Dunántúli Napló, 1984. augusztus (41. évfolyam, 210-239. szám)
1984-08-15 / 224. szám
Dunántúlt napló 1984. augusztus 15., szerda Kitekintés K itekintésre hívjuk Közgazdasági élet rovatunk olvasóit Cikkünk szerzői ezúttal külföldiek, ami helyet biztosit számukra oldalunkon: mindketten Pécsett nyilatkoztak meg. Bosnyák Milovan, a Sour Belje Elektroracunski Centar szakembere az idei Pannónia mezőgazdasági napok alkalmából tartott előadást az adatok gépi feldolgozásáról és alkalmazásáról a mezőgazdaságban, a Beljei Mezőgazdasági és Ipari Kombinát gyakorlatában. Ami számunkra fejBosnyák Milovan tegetéséből leginkább érdekes, a számitógépes feldolgozás emberi tényezőjének, mint egyik korlátnak a bemutatása. Közgazdászképzés Portugáliában. Szerzőnk, Orlando dos Santos a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen folytatott aspirantúrát, kandidátusi értekezésének témája: Regressziós modellek felhasználása elemzésre és prognóziskészítésre — portugál és magyar adatbázis felhasználásával. Értekezése bevezetőjében egyebek mellett felvázolja a portugáliai közgazdászképzés néhány sajátosságát, összevetve a magyarországival. Érdekes, tanulságos olvasmány. Számítógépes feldolgozás a Beljei Mezőgazdasági és Ipari Kombinátban Bosnyák Milovan, a Sour Belje Elektroracunski Centar szakembere az idei Pannónia mezőgazdasági napok alkalmából előadást tartott az adatok gépi feldolgozásáról és alkalmazásáról a mezőgazdaságban, a Beljei Mezőgazda- sági és Ipari Kombinát gyakorlatában. Előadásában (nin- denekelőtt ismertette az előzményeket: a kombinát még 1967-ben hozta létre Pétrno- nostoron az elektronikus számítóközpont munkaszervezetét. Ezt követően 1969-ben Eszéken több munkaszervezet kö^ös beruházásban számítóközpontot hozott létre, sokáig itt dolgoztatta fe| adatait Belje, míg nem saját számítógép beállítása mellett döntöttek. A Beljei Mezőgazdasági és Ipari Kombinát 1976-ban kezdeményezte a saját számító- központ alapítását Belje Integrál Információrendszer néven, vállalva a beruházási és építkezési költségek nagyobb részét, a bankkölcsönöket. A pénzügyi alap biztosításával egyidejűleg létrehoztunk egy épületet a berendezések és a szakemberek elhelyezésére, Figyelembe véve Belje és a töb. bi résztvevő szükségleteit, kidolgoztunk egy tízéves tervet. A terv tartalmazta a várható technikai fejlődést és a felhasználási igényeket, melyek alapján versenykiírást alkalmaztunk, mivel nagyberuházásról és szigorú követelményekről volt szó, csak olyan pályázók jelentkezhettek, akik ezeknek a követelményeknek eleget tudtak tenni. A legkedvezőbb, a verseny- kiírás minden követelményének megfelelő ajánlatnak az amerikai IBM cég, illetve annak jugoszláviai — a ljubljanai Intertrade — kéovifeleté- nek berendezése minősült. A felajánlás keretén belül garantálták a számítógép és tartozékainak dinárral történő kifizetését, mely nagymértékben könnyítette devizagondjainkat. A szerviz minőségével kapcsolatban már rendelkeztünk korábbi tapasztalatokkal és meggyőződésünk volt, hogy ezen a területen nem lesznek problémák. A berendezést úgy választottuk ki, hogy az addig alkalmazott programnyelvek továbbra is használhatók legyenek. Az adatgyűjtést úgy oldottuk meg, hogy a betáplálás alapegységeit o számítógépet használó személy környezetében helyeztük el, akár terminálokról, diszkekről (lemezekről) van szó. A felszerelés modern, megfelel Belje mostani és jövőbeni követelményeinek azzal a feltétellel, hogy célszerűen kerüljön felhasználásra. A központi processzor hét partícióban dolgozik, ami eddig elképzelhetetlen volt. Elegendő mennyiségű munka biztosítása egy ilyen gép számára nagyfokú szervezettséget és még nagyobb együttműködést igényel a központ és a használó között. Sajnos ez nem áll fenn .mindig. Manapság már a szakember probléma sem akkora, mint korábban, főiskolák, szakiskolák készítik fel a kádereket az adatok gépi feldolgozására, és ezek a szakemberek kiegészítő szakoktatáson vesznek részt, mielőtt a munka aktív részesei lennének. Nagyobb problémát jelent megszabadulni azon szakemberektől, akik alkalmazásban állnak, de sem kedvük, sern tudásuk nincs a munkafeladat elvégzéséhez, E tényezők negatív hatása kétségtelen, főleg amikor egy olyan munkafajtáról van szó, amely a közéletben is kevéssé elfogadott. Ezt azok érzik leginkább, akik e területen dolgoznak, nem beszélve arról, hogy ilyen esetben az eredmények is összehasonlíthatatlanul gyengébbek. Ma, amikor az adatfeldolgo. zást illetően a világ egyik legmodernebb technológiájával és berendezéseivel rendelkezünk, ennek megfelelően kellene elérni a világszínvonalat mind mennyiségileg, mind minőségileg, de sajnos ez legtöbbször nem valósul meg. Az ezt befolyásoló tényezők: a szervezettség. a felelősség, az önfegyelem, az együttműködés, és mindenekelőtt a munka és a munkafegyelem. Az összhang- bahozatal érdekében a legnagyobb nehézséget az olyan megfelelő munkaerők felkutassa, akik elegendő türelemmel. akarattal és tudással rendelkeznek e feladatok elvég, zéséhez olyan szinten, amely mindkét fél számára hasznos. A kölcsönös bizalmon alapuló eqyüttműködés és megbecsülés viszonyának hiánya sok esetben gátló tényező, amit a világszínvonalú technológia nem oldhat meq Ha összegeznénk. Belie meddig jutott el nr integrált információrendszer kiéoítésében. arra a meqálla- nításrn jutunk, hogv az információrendszer .létezik, de nem egységes. Az utóbbi öt évben elért eredmények nyilvánvalóak, ' de arra is rámutatnak, hogy mit kellene még tenni. Ezek megtételére minden lehetőség adott, mégis szerény eredményeket könyvelhetünk el. Ma, amikor egyre nagyobb területen alkalmazunk automatikus feldolgozást, amely egy ilyen kombinátban, mint Belje szükséges, e területen még gyermekcipőben járunk. Természetesen erre nincs mentség, szükség lenne a környezet megnyerése a továbblépéshez, azonban amikor az emberek elégedetten élnek, nem érdeklik mások problémái, nehezen fogadják el mások segítségét, napjainkban ez a helyzet a mi mezőgozdaságunkkal. A mezőgazdasági termelést illetően ez ideig a következő számítógépes feldolgozásokat valósítottuk meg, illetve dolgo. zunk megvalósításukon: 1. A munkateljesítmények elszámolása (a munkások egyéni teljesítményének elszámolása. a gépek teljesítményének nyilvántartása, a költségek nyilvántartása, a magasabb szervezetek szerinti felhalmozódások). 2, A költségek kultúránként! kalkulációja (a munkamegbízás elszámolásának ada- toi, az anyagkönyvelés adatai, adatok a pénzügyi könyvelésből, kulcs szerinti közvetett költségek). 3, A cukorrépa. E növény programja a legteljesebb, a kultúrát figyelemmel kísérjük egész folyamatában: a föld analízise, a vetésterület kiválasztása, a növény analízise, a répa kampány előtti értékelése, annak átvétele és elszámolása a termelőkkel. 4. A gabona és a kukorica átvételé és elszámolása. íme itt tartunk. A jövő kétségkívül a komputereké, reméljük, alkalmazásában olyan eredményeket érünk el, mint amilyet mezőqazdasáqunk a terméshozamokat illetően elért, azaz európai, sőt világviszonylatban is kiemelkedő eredményeket. Orlando dos Santos Közgazdászképzés Portugáliában Nagy a hallgatói demokrácia, ám ennek gyakran túlhajtásai vannak P ortugál aspiránsa volt a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemnek. Orlando dos Santos kandidátusi értekezését készítette nálunk, amihez a közgazdaságtudományi kar vállalati gazdaságtan tanszékétől kapott mesz- szemenő segítséget. A dolgozat bevezetőjéből most a portugáliai közgazdászképzés néhány sajátosságára rávilágító részletet közlünk, ami számunkra annál is inkább érdekes, mivel Orlando dos Santos sort kerít a portugál és a magyar- országi képzés egybevetésére is. Portugáliában hat közgazda- sági egyetem működik, közülük hármat 1976-ban alapítottak. A közgazdászképzés központja Lisszabon, ahol négy egyetem van, ezen kívül egyetem működik Portóban és Coimbrában. A hat közgazdasági egyetem színvonala egységes, ám tantervűk különböző, így a végzett hallgatók diplomáját nem mindig egyformán fogadják el a különböző vállalatok, intézmények. Az egyik legrégibb és legszínvonalasabb egyetem a lisszaboni Felsőfokú Közgazda- sági Intézet (Instituto Superior de Economia = ISE). Tért hódít a matematika A portugál egyetemeken igen nagy a hallgatói demokrácia és ennek gyakran túlhajtásai is vannak. A hallgatók például beleszólhatnak a tantervbe, kiadványaik vannak, a jegyzeteket is ők adják ki, amiért a tanároknak fizetnek, a munkát ők vezetik stb. A hatvanas évek végén fordult elő, hogy a hallgatók a matematikai tantárgyakat igyekeztek kiszorítani a tantervből, ami részben sikerült is nekik. A vállalatok viszont azokat a hallgatókat, akik kevesebb matematikai képzésben részesültek, nem szívesen fogadták. Ezekben az években inkább a portói közgazdasáqi karon végzetteket alkalmazták, mivel itt nem csökkentették a matematikai képzést. A gyakorlat igényelte a matematikai, a matematikai-statisztikai és a számítástechnikai módszerek alkalmazását, és ezért a matematikai képzést az ISE-n fokozatosan visszaállították. A hetvenes években Portugáliában a matematikai jellegű tárgyak oktatása igen nagy súlyt kapott az ISE-n. Az egész viláqon az utóbbi évtizedek egyik legjelentősebb változása volt a matematikai módszerek erős térhódítása a társadalom- tudományokban. Ez a folyamat a közgazdaságtudományokban is végbement. Ebben a folyamatban a tudományos szemlélet, a módszerek, a technikai bázis és a számítástechnika kialakulásán rendkívül fontos szerepet játszottak azok az igények, amelyek a gazdasági élet Magyarország külkereskedelmi forgalma néhány országgal 1984.1. félévében (folyó áron) B e h o z a millió forint t a 1 1983 azonos időszakának %-ában millió forint Kivitel 1983 azonos időszakának %-éban 10*?. 1. félév Egyenleg 198 A. 1. félév millió forint Algéria 393,7 255,8 2 742,1 138,8 1 822,3 2 348,4 Ausztria 7 594,5 108.2 8 377,1 138,3 — 960.5 782.6 Brazília 5 488,1 154,2 924,8 237,4 —3 169.9 —4 563.3 Csehszlovákia 9 224,9 113,3 9 058,9 105,6 437.7 166,1 Egyesült Államok 4 108.7 95,9 4 445,8 143,5 —1 185.1 337.1 Egyiptom 314,4 62,6 1 027,6 224,4 — 44.6 713,2 Franciaország 2 876,5 96,2 2 866,7 126,1 — 718,2 — 9.8 India 488 ? 232.1 545.2 54.8 784,6 57.0 Irak 60,5 43.0 2 968,8 75,7 3 780,9 2 908.3 Irán 5 106,3 115,6 2 210,0 57,4 — 566,3 —2 896,3 Japán 1 573,8 77,5 717,0 214,7 —1 696,1 — 856.8 Jugoszlávia 6 309,1 111,3 6 628,3 139,2 — 910,1 319,2 Kínai Népközt. 789,5 215,8 1 072,9 185,9 207,1 274,4 Lengyelország 7 375,1 105,7 9 192,4 166,4 —1 453,9 1 817,3 Libia 4 126,1 40,5 1 296,3 82,1 —8 606,1 —2x829,8 Nagy-Britannia 2 959,7 »0,5 2 904,1 221,6 —1 961,7 — 55.6 NDK 11 565,4 »»,1 11 201,5 120,7 —2 393,6 — 363,9 Niqéria 125,8 — 393,2 56,0 702,8 267,4 NSZK 17 087,1 111,0 11 991,9 112,2 —4 710,0 —5 '/ 5.2 Olaszország 3 878,5 111,7 6 286,3 116,5 1 921,1 2 407,8 Románia Svájc 3 030,9 98,8 2 499,1 141,9 —1 308,0 — 531,0 és Liechtenstein 3 436,9 124,8 4 195,1 195,6 — 609,9 758,2 Szovjetunió 56 276,7 113,1 55 207,2 98,5 6 290,3 —1 069,5 Az adatok hivatalos devizaárfolyamon, határparitáson, az szerepelnek. (Táblázatunk a Heti Világgazdaságból.) előkalkulált fuvarköltségek figyelembevételével irányításával kapcsolatban léptek fel. Ma már a gazdasági élet tervszerű, eredményes irányítása nem képzelhető el az így kialakult módszerek alkalmazása nélkül. Az elmondottakból következik, hogy bár az egyetemi képzésnek lényeges eleme a hallgatói demokrácia, annak túlhajtásai problémákat okozhatnak. Például egy nappali tagozatos hallgató, aki a gyakorlatban nem dolgozott még, nem tudja eldönteni, hogy milyen ismeretekre lesz szüksége. A gyakorlati életre készülve A Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen a KISZ esetenként kérdőíves felmérést végzett a hallgatók között, melyben az oktatókról és az oktatott tantárgyakról kért véleményt. Mint volt hallgató fur- csáltam azt a kérdést, melyben a nappali tagozatos hallgatóktól arra kértek véleményt, hogy a tanultakat hogyan hasznosíthatják. Magyarországon a közgazdász hallgatók két alkalommal dolgoznak egy-egy hónapot a vájlalatoknál. Portugáliában az eltérő társadalmi helyzet miatt is a hallgatók törekvései mások mint Magyarországon. Igaz, hogy ma Portugáliában nincs munkanélküliség a közgazdasági pályán, de nem mindegy, hová kerül a végzett hallgató. A középiskolák felveszik tanárnak a közgazdasági egyetemen végzetteket, de ennek a pólyának a presztízse rossz, elsősorban az alacsony tanári fizetések miatt. A hallgatók igyekeznek jobb tanulmányi eredményt elérni, mert az elhelyezkedésnél ez előnyt jelent. Magyarországi taoasztala- taim szerint ennek Magyarországon nincs jelentősége pz elhelyezkedésben. A hallgatók Portugáliában abban is nagyon érdekeltek, hogy megtudják, milyen szaktudást várnak el tőlük a gyakorlati munka során. Ezért sokkal jobban tájékozottak ezen a területen, mint magyarországi társaik. Igaz, Ma- qyarországon nincs is lényeges beleszólásuk a tantervek kialakításában. A beleszólási jog inkább az egyenletes leterhelés kérdésében, valamint a vizsgaszámok maximálásában biztosított. Beleszólás a tanterv kialakításába A portugál képzés további sajátossága az, hogy a tanterveket a tanszékek dolgozzák ki, amelyet az Egyetemi Tudományos Bizottság hagy jóvá. Ezután van joguk a hallgatóknak a tantervet bírálniuk. illetve módosítást kérniük. A tanárok általában a diákképviselővel megbeszélik a tantervet. tanszékek általában egy tantárgyat oktatnak, homogének és azért az oktatói létszám is csak néhány fő. Az ISE jelenfeqi tantervének két alapvető vonása van. Az eqyik az, hogy két szak létezik: közgazdasági szak (amely főleg makrokérdésekkel foglalkozik) és a vállalat gazdaságtan! szak (amely a mikrogazdasági kérdésekre összpontosítja a figyelmet). A másik alapvető vonás, hogy mindkét szak esetében a képzési idő öt év: az első két évben (a magyarországi képzéshez hasonlóan) a hallgatók mindkét szakon azonos tárgyakat tanulnak. A cél az első két évben, hogy a közgazdasági szakos hallgatók sajátítsák el a minimális gazdaságtani ismereteket. Az első két évben a főbb tantárgyak a következők: politikai gazdaságtan (ezen belül a hallgatók csak a marxizmussal ismerkednek meg!) —a tankönyv A tőke. Bevezetés a közgazdaságtanba — ennek lényege, hogy a hallgatók megismerjék a legfontosabb köz- gazdasági kérdéseket és az azok megoldására kidolgozott különböző elméleteket, például a‘ klasszikus polgári közgazdászok (Ricardo és mások), Marx, a neoklasszikusok és Keynes tanait. Szociológia, matematika, konjunktúrakutatás, bevezetés a vállalati gazdaságtanba, mérlegelemzés stb. A közgazdasági szakosok a harmadévtől többek között a következő tantárgyakkal ismerkednek meg: polgári közgazdaságtan, szocialista gazdasági növekedés elmélete, statisztika, politológia, gazdasági jog, állami pénzügy, nemzetközi kapcsolatok elmélete, vállalati gazdasági ismeretek és könyvvitel. A negyedik évben új tantárgy a gazdasági politika (ár-jöve- delem-pénzügyi stb. politika), a makró-tervezés elmélete és módszertana, ökonometria, pénzügy és hiteltan, informatika, operációkutatás, munka- gazdaságtan. A negyedik és főleg az ötödik évben van lehetőségük a hallgatóknak a szakosodásra. Tankönyv a vizsgára bevihető A közgazdászképzés másik fontos sajátossága a vizsga- rendszer, mely jelentősen eltér a magyarországitól. Portugáliában a számonkérés célja és módjai nem a leadott anyag visszakérdezése, hanem annak alkotó jellegű felhasználása. A számonkérés a különböző vizsgaformákon keresztül érvényesül, a diák dönti el, melyiket választja. A vizsgáknak négy típusa van: folyamatos számonkérés, írásbeli vizsga, tanulmány írása és — szóbeli vizsga. A szóbeli vizsga csak másodszori vizsgaként létezik, tehát aki mondjuk az írásbelit választja, és elsír, mehet szóbelizni. Egyébként az írásbeli vizsgákon bármiféle tankönyv vagy szakkönyv bevihető. A hallgatók konzultálhatnak, mert az ilyen vizsgákon azt várják a diákoktól, hogy ismerjék az anyagot és azt tudják alkalmazni a meqoldandó feladatokra. Összefoglalva sok a hasonlóság, de a különbség is a magyar és a portugál közgazdászképzés között. A portugál egyetemek előnye talán az, hogy nagyobb a hallgatói demokrácia, érdekeltebbek a hallgatók a jobb eredményben, és a közgazdaságtudományi egyetemek között is egészséges konkurrencia van, melynek célja színvonalasabb képzést adni. Magyarországon a polgári közgazdasági irányzatokról a hallgatók kevesebb ismereteket kapnak. Portugáliában a demokratikus fordulat óta a hallgatók alaposabban megismerik a marxizmust, mégpedig eredeti művek alapján, mint például A tőke. Rovatszerkesztő: MIKLÓSVÁRI ZOLTÁN
