Dunántúli Napló, 1984. augusztus (41. évfolyam, 210-239. szám)
1984-08-21 / 229. szám
Feszített víztükör, harmonikus színek r Uj fedett uszoda Baján . * mt ki >»•* - ** WSgmmm Bojárt május első hetében vette birtokba -a^közönség a város új, szép vonalú fedett uszodáját. A próbaüzemi időszak azóta is tart, így ma még kisebb kezdeti zökkenőkkel, többszöri „leállással" működik, és várja, hogy a vizparti város lakossága megismerje és megszeresse az új létesítményt. Ami egyelőre, több okból is, kissé döcög ... Jóllehet magára a létesítés példájára is érde- mes odafigyelnünk; Évekkel ezelőtt uszodaépítő egyesület alakult a városban. Az egyesület az építkezés mintegy 55 millió forintos jröltségének több mint egyharmadát: 20 mijlió forintot gyűjtött össze a acmes célra. Ez a — hármas Nem érdekli a vízparti embereket? — cél nem más, mint megszerettetni az emberekkel az úszást egész évben; megtanítani úszni minden bajai kisgyereket, s nem utolsósorban fölvirágoztatni ismét az úszósportot. (Bajának a két világháború között mór voltak országos bajnokai; az ötvenes években pedig jó nevű fi. osztályú vízilabda csapata működött). Az úszósport fölkarolását az alapoknál kezdték el. Üszótanfolyamokat hirdettek, s eddia húszat meg is tartottak. Napközben a nagymedencét is jobbára gyerekek és fiatalok látogatják. A felnőtt közönség egyelőre még nem — a hűvösebb napokon sem — érzi teljesen magáénak a város fedett . uszodáját. Voltak jobb látogatottságé napok is, ám a reggel 6-tól este 8-ig nyitva tartó intézményben az átlagos napi mintegy 200 vendég elég kevésnek tűnik. (Egyidőben 400 vendéget tudnak fogadni.) Ottjártam- kor, a múlt héten, déli órákban talán 10—15 gyereket' láttam, s rajtam kívül csupán egy felnőttet. Pedig a belépőjegy ára eléggé rugalmas: egész napra 20; gyerek, tanuló, katona, nyugdíjas részére 10 Ft. az úszás törzsvendégeinek viszont, akik valóban úszni jönnek, nagyon méltányos: reggel 6—8, illetve délután 5—7 óra között 6 Ft. Komlósi Ferenc főgépész, úszómester szerint azonban a bajaiakat egyelőre még nem érdekli az uszoda. A többszöri leállás sem használt a látogatottságnak, s eleinte bizony kivitelezési hibákból elég sok kisebb baleset is történt. Ezeket a veszélyforrásokat azóta megszüntették; a további hibákat pedig a próbaüzem végén mostanában javítják majd ki. Augusztus 22-én ismét bezár az uszoda, s bizakodnak, szeptember 3- tól, mire visszatérnek a diákok már végleges folyamatossággal működhet. Az uszoda kívül-belül imponálóan szép. Van tanulómedencéje és a 25 mé eres (két méter mélységű) nagymedence feszített víztükrű, vize teljesen átlátszó. Tágas ablakok, zöldnövények, napfény. harmonikus színek teszik vonzóvá a tágas csarnokot. W. E. Hogyan készül a nemez? Titokzatos cellacsoportok Jurtakészítés Hagyarlukafán Látogatás a diákok néprajzi táborában Rácsos váz, bent nagy nemezlapok — ez a jurta, A bejárattól jobbra tucatnyi lány, velük szemben féltucatnyi fiú (mind a jurta-szokás szerint mezítláb) kuporog. Középütt — a tüzesgödör előtt — a „családfő", aíaz a Guzsalyas-kör magyar- lukafai néprajzi táborának a vezetője, Tarján Gábor, a Mindennapi hagyomány c. népszerű könyv szerzője. Az alacsony ajtón a pécsi tévések színes kamerája kandikál be — éppen most történt a felvétel. Magyarlukafán évek óta táboroznak nyaranta a népi kézműves-mesterségek iránt vonzódó közép- és főiskolások. Az idei téma a jurtaépités, nemez- készítéssel. Ezt ez ősi anyagot a tájházban készítik a fiatalok: tiszta gyapjúból, szappanos forróvíz adagolásával gyúrják-for- mázzók kitartó szorgalommal, mígnem valami használati tárgy válik belőle. Egyikük fura formájú föveget készít, a másik tarisznyát. . . A jurta dombtetőn, egy tisztásón áll. Eredeti mongol darab, a vadászati világkiállításkor ajándékként került Magyar- országra, azóta többfelé „szerepelt" már most Magyarlukafán. Hallatlanul egyszerű, ám ésszerű szerkezet, két-hárorh ló hátán az egész elszállítható. A Marco Polo-film egyik epizódja jut az eszembe: az ökrök-von- tatta'irdatlan jurta. — Volt ilyen a valóságban? — Ismerünk egykorú följegyzéseket hatalmas méretű jurtákról, az utolsó híradás valamikor a 17. századból származik —, válaszolta a szakember. A magyarlukafai tábor egyik visszatérő témája a primitív szálláshelyek építése. Pár éve pl. egy ágasbogas fa tetején fészeklakást építettek. — Ezekben a primitív, ősi hajlékokban — mondja Tarján Gábor — olyan formák jelentkeznek, amelyek minden környezet- és téralkotás számára például szolgálnak, A jurták térbeli beosztásához hasonló elvek figyelhetők meg pl. az ősi magyar parasztházakon; a négy- szögletes formák között tovább élt a kultikus hely, a családtagok elhelyezkedésének a rendje ,.. — Újabban divat az építészetben a jurta-lorma, pl. az orlüi szabadidőközpont épületei. Mi erről a néprajzos véleménye? — Mind erősebb a társadalmi igény a szögletes formák helyett valami másra. Nem véletlenül jelennek meg oz új épületeken a puhább formák, lágyabb vonalak. Ezért fordul az építészet esetenként a jurtaforma feté is. Jurta és nemez . .. Megtudom: egy valódi jurta valódi nemezborításához (amelynél a nemez vastagsága 2 cm is lehet!) legalább 200 birka gyap- jára van szükség ... Hársfai István A tihanyi szerzetestelep barlangkápolnája, előtér ben a temető sírjai, feltárás közben Fotó: dr. Uzsoki András Kik voltak a rejtélyes szerzetesek? Másfél évtizedes levéltári és szakirodalmi „böngészés" előzte meg a tihanyi sziklákba vájt barátlakások 1980-ban elindított korhplex feltárását. Dr. Uzsoki András, a veszprémi Bakonyi Múzeum régésze ennyi „bevezetés" után először 1982- ben kutatta meg az Oroszkút közelében lévő négy, sziklába mélyített cellacsoportot. A hosz- szadalmas előkészületre biztonsági okok miatt volt szükség, ugyanis a 20—25 méter -magas bazalttufa sziklafal-vonulat évszázadok óta inog. Komolyabb sziklaomlás 1952-ben történt, azóta rendszeresek a kisebb- nagyobb kőzethullások. A 14. század után egy heves sziklafal szakadás alkalmával a cellák és a liturgikus helyiségek nagy része megsemmisült. Középkori remetetelep ásatásán Tihanyban —T- Ilyen helyzetben, a sok tonnányi törmelék kihordása után is sikeresen fejeztük be az idei ásatást a középkori remetetelepen — mondja a szakember. — Ebben a formában az első évezred közepén építkeztek Palesztinában és Kis-Ázsiában. A barlangi építmény kialakításának kezdete rejtélyes. Föltételezhető a XI. századi eredete, de nem kizárt a XII. századi sem. Hazánkban ehhez hasonló és ennyire ép állapotban egy sem maradt meg, a létesítmény a Kárpát-medencében és Kö- zép-Európában szinte egyedülállónak tekinthető. Gina és a Tetovált rózsa. Vissza a színpadra — a filmszínészeknek ez a természetes pályairánya jelentkezett Gina Lollobrigidában is. Tennessee Williams Tetovált rózsa című drámájának női főszerepét vállalta el John Tillenger rendezésében. Október 12-én mutatják . be Philadelphiában, majd az amerikai színházi szervezetnek megfelelően előadáskörutat rendeznek az Államokban. Végül januárban a Broadway egyik színpadán játssza a teljesen érett előadásban. (Képünkön: az „isteni Lollo” legelső, A párizsi Notre Dame c. filmjében.) Ö volt a fülemüle. Augusztus 23- án tölti be hatvanadik életévét Kis- honti Efraim, a magyarországi származású izraeli humorista. A német nyelvterületen rendkívül népszerű szatirikus író művei közül az Ö volt a fülemüle című bohózattal számtalan nemzetközi díjat nyert. Csődben Avignon? Franciaország legismertebb nyári színházi fesztiválját Avignonban rendezik minden évben. Bemard Faivre d’Arcier, a fesztivál vezetője most pénzügyi bizonytalanság miatt lemondott tisztéről. Alain Crombecque, a Párizsi őszi Fesztivál nevű rendezvény 44 éves igazgatója azonban hisz még Avignon vonzóerejében, és elvállalta az igazgatását, Patrice Chéreau- val közösen. Bunuel és a Hamlet. Tegnap este a híres filmrendező: Luis Bunuel átdolgozásában mutatták be a Dub- rovniki ünnepi Játékokon a Hamletet. Az Újvidéki Színházművészeti Főiskola növendékeinek előadását Haris Pasovics rendezte. . F. D. Kérdés: hogyan keletkeztek? Egyes vélemények szerint I. András és felesége, Anasztázia telepítette ide az egykori lakókat Kijevből. Mások azt állítják, hogy a helyi apátságtól függetlenül, bencés regula alapján szerveződött egyházi személyek éltek itt. Az biztos —, amit az oklevelek is sugallnak —, hogy a XIII. századtól o barlangi szerzetesközpont oz apátsághoz tartozott. Sok még <J tisztázatlan kérdés, nehéz a kutatásban előrehaladni, hisz a kormeghatározó mellékletek gyérek a sírokban. Az omlásveszély továbbra sem szűnt meg, hátráltatja o feltárást. A nemrég kibontott csontvázakat műanyagba csomagolva visszatemették, hogy jövőre — veszélytelenebb körülmények között — folytathassák munkájukat az archeológusok. Az ásatásvezető véleményét idézzük: — Az ésszerű megoldás a teljes feltárás lenne. Ennek azonban az omlásveszély miatt elhárithatatlan akadályai vannak. Ha sikerül a kellő műszaki megoldást biztosítani, akkor ebben az évtizedben a régészeti munkával elkészülhetünk . . . Ezt követően pedig bizakodunk, előbb-utóbb végleges választ ad a tudomány arra: milyen szerzetesek, milyen remeték éltek — és mikortól — a tihanyi sziklák vójataiban? Csuti János Könyvek, gondolatok, művészet Egy sokoldalú ember és egy országos mentőakció Embervoltunk legnagyobb éltetője — a gondolat. A gondolat tarisznyája pedig — a könyv. Manapság mégis rengeteg ilyen tarisznya foszlik szét, embervoltunk egyik legnagyobb pazarlásaképpen, mert nem jól kötötték be. Pedig Hotter József szerint: — Ma is lehetne készíteni olyan könyveket, mint 100—150 évvel ezelőtt, hogy 100—150 évig is kitartsanak. De az ipari, - és nem kézműves! — könyv- kötészet termékei, ha többen olvassák, alig 5- 10 év múlva lapokro hullanak szét. Hotter József könyvkötő Pécsett. Szakmai rangja azonban túlnő a Mecsek-alján, ő az ország egyik legjobb könyvkötője. Ha egy kötet a keze alól kerül ki, az nem termék, hanem mű. A mívesség kíséri végig az életét, operaszínpadon és könyvkötészetben egyaránt. Mert operaénekes volt. A pécsi, dunántúli közönség emlékszik még arra a szép tenorra, ami Hotter Józsefet több operaszerepben jellemezte. Érdesapjának könyvműhelye volt Kaposvárott, de szocialista munkásszervező lévén, 1919 után csak Pécsett kapott munkalehetőséget. A gondolat tarisznyáinak, a könyveknek míves kötése megélhetést nyújtott a családnak, és pöttöm gyerekkortól elmélyülten megtanult mesterséget fiának, Hotter Józsefnek. A szép hang azonban a Pécsi Nemzeti Színház szípodára is eljuttatta. Ének és könyvkötészet, hang és szép látvány valahogyan összefügg az esztétika mezején. Egerben könyvkötészeti versenyen volt zsürielnök, a legpatinásabb magyar nyomdában, a gyomai Knernél szakmai bemutatója után köszönőlevélben tudatták vele: a Kner tanulói azóta szeretik igazán o szakmát. Éltetőeleme: átadni a szépet másoknak. A dalt a közönségnek, a szép kötetet az olvasóknak. A pécsi Nevelési Központban a mesterség utánpótlása végett országos kezdeményezés indul: mintegy húsz, 13 év körüli, gyerek számára októbertől könyvkötő-műhely indul. Négy évig tanítjuk ott a mesterséget. Én vezetém ugyan, de számos városból és a Pécsi Szikra Nyomdából is eljönnek a legjobb mesterek oktatni. Az oktatóműhely segélykiáltás! Hiszen nemzeti könyvtárak, nemzeti kincsek pusztulnak. A főiskolai diplomás restaurátorok nem végezhetnek el mindent. A mai órabérek mellett egy könyv míves bekötése 800 -1000 forintba kerül. A könyvekben élő gondolat pedig mégiscsak embervoltunk legnagyobb éltetője. Földessy Dénes IV r F r ■ ■ - | jr | r a r Művészeti vilaghirado
