Dunántúli Napló, 1984. augusztus (41. évfolyam, 210-239. szám)
1984-08-18 / 227. szám
• •> Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli ncroio XLI. évfolyam, 227. szám 1984. augusztus 18., szombat Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Tudósítások az alkotmánynapi ünnepségekről (2. oldal) • Szombati magazin (5. oldal) Átadták a művelődési házat és könyvtárat Harkányban (Tudósítás a 3. oldalon) Sok év folyamatosan kiemelkedő gazdálkodási eredményeiért Termelési nagydíj a Bólyi Mezőgazdasági Kombinátnak A tájegység legjobb gazdasága K imagasló termelési és gazdálkodási eredményeiért, széles körű integrációs munkájáért Termelési nagydíjjal tüntette ki a Bólyi Mezőgazdasági Kombinátot a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium. Az ezt tanúsító oklevelet Ballai László, az MSZMP Központi Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának vezetője adta át tegnap a kombinát dolgozóinak. A bólyi filmszínházban megtartott ünnepségen részt vett Lukács János, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára. Alkotmányunk születésének évfordulója alkalmából Nagygyűlés Gyöngyösön Alkotmánynapi nagygyűlést és kenyérszegő ünnepet tartottak pénteken Gyöngyösön. Mintegy hatezer résztvevője között — a fennállása 650. évfordulóját ünneplő Gyöngyös lakói mellett — ott voltak a környékbeli községek, ipari települések képviselői, Heves megye és Gyöngyös város párt- és állami vezetői. A himnusz elhangzása után Barta Alajos, az MSZMP Heves megyei Bizottságának első titkára köszöntötte a résztvevőket, majd pedig Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese mondott beszédet. Sarlós István beszéde — A termelési nagydíj sajátossága, hogy odaítélése nem egy év munkája, hanem a gazdálkodás stabil, folyamatos, jó eredményei alapján történik — mondotta ünnepi beszédében a Központi Bizottság osztályvezetője. — A termelési nagydíj másik sajátossága, hogy az ország nagy tájegységeinek mindegyikében egy-egy gazdaság nyerheti el, tehát azok a mezőgazdasági üzemek kapják, amelyek tájegységükben évek óta kiemelkedő gazdálkodási eredményt értek el. A Bólyi Mezőgazdasági Kombinát magas színvonalú munkáját évről évre a legnagyobb elismeréssel illetik. £z azt tükrözi, 'hogy a kombinát sok év óta dinamikus fejlődési szakaszban van és eredményei alapján vált ki tiszteletet itthon és külföldön egyaránt. jogos büszkeség Sikereik, eredményeik részét képezik annak a hatalmas munkának, amelyet a mező- gazdaság dolgozói az idén is derekas 'helytállással már elvégeztek. Az egész ágazat dolgozóinak kiváló munkáját dicséri, hogy jól halad a gabonaprogram keretében az idei tervben előírt hatalmas feladat, a 15 millió tonna gabona megtermelése. A kalászos gabonák 'hozama — az előzetes jelentések szerint — a tervet meghaladóan alakult. Mindez azt jelenti, hogy megvan népünk kenyere, az államközi szerződésekben vállalt gabonaexporthoz szükséges árualap, és várhatóan meglesz az állatállománynak szükséges takarmány is. Ezekre az eredményekre jogosan lehetnek büszkék mindazok, akik elérésükben közreműködtek. Az elmúlt években az egyenletesen jó hazai ellátás mellett a termelés 'üteménél négyszerte gyorsabban nőtt az agrárgazdaság exportja. Növekedett az agrárágazatok hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez és a tavalyi aszályos év kivételével javult a gazdálkodás nyeresége is. Mindez olyan időszakban történt, amikor a közgazdasági szabályozás mind szigorúbb feltételeket diktált a termelőknek. A mezőgazdasági termelői árak az elmúlt négy esztendőben nem egészen 20 százalékkal, á mezőgazdaságban felhasznált ipari eredetű anyagok, eszközök ára pedig csaknem 40 százalékkal emelkedett. Mindez egyértelműen jelzi, hogy hazánkban olyan mezőgazdaság alakult ki, amely képes nagy feladatok megoldására. Sok a tennivaló Ilyen feladatok ma is, a következő években is bőségesen állnak előttünk. Sok a tennivaló a termelésfejlesztésben, a termelés gazdaságosságának javításában is. Elengedhetetlen ezért a mezőgazdaságban is az irányítás továbbfejlesztésével feltárható források bővítése. A mezőgazdaságban működő vállalatoknál — így a Bólyi Mezőgazdasági Kombinátban is — erősíteni kell a dolgozók tulajdonosi kötődését, bővíteni a legfontosabb kérdésekben a döntéshozatalban való részvételt, ezáltal növelni a felelősségérzetet. Az irányítás korszerűsítésével lehetőséget kell teremteni a hatékonyabb gazdálkodás kibontakozásához. Az élelmiszertermelés alapvető feladata a jövőben sem változik. Feladat az ellátási színvonal jó megőrzése, a mezőgazdasági exporthoz szükséges árualapok megtermelése. E nagy célok valóraváltása elsősorban a mezőgazdasági nagyüzemekre, köztük a Bólyi Mezőgazdasági Kombinátra vár. Az árarányok máról holnapra nem^ változtathatók meg lényegesen. Az erőforrások jobb hasznosításával viszont — újabb nagyberuházások nélkül is — erőteljesen növelhető a termelési érték. Ezzel párhuzamosan viszont nagy figyelmet kell fordítani az energia-, eszköz- és anyagfelhasználásban alkalmazott ésszerű takarékosságra. Mindezek elérése érdekében két területen kell következetesen előrelépnünk: a növénytermesztés és az állattenyésztés hatékony, jövedelmező fejlesztése mellett fel kell tárni a kistermelés és az alaptevékenységen kívüli tevékenység eddig még nem hasznosított lehetőségeit. Ennek megvalósítása azt jelentheti, hogy a mezőgazdaság sikeresen teljesíthe— Az augusztus huszadiki ünnep arra ösztönöz, hogy szóljunk történelmi múltunkról és arról az örökségről, amit az előttünk járt nemzedékek hagytak ránk. Az alkalmat arra kell felhasználnunk, hogy a történelmet ma forrrjáló nemzedékek számára levonjuk a szükséges tanulságokat — mondotta elöljáróban Sarlós István. — A magyar nép történelmi tapasztalatai arról tanúskodnak: bennünk, magyarokban van kellő erő, tehetség ahhoz, hogy a nehézségeken ótlábal- junk. Múltunkban gyakoriak voltak azok a1 tragikus események, amelyek végzetesen veszélyeztették hazánk létét. Az egykori kortársak közül sokan várták ez időkben, hogy végleg eltűnünk a történelem színpadáról. S nem nekik, hanem azoknak lett igazuk, akik a vész láttán az összefogást, a bukás után az újrakezdést hirdették. A történelem nekik adott igazat — hazánk ma' jelentősebb szerepet tölt be a világban, mint történelme korábbi kiemelkedő szakaszaiban. — Ma, az épülő szocializmus korában arra törekszünk: az egyes társadalmi csoportok érdekei úgy érvényesüljenek, hogy ne sértsék mások jogos érdekeit. Arra törekszünk, hogy mindenki értse mások társadalmi tevékenységének fontosságát, s kialakuljon a kölcsönös segítség gyakorlata. És arra is törekszünk, hogy a növekvő általános műveltség fokozza a mai forradal- miságát: a készséget és a képességet az új lehetőségek gyors felismerésére és gyakorlati alkalmazására az élet minden területén. — Több mint egy évezrede élünk Európa közepén, hazánk mindig a különböző irányú mozgások útvonalába esett — mondotta a továbbiakban. Ez is oka annak, hogy történelmünk — úgymond — nyugtalan volt. De ez az állapot is bizonyította számunkra: nem lehet és nem is szabad egyedül maradnunk. Barátokra és szövetségesekre van szükségünk jóban és rosszban egyaránt. Jogunk van ahhoz, hogy emelt fővel járjunk a világban; népünk fiai mindig és mindenütt ott voltak, ahol népek és országok szabadságáról vagy függetlenségéről volt szó. S ugyanezt a segítséget mi is megkaptuk. Jól tudjuk, hogy a történelem az élet tanítómestere. S ha tudjuk, akkor kövessük intő szavát: törekedjünk arra, hoqy határainkon kívül is sok barátunk, szövetségesünk légyen. — Hazai tapasztalataink arról szólnak, hogy barátaink és szövetségeseink nemcsak az azonos világnézetű emberek soraiból kerülnek ki, hanem őzökéből is, akiknek más a világnézetük, de velünk azonos nézeteket vallanak, ha az emberiség jövőjéről, tehát a békéről vagy hazánk sorsáról van szó. A nemzetközi életben pedig természetes szövetségeseink azok az országok, amelyek velünk együtt a szocialista tábort alkotják. Az egyetértés, a szoros együttműködésre való készség minden érdekelt ország gazdasági és kulturális fejlődését serkenti, s lehetővé teszi a folyamatos és kölcsönös tapasztalatcserét. — A mai, válsággal terhes világban szükséges a nemzetközi kapcsolatok fenntartása és fejlesztése, mert az emberiség csak akkor érezheti magát biztonságban, ha a mindennapi politikában természetessé válik az eltérő társadalmi rendszerű országok kormányainak és népeinek egyetértése a döntő politikai és gazdasági kérdésekben. Ma még távol vagyunk attól, hogy megnyugtató legyen a helyzet, de ezt a célt el kell és el is fogjuk érni. — Napjainkban, amikor fel- szabadulásunk közelgő 40. évfordulójáról beszélünk, arról is szólnunk kell, hogy' az 1939 után kialakult veszélyhelyzetben, ha nehezen és lassan is, de létrejött a fasizmus ellent nemzetközi összefogás. Ennek döntő szerepe volt abban, hogy a második világháború az emberiségnek az embertelenség- feletti győzelmével fejeződött be. Elismeréssel és hálával szólunk azokról, akik ebben az embert próbáló korban emberek maradtak, és kemény harcokban diadalra vitték az emberiség, a béke ügvét. Ha csak az lenne a Szovjetunió, a létező szocializmus érdeme, hogy oroszlánrészt vállalt ebben o küzdelemben, -már akkor is érthető az az érdeklődés és tisztelet, amely iránta és az új társadalom iránt világszerte kialakult. — Felszabadulásunk 40. évfordulójának esztendejében kerül sor a párt XIII. kongresszusára. Megszoktuk, hogy a mi kongresszusaink nem egyszerűen eszmecserékre, tanácskozásokra adnak alkalmat, hanem sokkal inkább az elemzésre, a jövőbe vezető új kimunkálására. Az elemzésnek most az a célja, hogy megállapítsa r helytállóak voltak-e a Xlf. kongresszus útmutatásai, mindenki és mindén időben meg- tette-e azt, amit a társadalommal szembeni kötelezettsége előírt. A „mindenki" itt és most elsősorban az intézményekre, testületekre, politikai és más erőkre vonatkozik. Az ítéletalkotás a kongresszus dolga. Ahhoz azonban, hogy a párt e legfelsőbb fórumán valós vélemény és döntés alakuljon ki, az szükséges: népünk a soron lévő hónapokban véleményt mondjon a múltról és a jelenről, a jóról és a rosszról, s arról, hogy mit vár a jövőtől. Ebben az értelemben lehet a kongresszus az egész magyar társadalom akaratának kifejezője és jövőnk formálója — mondotta végezetül Sarlós István. A minisztertanács elnökhelyettesének ünnepi, beszéde után Frecska Sándor, a nagyré- dei Szőlőskert Termelőszövetkezet elnöke új búzából sült kenyeret adott át Sarlós Istvánnak. A nagygyűlés művészegyüttesek műsorával ért véget. (Folytatás a 2. odalopj | ÉLENJÁRÓ KÖZMŰVELŐK KITÜNTETÉSE. Csisz tuné Regős Emma átteszi a kitüntetést Horváth Lajostól. (Tudósítás a 2. oldalon)
