Dunántúli Napló, 1984. augusztus (41. évfolyam, 210-239. szám)
1984-08-21 / 229. szám
Felsöszontivän WO éves műemléke All a malom öreg szélmalom bukkan elénk, ha Baja után Felső- szentivánra érünk. Sokszor meg akartam nézni közelebbről, ám az ember csak átrohan a falvakon, mindig sürgeti az idő. A minap mégis megálltam. Érdemes volt, hisz Magyarország kevés működőképes szélmalmának egyikével ismerkedhettem meg. Gazdái: a 91 éves Nagy Torma Vince és 82 éves felesége. Az öreg malom 160 éves. Vitorlák nélküli, azokat elnyűt- te már az idő, leszerelték róla. Falkövei meg-meglazultak; kúp-forma köpenyét helyenként moha és itt-ott a kizöldellő dudva díszíti, de állja szilárdan az idő vasfogát. Belül rend, tisztaság. Zsákok sorakoznak a család darálni való szemesíakarmányaival. Épek a gépek, a garat, a koptató, a két hengerszék; egy sima és egy dupla. Búzát is megőrölne, árpát is darálna bármikor. De- hát ma már kinek, minek? . .. A búzát nagymalomba viszik, darálni meg otthon szokott mindenki, áram hajtotta gépekkel. így csak áll a malom „védetten", műemléknek nyilvánítva. Évi 3000-ért. amit a műemléki bizottságtól kap a két öreg „fenntartási" költségként. Vince bácsit sajnos ágyban találom. Gyöngélkedik, noha jól bírná magát amúgy ma is. Tegnap kiújult a sérve, immár harmadszor életében. Most várják az orvost, addig beszélgetünk. Egyébként nem sok dolga akadt a doktorokkal. Két éve utoljára, mikor Baján a röntgen kimutatta a golyót a könyöke táján, ami közel 70 év után ki is jött. Emlék volt az olasz frontról, még tizenötből . . . Akkor pedig jól bírta a zsákokat. Hordta be, mázsaszám, hg őrölte‘ni, daráltatni hozták. Százévesforma lehetett a malom, amikor 1926-ban 250 mázsa búzáért megvette. Ezután — jó hat évtized alatt — együtt öregedtek meg . . De sora van ennek is. Nagy Torma Vince egy molnárdinasztia utolsó mestere. Szabadka környéki molnár volt apja, nagyapja, s molnár lett maga is. Édesapja mellett kitanulta a malomszerelő mesterséget is, ami igen jól jött 1950-ben, mikor elvették az iparengedélyét. Akkortól malmokat szerelt. Igaz, pór év után az elnök visszahívta: baj van, nincs aki daráljon a népeknek. De akkor már a fia vette át az ipart ő meq szerelte a malmokat Kecskeméttől Szentesig, s ahová hívták, 1970-ig, amíg nyugdíjba nem ment. Hívták azután is többfelé. Szakértőnek, meg ha műemléket kellett restaurálni. (Mert másutt ilyesmire is gondolnak.) Mikor — jó tíz éve már? — összedőlt a híres dorozsmai szélmalom, ő építette újjá két Az állagmegóvást a 91 éves Nagy Torma Vince látja el 82 éves feleségével Az országban ennek legjobb a berendezése emberrel, már a nyolcvanat taposva. Most aztán nyugállományban telnek napjaik. Az öreg molnár, ahogy sokszor elnézegeti élete társát és tanúját, a felsöszentiváni öreg malmot, kilazult tégláit számolgatva arra gondol: bizony ez megérdemelné a felújítást. Műemlékesek szerint ugyanis ennek legjobb a berendezése az egész országban. Malommúzeum, műemléki bemutató hely lehetne egy országos főútvonalon, Hírmondó, egykori aratások, cséplések. őrletések, da- ráltatások emléke és emlékhelye. Wallinger Endre Augusztus 17-én avatták föl Harkányban a mintegy 20 millió forintos költséggel fölépült, új művelődési központot. Képünkön az intézmény emeleti helyiségében levő szép, modern, önkiválosztó könyvtár egy részlete. Utcabútorok Pécsett A nosztalgiahullám jegyében Dévényi Sándor a DTV fiatal tervezője, a pécsi belvárosi rekonstrukciós műterem munkatársa. Korához illően agilis, tele merész elképzelésekkel. Nevéhez több, kiemelkedő pécsi munka fűződik: így a Pintér-ház rekonstrukciója, a Rákóczi út 65—67. alatt húzódó pincék helyreállítása, az Ágoston tér tömbrekonstrukciója. Most a Kossuth Lajos utca megszépítésének tervein dolgozik. Az utca átalakítását három szakaszban hajtják végre: jelenleg a Zetkin Klára utca— Nagy-Flórián utca közötti útszakaszt készítik. Utána a színháztól a Zetkin Klára utcáig húzódó rész következik, majd befejezésként az Irányi Dániel térig vezető rész. — Milyen koncepció szerint logon a tervezéshez? ■— Engem az vezérelt, hogy a Kossuth Lajos utca már a középkorban is a város legforgalmasabb része volt. Itt voltak akkor is, most is a legszebb, legpatinásabb üzletek. Az utca tervezése így már eleve meghatározott volt: az itt lévő eklektikus kispolgári házakat némileg tördelik meg nagyobb középületek. Ezeken változtatni nem lehet, csak a falak színezésével tudnánk módosítani. Ide fehér, illetve pasztellszínek illenek. Ugyancsak adott az utca ritmusa: a hullámzó jelleget a Lyceum utca, Kazinczy utca, Színház tér, Irányi Dániel tér töri meg. — Hogy függ össze ezzel az utca bútorzata? — Szervesen. Először is nem szabad, hogy a házak hangsúlyozottabban érvényesüljenek az utca rovására. A formákra, funkciókra kell a figyelmet irányítani. Ezt az utca kövezetének — vörös homokkő, fehér mészkő, szürke bazalt — ritmusos mintázatával próbáljuk megoldani. Ehhez a csomópontokon különböző térplasztikákat — a Színház tér előtt szökő- kutat, o régi Pannónia bejárató elé pirogránit szobrot, a Kazinczy utcai Zálogház bejárati cjtaja helyére falikutat; a-Bel- városi áruház elé pirogrónil vázát, a Széchenyi Gimnázium elé szobrot — a régi budai kapu boltíves emlékeztetőjét kívánnánk felállítani. Mivel ennek o városrésznek a jellege nosztalgikus, így ebben a stílusban készülnék a régi Sétatér padjaira, lámpáira emlékeztető önöttvas kandeláberek, padok, virágartók, szeméttartó kosarak és vízlefolyó rácsok is. Ezek igen drága és egyedi darabok. Valamennyit a budapesti Kandeláber GMK készíti. — Mikorra valósul meg mindez? — Erre nem tudok időpontot mondani. Adóm Erika A héten a boltokba kerül Kordbársony nadrágok hat színben A BUDA-FLAX és a londoni Lee Cooper kooperációja Három éven belül 825 000 darab Lee Cooper-márkájú, mdígófestett farmernadrág talál majd vevőre szerte az or. szagban a BUDA-FLAX és a Lee Cooper cég együttműködéséből. A jövőben nemcsak férfi, hanem női változatok is szélesítik a választékot. A két cég kooperációja kiterjed a női és férfi kordbársony nadrágok gyártására is, Pécsett is már a héten megjelennek a BUDA-FLAX csillaghegyi szövőgyárának legkorszerűbb gépeiről lekerülő kordbársony nadrágok. A bársonyfarmerek egyébként hat színben lesznek kaphatók: fekete, világoskék, sötétkék, bar. na, szürke és drapp színben. Gyártását szerződésben rögzítették, miszerint három év alatt csaknem egymillió hazai gyártású Lee Cooper kordbársony nadrág áll a vevők rendelkezésére. Ennek megfelelően a dollárelszámolású piacokról importált nadrágok mennyisége a továbbiakban lényegesen csökkenni fog. Az első szállítmány még a múlt hét végén indult útnak Pécsre és Kaposvárra, mintegy 32 ezes tételben. Az ellátás — ígérik — folyamatos lesz. Az első időszakban 240 ezer kordnadrág gyártása az éves terv; a másodikban 300 ezer, a harmadikban 360 ezer lesz. Aki Lee Cooper márkájú, akár indigófestett vászonfarmert vagy kordbársony-nadrágot szándékozik vásárolni, 920 forintot kell majd fizetnie. Právicz L. Újjáéledi egy ősi foglalkozás Arányim múzeum létesül Barcson Századunk első negyedében így dolgoztak az aranymosók. Dézsába gyűjtik az aranyat igérö homokot. Európában egyedülálló intézmény lesz „Aranyban, ezüstben bővelkedő ez a löld" —, jegyezte föl a Kárpát-medencéről utazásai tapasztalata alapján egy névtelen francia dominikánus szerzetes. Ám nem ő volt az első, aki így írta le ezt a vidéket. Már Hérodotosz is megemlékezik az arany és az ezüst bőségéről. A rómaiak, sőt őket megelőzően a kelták is tudták, hogy Pannónia folyóvizeinek fövenyéből arany mosható ki. A Duna, Dráva. Mura vize hordja az Alpokból az aranyat is tartalmazó homokot, kavicsot. A magyar honfoglalás utón a kelta és római aranymosóhagyományok egészen a XX. századig, az első világháború végéig folytatódtak a Mura és a Dráva mentén. A múlt század utolsó két évtizedében a nagykanizsai adóhivatalban hivatalosan beváltott arany mennyisége 207,49 kilogramm volt. Hogy mennyi lehetett a csempészek útján értékesített aranymenyiség, azt aligha tudjuk megbecsülni. Az aranymosás, mint foglalkozás, vagy „mellékfoglalkozás", kis szerencsével nem jövedelmezett rosszul: egy személy egy nap alatt akár 13—16 gramm aranyat is kimoshatott egy gazdag dúsulásból. Azzal, hogy az első világháborút lezáró békeszerződések a Drávát, Murát határfolyókká tették, az aranymosás ősi mestersége mindinkább elsorvadt. Az utóbbi időben azonban újra komoly formában fölvetődött — a kavicsbányászat mellék- termékeként — a folyók hordalékában található arany „nagyüzemi" kitermelésének ötlete, amely jó néhány szakembert foglalkoztat máris. A geológiai kísérletek talán nem sokáig váratnak magukra. Az aranymosássat kapcsolatos másik ötlet viszont, ha csírájában is, de megindult a megvalósulás útján: Barcson aranymosó múzeumot kívánnak létrehozni. Otthonának a szeszgyár melletti kastély ma még igencsak leromlott állagú épületét — jelölték ki. A múzeum létesítéséhez az első adoAz aranymosás. At eredmény nagyrészt attól függött, hogy hány mázsa homokhordalékot tud átszűrni a mosópadon. mány — 600 000 forint — a KISZ Somogy megyei Bizottságától érkezett. Ez a tető kijavítására elegendő. Milyen lesz a múzeum? — erre a választ N. László Endre csehszlovákiai író és néprajzkutatótól kaptuk meg. A múzeum ötlete is javarészt tőle származik. Több publikációja jelent meg már magyar szaklapokban erről a témáról. A cél megvalósítása érdekében N. László Endre úgy tervezi, hogy áttelepül Magyarországra, Barcsra. Komárnóból ez év júliusában keltezett levelében a következőket írja az Európában egyedülálló aranymosó múzeum terveiről: „Ez az intézmény nem holt tárgyak szépen rendezett raktára tesz, hanem élő múzeum, ahová nem csupán a régi „aranyósz" eszközök kerülnek be az egész Kárpát-medencéből, hanem a legújabbak is, de még a nagyüzemi eszközök kicsinyített másai is. Ebben a múzeumban egy hatalmas könyvtár, mely felöleli az arany teljes irodalmát, s az aranymosással ösz- szefüggő képzőművészeti kiállítás is helyet kap. Tanfolyamokat rendezünk, ahol' a látogatók, az érdeklődők nem csupán láthatják az aranymosás teljes folyamatát, hanem el is sajátíthatják azt.” Dunai Imre hétfői E3 Ahol már megvalósult. .. Mutatós utcabútorok Baja sétálóutcájában. Fotó: Gyulavári József
