Dunántúli Napló, 1984. augusztus (41. évfolyam, 210-239. szám)

1984-08-18 / 227. szám

• •> Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli ncroio XLI. évfolyam, 227. szám 1984. augusztus 18., szombat Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Tudósítások az alkotmány­napi ünnepségekről (2. oldal) • Szombati magazin (5. oldal) Átadták a művelődési házat és könyvtárat Harkányban (Tudósítás a 3. oldalon) Sok év folyamatosan kiemelkedő gazdálkodási eredményeiért Termelési nagydíj a Bólyi Mezőgazdasági Kombinátnak A tájegység legjobb gazdasága K imagasló termelési és gazdálkodási eredményeiért, szé­les körű integrációs munkájáért Termelési nagydíjjal tüntette ki a Bólyi Mezőgazdasági Kombinátot a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium. Az ezt tanúsító ok­levelet Ballai László, az MSZMP Központi Bizottsága gazda­ságpolitikai osztályának vezetője adta át tegnap a kombinát dolgozóinak. A bólyi filmszínházban megtartott ünnepségen részt vett Lukács János, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára. Alkotmányunk születésének évfordulója alkalmából Nagygyűlés Gyöngyösön Alkotmánynapi nagygyűlést és kenyér­szegő ünnepet tartottak pénteken Gyön­gyösön. Mintegy hatezer résztvevője kö­zött — a fennállása 650. évfordulóját ünneplő Gyöngyös lakói mellett — ott voltak a környékbeli községek, ipari tele­pülések képviselői, Heves megye és Gyöngyös város párt- és állami vezetői. A himnusz elhangzása után Barta Ala­jos, az MSZMP Heves megyei Bizottsá­gának első titkára köszöntötte a részt­vevőket, majd pedig Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese mondott beszédet. Sarlós István beszéde — A termelési nagydíj sajá­tossága, hogy odaítélése nem egy év munkája, hanem a gaz­dálkodás stabil, folyamatos, jó eredményei alapján történik — mondotta ünnepi beszédében a Központi Bizottság osztályveze­tője. — A termelési nagydíj má­sik sajátossága, hogy az ország nagy tájegységeinek mindegyi­kében egy-egy gazdaság nyer­heti el, tehát azok a mezőgaz­dasági üzemek kapják, amelyek tájegységükben évek óta ki­emelkedő gazdálkodási ered­ményt értek el. A Bólyi Mezőgazdasági Kom­binát magas színvonalú munká­ját évről évre a legnagyobb elismeréssel illetik. £z azt tük­rözi, 'hogy a kombinát sok év óta dinamikus fejlődési szakasz­ban van és eredményei alapján vált ki tiszteletet itthon és kül­földön egyaránt. jogos büszkeség Sikereik, eredményeik részét képezik annak a hatalmas munkának, amelyet a mező- gazdaság dolgozói az idén is derekas 'helytállással már elvé­geztek. Az egész ágazat dolgo­zóinak kiváló munkáját dicséri, hogy jól halad a gabonaprog­ram keretében az idei tervben előírt hatalmas feladat, a 15 millió tonna gabona megterme­lése. A kalászos gabonák 'hoza­ma — az előzetes jelentések szerint — a tervet meghala­dóan alakult. Mindez azt jelenti, hogy megvan népünk kenyere, az államközi szerződésekben vál­lalt gabonaexporthoz szükséges árualap, és várhatóan meglesz az állatállománynak szükséges takarmány is. Ezekre az ered­ményekre jogosan lehetnek büszkék mindazok, akik eléré­sükben közreműködtek. Az elmúlt években az egyen­letesen jó hazai ellátás mellett a termelés 'üteménél négyszerte gyorsabban nőtt az agrárgaz­daság exportja. Növekedett az agrárágazatok hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez és a tavalyi aszályos év kivételével javult a gazdálkodás nyeresége is. Mindez olyan időszakban történt, amikor a közgazdasági szabályozás mind szigorúbb fel­tételeket diktált a termelőknek. A mezőgazdasági termelői árak az elmúlt négy esztendőben nem egészen 20 százalékkal, á mezőgazdaságban felhasznált ipari eredetű anyagok, eszkö­zök ára pedig csaknem 40 szá­zalékkal emelkedett. Mindez egyértelműen jelzi, hogy ha­zánkban olyan mezőgazdaság alakult ki, amely képes nagy feladatok megoldására. Sok a tennivaló Ilyen feladatok ma is, a kö­vetkező években is bőségesen állnak előttünk. Sok a tenni­való a termelésfejlesztésben, a termelés gazdaságosságának javításában is. Elengedhetetlen ezért a mezőgazdaságban is az irányítás továbbfejlesztésé­vel feltárható források bővítése. A mezőgazdaságban működő vállalatoknál — így a Bólyi Me­zőgazdasági Kombinátban is — erősíteni kell a dolgozók tu­lajdonosi kötődését, bővíteni a legfontosabb kérdésekben a döntéshozatalban való részvé­telt, ezáltal növelni a felelős­ségérzetet. Az irányítás korsze­rűsítésével lehetőséget kell te­remteni a hatékonyabb gazdál­kodás kibontakozásához. Az élelmiszertermelés alap­vető feladata a jövőben sem változik. Feladat az ellátási színvonal jó megőrzése, a me­zőgazdasági exporthoz szüksé­ges árualapok megtermelése. E nagy célok valóraváltása elsősorban a mezőgazdasági nagyüzemekre, köztük a Bólyi Mezőgazdasági Kombinátra vár. Az árarányok máról hol­napra nem^ változtathatók meg lényegesen. Az erőforrások jobb hasznosításával viszont — újabb nagyberuházások nélkül is — erőteljesen növelhető a termelési érték. Ezzel párhuza­mosan viszont nagy figyelmet kell fordítani az energia-, esz­köz- és anyagfelhasználásban alkalmazott ésszerű takarékos­ságra. Mindezek elérése érde­kében két területen kell követ­kezetesen előrelépnünk: a nö­vénytermesztés és az állatte­nyésztés hatékony, jövedelmező fejlesztése mellett fel kell tárni a kistermelés és az alaptevé­kenységen kívüli tevékenység eddig még nem hasznosított lehetőségeit. Ennek megvalósí­tása azt jelentheti, hogy a me­zőgazdaság sikeresen teljesíthe­— Az augusztus huszadiki ünnep arra ösztönöz, hogy szóljunk történelmi múltunk­ról és arról az örökségről, amit az előttünk járt nemzedékek hagytak ránk. Az alkalmat ar­ra kell felhasználnunk, hogy a történelmet ma forrrjáló nemzedékek számára levonjuk a szükséges tanulságokat — mondotta elöljáróban Sarlós István. — A magyar nép történelmi tapasztalatai arról tanúskod­nak: bennünk, magyarokban van kellő erő, tehetség ahhoz, hogy a nehézségeken ótlábal- junk. Múltunkban gyakoriak voltak azok a1 tragikus esemé­nyek, amelyek végzetesen ve­szélyeztették hazánk létét. Az egykori kortársak közül sokan várták ez időkben, hogy vég­leg eltűnünk a történelem színpadáról. S nem nekik, ha­nem azoknak lett igazuk, akik a vész láttán az összefogást, a bukás után az újrakezdést hirdették. A történelem nekik adott igazat — hazánk ma' je­lentősebb szerepet tölt be a világban, mint történelme ko­rábbi kiemelkedő szakaszai­ban. — Ma, az épülő szocializ­mus korában arra törekszünk: az egyes társadalmi csopor­tok érdekei úgy érvényesülje­nek, hogy ne sértsék mások jogos érdekeit. Arra törek­szünk, hogy mindenki értse mások társadalmi tevékenysé­gének fontosságát, s kialakul­jon a kölcsönös segítség gya­korlata. És arra is törekszünk, hogy a növekvő általános mű­veltség fokozza a mai forradal- miságát: a készséget és a ké­pességet az új lehetőségek gyors felismerésére és gya­korlati alkalmazására az élet minden területén. — Több mint egy évezrede élünk Európa közepén, hazánk mindig a különböző irányú moz­gások útvonalába esett — mondotta a továbbiakban. Ez is oka annak, hogy történel­münk — úgymond — nyugtalan volt. De ez az állapot is bizo­nyította számunkra: nem lehet és nem is szabad egyedül ma­radnunk. Barátokra és szövet­ségesekre van szükségünk jó­ban és rosszban egyaránt. Jo­gunk van ahhoz, hogy emelt fővel járjunk a világban; né­pünk fiai mindig és mindenütt ott voltak, ahol népek és orszá­gok szabadságáról vagy füg­getlenségéről volt szó. S ugyanezt a segítséget mi is megkaptuk. Jól tudjuk, hogy a történelem az élet tanítómeste­re. S ha tudjuk, akkor kövessük intő szavát: törekedjünk arra, hoqy határainkon kívül is sok barátunk, szövetségesünk lé­gyen. — Hazai tapasztalataink ar­ról szólnak, hogy barátaink és szövetségeseink nemcsak az azonos világnézetű emberek soraiból kerülnek ki, hanem őzökéből is, akiknek más a vi­lágnézetük, de velünk azonos nézeteket vallanak, ha az em­beriség jövőjéről, tehát a bé­kéről vagy hazánk sorsáról van szó. A nemzetközi életben pe­dig természetes szövetségeseink azok az országok, amelyek ve­lünk együtt a szocialista tábort alkotják. Az egyetértés, a szo­ros együttműködésre való kész­ség minden érdekelt ország gazdasági és kulturális fejlődé­sét serkenti, s lehetővé teszi a folyamatos és kölcsönös ta­pasztalatcserét. — A mai, válsággal terhes világban szükséges a nemzet­közi kapcsolatok fenntartása és fejlesztése, mert az emberi­ség csak akkor érezheti magát biztonságban, ha a minden­napi politikában természetessé válik az eltérő társadalmi rend­szerű országok kormányainak és népeinek egyetértése a dön­tő politikai és gazdasági kér­désekben. Ma még távol va­gyunk attól, hogy megnyugta­tó legyen a helyzet, de ezt a célt el kell és el is fogjuk érni. — Napjainkban, amikor fel- szabadulásunk közelgő 40. év­fordulójáról beszélünk, arról is szólnunk kell, hogy' az 1939 után kialakult veszélyhelyzet­ben, ha nehezen és lassan is, de létrejött a fasizmus ellent nemzetközi összefogás. Ennek döntő szerepe volt abban, hogy a második világháború az em­beriségnek az embertelenség- feletti győzelmével fejeződött be. Elismeréssel és hálával szólunk azokról, akik ebben az embert próbáló korban embe­rek maradtak, és kemény har­cokban diadalra vitték az em­beriség, a béke ügvét. Ha csak az lenne a Szovjetunió, a léte­ző szocializmus érdeme, hogy oroszlánrészt vállalt ebben o küzdelemben, -már akkor is érthető az az érdeklődés és tisztelet, amely iránta és az új társadalom iránt világszerte ki­alakult. — Felszabadulásunk 40. év­fordulójának esztendejében ke­rül sor a párt XIII. kongresszu­sára. Megszoktuk, hogy a mi kongresszusaink nem egyszerű­en eszmecserékre, tanácskozá­sokra adnak alkalmat, hanem sokkal inkább az elemzésre, a jövőbe vezető új kimunkálásá­ra. Az elemzésnek most az a célja, hogy megállapítsa r helytállóak voltak-e a Xlf. kongresszus útmutatásai, min­denki és mindén időben meg- tette-e azt, amit a társadalom­mal szembeni kötelezettsége előírt. A „mindenki" itt és most elsősorban az intézményekre, testületekre, politikai és más erőkre vonatkozik. Az ítéletal­kotás a kongresszus dolga. Ahhoz azonban, hogy a párt e legfelsőbb fórumán valós véle­mény és döntés alakuljon ki, az szükséges: népünk a soron lé­vő hónapokban véleményt mondjon a múltról és a jelen­ről, a jóról és a rosszról, s arról, hogy mit vár a jövőtől. Ebben az értelemben lehet a kongresszus az egész magyar társadalom akaratának kifeje­zője és jövőnk formálója — mondotta végezetül Sarlós Ist­ván. A minisztertanács elnökhe­lyettesének ünnepi, beszéde után Frecska Sándor, a nagyré- dei Szőlőskert Termelőszövet­kezet elnöke új búzából sült kenyeret adott át Sarlós Ist­vánnak. A nagygyűlés művészegyütte­sek műsorával ért véget. (Folytatás a 2. odalopj | ÉLENJÁRÓ KÖZMŰVELŐK KITÜNTETÉSE. Csisz tuné Regős Emma átteszi a kitüntetést Horváth Lajostól. (Tudósítás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom