Dunántúli Napló, 1984. júlis (41. évfolyam, 179-209. szám)
1984-07-11 / 189. szám
1984. július 11., szerda Dunántúlt napló 3 Legfontosabb, hogy legyen jő ivóvíz A Kemény Zsigmond utca családi házai Fotá: Läufer L. Nagy ár pád fejlesztésének tervei Vízvezeték-építés 1986-tól Átépítik az orvosi rendelőt önkéntes munkával Táborban Orfűn Levelet kaptunk Nagyárpádról. A Pécshez csatolt egykori község lakói arra kérnek választ, hogy gondjaik megoldásában milyen segítségre számíthatnak a városi tanácstól? Milyen tervek születtek a terület közeli fejlesztésére? Fontos kérdésük az is, hogyan járulhatnak hozzá a tervek megvalósításához ők. * * * A hetedik ötéves tervben nagyot lép előre a nagyárpádi városrész. A tömeges lakásépítéssel megkezdődik az egykori falu fejlesztése is. A jelenlegi pénzügyi keretek ugyanis külön- külön nem teszik lehetővé a napirendben levő problémák megszüntetését. Nagyárpádon több mint ezer ember él itt. A legnagyobb gond a tiszta ivóvíz. A nitrár mellett a szikkasztott szennyvizek miatt megjelent a káli is. Fúrt kutak telepítése kizárt, nincs vízbázis. Még 150 méteres fúrásnál sem találtak vízadó réteget a talajban. A Pécsi városi Tanács építési és közlekedési osztályának tájékoztatása szerint 1986-ra a vízgerincvezeték kiépítése elér Nagyárpádiq, ott viszont magánerőből kell megoldani a folytatást. Az építési és közlekedési osztály, valamint a tervosztály vállalta, hogy év végére megrendelik a szükséges tanulmánytervet. A megoldás érdekében társulást kell alakítaniuk. A kiviteli terveket a tanács készíti. A jelenlegi ismeretek alapján a becsült költség bekötésenként 20 000 forint. A csomagolt víz szállítása a negyedik negyedévtől várható a Baranya megyei Vízmű Vállalat budafai telepéről. A szennyvízelvezető rendszer kiépítése a vezetékes vízellátás függvénye. A zártszelvényű Sok tudományos újdonságot, érdekességet igér az a nagyszabású kutató felderítő munka, ami kedden kezdődött Komárom megyében. Ornitológusok, biológusok, botanikusok, geológusok és barlang- kutatók vertek tábort Almás- neszmély térségében, az egykori római kori kőfejtőket rejtő természetvédelmi területen. Az expedíció célja, felderíteni, felkutatni az idilli szépségű tájegység flóráját, állatvilágát, geológiai értékeit, régészeti emlékeit. szennyvíztárolók helyett alkalmazott szikkasztásos eljárás fokozza a talaj és a talajvíz szén nyezettség ét. A csapadékvíz elvezetésére részben már megoldást találtak. Két éve kitisztították a főtéren átvezető patakot. A vízelvezető árkok tisztítása a Köztisztasági Vállalat feladata, de igényt tartanak a lakosság támogatására is. A Kiss János utca déli végén még ebben az évben egy keresztirányú árkot építenek, mellyel élvezetik a Nagyárpád fölötti dombokról lezúduló csapadékvizet. A gázvezeték kiépítése 1987 körül várható, ehhez azonban a lakosság 90 százalékának igényére, a költségek vállalására és társulás alakítására van szükség. Lényeges változást jelent az orvosi rendelő átépítése, amely még ebben az évben elkészül. A művelődési háztól leválasztják a rendelőt és a várószobát. A kereskedelmi hálózat, iskola, óvoda, bölcsőde és az új orvosi rendelő kialakítása viszont csak az új városrész építésével várható. Eredmények már eddig is születtek. Hiszen elkészült a Kultúr- ház utcában az úttest és a jár- dabukolat, az aszfaltszőnyeg a Kemény Zsigmond és a Hámán Kató utcában, a DÉDÁSZ kicserélte a trafókat, higanygőz közvilágítást szerelt fel. Az autóbuszközlekedésné'l napközben a félóránkénti járatokat egyelőre nem tudják megoldani, ezt a munkaidő kezdésekor a reggeli órákban és befejezésekor a délutáni órákban tudják csak biztosítani. A Volán és a tanács vezetői tárgyalásának eredménye, hogy rövid időn belül megkezdik az autóbuszforduló kiszélesítését, hogy tolatásmentes fordulást biztosítsanak a csuklós buszok részére. Marton Gyöngyi Az országban egyedülálló az az út is, amely a tábor helyére, a 2000 év előtti kőbá- nvakatlanok sorához vezet. Több kilométer hosszan, magas töltésen kígyózik a kőbányáig az a mindmáig kitűnő állapotban megmaradt, gépkocsival is járható útszakasz, amit a rómaiak építettek. Az útnak annak idején gazdqsági és stratégiai jelentősége volt, az itteni kőfejtőkből szállították ugyanis az alapanyagot a légiók határ menti őrtornyaihoz, erődítményeihez. Ha egy kismamától megkérdik, minek szeretné az első gyermekét, mindig azonos a felelet: mindegy, csak egészséges legyen. Azonbon egyre több újszülött sérülten érkezik a világra. Eddig keveset törődtek velük. A rokkantak éve hozott változást a fogyatékos gyerekek életébe: azóta minden nyáron ingyen nyaraltatja őkét a Vöröskereszt. A sásdi úttörőtábor Orfű legszebb részén van. A délelőtti napsütés valamennyi kis táborlakót kicsalogatta a szobákból: van, aki tolókocsiba ülve, a kevésbé sérültek a fűbe telepedve hallgatják a gondozóikat. Az idetévedő idegent barátként fogadja felnőtt és gyermek egyaránt. Az ágai Balogh Gyöngyi és Kovács Andrea jól ismerik egymást. Hogy újabb pajtást keressenek maguknak, külön szobában laknak, örömmel mutatják, hogy melyik házban kaptak helyet és hol alszanak. Csevegésüket csak néha szakítja félbe az ágyban fekvő komlói Tóth Gabi. — Én már többször voltam táborban. Sőt mondtam, ha nem jöhetek, akkor megszököm a tolókocsimmal. Mert a tél óta egyedül is tudom kezelni. Nagyon jó „táborozni". Tavaly raktunk tábortüzet, játszottunk, énekeltünk. A hétéves Orsós Erzsi saját fűzésű gyöngyláncával dicsekszik. Minden lány nyakán, kezén csillog a gyöngy, a délutáni foglalkozáson fűzték mindnyájan. A beszélgetést a táborveze- zető visszaérkezése szakítja félbe. Hartung Vilmosné a fő- szakács is, neki segít a főzésben a Bakócáról érkezett nevelő, Váradi Bálintné. — Úgy tűnik jól ismeri egymást nevelő és gyermek. — Igen, már negyedik éve vezetjük közösen a táborokat. Csak az a baj, hogy a vállalatok támogatása évről évre csökken. így magunk vagyunk a szakácsok, ápolók, nevelők és a takarító-mosó személyzet is. Jó összeszokott társaság a miénk. Védőnők, gondozónők, tanárok, gyógypedagógus és gyermekorvos közösen töri a fejét, hogyan tegye emlékezetessé a sérült gyerekeknek a nyaralás perceit. Rendezünk gyöngyfűzést, varrást, szépség- versenyt, divatbemutatót, ügyességi versenyt, tábortüzet, kirándulást és még sok mindent. Problémák is akadnak bőven. Talán a legfontosabb: mivel az egészségügyi alkalmazottak nők, kíséri és segíti munkájukat valamennyi férj is. Csak az a baj, hogy a vállalatok nem nézik ezt jó szemmel: közülük kettőt nem engedtek el kikérővel, csak szabadságra. Pediq ezek az emberek ugyanúgy etetik, pelen- kázzák, emelgetik a magatehetetlen kis- és nagyobb gyerekeket, mint a nők. Nem pihenni, hanem dolgozni jöttek ide. Ezért érdemes megjegyezni a nevüket: Hartung Vilmosné és férje, Szopodi Istvánná és férje, Halbrucker Vilmosné é$ férje, Papp Antalné és férje, Dutai Lászlóné, Váradi Bálintné és Szegletes Andor. Befejezésül munkájukról annyit lehet még mondani, amit a hétéves világtalan Árki Viki mondott: — Én úgy szeretlek mindnyájatokat ... Ádám Erika Expedíció a római kori kőfejtőknél 0 magyar antifasiszta ellenállási mozgalom (1.) Harc a megszállásig A magyar antifasiszta ellenállás is szerves része annak a küzdelemnek, amelyet Európa megszállt és leigázott népei a hitleri barbárság ellen folytattak. Mintegy ötmillióra becsülhető azok száma, akik a hátországban, az arcvonal mögött, mór azelőtt megnyitották a maguk „második frontját”, mielőtt a szövetséges erők partot értek volna Normandiában. A francia, belga, norvég, lengyel, jugoszláv, szovjet és más népek fiai — köztük a magyarok is — azonos ellenség ellen, hasonló harcmodorral, az antifasiszta ellenállás módszereivel, a partizánharc taktikájával küzdöttek. A bátor harcosok közül százezrek haltak hősi halált, kerültek börtönökbe, koncentrációs táborokba. Kommunisták az élvonalban Az ellenállási mozgalom egyik jellemző vonósa a nemzetköziség volt. Népünk fiai ott küzdöttek a jugosrláviai Petőfi brigádban, a párizsi magyar században, a belga partizán- hadseregben, Kovpak tábornok Ukrajnában portyázó osztagaiban. De ott voltak a szlovákiai partizánharcakban, s támogatták a cseh felderítőket is. A magyar ellenállókat viszont az ide menekült francia hadifoglyok a lengyel hadsereg egykori katonái, délszlávok, kárpátaljaiak és szlovákok is segítették. Ezt a nemzetköziséget fejezi ki, hogy a Magyar Antifasiszták, Ellenállók Szövetsége megbecsült tagja az Ellenállók Nemzetközi Szövetségének (FIR), amely már több alkalommal tartotta konferenciáit, kongresszusait Budapesten. A magyar ellenállás a szomszéd népek harcaitól nem céljaiban, hanem méreteiben és a meghatározó történelmi körülményekben különbözik. Az ellenállás vezető ereje — mint Európa annyi más országában — nálunk is a kommunista párt volt. Ezt viszont szüntelenül üldözték, legjobb harcosai elpusztultak, börtönbe, internáló táborokba kerültek. A büntetőszázadok soraiban is ezreket vittek ki a szovjet arcvonalra. Rájuk ott a biztos pusztulás várt. A párt szervezeti kapcsolatait az úgynevezett „nyílt nyomozások” szétzúzták, harcosait elfogták. A történelmi realitással számoltak, a KP vezetői - Schönherz, Rózsa, Rajk, Kádár és mások -, amikor a háború első időszakában nem tűzték ki a Horthy-rendszer elleni fegyveres harc jelszavát. Ehhez a belső feltételek még nem voltak elég érettek. Tömegakciók 1941-43-ban a magyar ellenállási mozgalom a rendszer elleni harcát elsődlegesen politikai eszközökkel vívta. A cél a Németországhoz fűződő kapcsolatok lazítása, a különbéke megkötése, a független, szabad és demokratikus Magyar- ország megteremtése volt. A párt, és az általa befolyásolt függetlenségi mozgalom hívei, 1941 végén, 1942 elején — a legális eszközöket rNEGYVEN ESZTENDEJE 4 w \A i5 is kihasználva — politikai tömegakciókkal próbálták megteremteni a változás feltételeit. A tüntetések — mint például az 1942. március 15-i, Petőfi- szobornál tartott —, a sajtóviták, a Népszava híres karácsonyi számának megjelenése (1941), a Történelmi Emlék- bizottság létrehozása, a németellenes kultúrrendezvények, mind-mind a függetlenségi mozgalom eredményes tevékenységét bizonyítják. A Kállay-kormány 1942 tavaszától durva megtorlással válaszolt. Megpróbálták felszámolni a rendszer nem legális teljes ellenzékét. Bácskában és Muraközben a VKF katonai különbíróságai tucatjával mérték ki a halálbüntetéseket. Csendőrnyomozó különítmények tevékenykedtek, hogy szétzúzzák a déli és kárpátaljai részeken jelentkező ellenállási és partizáncsoportokat. Felszámolták a Szovjetunióból ejtőernyővel hazatért Borkanyuk Olexa és Pataki Ferenc vezette partizáncsoportokat is. A szegedi, váci, sátoraljaújhelyi börtönök, a budapesti Margit körúti katonai fogház zsúfolva megtelt a mozgalom harcosaival. Hozzávetőleg 2000 kommunistát, hazafit tartóztattak le. Megölték Rózsa Ferencet, Schönherz Zoltánt, a KMP két kimagasló vezetőjét. Sztrájkok, szabotázsok A baloldali tevékenységet rögzitő csendőri összesítő tanúsítja, hogy Budapesten és vidéken röplapokat terjesztettek, nőtt a londoni BBC és a moszkvai Kossuth rádió hallgatása. A parasztok elrejtették a terményt, a gyárakban, üzemekben sztrájkokra, munkalazításra és kisebb szabotázscselekményekre került sor. 1941-42- ben szabotázs okozta tűz volt például a Hungária Gumigyárban és a Magyar Ruggyantagyárban. Leégett több raktár, az ellenállók - főleg Bácskában - felgyújtották a terményt, a kenderkazlakat. Mussolini bukása volt az a sokk, amely az ország lakosságának jelentős részét rádöbbentette, hogy a fasiszták veresége elkerülhetetlen. Ez a kormányt is arra késztette, hogy a rendszer átmentése érdekében kapcsolatot keressen és különféle tárgyalásokat folytasson a nyugati szövetségesekkel. Jól mutatja az ország belhangulatát, hogy a diósgyőri ágyúgyár munkásai „Kövessük az olasz példát!" jelszóval szerveztek politikai tüntetést. Hatékony felvilágosító munkát végzett az akkor Békepárt néven jelentkező kommunista párt is. (Folytatjuk)
