Dunántúli Napló, 1984. júlis (41. évfolyam, 179-209. szám)

1984-07-07 / 185. szám

Délutáni etetés a dunaszekcsői termelőszövetkezet sertéstelepén Az első év tapasztalatai Bevált az új típusú kereset- szabályozás Dunaszekcsőn Tavaly 100 mezőgazdasági nagyüzemben újfajta jövede­lem- és keresetszabályozást ve­zettek be kísérleti jelleggel az országban. A százból 38 mező- gazdasági üzem választatta a fejlesztés-fogyasztás aránytar­tásán alapuló rendszert, vagy ismertebb nevéb a „baksai modellt”, köztük a dunaszek­csői Dunagyöngye Termelőszö­vetkezet is. Baranyából többen pályáz­tak. Dunaszekcső, ez a 3600 hektáros, mindössze 324 aktív tagot számláló, végeredmény­ben kis szövetkezet, jelentke­zését is elfogadták, mivel min­den követelménynek megfelelt. Az egyik fontos feltétel az volt, hogy a szövetkezet struktúrájá­ban az alaptevékenység ará­nya m'nimum 70 százalékos le­gyen. Dunaszekcsőn ez 94 szá­zalék. Fontos volt az is, hogy a bruttó jövedelemből a nyere­ség aránya érje el a 40 száza­lékot, Dunaszekcsőn ez 61 szá­zalék. A fejlesztés-fogyasztás arányánál — az előző 3 év át­lagában — 30—70 százalékot írt elő a pályázat, ennél ala­csonyabb fejlesztési hányadot nem fogadtak el. A szekcsői tsz-ben a fejlesztési hányad 52 százalék a 48 százalék fogyasz­tással szemben. Az egy főre ju­tó évi átlagkereset nem lehe­tett alacsonyabb 46 000 forint­nál, náluk 46 200 forint volt. A kísérlet időtartama 3 év. Az első év 1983 volt. Ennek ér­tékelése országosan megtör­tént. Néhány vállalat kivételé­vel — ezeket ki is zárták a kí­sérletből — a kísérletbe bevont szervezetek megfeleltek a vá­rakozásnak, az átlagosnál jobb eredményt produkáltak. A dunaszekcsői kollektíva sem okozott csalódást. Huszon­négy önelszámoló egységet hoztak létre, nyolc kiscsopor­tot a 'növénytermesztésben, nyolcat az állattenyésztésben, négy műszaki, három kereske­delmi — saját éttermük és bolt­jaik vannak — és egy központi irányítású kiscsoport alakult. Míg korábban csak az ágazat- vezetőkig, addig most a kiscso­portokig bontották le a szövet­kezet tervét, sőt a kiscsoporton belül is mindenki pontosan tud­ta előre azt, hogy a tervezett munkabért mennyi és milyen mi­nőségű munkáért, mennyi anyag- és energiafelhasználás­sal érheti el. Mivel a .tsz köny­velése naprakész, a kiscsoportok havonta kaptak visszajelzést a költségarányos teljesítéseikről, és menet közben javíthattok, megfoghatták a költségéket, a kiadósakat. A fegyelmezettebb, költség­takarékosabb munka meghozta az eredményt. A Dunagyöngye Tsz tavaly változatlan létszám mellett 8,4 százalékkal növelte a termelését. A nyereség 9,8 százalékkal, kétmillió forinttal emelkedett, a fejlesztési alap 18 százalékkal lett több. A ta­gok személyi jövedelme a ko­rábbi évi 2,3 százalékkal szem­ben most 12 százalékkal emel­kedett egyetlen év alatt. Ily mó­don sókat behoztak a korábbi lemaradásból, az egy főre eső évi jövedelem az előző évi 46 200 forinttal szemben tavaly megközelítette az 55 000 forin­tot. A kísérlet közvetlen kapcso­latot teremtett a teljesítmény és a bér között. A szövetkezet nyeresége meghaladta a 22 millió forintot. Az elérhető év végi 20 százalékos részesedést azonban a 24-ből csak 13 kis­csoport kapta meg, egy egy­ség csak 13 százalék részese­dést kapott, tíz pedig ennél kevesebbet, 13 százaléktól a nulláig differenciáltan. Ez attól függött, milyen mértékben tel­jesítette tervét a csoport. A kísérleti bérezés legjobban az állattenyésztésben vált be, itt mind a nyolc kiscsoport megkapta a maximális 20 szá­zalékot. A dunaszekcsői köz­ponti tehenészetben például ütemként 2 forinttal, a bári te­lepen 1,40 forinttal csökkentet­ték a tej önköltségét. Az ener- giamegfakarítás 30 százalékos volt. Az idén még jobb gazdaság eredményekre számíthatnak. Jó termést ígérnék a gabonafélék, áttértek az olajról a gázfűtésre. Májusban beindították az új fűrészüzemüket (506 hektár sa­ját erdejük van), ahol évente 6000 köbméter fát dolgozhat­nak fel. Hordódongát a bátai kádár szövetkezetnek, parketta frízt, s egy sor fűrészárut érté­kesítenek, s ebből mór az idén háromnegyed millió forint tiszta nyereséget érnek el. A szekcsőiek úgy vélekednek, hogy ha lejár a három év és nem folytathatják tovább ezt a bérezési formát, a kiscsoporto­kat többé már nem oszlatják fel. Ezek a csoportok a belső mechanizmus szerves . részévé váltak, tevékenységüket nem nélkülözheti a szövetkezet. — Rné — Textilhulladékból dollármilliók A rekonstrukció után felfutóban a termelés a mohácsi Temaforgnál Uj termékkel a kanadai piacon Az elmúlt évben befejeződött a rekonstrukció a Temaforg Vállalat mohácsi gyáregységé­ben, biztonságosabb a nyers­anyagtárolás, egyszerűbb és olcsóbb a szállítás, az exportot is jelentősen növelték. o — Tavaly 53 milliós volt a tőkés export tervünk, az évet 83 millióval zártuk. Idén már 100 milliós elképzelésünk van, s eddig a tőkés kiszállításunk elérte a 45 milliót — mondja Bauer Ferenc gyáregység igaz­gató. Külföldön üzleti titokként ke­zelik, hogy mivé — autókárpit­tá, különböző textiláruk alap­anyagává, fonallá? — változ­tatják át a Mohácsról vásárolt hatalmas bálák tartalmát. A piac telített, egyre nehe­zebb bejutni úiabb területekre. Ilyen nehéz időben a régi ve­vőket kell mindenáron megtar­tani. Ez a mindenáron azért nem jelenti azt, hogy ráfizetve. Az olasz, osztrák, NSZK-be- li, angol, francia és soanyol vevők Után idén Kanadában is vásárlóra találtak. Tavaly kezd­ték újdonságként gyártani a szűrőfonalat — és abból 10 tonnányit küldtek a kanadai partnerüknek. Remélik, hogy fonalukat megfelelőnek tartják, és akkor ezzel a termékkel is milliós exporthoz jutnak. Ehhez a qyártó berendezéseik, az NSZK-ból vásárolt kiszerelő gé­peik is megvannak. e A jót, a többletet meg kell fizetni — vallja ezt az önálló export-import joggal rendelke­ző Temaforg Vállalat. A mohá­csi gyáregység tavaly több mint 200 000 forint bérprefe­renciát kapott — durván a gyáregységi bér egy százalé­kát — egyszeri juttatásként, idén ez az összeg már bérben jelentkezik. A mohácsiaknak mindenképpen érdekük a nem tőkés relációjú export növelése is. — Mennyi pluszt jelent a befejezett rekontstrukoió? — A tavalyi 600 tonna boly­hozott fonal helyett 870 tonnát, a tépőben 20 százalékos ter­melésnövekedéssel 4000 tonna feletti mennyiséget, a fono­dánktól is 10 százalékos több­lettermelést vár az anyaválla­lat. A tépőben és a fonodá­ban levő munkaerőgondjainkat bérmunkával igyekszünk eny­híteni. Jelenleg 8 mezőgazda- sági szövetkezet és egy szociá­lis foglalkoztató segíti a mun­kánkat. A szövőüzem egyik részlete — Csak segítenek? — Ez a tevékenység koráb­ban csak foglalkoztatást jelen­tett a tsz-eknek, ma már gaz­daságos melléküzemágat. — A gyáriaknak is biztos megélhetést jelent a textilhul­ladék feldolgozás? Az üzemek legtöbbjében mór egyenes darabbérben dolgoz­nak, így a teljesítményektől függően 500—1000 forintos kü­lönbségek megjelennék a borí­tékokban. Többletbér lehetősé­get kaptunk a többlettermelés­re. A harmadik műszakkal min­dig gondok voltak, április 1-től a műszakpótlék 40-ről 60 szá­zalékra emelkedett, azóta ke­vesebb a harmadik műszakot nem vállalók száma. o A Temaforg előkészítő üze­mére a néhány év előtti láto­gatásom óta alig ismerek rá. Csak elvétve látni pvc-fólia alatt, a szabadban tárolt bálát, a korábban Mohácson szana­szét bérelt raktárak helyett tágas fonalraktárban a telepen tárolják végre a fonal alap­anyagot. Megépült a tranzitrak­tár, az iparvágány két sínpár­ral, és három új fedett raktár is. Idén, a harmadik negyedév­Fotó: Proksza László ben helyezik üzembe a négy etetőszékrényes, automata far- kasoló gépet. A tavalyi újdon­ság, a nagy teljesítményű fi­nombontó gép is beváltotta az elképzeléseket. A telepen 350 vagon áru várja a feldolgozást, illetve a továbbítást a bel- és külföldi vevőknek. Hatalmas zsákokban, vászon­anyagba varrva vagy dróttal összefogott bálákban a textil­hulladékok: a természetes anyagtól a szintetikus szövetig, aztán a szabászod és fonal- hulladékok más-más alap­anyagból, minőségben és színben. Mohácson aztán az értéktelennek tűnő hulladékból fonalat, tömőanyagot készíte­nek, válogatják, garnettólják vagy porolják a megrendelő kívánságára. Jakab Kálmán előkészítő üzemvezetőtől kérdem, hogy tudják a hatalmas fészerekben tárölt több ezer báláról fejből, hogy melyikben milyen minősé­gű és színű anyag van? — Nincs könnyű dolgunk, írnert a megrendelés alapján kell „kikevernünk” a bálák tar­talmából a kívánt minőséget. Ősztől könnyebb lesz, szeret­nénk beindítani a számítógé­pes nyilvántartást. Murányi László A Túrórudi-csomagológép a marcali tejüzemben. Fotó: Läufer L. Import helyett hazai konstrukció T úrórudi-csomagoló A pécsi Pollack Mihály Mű­szaki Főiskola szilikát- és vegy­ipari gépészeti intézetének vegyipari gépész szakcsoportja ez év februárjától július elejéig csokoládés túródesszert (Túró- rudi) csomagolására alkalmas berendezést állított elő. Alig fél év alatt új terméket kifejleszteni mindenképpen nagy teljesítmény. Értékét nö­veli, hogy oktatással foglalko­zó szakemberek produkálták — napi munkájuk mellett. Tervező tanárok, műhelybeli szakmunkások és diákok társul­tak a több mint négymillió fo­rintos kutató-fejlesztő munkára. A Somogy megyei Tejipari Vállalat marcali üzeme Túró- rudi-készítéssel Is akar foglal­kozni még a balatoni szezon tetőzése előtt. Két éven át hiá­ba próbálta beszerezni a 30 000 dollárba kerülő gyártó- eszközt, nem volt rá keret, így tehát hazai gyártó után néztek. — Legalább másfél évtizede egyik fontos kutatási témánk a vegyi és élelmiszeripari anya­gok mozgatása és csomagolá­sa — mondja Mudri Béla főis­kolai adjunktus, a gépkifejlesz­tő kollektíva témavezetője. Ez­alatt mint tanácsadó elméleti specialisták sokat jutottunk elő­re. — Baranyai megrendelőnek a savóbesűrítést, míg somogyi partnereknek a tejporba való adalékok bejuttatását könnyítő munkaeszközöket, így például keverő gépet, keverő konténert fejlesztettünk ki és készítettünk el. A mostani újabb feladatot nem kis izgalommal vállaltuk, hiszen ehhez hasonló és ilyen volumenű munkát még nem tel­jesítettünk. A 10—15 fős kutató-fejlesztő alkalmi közösség tagjai felke­resték a Budapesti Csokoládé- gyárat, hogy a tervezéshez szükséges legfontosabb terme­lési és működési információkat, tapasztalatokat megszerezzék. Felkutatták a leggyorsabb, a határidőt és megfelelő minősé­get is produkáló bedolgozókat, akik biztosították az alapanya­got és alkatrészeket. Pápai, győri, békéscsabai üzemekkel vették fel a kapcsolatot, de a legtöbb együttműködő Bara­nyából került ki. Köztük van a Sopiona Gépgyár, a Cserkút! MEZŐGÉP Vállalat, a Bara­nya megyei Építőipari Vállalat a pécsi Plastex Műanyag- és Textilipari Szövetkezet és ezek gazdasági munkaközösségei. Volt olyan cég, amelyik azon­nal be nem szerezhető elektro­nikai egységeket adott kölcsön­be. A három csomagológép alkatrészeinek, egységeinek 80—90 százalékát főiskolai vál­lalkozók készítették. A pécsi úgynevezett szárazpróbák jól sikerültek. Biztosra vehető, hogy az alig 300 kilós, könnyen mozgatható újdonság állja majd a versenyt a hasonló nyu­gat-európai csomagoló gépek­kel. Képes egy perc alatt 75 Túrórudit becsomagolni a fotó- cellás vezérlés révén. A három berendezés egyikét már június végén elszállították Marcaliba. A bizonyítás most az üzemben következik, a pró­bagyártás alkalmával. A mun­kásokat a pécsi főiskolai taná­rok fogják betanítani és a ké­sőbbiekben is figyelemmé! kí­sérik a gépek sorsát. Csuti J. HÉTVÉGE 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom