Dunántúli Napló, 1984. augusztus (41. évfolyam, 210-239. szám)

1984-08-30 / 238. szám

1984. augusztus 30., csütörtök Dunántúlt napló 3 A munka minősége és mennyisége szerint keil differenciálni Emelik a pedagógus- béreket E melik a pedagógusok bérét. Hasonló témáról éppen hét esztendeje, 1977 augusztusában írhattunk. Az elmúlt na­pokban az iskolák vezetői, továbbá az oktatásügyi ható­ságok a párt- és a szakszervezettel karöltve mindenütt a bér­emelésen dolgoztak. A megállapított új béreket, átlagosan 10 százalékos emelkedéssel, az októberi fizetésükkel vehetik fel a pedagógusok. A Minisztertanács ez év jú­nius 5-i ülésén hozott határo­zatot az alsó és középfokú ok­tatásban foglalkoztatottak bé­rének emeléséről, amely éves szinten 960 millió forintot je­lent az országban. Pécsett és Baranyában 6900 pedagógust érint majd a fizetésemelés. Miként fest vajon az emelé­sek elosztása a gyakorlatban? Az egyetemet végzett tanárok fizetése 550 forinttal emelhető, ebből 400 a kötelező. A fenn­maradó különbséget az iskola a differenciálásra, a jó munka fokozottabb díjazására hasz­nálhatja. A főiskolát végzett tanárnál 500 forint emelhető és 350 a kötelező. Tanítóknál 450 forinttal emelhető a fize­tés és 300 forint a kötelező, óvónőknél 400—250 ez az arány. Gyermekfelügyelők és képesítés nélkül dolgozó peda­gógusok 350 forint fizetéseme­lést kaphatnak. Ezek tehát a központilag előírt keretek, ame­lyeknek szétosztását, továbbá a differenciálást az iskolavezetés mindenütt a pár'- és a szak- szervezet bevonásával teszi meg. A felügyeleti szervek, a tanácsok dolgozói az augusz­tus végi napokban maguk is ellenőrzik az egyes iskolákat, hogy otv miként tartják be a béremelésre vonatkozó utasítá­sokat. Kétségtelenül erről o témá­ról esik most a legtöbb szó pedagóguskörökben. Dr. Er- hardt Imre, a Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola igazgatója így beszél erről: — Harminckilenc iskolánk­ban az egyetemet végzettek és tizenhat a főiskolai diplomával rendelkezők létszáma, heten vannak a szakoktatók. Ügy döntöttünk, hogy a maximális összeg 700 forint, amivel emel­jük a béreket, míq azok, akik most kezdik a: munkát a friss diplomájukkal, vagy akiknek alapfokú fegyelmi büntetésük van, csak a kötelező emelést kapják meg. A két szélső pont között úgy hiszem, van mód az egyes tanári munkák differen­ciált elismerésére. — Nálunk a munkaközössé­gek vezetői javasolják, hogy ki milyen fokú fizetésemelésben részesüljön a kötelező emelés mellett. Ezt megelőzően a munkaközösségvezetők meg­hallgatták a pedagógusok vé­leményét is. Végezetül az igaz­gató és a pártvezetés továbbá a szakszervezet, a munkaközös­ségvezetők és a tanári KISZ- szervezetek közös javaslatából születik meg a béremelés ösz- szege. Úgy érzem, jó szolgála­tot tesz most ez a bérintézke­dés. Hasonló véleményt hallunk egy másik igazgatótól, dr. Brezniczki Józseftől, a Mező- gazdasági és Élelmiszeripari Szakmunkásképző Intézetben, Pécsváradon: — Az iskola egészére nézve igaz a 10 százalékos fizetés- emelés, a gyakorlatban viszont úgy fest a dolog, hogy a fiatal pedagógusoknak mintegy 10— 12 százalék emelés jut, az idő­sebbek, a 10—15 évnél régebb óta dolgozók számára pedig kevesebb, durván 8 százalék. A magas alapfizetésű tanárnál, például akinek 6100 forint az alapfizetése, ha a kötelező fe­lett tovább szeretném honorál­ni a munkáját, akkor azt már csak a másik pedagógus rová­sára tehetem, [gy valóban úgy fes' a dolog, hogy ennél a fi­zetésemelésnél a fiatalabb, alacsonyabb jövedelemmel ren­delkező pedagógusok járnak jó!. Szó esett a bérekről a héten lezajlott középfokú tanévnyitó értekezleten is. Visegrádi Ta­más, az MSZMP Baranya me­gyei Bizottsága propaganda és művelődési osztályának he­lyettes vezetője a következőkre hívta fel akkor a jelenlevő pe­dagógusok figyelmét: — Hosszú'ávú béremelési program első fontosabb lépé­se. amit most teszünk meg. Az intézkedésben az a követel­mény húzódik meg, amit a pe­dagógus elé támaszt a társa­dalom. Munkáját éppen ezért az ország lehetőségeihez mér­ten honorálni kívánja. E poli­tikai szempontból jelentős dön­tés hatását tovább erősíthetik az iskolák a bérek differenciá­lásával, a jól dolgozó pedagó­gusok -bérének érezhető eme­lésével. A felügyeleti szerv. Baranya megye Tanácsa művelődési osztálya nevében Brandstötter György osztályvezető-helyettes így beszélt kérdésünkre e bér- politikai intézkedésről: — Sajnos igen rövid idő áll rendelkezésünkre az intézkedés megvalósításához, de bízunk benne, hogy ennek ellenére is mindenütt a kellő körültekin­téssel és a demokratikus játék- szabályok betartásával mé'le­gelik minden egyes pedagógus bérét. Mos; feszültséget okoz, hogy a technikai dolgozók, te­hát a takarítók, az iskolák ad­minisztrátorai bérét nem emel­ték, de tudjuk, hogy 1985-ben erre is sor kerül. Ami a peda­gógusbéreket illeti, azt is tu­domásul vesszük, hogy ez a mostani az első lépés volt, és hogy a bérek 10 százalékos emelését követni fogja a túl­órák díjainak és az egyéb jut­tatásoknak a rendezése is. A differenciálás egyébként min­denütt a végzett munka minő­ségét, annak mennyiségét és az indokolatlan bérfeszültsége­ket vette figyelembe — Bara­nyában ez a felsorolás fontos­sági sorrendet is jelent! Gállos Orsolya „■nosztalgia** csupán?.., Az együttes harsonakórusa Fotó: Omódi László Népművelők országos vándorgyűlése A Magyar Népművelők Egyesülete IV. vándorgyűlését Pécsett tartja, augusztus 31-én és szeptember 1-én, az Apáczai Cse­re János Nevelési Központban. A vándorgyűlés pénteken ple­náris üléssel kezdődik, majd előadások hangzanak el a köz- művelődés aktuális kérdéseiről és a népművelők társadalmi szerepéről. Szekcióülésekkel és fakultatív programokkal foly­tatódik délután a progrcm, többek között a résztvevők meg­tekintik a pécsi kábeltelevízió műhelyét. Másnap szekció­ülésekkel kezdődik a napi program, majd a plenáris ülésen a szekcióvezetők számolnak be a vándorgyűlés tapasztala­tairól. A munka öt szekcióban, folyik. Országos karikatúra­pályázat Kecskemét város KISZ-bizott­sága 1980 óta minden évben, így idén is meghirdeti az or­szágos kari ka túra-pályázatot, amelyet most a politika és a humor, valamint általános hu­mor témakörében írtak ki. A pályázat jeligés, legfeljebb há­rom alkotással lehet pályázni bárkinek, még sehol sem kö­zölt rajzokkal. A beküldött pá­lyázatok a kiíró tulajdonába kerülnek és a zsűrizett képek kiállításon vesznek részt. Tech­nikai megkötöttség nincs, a beküldhető legkisebb rajzméret A/4. Az első díj 2000 forint. Közönségdíj és vándordíj is van a kecskeméti pályázaton. 1983-ban a siklósi Szabó János 2 díjat nyert, és eddig Pécsről négyen nyertek díjat a kecske­méti karikatúra-pályázaton: Keresztény Béla két alkalom­mal, P. Horváth Dezső és Bors Károly. Pályadíjnyertes külföldi diákok Szerdán, a Chemolimpex Kül­kereskedelmi Vállalat székházá­ban kiosztották a magyar ag­rártudományi egyetemeken ta­nuló fejlődő országokbeli diá­kok részére kiírt pályázat díjait. A Chemolimpex által meghir­detett pályázaton feladat volt, hogy a résztvevők bemutassák hazájuk mezőgazdaságát, s ezen belül is a növényvédelem és a növénytermesztés helyze­tét. Az első díjat a nigériai dr. Siaka Momoh, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem hall­gatója nyerte. Második díjat kapott az afganisztáni Arabis-» tan Haider, a Keszthelyi Agrár- tudományi Egyetem hallgatója; a harmadik helyezett a szíriai Mohrez Belal, a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem hallga­tója. Ezenkívül jutalomban ré­szesítettek egy iraki, egy mexi­kói és egy bangladesi hallga­tót. A pályaművek a külkeres­kedelmi vállalat piackutató munkájához adnak segítséget. Örökzöld dzsessz, élőben Bemutatjuk a pécsi Baranya Big Band-et Baranya Big Band néven szép sikerrel mutatkozott be nemrég az a 26 tagú fúvós dzsessz-nagyegyüttes, amely 1983 őszén szerveződött Pé­csett, és Stark Tibor karmester irányításával alig fél év alatt pódiumképes repertoárral áll - ha ott a közönség elé. Az együttes „fölbukkanásával", já­tékstílusával, hangzásával, mé­reteivel és összetételével ma egyedülálló teljesítményekre képes, egyben kuriózum. Több okból — és nemcsak Pécsett. Miért most? Negyedszázad után először szólalt meq itt a dzsessz-zenének ez a sajátos hangzása. Nyilván’ az igények és a föltételek szerencsés egy­bekapcsolódása nyomán. Akik a korábbi pécsi Big Band-et hallhatták még, visszasírták a szép időket.. . Akadtak áldo­zatos, lelkes művészeti-techni­kai szervezők (Bornemissza Gé­za és Stanczer Béla); s ek­kora zenei városban volt hon­nan szervezni. A zeneoktatási intézményekben —. ide értve a Zeneművészeti Főiskola pécsi tagozatát is —, úgy tűnik, igen tehetséges tizen-huszonéves raj választott különböző fúvós­hangszereket. Többen közülük már végzett vagy aktív muzsi­kusok o komolyzene pécsi in­tézményeiben. Számukra szép hobby, izgalmas kikapcsolódás is a dzsessznek ez a stílusa. S akadlak zenei és iskolai veze­tők. akiknek rugalmas, modern és megértő támogatása nélkül mit sem érne a legnagyobb lelkesedés. (Bizakodunk, eme segítőkész „stimmek” ezután sem fognak átmodulálni „ato- nális" hangzótokba . . .) Így lehetett, kimondani: legyen Ba­ranya Big Band. És lön. Oktató, szórakoztató, gyönyörködtető PtANETARIUM H pécsi planetarium Kilenc éve magasodik a Mecsek oldalában a Pécs vá­ros szinte minden pontjáról * látható TIT Természettudományi Stúdió Szőlő utcai modern vo­nalú, fehér épülete. Ebben mű­ködik az ország elsőként meg­épített planetáriumi színház- terme. Azóta megépült a bu­dapesti nagy- és a kecskeméti kisplanetárium is, de hazánk még mindig lépéshátrányban van — mind a keleti, mind a nyugati államokhoz képest — az ilyen tudományos és látvá­nyos szemléltető intézmények létesítésében. A planetárium az égbolt színháza. Szórkoztató, gyönyör­ködtető és egyben oktató mű­soraival minden korosztály szá­mára felejthetetlen élményt nyújt. Amit látni lehet, részben azonos a derült éjszakai lát­vánnyal. Ilyenben azonban ma már csak messze a nagyvárosi fényektől lehet részünk, de ki­nek van ideje hosszú éjszaká­kat tölteni a hideg téli vagy a meleg nyári évszakban? Ezt a feladatot csak a csil­lagászok vállalták. Amit ők év­ezredek alatt megfigyeltek az égbolt látszólagos forgásáról, amit felfedeztek a csillagok, bolyqók tulajdonságairól, azt összefoglalóan — vagy egy- egy részletét bővebben kifejtve — egy óra alatt elmondja — és felgyorsítva a jelenségeket -—a bonyolult szerkezet segítsé­gével bemutatja’ az előadó. Amint a látogatók a hatvan­személyes teremben helyet foglalnak, a kupola égboltján lenyugszik a Nap, és fokozato­san elsötétedik a terem. A hallgatóság feje felett sorban kigyúlnak a csillagok, köztük a bolygók, melyeket a legtöbb ember kint a szabadban meg sem tud egymástól különböz­tetni. Lassan fordul az ég, újabb és újabb csillagképek jönnek fel az égre. A magya­rázatból mindenki megérti, fiáiért váltakoznak a napszakok, az évszakok. Kirándulás tehető a bonyolult berendezés segít­ségével akár az Északi-sarkra, akár az egyenlítő övezetébe. Egy ilyen utazás során azok a csillagképek is feltűnnek a kupola égboltján, melyek Ma­gyarországról sohasem látha­tók, így például a Kentaur vagy a Dél Keresztje. Bemutat­ható a földtengely precessiós mozgása is, melynek során csak 25 800 év múlva mutat is­mét a Sarkcsillagra a Föld tengelye. Városi fényektől nem zavart megfigyelőhelyről — fél éven­ként Afrikát is meglátogatva — egy jó szemű ember 5000 csillagot tudna összeszámolni. Ennyi csillagot mutat be a planetárium műszere is. A lát­ványt az előadás témájához illő diavetítés is Színesíti. Köz­ben az előadásból sok új isme­retet szerezhetünk az anyagi világ keletkezéséről, vagy a Föld és a bolygók fejlődéséről, az űrkorszak eddigi eredmé­nyeiről és így tovább. A csillagászat oktatása az egész világon — hazánkban különösen — elhanyagolt, pe­dig ez volt az első természet- tudomány. Ismeretei tisztázták az ember helyét a világmin­denségben, lehetővé tették a naptárkészítést, a tájékozódást a Föld felszínén, az űrhajózást és az ez által produkált hatal­mas — szinte a minden termé­szettudományt érintő — fejlő­dést. Mivel a planetárium vizuális szemléltetést ad, a földrajz, a geológia, a fizika oktatásában nagy segítséget nyújt a tanu­lók, de a tanárok számára is. Iskolai vagy üzemi csoportok részére a 15-772-es telefonszá­mon külön előadás kérhető hétköznapra, szombatra és va­sárnapra is. A nagyközönség számára pedig szintén minden napon 16.30-kor kezdődnek előadások. Dr. Tóth László A háttér. Éves együttiétük csupán a kezdet kezdete. Még­is nagy szó. Magyarországon állandó nagyegyüttes a szek­szárdiak kivételével nincs. Al­kalmi kísérletek, társulások vol­tak, lesznek is. Mindenki sok­felé muzsikál, a pécsieknél is az egyeztetésekkel, lesz a leg­több — reméljük, áthidalható — gond. A hallgatóság, a közönség részéről viszont óriási erre a ritka stílusra az igény. Világ­szerte. Mert stílusról van szó, nem holmi nosztalgiákról. Mint Stark Tibor is mondta beszél­getésünkön, a tánczenei beat- korszak alábbhagyásával elő­térbe kerültek a fúvósok; együtt játszottak „standard” számokat különböző feldolgo­zásokban. De ami másutt így természetes folyamat, az — ha például megszólal a rádióban Glenn Miller ,,/n the Mood"-ja — nálunk nosztalgia . . . A 40-es évek elején kimaradt ez a stílus a németek miatt. Később „bejött" ugyan, de a szakszofonkórusok harmóniáit mihamar elnyomta a „trakto­rok zenéje" a tánczenében is . . . Hiszen dzsessz nem volt. Kimaradt több évtized. Csoda- e, ha a harmincas—negyvenes évek örökzöld számai a mai öt­venesek fiatalságát hozzák vissza? . . . Jó zene! A pécsi Big Band ezeket a két világháború közti örökzöldeket játssza. Nagyon szépen, kivételes technikai készségekkel és őszinte játék­kedvvel. Gershwin ,,Wonder- tul"-ját, Banny Goodman-szer- zeményeket vagy a „Sepíem- ber-song"-ot, Michel Legrand „Cou/d"-ját s több mást. ötta­gú piszton, öttagú harsona, hattagú szakszofonkórussal s egy sor kiegészítő hangszer­rel, Stark Tibor hangszerelésé­ben, Most már a szólók fino­mítása, a színek, effektusok di­namikai árnyalása van hátra még, s a bemutatkozások — másutt. (Több fővárosi meghí­vásuk is van.) Mecénás kerestetik; A Bara­nya Big Band hivatásos zené­szek amatőr társulása. Volta­képp örömzene amit csinálnak: a maguk s a közönség örömé­re muzsikálnak. Premierjükhöz a Konzum Áruház gálánsán fölruházta őket; útiköltségüket, vacsorájukat nyilván rendezik majd a meghívó intézmények, ha vendégszerepeinek valahol. De, ha egyszer úgy isteniga­zában szeretnék „bemikrofo- nozni" magukat úgy, ahogyan Európa valamennyi hasonló együttese teszi, ha közönség előtt megszólal — az már nem menne . . . Pedig megérné, ha „valaki" a hónuk alá nyúlna. ,,Ű” sem járna rosszul. Ez az együttes — ha sikerül együttmaradnia — egy éven belül bárhol a világban kirob­banó sikert arathat. Ha „szét nem szedik" őket valahol . . . W. E.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom