabér. Az üzem kertészetében két, szeptembertől már másodikos leöweyista diáklány dolgozik: Molnár Andrea és Kovács Anita. — Jó a munka a szabadban, gereblyézünk, virágokat ültetünk, a gázcsővezeték földbe helyezése után azonnal rendezzük a terepet. Fárasztó, de nagyon jól érezzük magunkat Sőt, jövőre is itt szeretnék dolgozni. — Mit csináltok a havi keresettel? — Ketten körülbelül négyezer forintot kapunk. Ebből be szeretnénk utazni Kelet-Ma- gyarországot. * A Pécsi Cipőipari Szövetkezetben június 18-tól dolgoznak fiatalok, eddig tízen, általános iskolát végzettek és középiskolások vegyesen. Többségük a félkészraktárban, vagy az anyagraktárban sekédkezik a csomagolásnál, néhányuk a könyvelésben tevékenykedik. Órabérük egységesen 14 forint. Nagyon várják a főiskolásokat, hiszen őket a gépek mellé tudnák állítani, ahol teljesítménybért kapnának. , * A pécsi Víz- és Csatornamű Vállalat eddig csaknem 100 diákot alkalmazott a város különböző strandjain. Ebből a legnagyobb létszámmal a Hullám fürdőben, mintegy 53-an dolgoznak vízőrként vagy a vállfás-öltözőkben, fiúk, lányok egyaránt. Ugyan folyamatos nyári melegről nem beszélhetünk, de a strandokon vasárnap is teljes műszakot teljesítenek a diákok. — Milyen a vasárnapi műszak? Az egyetem Tanárképző Karának történelem—orosz szakára felvételt nyert egyik „gólya”, Orosz Gyöngyi: — Csak akkor tér el a többi naptól, ha hőség van, akkor a nagyobb látogatottság miatt természetesen sokkal több a munkánk. Két műszakban dolgozunk, a délutáni, az esti takarítás, szemétösszeszedés, felmosás miatt nehezebb, de váltjuk egymást. A múlt évben a POTE nyári napközijében dolgoztam, a jelenlegi jobban tetszik, szeretek emberek között lenni, megfigyelni őket, beszélgetni, Hangai László, a Nagy Lajos Gimnázium másodikos tanulója, már második éve dolgozik a Hullámban, vízőrként. — Mi a feladata egy vízőrnek? — Elsősorban az úszómester segédje, a medencék mellett kell felügyelnie a rendre, az előírt szabályok betartására, zárórakor pedig locsolás, takarítás. Jól érzem itt magam, jövőre az öcsémet is szeretném elhozni. Schmidt Károly, a Pécsi Munkaügyi Szolgáltató Iroda vezetője: — A vakációban végzett diákmunkának kettős célja van: egyrészt a nyári szabadságolások idején a termelésből kiesők lehetőség szerinti pótló-- sa, illetve az idénymunkák segítése, ahol ez szakképzettséget nem igényel, másrészt a diákok közvetlen és kézzelfogható kapcsolata a fizikai és más jellegű munkákkal, nemkülönben a személyes kapcsolat- teremtés a munkahelyi dolgozókkal, vezetőkkel, ismerkedés a légkörrel, fegyelemmel. Az irodánál bejelentett igényeket egyébként csak kétharmad részben töltötték ki a nyári munkát vállaló diákok. A legtöbb munkaalkalmat a Pannónia Sörgyár, a Patyolat,, al Baromfifeldolgozó, a Hőerőmű, az Élelmiszerkereskedelmi Vállalat és a Pécsi Vízmű kínálta, de foglalkoztat diákokat a Pécsi Bőrgyár, a Posta, a Pécsi Cipőipari Szövetkezet, a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság és mások. * A Pécsi Pannónia Sörgyárban az elmúlt hónap alatt 100 fiatal dolgozott, két hét illetve egy hónapon keresztül, kéthetes „turnusváltásban”, műszakonként 15—20 fővel. Az órabér 11,60, persze a délutános műszakban a pótlék a diákoknak is jár. Mindannyian a sörpalackozó üzemben dolgoznak, a palackokat rakják a szalagra, itt bizony kemény munka folyik. A gyár vezetősége és a munkahelyi művezetők egyaránt a legnagyobb megelégedéssel szóltak a diákok lelkiismeretes munkavégzéséről. Právicz Lajos HÉTVÉGE 5.
