Dunántúli Napló, 1984. augusztus (41. évfolyam, 210-239. szám)
1984-08-03 / 212. szám
1984. augusztus 3., péntek Dunántúlt napló 5 ízlések „ütköztek", pluszköltség „A magyar újjászületés első napjai** Pályázati felhívás A Hazafias Népfront, a Központi Sajtószolgálat és a Dunántúli Napló szerkesztősége pályázatot hirdet „A magyar újjászületés első napjai” címmel, mely kapcsolódik a lapunkban korábban meghirdetett Honismereti pályázathoz. Pályázhatnak mindazok, akik átélő részesei voltak községük, városuk negyven évvel ezelőtti felszabadulásának; emlékeikben őrzik a történelmi napokat. Különösen várjuk a volt nemzeti bizottságok, a földosztó bizottságok vezetőinek, tagjainak; a demokratikus pártok szervezőinek, vezetőinek; a karhatalom, a demokratikus honvédség tagjainak; a közigazgatás újjáélesztöi- nek emlékezését. Pályázni lehet 150 gépelt sornál nem hosz- szabb (illetve ugyanilyen terjedelmű, kézzel Írott, jól olvasható) írással, amely a demokratikus átalakulás egy, vagy több jellemző eseményét ismerteti. Ha a pályázó birtokában van e korból származó, újságban közölhető dokumentum (korabeli fénykép, igazolvány, levél, plakát, röpcédula, újság, vagy más irat), akkor a pályázathoz az is mellékelhető. Egy személy legfeljebb három írással pályázhat. A pályaműveket lapunk szerkesztőségének címére kell beküldeni. Kérjük a borítékra írják rá: „Honismereti pályázat”. Írásukon tüntessék föl a pályázó nevét, pontos cimét és személyi számát. Csak névvel és címmel ellátott pályaműveket fogadunk el! Beküldési határidő: 1985. január 1-ig folyamatosan. A legjobb írásokat megyénk felszabadulási évfordulójának heteiben lapunkban közöljük, azokért a szokásos honoráriumot fizetjük. A kiemelkedő pályamunkákat a honoráriumon felül külön díjazzuk. I. dij: 2000, II. díj: 1500, III. dij: 1000 forint. A továbbiakban értékes könyv- és tárgyjutalomban részesülnek. A pályamüveket a Hazafias Népfront megyei Bizottsága és szerkesztőségünk tagjaiból alakított zsűri bírálja el. Eredményhirdetés: 1985. március 15. Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesz. tőbizottságának elnöke csütörtökön Zala megyébe látogatott. Keszthelyen Karvalits Ferenc, a meqyei pártbizottság titkára, továbbá a város pártós tanácsi vezetői fogadták. Benke Valéria meghallgatta Szíjártó Endrének, a városi pártbizottság első titkárának beszámolóját a város helyzetéről. fejlesztésének eredményeiről, gondjairól, A tájékoztató után Benke Valéria a Helikon kastélymúzeumot, majd pedig a nemzetközileg ismert hévízi állami gyógyfürdő kórházat kereste fel. A 340 ágyas kórházat és más létesítményeit dr. Strecker Ottó igazgató főorvos mutatta be, Benke Valéria zalai látogatásának befejezéseként a KISZ Megyei Bizottság balatonqyö- röki ifjúsági vezetőképző táborának lakóival találkozott. De- vecserné Óvári Ibolya, a KISZ megyei Bizottság első titkára tájékoztatta az ifjúsági szervezet és az úttörőmozgalom Zala megyei helyzetéről. Benke Valéria felszólalt a találkozón, s az időszerű politikai, ifjúságpolitikai kérdésekről beszélt a fiataloknak * Hazaérkezett Hamburgból az a magyar küldöttség, amely Tóth Illés államtitkárnak, a Magyar Posta elnökének vezetésével részt vett az Egyetemes Posta Egyesület (UPU) XIX. kongresszusán. A világkongresszuson 152 ország — köztük hazánk — képviseltette magát. Mintegy ezer résztvevő a tagországoktól beérkezett több mint 800 javaslat alapján felülvizsgálta a nemzetközi postaszolgálat működését szabályozó okiratokat, s döntéseket hozott az egyesület tevékenységével összefüggj számos fontos kérdésben. * Niaz A. Naik, a pakisztáni külügyminisztérium államtitká. ra július 31. és augusztus 2. között látogatást tett Budapesten, s megbeszélést folytatott Nagy János külügyi államtitkárral, valamint Nagy Gábor külügy. és Melega Tibor külkereskedelmi miniszterhelyettessel a két ország kapcsolatairól és időszerű nemzetközi kérdésekről. A pakisztáni diplomatát fogadta Várkonyi Péter külügyminiszter. * Csütörtökön Szegeden, a városi sportcsarnokban megkezdődött a Magyar Könyvtárosok Egyesületének vándorgyűlése. A több mint 1200 résztvevőt Bilédi Ferencné, az egyesület elnöke köszöntötte, majd Koncz János, a Csongrád megyei pártbizottság titkára mondott megnyitót. Ezután megkezdődött a plenáris ülés. Milyen lesz a ,,Bóbita-ház”? A vásárlót az utcán kell megfogni! Újabb épületszárnnyal bővül a dobszai általános művelődési 'központ: több feladatra alkalmas nagyterem épül, amely az iskola, óvoda tornaterme lesz, tömegsport- és más nagy rendezvényeket, mozielőadásokat is lehet itt rendezni majd. Az egykori intézői lakásból a felszabadulás után lett iskola, 1968-ban négy tanteremmel bővítették, 1975-ben óvoda épült hozzá, 1980-ban az emeletráépítés újabb tantermekkel és előadókkal, klubszobákkal bővítette az intézményt, a két évvel ezelőtti rekonstrukció alkalmával pedig négyszázadagos konyhát és két éttermet adtak át. A bővülés, gazdagodás krónikájának újabb eseménye a mostani, amikor is az óvodát és az iskolát ösz- szekötve felépül az említett 12x14 méteres nagyterem, színpad is lesz benne, öltözőket és mosdókat is illesztenek hozzá. Egyúttal központi fűtéses- re építik át az egész nevelési központot. A tervdokumentációt a pécsi Műszaki Főiskola tanárai készítették társadalmi munkában, a kivitelező a Szigetvári Költségvetési üzem. A munka a tervezettnél lassabban folyik, az eredeti 1983. december 31-i határidő helyett most az a cél, hogy őszre, a fűtési idény kezdetére működjön a központi fűtés, és szeptember 1-ig az iskolai és óvodai részben befejeződjék az építkezés. A munka nyolcmillió forintfináltabb" kereskedelmi fogás: még vásárlási szándék sem kell, hogy a járókelő — és pénztárcája - horogra akadjon. Valamikor — s nem is kell nagyon messzire visszakanyarodni az időben -, az utcai árusítás rendhagyó, majdhogynem különleges dolog volt nálunk. Akkor más országok példáit sorolva bezzegeztünk, mennyi haszonnal jár a vásárlónak is, kereskedőnek is ez a forma. Az utóbbi években magyar földön is beértek árusítási módnak a feltételei: a fantáziátlan kényelmeskedés helyett a választékbőség megfelelő foka, konkurencia üzlet- típúsok és egyes üzletek között, harc a potenciális vásárlók kegyeiért. Pécsett szinte mindegyik áruház árusít alkalmanként a járdán, főként idény jellegű cikkeket. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat pavilonjait a város számos pontján megtaláljuk, a íMERU'XER boltjai is kitelepülnek egy-egy pulttal az utcára, a virágüzletek, a zöldség és gyümölcsboltok, ABC-áruházak is mindinkább élnek ezzel a lehetőséggel, nem is beszélve a magánkereskedőkről és az őstermelőkről. Az utca azonban közterület, phol egyetlen üzletnek sincs „felségvize", de még „kontinentális talapzata” sem — hogy ilyen tengerjogi fogalmakat használjunk. Ebből egyrészt az következik, hogy állami szervezetnek, magánkereskedőnek, őstermelőnek egyaránt közterület-használati díjat kell fizetnie a városi tanácsnak az engedélyért. Ennek formai feltételei a szükséges minimumra csökkentek. Az őstermelőnek igazolnia kell, hogy valóban a saját maga által termelt zöld- séget-gyümölcsöt kívánja árusítani, magánkereskedő esetén Vitatkozni persze — az ízlések alapján — nagyon kockázatos dolog. Kinek ez, kinek az, így vagy éppen ellenkezőleg tetszik. Ilyen nézetek ütköztetésére azonban jó példára találhatunk Pécsett, a Déryné és a Zetkin Klára utca sarkán, annak az épületnek az ürügyén, amelyben a Bóbita Bábszínház dolgozik, s amely épületet a közelmúlttól elkezdtek új köntösbe öltöztetni. Mégpedig a járókelőket megállásra késztetően tarkára. Tudni kell erről az épületről: műemléki, történeti értéke nincsen, városképi szempontból lehet némi rangja, amennyiben a központban — s funkciójánál fogva sokakat vonzó helyen van. így tehát mondhatnánk: kevés megkötés korlátozta a tervezőt, amikor elkészítette a színtervet. A kiindulási alap adott: bábszínház: játék, játékosság. Tükrözze hát a külső kép is a ház rendeltetését. Eddig rendben is lenne — az elv —, ha az Országos Műemléki Felügyelőséget figyelmen kívül hagynánk. Nem tehetjük, mint hatóságnak, joga van a városkép alakításába beleszólni. Persze, az ésszerűség azt diktálja: történjen ez időben, ám ez a „Bóbita-ház” esetében elmaradt. A színterv a DTV-nél készült, elmulasztották azonban egyeztetni az OMF-el. Ennek következménye: a műemlékfel- ügyeletisek a homlokzat színezését — eddig a Déryné utca felőli homlokzat készült el — leállították. Itt nem lehet vitába szállni: az OMF-nek nem tetszett — túl élénknek, „csicsásnak” ítélték, a városi tanács illetékes szakembereinek tetszett, ám a hatóság, az hatóság. Egyébiránt — jó néhány járókelőt is megkérdezve — nekünk is az a benyomásunk: valóban túl tarka az épület, s jóllehet, egy eklektikus stílusú házról van szó — ami önmagában lehet természetesen szép —, épp e „szabad stílus” jegyeit tompítja, nyomja el a sok-sok szín, a lilától a zöldön, a sárgán keresztül a kékig. Hogyan tovább? Az OMF- -el egyeztetve újabb színterv készült, amely most már megfelel mindkét fél elvárásainak: az alapelvet változatlanul hagyva, de tompítottabb színekkel kell — szerencsére csak néhány helyen — újrafesteni a Déryné utcai homlokzatot — persze ez Is többletkiadás —, s ezzel folytatni a Zetkin Klára utcai oldalt. Tegyük hozzá: még mindig időben van, mert ki tudja, mikor került volna sor ennék az épületnek újabb felújítására, mikorra koptatta volna bele a városképbe az idő ezt az egyébként szép házat. M. A. Jégkrémet és hideg üdítőt kínál az utcán a Sallai utcában a Grillbolt. Ornódi László felvétele Amit a járdán megvehetsz... Ügy illik, hogy bocsánatkéréssel kezdjük, hiszen a szójáték kedvéért tegezni merészeltük a Tisztelt Olvasót. De ha már bocsánatát elnyertük, valószínűleg igazat ad nekünk: amit az üzlet előtt a járdán is megvehet, annak megvásárlása miatt aligha tér be a boltba, ahol még a sorban állás is más, mint kint a szabadban, nem is beszélve a zárt tér többnyire szűkös voltáról, fülledségéről. S ha jól belegondolunk, az utcai árusítás az alapeszméje a ma már majdnem általános önkiszolgáló vásárlási módnak - amelyen a kereskedelem feltétlenül forgalomnövekedést nyer — de talán annál is „rafVan-e „kontinentális talapzata” az üzleteknek? Sok célra alkalmas... Tornaterem épül Dobszán Nagyobb lesz és kényelmesebb a nevelési központ ba kerül, ebből 3 milliót a Baranya megyei Tanács, kettőt a helyi tanács ad, a többivel az Országos Közművelődési Tanács és az OTSH járul hozzá. Új kazánház épül, amelynek kapacitását úgy állapították meg, hogy későbbi bővítéseket is elbírjon. A felszabaduló szenes pince helyén ifjúsági klubot rendeznek majd be. Az ősszel Ceglédpusztán érdekes építkezés kezdődik: Makovecz Imre építész tervei alapján egy olyan faluközpont épül, amely mintául szolgálhat a hasonló kis települések közigazgatási, egészségügyi és kulturális központjának. A költségeket a helyi művelődési egyesület társadalmi munkával csökkenti. G. T. az engedélyhez a KISOSZ javaslata kell. Idény jellegű cikk, termény árusításakor állami szervezet havi 50 forintot fizet egy négyzetméter közterület használatáért, más 60 forintot. Főként az őstermelők inkább meghatározott napokra kérnek közterület-használati engedélyt: a napidíj 15 forint négyzetméterenként. Idén nyáron minden korábbit meghaladó számban kértek a városi tanács műszaki osztályától árusítás céljából közterület-használati engedélyt: 230 ilyen engedélyezett árusítóhely működik. Legtöbben — 80 százalék körül — a városcentrumba kértek helyet, de igen kedveltek az autóbusz-végállomások, áruházak, ABC-k előtti térség, vagy járda. Ebből elég gyakran támad vita: az üzletek nehezen viselik el az őstermelők minőségi, s olykor árcsökkentő hatású konkurenciáját. Érvelésük hasonló, egyes tengerrel rendelkező államok felfogásával: ahogy azok a nyílt vizet kontinentális talapzat címén, úgy ők az üzlet előtti közterületi járdát tekintik úgy, hogy annak hasznosítása privilégiumuk. Olykor vitás kérdéssé válik az is, hogy hol, milyen formájú utcai árusítás rontja a városképet? Ebben a gyakorlat a téma szabályozatlansága miatt eléggé következetlen. Decemberre várható, hogy a Pécs városi Tanács új rendeletet alkot a közterületfoglalásról, s ez a jogszabály remélhetőleg egyértelműen dönt a vitás kérdésekben. A városképért az utcai árusítások miatti aggódók számára pedig biztató lehet, hogy a közterület-ellenőrök ősszel már megkezdik tevékenységüket, s abba az utcai árusítások rendjének, tisztaságának vizsgálata is értelemszerűen beletartozik. D. I.
