Dunántúli Napló, 1984. augusztus (41. évfolyam, 210-239. szám)
1984-08-18 / 227. szám
Rádió Felsőszentmártoni képek Egy baranyai horvát ajkú községbe, Felsőszentmártonba kalauzol el ma reggeli összeállításában László Lajos bemutatva az ott élők mindennapi életét. Már hagyomány, hogy augusztus 20-a alkalmából tájékoztatják a hallgatókat az ünnepi rendezvényekről, eseményekről, és bemutatnak néhányat a kitüntetettekből. Mert az is hagyomány, hogy ilyenkor a közművelődésben kiváló munkát végzők — népművészek, könyvtárosok, művelődési otthonok dolgozói — erkölcsi és anyagi elismerésben részesüknek. A műsorban természetesen szót kap a Hazafias Népfront társadalmi munkása és ezúttal is szó lesz a kenyérről. ami nemcsak mindennapi eledelünk, hanem annál jóval több, hisz a sütőipar által kínált választék, még inkább c termékek minősége, közhangulatot alakító tényező. Az ünnepi összeállítást, ^melyet Borsos József szerkeszt, kívánságműsor követi, amelyben zenés kéréseket teljesít Lenk Irén. Csütörtökön Tiszay László jelentkezik a Nyugdíjas élet, nyugdíjas évek című sorozatával. Utána dr. Rónai Béla nyelvművelő ötpercében a Képtelen képes beszédről lesz szó. Hangképekben beszámolnak a Pécsi Nevelők Háza kamarakórusának külföldi sikereiről és mesét mondanak a gyerekeknek. A bírói gyakorlóból. — Felső Pál sorozatának pénteki adásában — a házassági vagyonjogról beszélget dr. Illés Attilával, a Somogy megyei Bíróság elnökhelyettesével. A szerb-horvát nyelvű programban ma este folytatódik Zivko Mandic riportja a töttösi horvátokról. — Az új kenyér ünnepén verses-zenés összeállítást sugároznak. Jogok és kötelességek címmel Klaic Milica beszélget a Délszláv Szövetség Országos Választmánya tagjaival. Ezt kedden hallhatják. — Csütörtökön zenés találkozás Nedzad Salkovic-csal —, pénteken Frankovics György tököli beszélgetéseiből közvetítenek. A német nyelvű szerkesztőség ma este Fata Márta május 4.-i riportösszeállítását ismétli meg: 200 éves az ELTE német tanszéke. — Holnap összeállítás lesz, Alkotmányunk ünnepén címmel. — Német településeket látogat Gráf Vilmos. Kedden a Diósberényből hozott riportösszeállítását mutatják be. — Szerdán Nagynyá- ródról hangzik el riport, melyben Lerch József a falusi műn- káscsszonyokról szól. — A csütörtöki mezőgazdasági híradó szerkesztője Báling József. — Pénteken pedig Kulturális magazin, melyet Gráf Vilmos állított össze. Televízió Ferencsik vezényel Augusztus 20-án, hétfőn természetesen egész nap sugároz műsort a televízió, mégpedig szemmel láthatóan minden korosztály és sokféle ízlés kívánságainak kíván eleget tenni. Délelőtt a Zsebtévé után újra kezdődik a 13 részes Játsszunk bábszínházát! című, korábban már többször jelentkezett sorozat (9.30). Ezúttal négy állandó bábu lesz az ifjú nézők kalauza a műsorban. A tisztavatásról és a honvédelmi napról a budapesti Kossuth térről az idén is helyszíni közvetítésben számol be a televízió, 10.00, ill 11.30 órás kezdettel. 17.25-kor a Tol- nay Klóri-sorozatban az Egy csók és más semmi látható, 19.10-kor a Mesterdallamok című összeállítás. 20.40-kor Molnár Ferenc Csendélet című vígjátékának ítévéváltozatát kínálja a műsorfüzet. A második programban (20.00) Ferencsik János vezényli a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekarát. 21.40-kor dr. Jekyll történetének újabb változatát láthatjuk — főszerepben David Hemmings. Kedden Rallye-bajnokok címmel portréfilmsorozat kezdődik (17.20), szerdán este a televízió Fórumán a szövetkezetekről lesz szó. Szerdán 22.25-kor és csütörtökön 22.10-kor (második csatorna!) Róma 21 óra címmel riportfilmet láthatunk olasz filmesekkel. A nyilatkozók névsorából: Alberto Sordi, Antonioni, Monica Vitti, Fellini, Ugo Tognazzi. A Pannon krónika pénteken 17.55-kor, a Sorstársak, a pécsi körzeti stúdió rehabilitációs magazinja szombaton 16.30-kor jelentkezik friss híreivel és riportjaival az 1. programban. Pécsi vonatkozású hír: 19.10-kor kezdődik (tévé 2.) az Auditórium maximum, amelyben Molnár Péter Agy—tudat—magatartás címmel tart előadást. Szombaton 8.05-kor az Unser Bildschirm nézői a pécsi tévések mórágyi és bátaszéki riportútjá- nak szemtanúi lehetnek. A kis Tolna megyei faluban nemrég nemzetiségi napot rendeztek, ebből az alkalomból mutatják be a helytörténeti gyűjteményt és Bröckner Jánost, aki szorgoskodott a gyűjtemény létrejötte körül. Bátaszéken az új sportcsarnok, a fémipari szövetkezet munkája a téma és megszólal Mayer Ferenc kőműves is, aki élete 86 éve alatt kalandos utat járt be Európában. Dr. Gesztesi Károly tanár, a bátaszéki németek származásáról szóló kutatásait ismerteti. Az Unser... mostani riportere és műsorvezetője Gerner Éva, a nemzetiségi szerkesztőség új munkatársa. A sportkedvelők a héten a fogathajtó világbajnokságról, a motoros műrepülő világbajnokságról szóló közvetítéseknek örülhetnek és a Magyarország—Svájc, a Magyarország— Mexikó labdarúgó-mérkőzésnek. Kiállítás az időmérés történetéről Reprezentatív kultúrtörténeti kiállítás nyílt az Iparművészeti Múzeumban az időmérés történetéről — az Országos Műszaki Múzeum és az Iparművészeti Múzeum anyagából, valamint több közgyűjtemény, egyházi gyűjtemény, állami vállalat Angol hajózási kronométer 1851-ból Nagy vertikális kör. A Keleti pályaudvar kupolájának főműszere volt. 1815-ben, az épület átadásakor már a helyén állt. és intézmény és magánszemély által kölcsönzött műtárgyak sokaságából. „Mi hát az idő? Ha senki nem kérdi, tudom, ha kérdezik tőlem, s meg akarom magyarázni, már nem tudom” — írta Szent Ágoston, az ókor végének jeles filozófusa. Az emberiség történetének szinte minden filozófusa, minden természettudósa kutatta az idő filozófiai, illetve fizikai létét. Az ember már a történelem előtti korban is megkísérelte mérni, jelezni az időt. A görög mitológiában az idő megszemélyesítője Kronosz, aki a reneszánsz művészetétől napjainkig homokórával a kezében az idő múlásának jelképévé vált. Az idő természetes egysége a nap. Mérése különféle időmérő eszközökkel történik. A nap többszörösét naptárral, kalendáriummal, hányadosát, részeit pedig különféle rendszerű és rendeltetésű órákkal mérjük. A napot kezdettől fogva két részre, nappalra és éjszakára osztották. A kétszer tizenkét órás napfelosztás nyomai az időszámítás előtti XVI. századba vezetnek vissza. A perc és a másodperc is babilóniai eredetű. (Akkor csupán filozófiai fogalmat és nem mérhető mennyiséget jelentett.) A történelem során számos időmérő eszközt ismert, szerkesztett az ember. Napórát, homokórát, gépórát, konzolos, lábas, asztronómiai órát, kis- és nagyméretű időmérőket, toronyórákat, tengerészeti, elektronikai rendszerű és atomórákat. Az órákon kívül naptárakkal, kalendáriumokkal is megismertet a kiállítás, amely gazdagságával, sokféle igényt, érdeklődést elégít ki. Miksa, német-római császár 1565-ben készült csillagászati órája A Toldy Gimnázium műszere a pontos dél meghatározására 1865-ben készült. A pontos delet az iskola emeleti erkélyéről leadott puskalövéssel jelezték. Augusztus 25-én az idei utolsó HDN-vonat Kétórás sétahajózás kétszáz fő részére A Bóbita Bábszínház és a Bütykös együttes műsora Június 30-tól, a dél-dunán. túli régió különböző nevezetességeinek megismerésére szervezett HDN-vonatokon eddig több mint háromezren utaztak. Az akció még nem zárult le, de az máris megállapítható: a Dunántúli Napló kezdeményezése találkozott olvasóink érdeklődésével. Nem titkolt célunk volt, hogy a szerényebb jövedelmű családok számára biztosítsunk a MÁV Pécsi Igazgatóságával közösen olyan programokat, amelyek többet nyújtanak egy egyszerű utazásnál. Augusztus 25-én az idei utolsó HDN-vonat indul, ezúttal Mohácsra. A szerelvényt gőzös viszi a Düna-parti városba, amely — szombaton — 8 órakor húz ki Pécsről és 9 óra 20 perckor érkezik Mohácsra. A MÁV ezúttal is kedvezmé: nyes menettérti jegyeket bö- csájt ki: az utazás felnőtteknek 45 forintba, diákoknak pedig 35 forintba kerül. Az eddigi gyakorlat alapján kérjük, hogy a lapunkban megjelent szelvényt szíveskedjenek kivágni és a vasúti pénztárnál lebélyegeztetni. Az elővételi pénztár csütörtökön és pénteken délelőtt tíztől este hat óráig lesz nyitva és ugyancsak ott árusítják a kétórás sétahajózás menetjegyeit is. A Pannónia és a Bendegúz fedélzetén kétszáz kirándulónak van hely: a hajók délelőtt tíz órakor indulnak a kompkikötőből. A Pannónián a népszerű Bütykös együttes szórakoztatja a közönséget, A Révátkelési Vállalat, a kompra félárú kedvezményt nyújt, a szigetre történő átkelés esetén. A Bóbita Bábszínháznak Gu- narason igen nagy sikere volt és ismét vállalták a fellépést. A szigeti Matróz csárda teraszán délután fél kettőkor Bóbi- ta-show lesz. A csárda,' a HDN-vonat utasai részére — amennyiben ott étkeznek — húsz százalékos kedvezményt biztosít. Tóth Zsigmond üzletvezető és munkatársai halászlével, birkapörkölttel és különböző frissensültekkel várja ó vendégeket, A HDN-vonat hat óra előtt öt perccel indul vissza Pécsre: a várható érkezés este negyed nyolc óra. A szelvény érvényes az augusztus 25-i mohácsi HDN-vonat- ra. A révpénztárnál és a szigetre való átkelésnél, a kompon szíveskedjen fölmutatni. Étkezés esetén, a szigeti Matrózcsárda 20 százalékos kedvezményt nyűit. „Időt rabló’-e a mozgás? A Testnevelési Főiskola docense nyilatkozik a rádió riporterének korunk emberének (hazai tapasztalatokról van szó) nem éppen egészséges életmódjáról. Alkalmasint idézi dr. Frenkl Róbert egyetemi tanárnak (TF) egy mondását: „A fiatalok egészségi állapota — biológiai vagyon I” Am ezzel a vagyonnal meglehetősen rosszul gazdálkodnak. Sajnálatos megfigyelés; az utóbbi 10—15 évben a férfiak halandósági „mutatója" romlást jelez. A szív- és érrendszeri megbetegedések már nemcsak a hatvan év körüli korosztályt fenyegetik, hanem a negyveneseket is. A legszebb férfikorban lévőket. Azt mondja; „Életkörülményeink változása már a legminimálisabb mozgást sem biztosítja a szervezetnek, amire szüksége van ..." Az emberek leszoktak a gyaloglásról. Lehet, hogy ezt a megállapítást sokan túlzottnak minősítik, de tessék csak önvizsgálatot tartani: ki mennyit gyalogol naponta? Nem többet, mint amilyen távolságban varv az autóbuszmegálló munkába menet és jövet. No, de majd o hét végén! A tervezett kirándulások mégis valami fokozottabb testmozgást ígérnek, de kiderül, abból sem lesz semmi. Mert vagy kocsiba ül a család és „utazik” a kirándulóhelyre, ahol az elkövetkezendő órákat evéssel és heveréssel töltik el, vagy ki sem mozdul a lakásból, fogva tartja a tévé, vagy a hétvégi ígéretes nagy lakoma, illetve mindkettő. Furcsa paradoxon: hazánkban ma jó másfél millió kiskerttulajdonos van, s ez a tény reményeket ébreszthet, hiszen o kertecskékben mindig akad munka, ami ugye egészséges testmozgással jár. Azt mondják a szakemberek az említett műsorban, hogy ez nem elég. Már csak azért sem, mert a kerti munka szezonális jellegű, legfeljebb tavasztól őszig tart, s a következő félévben ismét csak tespedtségre ítéltettünk. A hatásos testmozgás — amelyre az ülőmunkát végzők szervezetének szüksége van — eleve rendszerességet igényel. Szerintük heti öt-hat alkalommal napi egyórás kemény testmozgásnak van értelme és eredménye. Ez lehet lassú futás (kocogás), erőteljesebb séta a korosztályok erőnlététől függően. Néhány évvel ezelőtt a pécsi főiskolások és egyetemisták körében végeztek felmérést sport- szakemberek és orvosok. Meghökkentő tapasztalatra tettek szert: legkevesebb testmozgást az orvostanhallgatók végeztek, de általában is a diákoknak mindössze tíz valahány százaléka „kocogott" rendszeresen, az előírt testnevelési órák gyakorlatain kívül. Amikor — még a hetvenes évek elején — a Mecsek lejtőjén megnyílt az erdei tornapálya, a „startnál" hat-hétszáz — különböző korú és nemű — ember vett részt. Háromezer méterben határozták meg a felnőtt, ezerötszáz méterben az úttörőkorú fiatalok ösvényét, amelyeken bizonyos távolságban ötletes erdei tornaszerek várfák ar amatőröket. Inkábl> propaganda jellege volt az egész rendezvénynek, senki nem várta, hogy a későbbiekben is egy ilyen létszámú tömeg szaladgáljon rendszeresen a pályán. De arra sem számított senki, hogy az érdeklődés néhány^ éven belül szinte teljesen megszűnik. Mintegy maroknyi társaság még kitartott egy ideig, reggel vagy késő délutáni órákban még végigkocogták a pályát, meggyötörték a tornaszereket, de ma már elvétve he akad egy-két magányos futó... Igaz, a napi rendszeres kocogás időt rabló tevékenység. Illetve, nézőpont kérdése az egész; a testmozgás mitől, kitől „rabolja” el az időt? G. T. S. GY. Rab Ferenc
