Dunántúli Napló, 1984. augusztus (41. évfolyam, 210-239. szám)

1984-08-16 / 225. szám

Dunántúli napló

1984. augusztus 16., csütörtök

Hozzászólások írásainkhoz

Sem felügyelettel, sem anélkül?

A Dunántúli Napló 1984. július 29., vasárnapi számában közölt „Az iskolai sportpályák nyáron” című írással kapcsokéban volna néhány észrevételem. ' \

Először is megdöbbentett az a tény, hogy éppen a nyári szünidőben nem szabad legálisan igénybe venni az iskolai sportpályákat, amelyek ilyenkor pedig teljesen kihasználatlanok. Holott o gyerekeknek éppen ez idő tájt van a legtöbb szobád idejük, és szerintem a testmozgás, a sportolás hasznosabb időtöltés, mint o céltalan lődör- gés, vagy az egyre szoporodó játéktermekben a szülők fáradságos munkával megkeresett pénzének elherdálása.

A városi tanács illetékesének tájékoztatása szerint a problémát az okozza, hogy nem tudják megoldani oz iskolai sportpályák felügyeletét, amire azért van szükség, mert a pályákon esetlegesen bekövetkező balesetek esetén az iskola illetve a tanács a felelős. De ugyanakkor a vas- rudokkal szorosan körbekerített ún. „dühöngőkben” szabad a játék. Ezek a Kertészeti Vállalathoz tartoznak.

Jól van, fogadjuk el a rendelkezést, mely szerint, ha van felügyelet oz iskolai pályákon, akkor lehet legálisan játszani, ha pedig nincs, okkor nem lehet. Ebben az esetben viszont végképp nem értem a velem minap megtörtént esetet.

Ugyánis az 508-as Szakmunkásképző Intézet sportpályájáról egyszerűen kiutasítottak, omikor egyik barátommal a no- pi munka végeztével, este 18 óra után lábteniszezni szerettünk volna. Az igaz, hogy az iskola vezetése már néhány intézkedéssel tanújelét adta, hogy a közeli új lakótelepen élők nem kívánatos személyek a iskolai soprtpályón (szögesdrótkerítés, o páya bejárati kapuinak láncokkal és lakatokkal történő lezárása). Számomra ekkor vesztette értelmét a tanácsi illetékes tájékoztatója. Hiszen ezen a helyen volt felügyelő személy, tehát szabod lett volna játszani. Igen ám, csakhogy ez a felügyelő azzol volt megbízva, hogy megakadályozza a játékot. Ha nem lett volno őr, akkor mi tudjuk, hogy itt nem szabad játszani, viszont nem is látta volno senki sem, hogy mi a pályán vagyunk, így nyugodtan játszhattunk volna — igaz, illegálisan. Ha pedig valaki ott van, és jogkörénél fogva el is zavarhot bennünket, akkor az egyértelmű, hoqy ő felügyel a pályára is. Tehát hivatalosan is szabadna játszanunk.

Itt a kör elvileg bezárult, hiszen ha von őr, vagy ha nincs, mindenképpen nekünk van lehetőségük a pályán való tartózkodásra. Az biztos, a tömegsport szempontjából az ilyen lezárt és hónapokon keresztül hosználhatotlan sportpályák ontireklámnak kiválóak.

Komor László,

Pécs, Kovács A. u. 7.

Ki volt

Sziebert Róbert?

Sok azoknak a jeles férfiaknak a száma, akik Baranya és Pécs életében nagy szerepet játszottak, mégsem jól emlékszünk rájuk, nem tartjuk nyilván nagy érdemeiket. Ehhez a listához tartozik Sziebert Róbert, akit augusztus 8-án „Szennyvízgödör az óvoda alatt" c. cikkében a Dunántúli Napló -helytelenül örökít meg.

Sziebert Róbert 1871. jún. 7- én született Németbólyban (a mai Bolyban). A németországi Württembergből bevándorolt család hat fia közül csak Róbert tanult tovább: elvégezvén a négy gimnáziumot, a pécsi tanítóképezdében tanult, majd Pécs város községi iskolájába került tanítónak.

Hamarosan a pécsi tanítóság vezéralakjává vált, tanítványai rajongtok érte, a haladó gondolatokat a gyakorlatban megvalósította. Nyaranként külföldi tanulmányútokat tett. Dolgozószobája falát Pestalozzi képe díszítette, s ki is jelentette: „Én is úgy akarom szeretni a gyermekeket, mint Pestalozzi, sokat akarok értük tenni!”

Megalakította a Magyar Gyermektanulmányi Társaság pécsi fiókkörét, az 1907-es országos kiállítás idején kb. tízezer rajzos bemutatót rendezett. 1912-től, a pécsi iskola államosításától átvette a Sorház utcai

iskola vezetését, megírta a város népoktatásának történetét. Az első világégés alatt mozgalmat indított a Pécsi Tanítóegylet elnökeként a Tanítók Háza létesítésére az lspita-al- jai kultúrtelepen, mely 1918 szeptemberében meg is nyílott. Sóját tulajdonát ajánlotta föl, az Ágoston u. 22. sz. házat (ma Ady Endre u.). A 20-as, 30-as években rendbe hozatta, fölszerelte a város öreg iskoláit, sok iskolát építtetett, köztük a> gyárvárosit. Mozgósította a hivatalos szerveket, s a társodal- mat, a saját és családja anyagi erejét sem kímélte. Isko- lofelügyelőként ő szervezte meg még az istenkúti, a Fiume utcai, a kertvárosi és az említett Bártfa utcai iskola építését. Indítványozta a 8 osztályos népiskolát, az oktatás általánossá tételét, a szegényebb néposztályok gyermekeinek fölkorolását. A fiatal tanítók pártfogójaként, az iskolaügy szervezőjeként, szak- felügyelőként, mecénásként is ismeretes volt. Sziebert mester (így nevezték) temetése 1939. január 21-én volt szülőfalujában.

Muszty László a Baranyai Művelődés 1962 decemberi számában megjelent tanulmányában joggal nevezi Pécs Pestalozzijának, a „szegények iskolaépítőjének".

Vargha Dezső levéltáros

ff

Szép a Bóbita-ház

a

A közelmúltban megjelent egy fényképes tudósítás a „Bóbita-ház” felújításáról. A cikkben az szerepelt, hogy a város lakosságát meghökkentette az élénk színezés. Ellenvéleményem: nagyon tetszik oz unalmas színezéstől merőben eltérő, újszerű, ízléses felújítás.

Dr. Somfai Magdolna Pécs, Aradi vértanúk útja 46.

szerkesztőség postájából H

Indokolt az útlezárás?

A pécsi Vak Bottyán utcát az alagútépítés miatt korábban lezárták. Az útlezáró korlátok azonban hamarosan eltűntek és mindkét irányból megindult a forgalom. Az alagútépítést végző Aknamélyítő Vállalat a lezárt útszakasz egy részén útszűkületet idézett elő, a megfúrt hegyoldal védelme érdekében. A kérdéses útszakaszon gyalogjárda nincsen. Ezért rendkívül balesetveszélyes helyzet állt elő, mert a mindkét irányból meginduló gépjármű- forgalom és gyalogosforgalom is a beszűkült úttestre korlátozódik. Amennyiben az úttest lezárása az alagútépítés miatt valóban nem indokolt, úgy lakótársaim véleménye szerint is célszerű lenne útszűkületet jelző és sebességkorlátozó táblát elhelyezni mindkét irányból. Ha viszont az útszakasz lezárása indokolt, akkor mindkét irányból jelezve, biztonságosan kialakított útlezáró elemekkel kellene azt kialakítani.

Hídvégi Péter

Pécs, Vak Bottyán u. 46.

Sör

helyett...

C

sak gorombaságot kapott az az autós, aki augusztus ötödikén hazafelé menet tért be a kővágószőlősi 133. számú Falatozóba két üveg habzó italért, hogy legalább otthon olthassa egész napos szomjúságát.

— Utcán át, otthonra nem adok. Kevés a söröm — közölte és indokolta ítéletét a felszolgálónő.

—1 Természetesen éppen úgy megfizetem, mintha itt innám meg — próbálkozott józan érvekkel az autós, az otthoni üres hűtőszekrényre gondolva.

Hiába. A hölgy megmakacsolta magát. Az autós megmérgelődött:

— Akkor kérem a panaszkönyvet.

Am se sör, se panaszkönyv. Csak egy vaskos megjegyzés.

— Most már csak az érdekelne — fejezte be a történetet az autós, Nagy Tibor (Pécs, Levendula u. 16.) van-e olyan szabály vendéglátós berkekben, amely ezt az eljárást igazolja? Milyen szempontok szabják meg, ki, mikor, miért kap sört vagy nem kap? Jó, ha tudja az ember.

R. Zs.

Koszkárpályázat!

E heti pályázatunk nyertese Molnár Antal pécsi, (Mün- nich F. u. 14. C) olvasónk, aki a Münnich Ferenc u. 16-os számú ház előtt fényképezte le ezt az elhagyott kábeldobozt. Mint írja, két éve, az itt leégett zöldségesbódé után maradt itt. A lakókat azért

bosszantja, mert a játszótér közelében van, amellett, hogy nem szép látvány a parkban, félő, balesetveszélyes is.

Várjuk az Önök felvételeit jövő héten keddig. Címünk: Pécs,

Hunyadi út 11.

Kivizsgálták az ügyet

„Az érem harmadik oldala” cím alatt a Dunántúli Naplóban augusztus 2-án megjelent nyilatkozatnak a Zöldért Vállalat intézkedésére vonatkozó kijelentésével kapcsolatban a következőket kívánom közölni.

A vállalat érdemben kivizsgálta az ügyet. Az üzemeltetési szerződés felbontásának alapját a 100 Ft-tal kapcsolatos vitából eredő boltvezetői magatartás képezte.

Alapvető bizonyítékként a boltvezető jegyzőkönyvi nyilatkozatát értékeltem, amelyben

a tényeket illetően elismerte a vásárlói reklamáció — enyhén szólva — helytelen, megítélésem szerint vállalatunknál elfogadhatatlan intézését.

Megjegyzem, hogy vállalatunk csak mint a 31. sz. szerződéses bolt vezetői munkakörét szüntette meg. Sajnálatos módon gépelési elírás miatt a munkakör helyett munkaviszony került leírásra.

Koronics Károly

mb. igazgató B. m.-i ZÖLDÉRT Vállalat

Köszönjük az emberséget

Sok nyugdíjasunk kérésének teszünk eleget, amikor köszö- netünket fejezzük ki a BARA- NYAKER Vállalatnak, valamint a pécsi Szliven Áruháznak a nyugdíjasok számára nyújtott kedvezményes vásárlási akcióért. A 40 százalékos kedvezménnyel sokunknak lehetővé tették, hoqy olyan cikkeket is megvehessünk, amelyekre nem lett volna módunk az anyagiak hiánya miatt. Jó érzés, hogy évek óta nem feledkeznek meg rólunk, nyugdíjasokról.

Bányai Ferenc,

a pécsi, Szigeti II. pártalapszervezet titkára

*

Köszönöm a rendőrségnek, a katonaságnak és szomszédainknak, ismerőseinknek, hogy július 19-én eltűnt két és fél éves kisfiam felkutatták. Épségben, egészségesen került haza.

Orsós Györgyné Vasas I., Sziget u. 36.

Köszönöm a Pl K 1-es építés- vezetősége „Pollack Mihály” szocialista brigádjának, valamint a 6-os házkezelőség dolgozójának, Bárány György vízvezeték-szerelőnek, hogy a fürdőkádamat társadalmi munkában lesüllyesztették és kapaszkodókkal szerelték fel.

Egerszegi József mozgáskorlátozott, Pécs, Janus Pannonius u. 4.

Hétfőn reggel a harkányi buszon felejtettem a dzsekimet, személyi igazolványomat és a pénztárcámat. Nyugdíjas vagyok, nagyon bánatos voltam a veszteség miatt. Legnagyobb örömömre kedden délelőtt csomagban megkaptam az elveszett tárgyakat, a megtaláló postán feladta. Ezúton szeretném köszönetemet kifejezni Rinsay József, Regöly, Kossuth utca 4. szám alatti lakosnak, aki ilyen gyorsan visszajuttatta hozzám.

Frölich János

Hidas, Madách I. u. 4.

Mohácson a Széchenyi téri pa pír-írószer boltot a Baranyaker átalakíttatta, korszerűsittette. A munkálatok nyomán egy helyiséggel bővült az eladótér, és a vásárlók önkiszolgáló rendszerben szerezhetik be a kívánt áruféleséget.

Schindl József felvétele

Az iskolanév helyesen

Mecseki József iskolaigazgató hívta fel a figyelmünket tévedésünkre. Augusztus 4-i számunkban az „Iskolafelújítások Baranyában" című írásunkhoz közölt felvétel a siklósi Hajdú Imre utcai Általános Iskolát ábrázolja, amelyet négy tanteremmel bővítenék.

Jogi

tanácsadó

Kiss G.-né pécsi olvasónk kérdezi, hogy az albérlet mikor szüntethető meg?

A módosított 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 108. §-ában írtak szerint a határozott időre szóló, illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig tartó albérleti jogviszony a szerződésben meghatározott idő elteltével, illetőleg a feltétel bekövetkezésével megszűnik.

Az albérleti jogviszony megszűnik akkor is, ha

a) a felek az albérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntetik, illetőleg felbontják;

b) az albérleti szerződést az arra jogosult fél felmondja;

c) a bérleti jogviszony megszűnik és az új bérlő nem köteles az albérlő részére a lakáshasználatot változatlan feltételek mellett biztosítani.

A* hatályos rendelkezések értelmében a bérlő az albérleti szerződést a következő hónap utolsó napjára felmondhatja:

a) olyan okból, amely miatt a bérbeadót felmondási jog illeti meg a bérlővel szemben;

b) ha a lakást elcseréli vagy azt műszakilag megosztják;

c) ha az albérleti jogviszony létesítése után megváltozott családi vagy egészségügyi körülményei azt indokolttá teszik;

d) ha az albérlő az általa kizárólagosan használt helyiségben jogszabály tiltó rendelkezése ellenére más személyt befogad.

Az albérlő a határozatlan időre kötött albérleti szerződést a hónap tizenötödik vagy utolsó napjára felmondhatja. A felmondási idő tizenöt nap.

I

A. D. az iránt érdeklődik, hogy a talált dolog tulajdonát milyen esetben szerzi meg?

A Polgári Törvénykönyv 129. §-a

értelmében ha valaki feltehetően más tulajdonában levő dolgot talál, és annak tulajdonjogára igényt tart, megszerzi a tulajdonjogot, ha

a) a talált dolog a személyi tulajdon szokásos tárgyai körébe tartozik és

b) a találó megtett mindent, amit a jogszabályok előírnak annak érdekében, hogy a dolgot a tulajdonosa visszakaphassa, de a tulajdonos a találástól számított egy éven belül a dologért nem jelentkezett.

Nem szerez tulajdonjogot a találó, ha a dolgot a közönség számára nyitva álló hivatali, vállalati vagy más épületben vagy helyiségben, továbbá közforgalmú közlekedési és szállítási vállalat szállító- eszközén találta. Ilyen esetben a dolgot a hivatal vagy a vállalat három hónapi őrzés után értékesítheti; a tulajdonos a találást követő egy éven belül követelheti a dolog, illetve a vételár kiadását.

B. H. kérdezi, hogy a házastárs haszonélvezeti jogának korlátozását ki és mikor kérheti?

Polgári Törvénykönyvünk 616. §óban meghatározottak szerint a házastárs haszonélvezetének korlátozását csak a leszármazók kérhetik.

A haszonélvezet korlátozásának •bármikor helye van, a korlátozás azonban csak olyan mértékű lehet, hogy a korlátozott haszonélvezet a hózastárs szükségleteit biztosítsa, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és munkájának eredményét is.

Mind a házastárs, mind az örökösök kérhetik a házastárs haszonélvezeti jogának megváltását. A házastárs által lakott lakásra, az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakra fennálló haszonélvezet megváltását nem lehet kérni.

A házastársat a megváltásra kerülő vagyonból — természetben vagy pénzben — olyan rész illeti meg, amelyet mint az örökhagyó gyermeke, törvényes örökösként a leszár- mazókkal együtt örökölne. Ági öröklés esetén a házastársat az ági vagyon egyharmada illeti meg.

A megváltást a hagyatéki eljárás során, ennek hiányában az öröklés megnyílásától számított egy éven belül a hagyatéki eljárásra egyébként illetékes közjegyzőnél kell kér-