Dunántúli Napló, 1984. augusztus (41. évfolyam, 210-239. szám)
1984-08-26 / 234. szám
1984. augusztus 26., vasárnap Dunántúlt ílaplo 3 M/nt a ... N a gyerekek, itt a nyár, végre szabadság, itt a beutaló, fel a Balatonra, kitört a jólét! Mondhatom is, szép napokat éltünk, élmény az volt, küldök most hát néhány képeslapot a nyaralásból. * Első nap az üdülőben. Jó gyerekek, színes tévé van a társalgóban, bejön az osztrák adás is. Na még szép, hogy megnézzük az olimpiai megnyitót. Minden jól indul, hurrá! Jön is Los Angeles, csodás mggnyitó, pompás szórakozás a képernyő előtt. Lefekvéskor, az ágyban is ez a téma, milyen kápráztató volt a műsor, no és az, amikor az égből leszállt a stadion közepére az űrhajós, azzal a háti permetezővel ... Fantasztikus. Akkor éjszaka; álmot láttam, azt álmodtam, ép vagyok a Fidó bácsi, aztán össze-vissza röpködtem, mert egy csúf boszorka kergetett. Aztán szerencsére felébredtem, de felkelni alig tudtam, mert teljesen elmerevedtem. Képzeljék, az üdülőben epedarugós volt az ágy, istentelen kemény fekhely. Úgy, hogy a katonakönyvembe kérem bejegyezni: tíz nap — kemény kiképzésen. * Az üdülés ideje alatt aztán még sokat röpködtünk, miután idehaza elfelejtettük megrendelni a jó időt. Sűrűn durrogtatták a> viharágyút, ilyenkor kitört a víziszony. Hát kószáljunk. Először is terepszemle Szépiákon. Jé, emlékeztek rá gyerekek, tavalyelőtt itt még üres telek és lángossütő bódéja volt, főtt kukoricát is árultak. Most meq milyen pazar villa magasodik, ápolt kerttel. Persze, o lángossütő jó| megszedte magát, panziósként most még -jobban mehet neki. Közelebb érve a' házhoz, felpillantunk a .homlokzaton levő táblácskára: a Vidám Színpad üdülője. .. Hiányt azért nem szenvedünk a sütödékből, mindenütt fő és sü| valami, isteni a kolbászillat, ámbár az olajárrobbanás begyűrűzését is igencsak érezni. Egy darab sült tengeri hal egy szem uborkával; kenyérrel ötvenes, annyiba kerül egy jobb szál sült kolbász is, a dióspalacsinta darabja hat- ötven, egy cső főtt kukorica tizenkét forint. És mégis mindenütt hosszú sorok. Megjs sajnáltam a palacsintasütő házaspárt, egyfolytában csörgőt róluk a verejték, s a sor csak nem akart fogyni. Egy hölgy, nyilván társasággal érkezett, egyszerre éppen száz lekvárost rendelt. Amikor az elgyötört tulaj kiadta a századik palacsintát is, végignézett a várakozó sok éhes szájon, a százasokat besöpörve megcsóválta a főjét: Hogy honnan van ma- nanapság ennyi pénzük az embereknek?! * Hajóval át Balatonfüredre. A bazársoron itt is óriási tömeg. A gyerekek nyúznak, menjünk a bazárba. Hát nem látjátok, mekkora az embertömeg, annyian vannak, mint a nyű! Kisfiam: apu, nézd, itt nyalókát is árulnak, vegyünk már! Kisfiam, szereted te atyádat? Nem látod, a cukros bácsinál is annyian álldogálnak, mint a nyű. Aztán csak beállunk, kivárjuk a sorunkat. A megpróbáltatások még csak ezután következnek: —1 Leventém, könyörgöm, döntsd már el, milyen nyalóka kell, málnás, gyűrűs, sípos, mentolos, eser- nyős, csokis, csavart, vonatos vagy negrós? Na, a végén elköltöttünk vagy nyolcvan forintot. Visszafelé a hajón a program a nyalókák bontogatá- sa. A celofánba csomagolt sípos nyalókából kicsiny műanyag síp kerül elő, kisfiam re'tentően boldog. Béle-bele- fúj, majd átkarol. — Apa! — Tessék Levikém. — Ügy szeretlek, mint . a nyű I Mikliásvári Zoltán Néhol áz alap- építmény is látszik Hepehupák a Vak Bottyán utcában Eper, füge, sárgadinnye, óriási retek Még mindig magasak a zöldség- és gyümölcsárak Túlkínálat őszibarackból, paprikából és paradicsomból Az elmúlt hetekben számtalan levél érkezett szerkesztőségünkbe: íróik többsége a magas zöldség- és gyümölcsárakat tette szóvá. Ezek alapján tegnap a pécsi vásárcsarnokban jártunk, megnéztük mi, mennyiért kapható. A pogányi Gergerics Lajos standja előtt sokan megállnak: senki nem távozik innen üres kézzel. Ezen nincs csodálkoznivaló, mert egyedül ő árusít óriási nyári retket. Egy-egy darab eléri a kilót is, és tizenkét forintba kerül. Hogy fás-e? Az csak a felszele'elés után derül ki.' Egy kicsit arrébb a sötétlila padlizsánok hívogaHák a háziasszonyokat. A nagyár- pádi Trojó Sándorné idén már másfél hónapja minden hétvégén hozza a szabadföldi, és fólia alatt nevelt zöldségféléit; a padlizsán--, paprikát és paradicsomot. Különösen az ínyencek kerülgetik a cserkúti Búzás Lajosné asztalát: édes fügét hozott, és 3 forintért adja darabját. Van aki félkilónyit is elvisz belőle. A piac végében egykilónyi késői eper negyven forintért cserélt gazdát. Az eladó a szárazságra hivatkozva panaszolja, hogy rossz volt a termés. A mária- gyűdi Rajnai Gyulánét sokan ismerik: mindig ugyanaz a hely, a büfé előtti asztal az övé. Kora tavasszal cukorborsóval, ilyenkor mindig sárgadinnyével érkezik. A szebbek kilója 15 forint, a repedezet- tebbekért törődöttebbekért 10 forintom kér. A piac többi asztalán szinte mindenütt ugyanaz kapható. Többségében paprika, paradicsom, őszibarack, alma, körte. Az árak mindenütt azonosak. A szebb, egészségesebb paprikát 20—28 forintért kínálják, a bogyiszlóiért 34 forintot kérnek. A paradicsom 5—8— 10 forint. A barack nagyságtól, minőségtől függően 26—28 forint. Az alma 20 Ft, a körte 16 forint. Néhol már árulják a szőlőt is: kilója 40 Ft. A káposzta és o karfiol kilónkénti ára 8—12 Ft. Két helyen volt zöldbab 30 forintért, és fejtett bab 60 forintért: A zöldség csomója 6—8 forint, a zelleré 1,50 Ft. A szárazságra hivatkozva még a tojás darabja is 2,80 Ft. Rengeteg érdeklődő akadta gombaárusok asztala körül. Sokan inkább fefkilót, harmincdekányit vittek — sokallották kilójáért a 70—80 forintot. Szinte valamennyi termelő ugyanazt mondja: a szárazság, majd az esőzés nem kedvezett a zöldség- és gyümölcsféléknek. Mert amikor nap kellett volna, akkor esett, és fordítva. Ennek következtében késett a gyümölcsök, zöldségfélék érése, és felment az áruk. Bár egyet azért el lehet mondani: a pécsi piac az országos átlaghoz viszonyítva még mindig magas. De egyelőre semmi konkurrencia nincs, javulás pedig annak híján nem várható. Ádám Erika „Hej szellők, fényes szellők...” A találkozó résztvevői a népi kollégisták indulóját éneklik. Fotó: Cseri László A hűség és elkötelezettség szellemében Egykori pápai népi kollégisták találkoztak tegnap Pécsett, a Pollack Mihály Műszaki Főiskola nagy előadótermében. A találkozó programjában köszöntötték a résztvevőket, majd megemlékezés hangzott el a NÉKOSZ-mozgalom, (Népi Kollégiumok Országos Szövetsége) társadalmi-politikai szerepéről. Pápán — ahogyan az ország többi városában is — a népi kollégium 1946 nyarán szerveződött, s tanév elején indult meg a tehetséges paraszt- és munkásfiatalok szocialista nevelésének munkája. A Petőfi Sándorról elnevezett fiú-, és a Szilágyi Erzsébetről elnevezett leánykollégium Pápán is csaknem három évig adott otthont és szellemi-politikai útravalót több, mint 110 fiatalnak. A Pápai népi kollégisták találkozója Pécsett NÉKOSZ-mozgalom, a népi kollégiumok hálózata az általános politika torzulásával 1949-ben, véglegesen ez év szeptemberében, a Rajk-per időszakában szűnt meg. A pápai kollégisták is az egységes kollégiumi rendszerben folytatták tanulmányaikat. Sokfelé szóródtak szét az országban az élet, a termelés különböző területein, ám a NÉ- KOSZ-ban nyert közösségi szellem újra és újra összehozza őket. Egy ideig ötévenként, majd 1981-től évente más-más városban tartanak találkozót. Pópa, Zalaegerszeg és Budapest után az idén Pécs ad otthont az összejövetelnek. A mintegy 100 egykori kollégistát és hozzátartozóikat Pécs város nevében Rákos lános, az MSZMP Pécs városi Bizottsága titkára köszöntötte. Hangsúlyozta, hogy a mai ifjúsági mozgalom sok tekintetben tiszta forrásnak tekinti az elődök politikai hitét, elkötelezettségét, s a mozgalom atmoszféráját, amelynek számos pozitív elemét jó lenne átplántálni a mai fiatalok — merőben más feltételek és követelmények között megvalósuló — mozgalmi tevékenységébe. Ezután röviden tájékoztatta a város vendégeit a megyeszékhely gazdasági, társadalmi és kulturális szerkezetéről, az itt lakók életéről. Majd dr. Pauka Imre, a PMMF főigazgatója ismertette a találkozónak otthont adó intézmény oktató-nevelő munkáját. Vass Henrik, a Magyar Történelmi Társulat alelnöke, aki 1946-ban a NÉKOSZ-mozgalpm egyik szervezője volt, az emlékek érzelmi és összetartó erejének fontosságáról szólt. Fölidézte az egykori népi kollégisták legpozitívabb tulajdonságait: a helytállást, a közösségi érzést és közösségi felelősséget, a tudás igényét s a szocialista eszmék iránti elkötelezettséget, amit 15—18 éves fejjel — jó néhányon már az MKP tagjaiként — vállalták, s az eszmékhez hűségesek maradtak. Ennek a szellemében kívánják megrendezni két év múlva a NÉKOSZ megalakulásának, s a pápai népi kollégiumoknak a 40. évfordulóját is. A megemlékezések után a magyaregregyi hagyományőrző népi együttes adott műsort. A találkozó résztvevői azután baranyai körútra indultak, W. E. Szegedi Szabadtéri Játékok '84 Fesztivál-gyorsmérleg Még le sem zajlottak a szegedi ünnepi heteket záró utolsó előadások, ám a fesztivál intézőbizottsága megvonta az ünnepi hetek gyorsmérlegét. Tavaly ünnepelte felújításának negyedszázados évfordulóját a Játékok, az új intervallum kezdete némileg haloványabbnak Centrum hétfő 1984. AUGUSZTUS 27-ÉN 20 SZÁZALÉK VISSZATÉRÍTÉS! ♦ Ankara sampon, ö gyümölcs sampon, ♦ Grésa sampon, ö 8x4 szappan. CENTRUM ÁRUHÁZ A VAROS KÖZPONTJÁBAN! C ^ PÉCSI ^Centrum Áruház indult. De jött Szörényi—Bródy István, a király című rock^.oe- rája, amely sok tekintetben tanulságul szolgál a jövőre. Részint tágította a műsorpolitika kereteit, bővítette a repertoárt, óriási tömegeket mozgatott meg. Előadásonként hatezren ültek a nézőtéren, ám az átlagos kihasználtság a tavalyi 5270 látogatóval szemben 4826. így is mintegy 87 ezren nézték meg a 18 előadást. A Hunyadi Lászlót az intéző bizottság tagjai megfelelőnek minősítették, a Faustot értékesnek, a Rákóczi átdolgozást a közönség igazolta, míg a grúzok föllépése és az István, a király bemutatója egyértelmű siker. A Szegedi Ipari Vásár az újdonságok vására. Nyitvatartá- sának tíz napja alatt 175 ezren látták, óriási tömegeket mozgatott meg az ifjúsági napok háromnapos programsorozata. Csökkent a képzőművészeti kiállítások száma, ezek közül kiemelhető a még szeptemberben is látható XXIV. Szegedi Nyári Tárlat, értékesnek minősítették a szakszervezeti díjas művészek bemutatkozását a Czóbel-emlékkiállítást és még néhány más tárlatot. A dómban három orgonakoncertet rendeztek, ugyancsak háromszor szólalt meg a zene a Muzsikáló udvarban. Elkészült a jövő évi műsorterv. 1985-ben négy bemutatót terveznek. A fesztivál történetében először mutatják be rendkívüli megvalósításban Mozart Varázsfuvoláját. A Győri Balett a Szarvassá változott fiú történetét feldolgozó új produkcióval készül a Dóm térre, a hagyományokhoz híven a templom előtt tartják a nemzetközi néptáncfesztivál gálaestjét és jövőre is, reprizként játsszák az István, a királyt. Esőmosta mecseki utcák Nem szándékozunk vészharangot kongatni, de a tények őszinteséget kívánnak: lassan katasztrofális állapotban lesznek Pécsett a Mecsekre kapaszkodó utcák. A rendszeres esőzések, különösen a legutóbbi felhőszakadások óriási kárt tettek az utak burkolatában, sok helyütt az alépítményeket is alaposan megrongálták. Hovatovább — amennyiben nem kezdik meg sürgős helyreállításukat — ezeken az utakon a mély kátyúk, a beszakadások lehetetlenné teszik a közlekedést. A helyreállításra azonban, anyagi fedezet híján, egyelőre nem kerülhet sor. Mint a Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat vezetői elmondták, jelenleg csupán arra van pénzük, hogy a „tűzoltómunkát" elvégezzék. Idén például mindössze 15 millió forintjuk van arra, hogy a kezelésük alá tartozó valamennyi pécsi utat és.utcát rendben tartsák, azaz ennyi pénz fordítható a fenntartásukra. Ez azonban nem elegendő, ennek legalább a négyszeresére volna szükség a város úthálózatának szakszerű helyreállítására. Néhány mecseki utca, így például a Tettye, Vak Bottyán, Szőlő, Bálicsi, Felsőhavi, sőt a belvárosban lévő Felsőmalom is elkeserítő állaootban van . .. Jelenleg a nagy esőzések után nagy erőkkel vonulnak ezkbe az utcákba, elhordják a hordalékot, a víz görgette kődarabokat. Ehhez a munkához a közelmúltban vásároltak egy UNC—60-as tíousú kis rakodógépet, hogy minél gyorsabban és hatékonyabban megtisztítsák az utakat, majd nyomban hozzáfognak a kátyúk megszüntetéséhez. Hogy ezt a munkát is gvorsítsák. szeptemberben érkezik egy új, önjáró, úgynevezett kátyúzó-berendezés, mely az eddigieknél szakszerűbbé is teszi a megrongálódott utak helyreállítását. A gondok fő oka, hogy a Me-sek oldal vízrendezése, csapadékelvezetése nincs megoldva, ezért nagy esőzéseknél a víz kénytelen az utakon leáram- lani ... A vállalathoz rengeteg bejelentés érkezik a nagyobb esők után, segítséget kérve a megrongálódott utak helyreállítására. Az intézkedés — mely csak pillanatnyi megoldást jelent — nem is marad el, de a végleges, úgy tűnik, még jó ideig várat magára. R. N.
