Dunántúli Napló, 1984. júlis (41. évfolyam, 179-209. szám)
1984-07-07 / 185. szám
1984. július 7., szombat Dunántúlt napló 13 Önkéntes vízimentők A Magyar Vöröskereszt országos vezetősége vízi mentőszolgálatok megszervezését szorgalmazza minden fürdőhelyen, de főleg a Duna és a Balaton mentén: vöröskeresztes aktivistáik közül több százan vállalkoztak arra, hogy — díjazást nem kérve — a folyók, tavak partján, a strandokon mentőszolgálatot teljesítsenek, felhívják a fürdőzők figyelmét a mélyvíz! fürdés veszélyeire: a bajba jutottak segítségére sietnek, elsősegélyt nyújtanak. A Vöröskereszt felajánlotta a tanácsi szerveknek: gondoskodnak arról, hogy szakértők készítsék fel erre a szolgálatra az önkéntes mentőket, a Testnevelési Főiskola úszás tanszékén dolgozók egy csoportja a vízből mentést, a csónakkezelést oktatja majd. Az utóbbi években több mint 250 vöröskeresztes aktivistát képeztek ki e humánus feladat teljesítésére, ők a Duna, a Körösök, a Bán- ki-tó partján és más fürdőhelyeken őrködnek. A tavaly Balatonalmádiban alakult Vitorlás Mentő Sportegyesü- let nem hivatásos mentői ez ideig 37 ízben segítettek embertársaiknak. A Vöröskereszt tapasztalatai szerint az ország sok fürdőhelyén nincs szervezett vízi mentőszolgálat vagy ügyelet, annak ellenére, hogy a Minisztertanács határozata szerint a fürdőhelyek fenntartóinak gondoskodniuk kellene erről. A Vöröskereszt kezdeményezésére a Balatoni Intéző Bizottság nemrég vállalta, hogy megszervezi az egységes vízi mentőszolgálatot a magyar tenger partján. Hetedik osztályosok részvéteiével A vasárnapi kultúrműsort próbálják a táborlakók Forog az idegen Orosz nyelvi tábor Orfűn Figyelemre méltó kezdeményezés - az országban először Nem kell idegenforgalmi szakembernek lenni ahhoz, hogy bárki megállapítsa: kis hazánkban csalhatatlanul megkezdődött a turistaszezon. Gyalogos és motorizált utazók tömege lepte el az országot és természetesen Pécset is. A Széchenyi téren figyelmesen sétáló lépésenként hallhat egy-egy ismerős német, olasz, francia, angol. vagy orosz szót. Hallhat, persze csak akkor, ha ismeri az európai nyelvek valamelyikét. Előfordulhat azonban, hogy szívesebben elfeledné a nem kis ráfordítással megszerzett tudást, mert olyasminek lehet szem- és fültanúja, ami nem éppen bizonyítéka a hagyományos magyar vendégszeretetnek. ' A középkorú házaspár, akivel a Konzumban találkoztam, valahol délen lépte át a határt, s bár gépkocsival utaztak, a feleség cipője nem bírta a strapát. Próbáltak gyors segítséget keríteni, de mivel az nem ment, az áruházban kötöttek ki. Hiába fordultak azonban az elmélyülten beszélgető eladókhoz, azok csak a vállu- kat vonogatták. Végül a férfi gondolt egy merészet és udvariasan a bordó függöny mögé szólt horvátul: vajon segítenének-e gondján, baján? Jobb lett volna, ha nem teszi, mert a harcias amazonok gyorsan kituszkolták. Sőt tettüket harsányan, mi több ékes anyanyelvükön indokolták is, valahogy ekképp: Fene essen beléd, miért nem tanultál meg magyarul! Hát nem látod, hogy ez raktár? Az elhangzott szavakra csilingelő asszonyi kacaj volt a refrén, miközben a két idegen lógó orral, megszégye- nülten a kijárat felé ballaaott. Ferenci D. A kiemelkedő képességű tanulók gondozásának, speciális képzésének legújabb kezdeményezéseként Örfűn, intenzív orosz nyelvi táborban tölt 12 napot 33 hetedik osztályos baranyai diák. Kallós Miklósné- nak, a megyei tanács művelődési osztálya munkatársának ötlete hatásosnak bizonyult, hiszen jóval többen jelentkeztek a táborba. így képességvizsgálatot is tartottak, s ennek alapján válogattak ki a résztvevőket Az orosszal szívesen foglalkozó és megfelelő szintet elért gyerekek, akiket a megye különböző részeiről, a területi arányoknak megfelelően válogatták ki, naponta 4 és fé| órán át tanulhatnak oroszul. Ottjórtunkkor éppen a vasárnapi, szülőknek készített kulturális műsort gyakorolták a gyerekek — természetesen oroszul. A tábor programját segíti, hogy szovjet úttörők és tanárok is részt vesznek a munkában. Szita Klára hosszúhetényi pedagógus, a tábor vezetője elmondta, hogy a gyerekek nagy igyekezettel vesznek részt a programokon, amelyeken elsősorban a hétköznapi helyzetekben beszélt nyelvvel foglalkoznak. Nagy sikere volt például egyik este annak, amikor öt szobát berendeztek különböző boltoknak, és oroszul kellett vásárolni és eladni. A foglalkozásokon a gyerekek 6—7 fős csoportokban tanulnak hat tanár (3 férfi és 3 nő) irányításával. A 12 napos tábor után is foglalkoznak a gyerekekké1!. Valameny- nyiük tanárát felkérik, hogy a lehetőségekhez mérten egyéni feladatokkaL próbálják segíteni, hogy a táborban megszerzett többlettudás ne merüljön feledésbe a későbbiekben sem. Érthető az országos érdeklődés, amelyet a tábor keltett. Úgy gondoljuk, az idegpn- nyelv-tudás mai helyzetében sokat segíthetnek a hasonló összejövetelek, és talán az sem elképzelhetetlen, hogy a gyerekek tudása társaik körében is további tanulásra serkentő irigységet kelt. Bozsik L. FILMJEGYZET A kispolgár metamorfózisa A meséknek kétségtelenül van egy félelemoldó, „közérzetjavító” és „identitáskereső” vonulata is. Amikor a legkisebb fiú legyőzi a hétfejű sárkányt, akkor a mesét költő nép tudati szinten oldja meg valós létének problémáit: az éhség, a kiszolgáltatottság, a hideg, a gyötrelmes munka, a betegség a halál, a kiúttalanság fejeit vágja le egyúttal. A népmesében megnyugvást talál az, aki mondja, s az, aki hallgatja, de nem belenyugvást — legyen bármilyen szörnyű is a sárkánnyá absztrahált valóság, az azért nem legyőzhetetlen. A polgári társadalmakban már magas szintű a .munka- megosztás. A meséket sem maga teremti, formálja a társadalom, hanem erre felbérelt emberekre hárítja a tudat eme formájának a megtermelését. Megszületnek a nagy mesemondók, Andersen, a Grimm testvérek stb ... A félelmek az ő meséikben is testet kapnak: vasorrú bába, gonosz mostoha, farkas képében, ám ezeket többnyire nem a mese valódi hőse, hanem egy külső személy győzi le: fehér lovon érkező királyfi, vadász stb., akikben nem nehéz felismerni a modern társadalmak erőszakszervezetét, az államot. Az állam garantálja — e polgári felfogás szerint — az egyének biztonságát és jólétét, nekik mindössze annyi a dolguk, hogy szófogadók, lelkiismeretesek és dolgosak legyenek. A konfliktus abból adódik, ha a polgár megsérti ezeket a kívánalmakat: elcsavarog, szóba áll a gonosz- szál ... A kispolgár emellett gyakran érezhette magát árvának is. Erre uralkodója adott okot eleget, ám ahhoz már túlságosan gyáva e kispolgár, hogy megelégelje a mostoha államhatalmat. Merészsége legfeljebb addig terjed, hogy egy jót, egy igazságost képzel magának, aki majd aztán megteremti számára a polgári erények kibontakoztatásához ideális állapotot. Lám, itt van Hófehérke, a szegény árva, aki jó polgári alattvalóként tűri sorsát, s visel el minden igazságtalanságot ... Na most elég nyilvánvaló, hogy az 1980-as évek Magyar- országán nem lehet a Hófehérkéből a mesével párhuzamos rajzfilmet készíteni, főképpen, ha a mesét egyszer már elcukrozták Walt Disney birodalmában. De az is nyilvánvaló, hogy Hófehérkéből nemigen lehet „cselekvő hőst” sem fabrikálni. Legfeljebb ahhoz hasonlóvá lehet tenni, mégpedig úgy, hogy lefokozom a többi szereplőt: akár alakjának fizikai megjelenésében, akár jellemében. így aztán Hófehérke a többiek fölé magasodhat, de akkor már nem lehet Hófehérke, hanem Hófehér. Továbbá megtehetjük az eredeti mese trónfosztása érdekében, hogy kicsit „modernizáljuk”, azaz kicikizzük. Igaz, hogy a cikizés nem egészen ugyanaz, mint az irónia, vagy még az sem, mint a gúny, de manapság sikkes. Cikizéssel deheroizálunk, illetve, jelen esetben, vesszük fel a harcot a polgári kultúra ma is élő torzulásai ellen. Bár nekem az a meggyőződésem, hogy az ellen úgy lehet a legjobban küzdeni, hogy ha megteremtjük saját, szocialista kultúránkat. így a Hófehér című új magyar rajzfilmet (rendező Nepp József) nem tudom másnak értékelni, mint a nyugodt időben vérszemet kapó kispolgár látszatbátorságának. Bodó László A közélet hírei Pénteken hazaérkezett az NDK-ból az a delegáció, amely Berlinben részt vett a KGST Szabványügyi Együttműködési Állandó Bizottság 55. ülésén. Az ülésen jóváhagytak újabb 350 KGST-szabványt, amelyekben többek között talajvédelmi, biztonságtechnikai előírások, az építőipari beton- és vasbeton szerkezetek korrózióvédelmi követelményei, a számjegyvezérlésű szerszámgépek részegységeinek műszaki előírásai, villamos háztartási készülékek biztonságtechnikai követelményei és különféle vizsgálati módszerek szerepelnek. Az új szabványokkal együtt ma már csaknem 4700 KGST-szabvány van érvényben, ezek főként a külkereskedelmi munkát és a KGST-országok közötti termelési együttműködést hivatottak segíteni. Az ülésen jóváhagyták a KGST- szabványosítás 1985. évi tervét, és megtárgyalták az 1986 —1990 közötti időszakra szóló elképzeléseket. .t. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke pénteken fogadta Michel Rocard francia mezőgazdasági minisztert aki agrárdelegáció élén Vónc^a Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter meghívására érkezett hazánkba. A szívélyes légkörű eszmecserén részt vett Váncsa lenő és Hubert André Marie Dubois, Franciaország budapesti nagykövete. * Korszerű és nagy teljesítményű növényvédőszer üzemet avattak pénteken a Kőbányai Gyógyszerárugyár dorogi gyáregységében. Az ünnepségen részt vett Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, ai Központi Bizottság titkára, Kapolyi László ipari miniszter, Antalóczy Albert, a Komárom megyei párt- bizottság első titkára és Zambezi József, a budapesti X. kerületi pártbizottság titkára is. Az ünnepség résztvevői megtekintették az 1,7 milliárd forintos költséggel létrehozott új üzemet. Az évi 2000 tonna kapacitású dorogi üzemben négyféle növényvédőszert készítenek, s mindegyik hatásosan alkalmazható az iparszerű termelési rendszerekben is. A leatöbbet a paprika és a paradicsom szelektív gyomirtószeréből. a Rideonból készítik. A gyár egyik csarnokában a növénvvédőszereken kívül más vegyiáruk gyártására is gyorsan át tudják állítani a korszerű berendezéseket. * A foayasztási szövetkezetek és vállalataik külkereskedelmi tevékenységéről tárgyalt pénteki ülésén a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa. Meaállapították, hoay az elmúlt három évben mintegy 25 százalékkal bővült a szövetkezetek kivitele, különösen dinamikusan növekedett a nem rubel elszámolású export. Ennek évi értéke ma már eléri a 240 —250 millió dollárt. Az exporton kívül kedvezően alakult az áruházi és határmenti csere is. Bővülése az elmúlt években lényegesen meghaladta a teljes magyar árucsere növekedését. A szocialista országokból a szövetkezeti árucsere keretében évente mintegy 3,2 milliárd forint értékű termék érkezik hazánkba. ünnepség keretében nevezték ki az Állami Biztosító Baranya megyei Igazgatóságai vezetőjének Palaczky Jánost. A csütörtöki ünnepségen Tar Jenő, az ÁB megbízott vezér- igazgatója iktatta be új tisztébe Palaczky Jánost, akinek Baranya és Pécs párt-, állami és társadalmi szervei nevében eredményes tevékenységet kívánt dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára. A KISZ KB ülése Kritikusan szóltak a fiatalok a pályakezdés, otthonteremtés gondjairól A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága pénteken ülést tartott. A testület meghallgatta Fejti Györgynek, a KISZ KB első titkárának tájékoztatóját az MSZMP KB június 26-i üléséről, majd Nyitrai Istvánnak, a KISZ KB titkárának előterjesztésében megtárgyalta az 1984. évi értékelő és tervező alapszervezeti taggyűlések, valamint a küldöttgyűlések politikai tapasztalatait. A Központi Bizottság megállapította. hogy a KISZ X. kongresszusán megfogalmazott főbb törekvések helyesnek bizonyultak. A KISZ-tagság túlnyomó többsége támogatja a különböző ifjúsági rétegek sajátosságait jobban tükröző programok kialakítását, helyesli az ifjúság társadalmi helyzetének pontosabb feltárását, törekvéseinek és érdekeinek következetesebb képviseletét, s a fiatalokhoz közelebb álló munkastílus, szervezeti és választási formák meghonosítására kezdeményezett kísérleteket. Az ifjúsági mozgalom megújításának eddigi eredménye, a fejlődés üteme, a változások mértéke azonban még nem kielégítő. A szervezetek jelentős része még csak az aktivisták viszonylag szűk körének tud érdekes és vonzó programot, megfelelő politikai élményt és cselekvési lehetőséget nyújtani. A taggyűléseken, a küldött- gyűléseken a fiatalok érzékenyen reagáltak a nemzetközi és a hazai politikai élet eseményeire. Különösen a béke megóvásának és a gazdasági tevékenység továbbfejlesztésének kérdései kaptak nagy hangsúlyt. A dolgozó fiatalok elsősorban képzettségük, felkészültségük, ambícióik kihasználatlan tartalékairól és a teljesítményükkel arányos anyagi, erkölcsi megbecsülés hiányáról szóltak. A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztését szolgáló törekvések széles körben támogatásra találtak. A fiatalok kritikusan szóltak a pályakezdés, -a családalapítás, az önálló otthonteremtés gondjairól. Megértik és vállalják azt, hogy az önálló lakáshoz jutás fokozott egyéni erőfeszítéseket igényel, de azt várják: alakuljon ki ennek teljesíthető erőfeszítésekhez kötött és a szociális szempontokat jobban figyelembe vevő rendszere. Az egyetemi, főiskolai hallgatók körében az élet- és munkakörülményeik alakulása, a felsőoktatás fejlesztése került az érdeklődés, a viták középpontjába. A KISZ-szervezetek élére álltak az oktatáskorszerűsítés ügyének, a hallgatói törekvéseknek, ami erősítette az ifjúsági szövetség tekintélyét e rétegben. A középfokú oktatási intézmények KISZ-munkája megélénkült. Sok helyen újraéledtek a diákhagyományok, több a színes, a diákok érdeklődésére számot tartó program, kedveltek az iskolán kívüli, városi szintű rendezvények. A tehetséges fiatalok felkarolására, a hátrányos helyzetűek felzárkózását segítő munkaformák kialakítására az ifjúsági szövetségnek további lépéseket kell tennie. A taggyűléseken és a küldött- gyűléseken megválasztották a KISZ-szervezetek vezető testületéit és a területi KlSZ-bizottsá- gokat. A választásokat nyílt, érdemi előkészítés, a korábbinál nagyobb nyilvánosság, demokratizmus jellemezte, amit a széles körben alkalmazott közvetlen választási formák is segítettek. A Központi Bizottság megállapította: a taggyűlések és küldöttgyűlések politikai tapasztalatainak figyelembevételével a KISZ szerveinek, szervezeteinek és tagjainak a következő időszakban is a X. kongresszus határozatainak következetes végrehajtásáért kell dolgozniuk, folytatva az ifjúsági szövetség tartalmi és szervezeti megújítását. A vitában felszólalt Burián János, Debreceni Ferenc, Gub- csi Lajos, Horváth Attila, Juhász András, Nagy László, Rákóczi András, Tarcsi Gyula és Udvarhelyi László. Az ülésen részt vett Baranyai Tibor, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága osztályvezetője.
