Dunántúli Napló, 1984. júlis (41. évfolyam, 179-209. szám)

1984-07-09 / 187. szám

Családra talált az elhagyott gyermek - Fiatalkorú pénzhamisítók - Emberéletben nem esett kár... Világ proletárjai, egyesüljetek! qpio XLI. évfolyam, 187. szám 1984. július 9., hétfő Ara: 2,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Béke és barátság-díjat kapott a hosszúhetényi együttes Csúcsforgalom a fonyódi piacon. (Tudósítás a 2. oldalon.) Boglarlelle belvárosa Boglárlelle szépülő főutcája Növelnrő központ Iff balatoni centrum a teruezöasztalon Boglárlellén a bogiári gömb és a leilei tüzép között ala­csonyfekvésű, patakszelte terü­let fékszik. Ha majd évek múl­va ott egy szép városközpontot talál az utazó, me lepődjön meg nagyon: tavaly tervpályá­zatot írt ki az ÉVM, a Somogy megyei és a Boglárlelle nagy­községi közös Tanács, valamint a Balatoni Intéző Bizottság egy új településközpont kiala­kítására. A pályázaton két pécsi épí­tész, Biczó László és Fortving- ler László lett az első, s a to­vábbi tervek elkészítésére is irodájuk, a Dél-dunántúli Ter­vező Vállalat kapott megbízást. Városközpontot írtunk, pedig Boglárlelle nagyközség. Dehát amire a városközpont elkészül, várossá lehet Boglárlelle maga is. — Bizonyára az első épüle­tek azok lesznek, amik már most is hiányoznak Bog Iá rlellé- ről, ezek a megfelelő közintéz­mények— mutatja be a tervet a HDN-nek Fortvingler László. — Ezek a parttól távol, Lelle kö­zelében lesznek. De az elsők között lehetnek azok a 'házak, amik egy részéhez a telkeket már ki is parcellázták. Nem lakótelepeket terveztünk, ma­gas házakkal, hanem telekki­osztást javasoltunk úgy, hogy azokon legfeljebb társasházak és családi házak épüljenek, ut­cákra felfűzve. A telkek válto­zatos hálójával elképzelésünk szerint a felépítendő házaknak is változatosnak kell lenniük. S valóban: hiányoznak a tervrajzról a sakktáblaszerű ki­osztások, amik eleve monoton építkezést sugallnának, inkább arra kényszerítik majd az épít- tetőket, hogy a telekhez iga­zodva rendeljék meg a házat. Ez az egyik érdekessége a tervnek. A másik az, 'hogy egy kis tó köré települ a leendő te­lepülésközpont: a területet át­szelő Forróárok viz« tisztulna ebben, mielőtt a nagy tóba ér — ez külön vízrendezési tervet igényel. A kis tavon víziszínpad, csónakázási lehetőség várja majd az ottlakökat és az üdü­lőket, hiszen a településköz­pontnak nyári időben idegen- forgalmi központként is szük­séges működnie. A főút mellett autósmozi, beljebb játszótér, idegenforgalmi létesítmények, irodák, játéktermek stb. lesz­nek majd, fokozatosan kiépül­ve, hiszen ez egy növekvő köz­pont. Arra a tervezők természete­sen nem tudnak választ adni, hogy a jelenlegi építési tilalom hogyan hat majd a megvalósu­lásra, s kedvez-e neki a jövő gazdasági helyzete, ám nagy lakosságnövekedéssel nem szá­molhattak: a mostani 9600-ról a teljes kiépítés ütán 11 000 lenne Boglárlelle lakossága. A részletesebb rendezési tervek mindenesetre már készülnek. B. L. ;,A hagyományhoz, a tiszta forráshoz térünk vissza..." — hangsúlyozta a megnyitó ün­nepség szónoka. S ez a gondo­lat mottója is lehet a Duna- menti folklórfesztiválnak, ame­lyet az idén nyolcadik alkalom­mal rendeztek meg három Du­na menti város és egy község színhelyein: Kalocsán, Szék­Beszámolunk a Vili. Duna menti folklórfesztivál hétvégi eseményeiről szárdon, Baján és tegnap: De­esen. A fesztivál méreteit jelzi, hogy az idén 14 országból mintegy 40 népzenei és nép­tánc csoport, együttes kb. más­fél ezer szereplője mutatta be színekben és egyéni vonásokkal pompázó népművészetét: zené­ben, viseletben, táncban és dalban egyaránt. Színekben 'pompázó folklór-kavalkáddá alakult e néhány napra a négy színhely, s azok környéke. A közönség mindenütt lelkes ün­neplésben részesítette őket. S nehéz lenne eldönteni, kit fo­gadtak nagyobb szeretettel, a messzi földről érkezett külföl­dieket vagy a mieinket. A ren­dezőség az idei évben széle­sebben értelmezte a „Duna mentiséget", így a csehszlovák, szovjet, jugoszláv, osztrák, bol­gár, román, NDK- és NSZK- beli együttesek mellett egy-egy francia, svájci, olasz, török és lengyel csoportot is meghívott. A hazai színeket hat nagyobb folklóregyüttes, hét népzenei, és hét Páva-kör képviselte. A részvétel alapkövetelménye az idei évben is megmaradt: ha­gyományokat őrző, eredeti — tehát nem leldogozott — nép­művészetet kellett bemutatni. A szekszárdi program még a hét közepén lezajlott: külföldi és hazai együttesek műsorával, s az ifjú népművészek kiállítá­sának megnyitásával. * Baján az első két napon az országból összesereglett nép­dalkörök, pénteken pedig a népzenei együttesek találkoz­tak. Szombaton • délután meg­közelítően ezren gyűltek össze Bajáról s a város környékéről, hogy megtekintsék a külföldi és hazai együttesek menettánc fel­vonulását. A gyülekező nyolc együttes mintegy fél ezernyi táncosát, zenészét a lassan kö­zeledő vészjósan kobaldkék fel­hők sem zavarták, amikor a tö­rökökkel az élen, az „Ankara külibü" — ankarai klubszövet­ség folklóregyüttesével — meg­indult a menettáncok sora. A marcona turbános „hadfiak" lendületes kardtáncát kirobba­nó siker, vastaps kísérte a mintegy 300 méteres útvonalon. Őket a Modena környéki Vig­nola városka néptánc együtte­se, majd az alsó-ausztriai Most (Folytatás a 2. oldalon) Läufer László felvételei Henettánc Baján, lakodalmas Decsen

Next

/
Oldalképek
Tartalom