Dunántúli Napló, 1984. augusztus (41. évfolyam, 210-239. szám)

1984-08-30 / 238. szám

e Dunántúlt napló 1984. augusztus 30., csütörtök Nyugdíjasok fóruma Gondoskodás az idősekről Komlón Szociális otthont létesítenek Gesztenyésben Napközi otthon lesz Kökönyösben Átalakítás után 45 idős ember kap helyet a gesztenyési szociális otthonban. Fotó: Läufer László Ahogy az évek, évtizedek múlnak, az ember mind köze­lebb jut ahhoz az időszakhoz, amikor egyre gyakrabban je­lentkeznek különféle egészség- ügyi és szociális problémák. Korábban elsősorban a család törődött az idősekkel, mindez napjainkra alaposan megválto­zott, a gondoskodásból jelen­tős részt vállal az állam is. A statisztikai adatok szerint mintegy 25 ezer a szociális ott­honokban, 35 000 a házi szo­ciális gondozás keretében el­látottak száma. Komló lakóinak 14 százaléka nyugdíjas korú. Az idős népes­ség. aránya 1970 és 1980 között mintegy 30 százalékkal emelke­dett. A prognózis szerint két év múlva közel négyezren lesznek, és várhatóan tovább növekszik azok száma, akik valamilyen formában igénylik a társada­lom gondoskodását. Az intéz­ményrendszer már most készül a változásokra. Kökönyösben öregek napközi otthonát, Gesz­tenyésben — a volt kisegítő is­kolában — pedig szociális ott­hont alakítanak ki. Jelenleg meglehetősen ked­vezőtlenek a bejutás esélyei. Rendszerint 20—30-an várakoz­nak felvételre és gyakran egy év is eltelik, rhíg erre sor ke­rülhet. Akad ugyan szabad fé­rőhely az ugyancsak ehhez az intézményhez tartozó margit- majori szociális otthonban, a komlóiak azonban nem szíve­sen hagyják el kedvelt váro­sukat. A Sallai úti szociális otthon­ban 45 idős embert gondoznak, a Kazinczy utcai napközi ott­hon rendszeres látogatói tizen- öten-húszan vannak. A két in­tézményt számos szocialista brigád, iskola és óvoda pat­ronálja. Rendszeres látogatá­saikkal, egy-egy alkalomra ösz- szeállított műsoraikkal és aján­dékaikkal teszik változatosabbá az otthonok lakóinak életét. Szinte hagyomány Komlón, hogy minden évben megrende­zik az idősek hetét, ilyenkor meghívják a patronálókat, ki­állítást és vásárt rendeznek az előző hónapok során készített különféle tárgyakból. Aki nincs ágyhoz kötve, szívesen vesz részt nemcsak a közös munká­ban, de a kirándulásokon és a rendezvényeken is. A munkával töltött évek után nem semmittevéssel telnek nap­jaik, mint ahogy az egyik idős ember megfogalmazta: „a fá­radt kezek gyakran munkatán­cot járnak”. Az olvasgatás, a beszélgetés mellett szebbnél- szebb térítők, párnák, különféle gyermekruhák és játékok kerül­nek ki ujjaik közül. Akad olyan is, aki itt tanult meg kötni, horgolni, hímezni és élete öreg napjara új tartalommal gazda­godott. Ferenci Demeter Kézimunkázó komlói asszonyok a kenderföldi öregek napközi otthonában. Läufer László felv. i A szerkesztőség postájából E Miért mérges a felügyelet? Takarítási gondok az uránvárosi piacon Izgatott hang telefonált au­gusztus 13-án szerkesztőségünk­be, jöjjenek ki, nézék meg — mondta — a múlt héten az uránvárosi piacról elüldözték az utcaseprőt és most bokáig állunk a szemétben. Három napja nem takaríttat a Köztisz­tasági Vállalat és hiába fordu­lunk hozzájuk panasszal, ,nem történik semmi. Néhány óra elteltével azon­ban mégis történt. Háromne­gyed tíz után megjelent egy utcaseprő, és a szemtanúk ál­lítása szerint úgy-ahogy rendet csinált. Ezzel a dolog el is ren­deződött volna, hiszen meg­szűnt az áldatlan állapot, és volt már megfelelő ember, aki­nek leqfőbb feladata ügyelni a tisztaságra. Csakhogy az elárusítók és a törzsvevők eqy része nem tudott belenyuaodni a „meqváltoztat- hatatlanba”, és azt kérdezték: miért helyezték el a piacról azt a dolgozót, akinek munkájával mindenki elégedett volt? A do­log uayanis meglehetősen zajo­san történt. Augusztus 9-én csúnya.bot­rány volt a piacon — emlékszik vissza Jambricsek Lászlóné, az egyik szemtanú. A Köztisztasági Vállalat ellenőre nem éppen megengedhető hangnemben beszélt az ott dolgozó utcasep­rő asszonnyal. Szó szót köve­tett, végül is a sok hangosko­dásnak az lett a vége, hogy a piac három napig takarító nél­kül maradt. — Jogos volt-e a piaci el­lenőr intézkedése? — A kérdés­re Szilágyi Józsefné, a Köztisz­tasági és Útkarbantartó Válla­lat főkönyvelője válaszol: — Sajnálattal vette tudomá­sul a vállalat, hogy ilyen meg­nyilvánulás történt az ellenőr részéről a beosztott dolgozóval szemben. Kinizsi Rózsa ilyen Jogi tanácsadás jellegű felelősség revonásra nem volt felhatalmazva. Hozzá­tartozik azonban a dologhoz, hogy Horváth Istvánná munka­idő alatt gyakran nem tartóz­kodott a piac területén, mert az eladók megbízásai alapján kisebb-nagyobb bevásárlásokat végzett. A goromba ellenőr figyelmez­tetést kapott, a munkahelyi fe­gyelmet kissé tágan értelmező dolgozót pedig augusztus 21-től visszahelyezték előző munkakö­rébe, az uránvárosi piacra. Ferenci D. Ma ismét nyit a kis TUZEP-bolt a pécsi Kertváros u. 61-ben. Májusban tettük szóvá olvasóink panaszai nyomán, hogy a TUZÉP felszámolta a kis boltot. Az üzletvezető házaspár. Mecseki Gyula és felesége azonban úgy döntött, hogy ismét megnyitják a kis telepet. Felújították a mérlegházat, olajtöltőt, készletet vásároltak: kis tételben árusítanak cementet, mészhidrá- tot, majd tűzifát, szenet, valamint az AFOR-ral kötött szerződés alapján tüze­lőolajat. A ma megnyílt üzlet nyihratartása a következő: hétfőn szünnap, kedd— péntekig reggel 8-tól délután 4-ig, szombaton délután 2-ig. Zs. Gy. olvasónk kérdezi, hogy a dolgozó mikor jogosult a jubileu­mi jutalomra? Nyugdíjazás ese­tén kifizetik-e? KOSZKAR-PALYAZAT: E heti Koszkár-dijunk nyertese Miklós Lajos pécsi (Hajnóczy u. 21.) olvasónk: A Hajnóczy u. 19. szám mö­gött, a játszótéren fényképezett: nem csoda, ha a szemétgyűjtő nem látja el feladatát, hónapok óta nem ürítik. A száz forintos tiszteletdijat postán küldjük el olvasónkrak. Várjuk továbbra is az Önök felvételeit, a jövő héten keddig. Cimünk: Pécs, Hunyadi út 11. Munka Törvénykönyvünk előírása szerint a huszonöt, a negyven, ille­tőleg az ötven évet munkaviszonyban töltött dolgozók részére jubileumi jutalom jár. A jubileumi jutalom a dolgozó egy­havi személyi alapbére. A dolgozó nyugdíjazásának évében esedékessé váló jubileumi jutalmat nyugdíjazáskor ki kell fizetni. Abban az esetben, ha a dolgozó­nak legalább harmincöt, illetőleg negyvenöt évi munkaviszonya van, a negyven, illetőleg ötven éves munka- viszonnyal járó jubileumi jutalmat nyugdíjazáskor a részére, illetve mun­kaviszonyának elhalálozása miatt történt megszűnése esetén az örökö­söknek ki kell fizetni. A jubileumi jutalmat a munkálta­tó külön kérelem nélkül fizeti. Ab­ban az esetben, ha ez valamilyen ok miatt elmaradna, akkor a mun­káltatótól írásban kell kérni. H. D.-né pécsi olvasónk az iránt érdeklődik, hogy a gyermek örök­befogadása esetén jogosult lesz-e gyermekgondozási segélyre. és ■■ * ■ — Kegyelet­sértő szolgáltatás N em értek egyet azzal a véleménnyel, hogy a sír­ásók csak egyszerűen a munkájukat végzik, ne­kik is joguk van hibázni. Édesapám temetésén a kopor­sót a sírba helyezéskor elejtet­ték, az szétnyílva beleesett a gö­dörbe és — legalább számunk­ra, végtelennek tűnő ideig küsz­ködtek drága halottunk kopor­sójának helyrerakásával, a fedél visszahelyezésével. Azt tudom, hogy a jelenlegi temetési mód magában hordozza az ilyen ször­nyűség lehetőségét. A sírokat olyan keskenyre ássák, hogy a koporsó pontos behelyezésekor is éppen csak le lehet ereszte­ni, ha viszont egy kicsit is meg- döntik, már szorul, akad. már szinte biztos, hogy probléma lesz. Aztán a sírhelyek kiásása­kor a földet a már ott álló friss virágokkal borított sírokra hal­mozzák, elképzelhető, milyen ma­rad, amikor ásóval az épp ak­kor temetett sirhantjára vissza­dobálják. És a temetések egy- másutánsága. A napi 4—5 teme­tést 2—3 óra alatt bonyolítják le, a sírnál szokásos részvétnyilvá- nitás még véget sem ért, mikor már ott a következő gyászmenet — a gépkocsivezető szinte futás­ra kényszeríti a gyászolókat — és ez így megy a temetési idő­szak alatt. És ez elfogadhatat­lan. És nekem ne válaszolja majd az igazgató, hogy nagyon sajnál­ja, hogy elnézést kér, hogy a fe­lelősök ellen eljárást indít. Eb­ben nincs biztosíték a hasonló esetek ellen. A biztosíték az ott dolgozók alapos felkészítése, el­lenőrzése, a sírok megfelelő mé­retű ásása és nem utolsósorban a temetések jó szervezése volna. Ezúton kérem az illetékes fel­ügyeleti szerveket, hassanak oda, hogy ez az emberi dolog tényleg emberi legyen. Hív Mihály Pécs, Táncsics M. u. 78.-------------------------------------------. J egyellenőr kontra matematikus Távoli területről került egy­más mellé ez az összevetés, de a véletlen úgy hozta, hogy S. Antalné —, aki egy igen lelkiismeretes ellenőrrel talál­kozott a 20-as autóbuszon au­gusztus 22-én, reggel fél hét­kor — matematikus lányától kért magyarázatot, mekkora a valószínűsége annak a csalás­nak, amellyel őt vádolta a buszjegyek érvényesítésének éber őre. A válasz: három a kilencediken, azaz körülbelül egy a húszezerhez, és ez az esély még egy matematikus édesanyjának is kevés. Az történt ugyanis, hogy S. Antalné otthonfelejtette á szemüvegét. Úgy látta, hogy az első lyukasztó, amibe a jegyét dugta, rossz, ezért — nehogy kezeletlen jegyet találjon nála egy esetleges ellenőr — hát­rébb .ment, újból elvégezte a műveletet. Az ellenőr jó sze­me azonnal felfedezte, hogy a lyuk mellett — alig, és igen halványan — de látszik még egy nyomásvonal. Következte­tés: S.-né kiszámította, milyen kombinációjú lesz aznap reg­gel a lyukasztó a húszason, és elővette azt az egyszer már használt jegyet, amely ponto­san megfelelt a lyukak helyze­tének. Hiába bizonyították az útitársak S.-né ártatlanságát. A büntetés ötven forint. S.-né lemondott a jegyzőkönyvkészí­tésről, az, hogy ne késsen el a munkahelyéről, többet ért neki ötven forintnál. S. Edit — a matematikus — nem azért hívta fel szerkesztőségünket, hogy a végsőkig küzdjön édes­anyja igazáért, hanem az eset tanulsága miatt. Amikor elmondta a történte­ket a Volán ellenőrzési cso­portvezetőjének, az nagyon ud­variasan közölte vele, jegyző­könyv híján az igazság — saj­nos — kideríthetetlen. Tehát: az ellenőr — ember — vagyis tévedhet. Aki ártatlannak érzi magát, írassa meg a jegyző­könyvet. A bírság azonnali kifi­zetése a bűnösség beismerését jelentheti. Rezes Zs. öregedett léceinek cseréjét 1984 tavaszán lehetőségeinkkel összhangban megkezdtük. Je­lenleg is folyik a törött és ve­temedett részek pótlása. A baj­nokság kezdetéig az ülőhelyek karbantartását elvégezzek. A mérkzőzések utón állapotukat ellenőrizzük, a törött elemeket folyamtosan cserélni fogjuk. mikor? A gyermekgondozási segélyezésről szóló 10/1982. (IV. 16.) MT. sz. ren­delet 1. § (6) bekezdése értelmében a gyeYmekgondozási segély az örök- befogadott, a mostoha és a nevelt gyermek után is jár. Az örökbefogadott, a mostoha és a nevelt gyermek után gyermekgon­dozási segély akkor állapítható meg, ha a fentebb írt rendelet 1. §-ában meghatározott feltételek az örökbe­fogadás, illetőleg a gondozásbavétel időpontjában fennállnak. (4/1982. (IV. 16.) EüM. sz. r. 4. §) Azt javasoljuk, hogy munkahelyén kérje írásban a gyermekgondozási segély megállapítását. A szükséges igazolások bemutatása (benyújtása) esetén a munkáltatója határozattal elbírálja a jogosultság kérdését, és a feltételek fennállása esetén intéz­kedik a megállapítás iránt. B. Gy-né komlói olvasónk kérde­zi, hogy munkahely-változtatása esetén a dolgozó elveszti-e a már megszerzett korkedvezményt és a nyugdíjat hol kell kérni? Munkahely-változtatással a már megszerzett korkedvezményre jogosí­tó időt a dolgozó nem veszíti el! Jogszabályaink értelmében öreg­ségi nyugdíjra a hatvanadik életévét betöltött férfi és az ötvenötödik életévét betöltött nő jogosult, ha az egyéb feltételeknek is megfelel. A most írt korhatárhoz képest két­évi korkedvezményben részesül a) az a férfi, aki legalább tíz, és az a nő, aki legalább nyolc éven át korkedvezményre jogosító munkakör­ben, továbbá b) az aki legalább hat éven át egy légköri nyomásnál nagyobb nyo­mású légtérben dolgozott. A korkedvezmény további egy-egy év a) a korkedvezményre jogosító munkakörben végzett minden újabb öt-, nőnél négyévi, illetőleg b) az egy légköri nyomásnál na­gyobb nyomású légtérben végzett minden újabb háromévi munka után. Olvasónk hozzátartozója eddig — levele szerint — kb. 20—25 éve dol­gozik korkedvezményre jogosító mun­kakörben. Munkahelyet szeretne vál­toztatni és mezőgazdasági munkás­ként dolgozni. Esetében az eddig megszerzett kb. 20—25 év korkedvez­ményes időként megmarad, de me­zőgazdasági munkásként további kor- kedvezményre jogosító időt nem sze­rez, tehát a jövőben munkájával nem növekszik a korkedvezményre jogosí­tó ideje. A nyugdíjazást a lakóhely szerint illetékes Megyei Társadalombiztosítá­si Igazgatóságnál kell kérni. ­Felújítják az ülőhelyeket Augusztus 9-i szamunkban tettük szóvá, hogy a PMSC-pá- lyán ülőhelyet váltanak a né­zők, mégis kénytelenek állva szurkolni. Mérei Lászlótól, a PMSC szakmai elnökhelyettesétől a következő tájékoztatást kaptuk: A PMSC újmecsekaljai labda­rúgópályán az ülőhelyek el-

Next

/
Oldalképek
Tartalom