Dunántúli Napló, 1984. augusztus (41. évfolyam, 210-239. szám)
1984-08-31 / 239. szám
1984. augusztus 31., péntek Dunántúlt napló 3 Bazsarózsa a Pintérkertből Szervezetlenség vagy alapanyaghiány? Diabetikus zsemle v/ A tettyei Pintér-kert bejáratánál hazánk legszebb vadvirágának, a bánáti bazsarózsának tövei kaphatók. Sokan meglepődhetnek er- re a hírre, hiszen köztudott, hogy a növény 1972 óta védett, sőt az 1982-ben megjelent természetvédelemről szóló törvényerejű rendeletben a fokozottan védett fajok között szerepel, 5000 forintos eszmei értékkel. A kiemelt figyelem érthető, ha meggondoljuk, hogy hazánkban egyetlen termőkörzete a Keleti-Mecsekben van. Legnagyobb területű előfordulási helye a Hosszúhetény ás Pécs- várad közötti Nagymező, ahol több hektáron tömegesen él, molyhos tölgyescsoportok között. Sohasem felejti el, aki egyszer májusban látta a sötéWö- rös-rózsaszín virágokkal borított bazsarózsamezőt a Zengő erdeinek kékeszöld hátterével. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal természetvédelmi őrszolgálatának tapasztalata szerint a dekoratív védett virágok gyakran szenvednek károsítást, tövüket kiássák, virágaikat csokorba gyűjtik. A listavezető leánykökörcsin, tavaszi hérics és az erdei ciklámen mellett a bazsarózsa is a „kedvencek” közé tartozik, pedig ez a tevékenység az új polgári Büntető Törvénykönyv alapján egy évig terjedő elzárással is büntethető. A legutóbbi években sikerült a növény mesterséges szaporítása, közel kétszáz tő felnevelése, már ezt az állományt szeretnénk a nagyközönség*' rendelkezésére bocsátani. Az eredeti termőhelyi körülményekhez hasonlót biztosítva remény van rá, hogy a növény kerti környezetben szépen fejlődik. Közepesen jó vízelvezetésű, tápanyagokban gazdag talajt kíván, félárnyékban tölgy, gyertyán, hársfa védelmében érzi jól magát, de a teljes megvilágítást is bírja. Legjobban gyepfelületben, önálló csoportban mutat, elképzelhető sziklakertben vagv alacsonyabb évelők társaságában, A növények konténeresek, tehát bármikor ültethetők a tenyészidő- szakban. Virágaik szimplák, a közismert japán származású díszbazsarózsákénál kissé világosabb színűek, a növény idősebb korban 60—80 cm-re nő meg és esetleg gyökérsarjak- kal terjedhet. Az árusítással elsősorban a kertbarátok, gyűjtők igényeit szeretnénk kielégíteni és reméljük, hogy ezzel is hozzájárulunk a termőhelyi „áskáló- dás" megszüntetéséhez. Futó Rita Időről időre felröppen a hír, hogy Baranyában nem kapható diabetikus zsemle és a cukorbetegek néha napokig hiába keresik ezt a számukra fontos készítményt. A kereskedelem ilyenkor a- sütőiparra hivatkozik, hogy nem gyárt eleget, az viszont a nem megfelelő alapanyag-ellátást adja magyarázatként. A diabetikus pékáru, előállításához búza- vagy más néven vitális glutint használnak. Mindezt nem árt jóelőre tisztázni, hiszen mint látni fogjuk, glutinügyben könnyen lehetnek „tévedések”. Pécsett az idén eddig két alkalommal fordult elő, hogy „hiányzott az alapanyag” és a vásárlók hiába járták a boltokat. Az első eset május 25-én volt, akkor dr. Csaba Istvánná, a Baranya megyei Sütőipari Vállalat előadója a következőket mondta: „Holnap délutántól kapható lesz az üzletekben a cukorbetegek és a diétázóknak egyaránt hasznos zsemle." Augusztus 1-én Prekesztics Antal személyesen járt a szerkesztőségben. A pécsi Konzum Áruházban közölték vele: ne keresse, nem gyártanak, hiányzik az alapanyag! Klotz István, az áruház ABC- részlegének vezetője megerősítette a tényeket. Kiderült, a termék előállítása alapanyag- hiány miatt időlegesen szünetel, ebben változás augusztus 12-e előtt nem is lesz. A Baranya megyei Sütőipari Vállalat előadója az alapanyag készítőiéként a Szeszipari Vállalat szabadeqyházi gyárát nevezte meg. Ott közölték: nem állnak semmilyen üzleti kapcsolatban a baranyaiakkal. Termékük nem bú- zaglutin, hanem kukoricából készült gluten. A diabetikus készítményekhez szükséges alapanyagot a Budapesti Szeszipari Vállalat keményítő- gyára készíti. A félreértés tisztázása után Bischof Imre, a Baranya megyei Sütőipari Vállalat anyaggazdálkodási csoportvezetője a következőket mondja: — A Szeszipari Szolgáltató Vállalattal állunk szerződéses viszonyban. Sajnos, az utolsó diszpozícióval jött a levél, közölték, hogy nyári nagy karbantartás miatt július 16-tól nem termel a keményítőgyár, nincs kiszolgálás. Vitális glutin tehát csak augusztus 12-e után lesz. Igen ám, csakhogy a másik fél — a Budapesti Szeszipari Vállalat és a Szeszipari Szolgáltató Közös Vállalat — véleménye eltérő. Szerintük semmi sem indokolja a hiányra hivatkozást. A leállás ideje alatt ugyanis a sütőipar sem a szállítót, sem a Szeszipari Szolgáltató Vállalatot nem kereste meg gondjaival. A demecseri keményítőgyárból megkaphatta volna a szükséges mennyiséget. Mi a véleménye minderről a Baranya megyei Sütőipari Vállalatnak? Válaszukat a következőképpen összegezhetjük: Az éves tervek alapján 5000 kilogramm vitális glutint rendeltek a Szeszipari Szolgáltató Vállalattól, kérve a mennyiség negyedévenkénti szállítását. A második negyedévre ütemezett 1250 kilogramm alapanyagot a szállító május 15-én adta fel vasúton. Ez 23-án érkezett meg a komlói üzemhez. A következő időszak kiutalását egy hónappal később, tehát június 15-én küldték meg, közölve a már ismert tényeket, hogy a gyár meghatározott időre leáll. A Baranya megyei Sütőipari Vállalat üzemeiben május 31- én 2060 kilogramm glutint tartottak nyilván. Úgy gondolták, hogy ez napi 16 kilós átlagfelhasználást tekintve, mintegy 130 napra elgendő. A következő hónap végén 1146 kilogramm volt a készlet, amit a komlói és a szigetvári üzemben tároltak. A továbbiakat érdemes a vállalat igazgatójának leveléből szó szerint idézni: „A kérdéses diabetikus zsemlét a siklósi üzemünk gyártja. Az egységnél a glutinkészlet július 24- én elfogyott, azonban ezt a tényt az üzem a vállalat központja részére nem jelezte. A glutinhiányról csak közvetve — vásárlói panasz után értesültünk ... A hasonló panaszok elkerülése érdekében felszólítottuk az üzem vezetőjét a gondosabb munkavégzésre, és arra, hogy a jövőben a zavartalan termeléshez a szükséges anyagokat időben rendelje meg. Egyben felhívtuk a vállalati központban dolgozó illetékesek figyelmét is a körültekintőbb munkára, hogy az ilyen elkerülhető termelési-ellátási zavarok ne fordulhassanak elő.” A tények önmagukért beszélnek, óm a történet végére kívánkozik egy észrevétel. Tényleg mindig hiánycikk, amit éppen nem kapunk meg az üzletben? Ferenci Demeter Diabetikus zsemle a pécsi Konzum Áruházban Új keresetszabályozás 1985-től (I.) Egy alapelv, három modell Annak idején a gazdaságban nagyon sokat vártak 1968- tól, a reformtól. A várakozáshoz gyakran illúziók is tapadtak. Most inkább a kishitűek vannak többségben. Kétségtelen, hogy az 1985. évi irányítási-szabályozási pályamódosítás csodákra sem képes, de azért nagy energiákat szabadíthat fel. Nehéz megmondani például, hogy a határozott és következetes anyagi ösztönzés révén milyen mértékű tartalékok kerülnek felszínre. Mindenesetre elhárulnak az útból , a külső adminisztratív akadályok. A keresetszabályozásban — s feltehetőleg a költséggazdálkodásban — nagyobbat lépünk előre, mint eddig bármikor. Meg kell fizetni a jobb munkát A széles körű keresetszabályozási kísérletek tapasztalatait is hasznosítva 1985-től megszűnik a vállalati nyereség- és bérérdekeltség elkülönültsége, kettőssége. Vagyis a keresetnövekedést nem teszik külön mutatószámtól függővé. A munkabér az anyag- és energiaköltségekhez, a felhasznált eszközállomány terheihez hasonlóan költségtényezővé válik. Ahogyan az anyag- és energiafelhasználás nincs központilag külön szabályozva, ugyanúgy ezentúl a bérfelhasználásban is a gazdasági ész- szerűséq lesz a kizárólagos vezérlő erő. Meg lehet és meg kell fizetni a munkás, a műszaki teljesítményét, ha a munkájuk révén a bérköltségeknél (az adóterheket is beleértve) nagyobb új érték képződik. Az úi érték forrása persze nem feltétlenül több termék. A vállalati nyereséget lehet energia- és anyagtakarékossággal, az eszközök jobb kihasználásával, értékesebb, jobb minő- séqű, korszerűbb termék előállításával is növelni. Vagyis remélhetőleq elhárulnak az intenzív gazdasági feilődés akadályai, azok mindenesetre, amelyek a szabályozásban rejlenek. Hol, mi változik? Az új keresetszabályozási rendszer több részlete még tisztázásra szorul, főbb elvei azonban már kialakultak. Három modell alkalmazására kerül sor 1985-től. Az alapmodell a keresetszint-szabályozás. Az ide kerülő vállalatok az egyéni kereseti szint — tehát nem a növekmény — után sávonként progresszív adót fizetnek. Adómentesség csak a minimális bért (jelenleg havi 2000 forintot) illeti meg, az előző évi szint (a bázis) tehát adóköteles. Az adómérték 10—50 százalékig terjed. Progresszív, de a legfelső sávban sem irreális. A keresetszint-szabályozás a legkötetlenebb, a legszabadabb modell, az intenzív ösztönzésre leginkább alkalmas. A másik új forma a keresetnövekmény-szabályozás. Alkalmazhatósága szintén a szabadon felhasználható nyereség alakulásától függ. A progresz- szív, ám mérsékelt adókulcsok mellett ez a modell is a jelenleginél sokkal rugalmasabb bérgazdálkodást tesz lehetővé. Végül harmadik modell a központi keresetszabályozás. Ebben a formában, mint ismeretes, a terveknek megfelelően meghatározott mértékű adómentes kereset növelésére van lehetőség. Az ezen felüli növekedést progresszív adó terheli. Elosztás helyett ösztönzés A keresetszint-, illetve a keresetnövekmény-szabályozást az úgynevezett vegyes ágazatokban és valós nyereségi viszonyok között alkalmazzák. A többi területen, illetve az úgynevezett válságágazatokban marad a központi keresetszabályozás. Átmenetileg egy-egy évre a másik két formába sorolt cégek is kérhetik a központi keresetszabályozás alkalmazását, vállalva az általánosnál alacsonyabb adómentes keresetnövelési lehetőséget. A változások nem érintik az eddig is viszonylag rugalmas keresetszabályozási formákban dolgozó mezőgazdasági üzemeket, kisvállalatokat. A keresetszabályozás eddig elsősorban a jövedelemkiáramlás kézbentartására irányult, s most az ösztönzési funkció kerül előtérbe. A váltás feltételezett előnyei mellett vitathatatlan a gazdasáai, társadalmi kockázat. Minél rugalmasabb uqyanis a szabályozás, annál kevésbé képes önmagában aarantálni a teliesítménvhez igazodó keresetkiáramlást. Ezért megfelelő feltételrendszer, szigorú követelményeket támasztó gazdasági környezel szükséges. Kovács József Következik: . II. Csakis a teljesítmény a fedezet Törmelékkupac Pécsett, a Bartók Béla utca sarkán Semmi nem indokolja Illegális „szemétbányák'’ Pécsett Környezetünk védelmének nagyon fontos része, hogy a háztartásokban és a magán- építkezéseknél keletkező hulladékot, törmeléket ne szórjuk szanaszét, ne nyissunk illegális szemétlerakó helyeket. Ezzel a Pécsett élők többsége tisztában is van, de mint a Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalatnál elmondták, sajnos, a város különböző részein — igy például Meszesen, Mólom és a Bálicsi út környékén — jó néhány helyre hordják a szemetet. Pedig Pécsett semmi nem indokolja az illegális „szemétbányák” kialakulását, hiszen a szervezett szemétszállítás jól működik. A PKUV zárt és nyitott járművei a városban és a városkörnyéken minden háztartásból elviszik a keletkezett hulladékot, de az építkezőknek is a segítségükre vannak: megrendelésre öt köbméteres konténereket visznek ki az építkezés színhelyére, aminek megtelte után a konténert elszállítják, a benne lévő törmeléket kiürítik, majd ha szükséges, visz- szaviszik. Az építkezőknek is előnyös ez a forma, mert a területét rendben tudja tartani, megkíméli magát a törmelék ide-oda rakásától, lapátolásától. S egy ilyen fuvar mindössze 500 forintba kerül. Naponta a városban 30— 34 szemétszállító autó üríti a különböző edényeket, ezek a kocsik napi átlagban 400 köbméter hulladékot gyűjtenek össze. S hogy még az eddigieknél is zökkenőmen- tesebb legyen a háztartási hulladékok szállítása, a vállalat még az idén, a meglévők mellé újabb három szállítóeszközt állít munkába. Mint a PKUV vezetői hangsúlyozták, mindezek ellenére létrejönnek az illegális szemétlerakó helyek, aminek legfőbb oka, hogy például a törmeléket . magánfuvarozókkal szállíttatják el az építkezők, akik nem a központi, legális szemétbányába viszik, hanem „útközben” rakják le valahol, ezzel is megtakarítva kilométereket. Mit tehetnek ez ellen? Jobb híján tiltó táblákat tesznek ki az ilyen bejáratott területekre, s ha meglátnak valakit, amint éppen lerakja a szemetet, akkor feljelentik. De mindenütt nem állhatnak ellenőrök sem, ezért a lakosság segítségét is kérik, jelezzék, ha ilyet tapasztalnak. Egyébként amint tudomást szereznek arról, hogy valahol nagyobb mennyiségű szemét gyűlt össze, nyomban elszállítják, tehát érdemes is szólni, ha valakinek a szűkebb környezetében szemétkupacok éktelenkednek . .. R. N. Cipőipari újítási börze Nagy érdeklődés kísérte az idei országos cipőipari újítási börzét, amely a napokban zajlott le a martfűi Tisza Cipőgyárban. A rendezvény most elkészült összegzése szerint ötvenöt újítás cserélt gazdát, talált új hasznosítóra. A legtöbb szellemi munka, alkotó ötlet a hatékonyabb termelést, a jobb minőséget, az anyag- és energiatakarékosságot szolgálja. Több közülük az egyes importanyagok, ragasztók, vegyszerek hazai termékkel való helyettesítését oldja meg. A Tisza Cipőgyár újításai közül például sikert aratott az automata ring- lizőgép és az új típusú hidraulikus szabászkés. Az ország legnagyobb cipőipari üzeme a testvérvállalatoktól tizenöt újítást vásárolt meg, ezek közül jelentős és a munkát teszi termelékenyebbé az éksarokvágó és a sarokmélyítő gép. A börze tanúsága szerint a módosított újítási jogszabály hatékonyan ösztönzi a dolgozókat, nagyobb teret ad a vállalati önállóságra, az alkotómunka megbecsülésére.
