Dunántúli Napló, 1984. júlis (41. évfolyam, 179-209. szám)
1984-07-07 / 185. szám
Délutáni etetés a dunaszekcsői termelőszövetkezet sertéstelepén Az első év tapasztalatai Bevált az új típusú kereset- szabályozás Dunaszekcsőn Tavaly 100 mezőgazdasági nagyüzemben újfajta jövedelem- és keresetszabályozást vezettek be kísérleti jelleggel az országban. A százból 38 mező- gazdasági üzem választatta a fejlesztés-fogyasztás aránytartásán alapuló rendszert, vagy ismertebb nevéb a „baksai modellt”, köztük a dunaszekcsői Dunagyöngye Termelőszövetkezet is. Baranyából többen pályáztak. Dunaszekcső, ez a 3600 hektáros, mindössze 324 aktív tagot számláló, végeredményben kis szövetkezet, jelentkezését is elfogadták, mivel minden követelménynek megfelelt. Az egyik fontos feltétel az volt, hogy a szövetkezet struktúrájában az alaptevékenység aránya m'nimum 70 százalékos legyen. Dunaszekcsőn ez 94 százalék. Fontos volt az is, hogy a bruttó jövedelemből a nyereség aránya érje el a 40 százalékot, Dunaszekcsőn ez 61 százalék. A fejlesztés-fogyasztás arányánál — az előző 3 év átlagában — 30—70 százalékot írt elő a pályázat, ennél alacsonyabb fejlesztési hányadot nem fogadtak el. A szekcsői tsz-ben a fejlesztési hányad 52 százalék a 48 százalék fogyasztással szemben. Az egy főre jutó évi átlagkereset nem lehetett alacsonyabb 46 000 forintnál, náluk 46 200 forint volt. A kísérlet időtartama 3 év. Az első év 1983 volt. Ennek értékelése országosan megtörtént. Néhány vállalat kivételével — ezeket ki is zárták a kísérletből — a kísérletbe bevont szervezetek megfeleltek a várakozásnak, az átlagosnál jobb eredményt produkáltak. A dunaszekcsői kollektíva sem okozott csalódást. Huszonnégy önelszámoló egységet hoztak létre, nyolc kiscsoportot a 'növénytermesztésben, nyolcat az állattenyésztésben, négy műszaki, három kereskedelmi — saját éttermük és boltjaik vannak — és egy központi irányítású kiscsoport alakult. Míg korábban csak az ágazat- vezetőkig, addig most a kiscsoportokig bontották le a szövetkezet tervét, sőt a kiscsoporton belül is mindenki pontosan tudta előre azt, hogy a tervezett munkabért mennyi és milyen minőségű munkáért, mennyi anyag- és energiafelhasználással érheti el. Mivel a .tsz könyvelése naprakész, a kiscsoportok havonta kaptak visszajelzést a költségarányos teljesítéseikről, és menet közben javíthattok, megfoghatták a költségéket, a kiadósakat. A fegyelmezettebb, költségtakarékosabb munka meghozta az eredményt. A Dunagyöngye Tsz tavaly változatlan létszám mellett 8,4 százalékkal növelte a termelését. A nyereség 9,8 százalékkal, kétmillió forinttal emelkedett, a fejlesztési alap 18 százalékkal lett több. A tagok személyi jövedelme a korábbi évi 2,3 százalékkal szemben most 12 százalékkal emelkedett egyetlen év alatt. Ily módon sókat behoztak a korábbi lemaradásból, az egy főre eső évi jövedelem az előző évi 46 200 forinttal szemben tavaly megközelítette az 55 000 forintot. A kísérlet közvetlen kapcsolatot teremtett a teljesítmény és a bér között. A szövetkezet nyeresége meghaladta a 22 millió forintot. Az elérhető év végi 20 százalékos részesedést azonban a 24-ből csak 13 kiscsoport kapta meg, egy egység csak 13 százalék részesedést kapott, tíz pedig ennél kevesebbet, 13 százaléktól a nulláig differenciáltan. Ez attól függött, milyen mértékben teljesítette tervét a csoport. A kísérleti bérezés legjobban az állattenyésztésben vált be, itt mind a nyolc kiscsoport megkapta a maximális 20 százalékot. A dunaszekcsői központi tehenészetben például ütemként 2 forinttal, a bári telepen 1,40 forinttal csökkentették a tej önköltségét. Az ener- giamegfakarítás 30 százalékos volt. Az idén még jobb gazdaság eredményekre számíthatnak. Jó termést ígérnék a gabonafélék, áttértek az olajról a gázfűtésre. Májusban beindították az új fűrészüzemüket (506 hektár saját erdejük van), ahol évente 6000 köbméter fát dolgozhatnak fel. Hordódongát a bátai kádár szövetkezetnek, parketta frízt, s egy sor fűrészárut értékesítenek, s ebből mór az idén háromnegyed millió forint tiszta nyereséget érnek el. A szekcsőiek úgy vélekednek, hogy ha lejár a három év és nem folytathatják tovább ezt a bérezési formát, a kiscsoportokat többé már nem oszlatják fel. Ezek a csoportok a belső mechanizmus szerves . részévé váltak, tevékenységüket nem nélkülözheti a szövetkezet. — Rné — Textilhulladékból dollármilliók A rekonstrukció után felfutóban a termelés a mohácsi Temaforgnál Uj termékkel a kanadai piacon Az elmúlt évben befejeződött a rekonstrukció a Temaforg Vállalat mohácsi gyáregységében, biztonságosabb a nyersanyagtárolás, egyszerűbb és olcsóbb a szállítás, az exportot is jelentősen növelték. o — Tavaly 53 milliós volt a tőkés export tervünk, az évet 83 millióval zártuk. Idén már 100 milliós elképzelésünk van, s eddig a tőkés kiszállításunk elérte a 45 milliót — mondja Bauer Ferenc gyáregység igazgató. Külföldön üzleti titokként kezelik, hogy mivé — autókárpittá, különböző textiláruk alapanyagává, fonallá? — változtatják át a Mohácsról vásárolt hatalmas bálák tartalmát. A piac telített, egyre nehezebb bejutni úiabb területekre. Ilyen nehéz időben a régi vevőket kell mindenáron megtartani. Ez a mindenáron azért nem jelenti azt, hogy ráfizetve. Az olasz, osztrák, NSZK-be- li, angol, francia és soanyol vevők Után idén Kanadában is vásárlóra találtak. Tavaly kezdték újdonságként gyártani a szűrőfonalat — és abból 10 tonnányit küldtek a kanadai partnerüknek. Remélik, hogy fonalukat megfelelőnek tartják, és akkor ezzel a termékkel is milliós exporthoz jutnak. Ehhez a qyártó berendezéseik, az NSZK-ból vásárolt kiszerelő gépeik is megvannak. e A jót, a többletet meg kell fizetni — vallja ezt az önálló export-import joggal rendelkező Temaforg Vállalat. A mohácsi gyáregység tavaly több mint 200 000 forint bérpreferenciát kapott — durván a gyáregységi bér egy százalékát — egyszeri juttatásként, idén ez az összeg már bérben jelentkezik. A mohácsiaknak mindenképpen érdekük a nem tőkés relációjú export növelése is. — Mennyi pluszt jelent a befejezett rekontstrukoió? — A tavalyi 600 tonna bolyhozott fonal helyett 870 tonnát, a tépőben 20 százalékos termelésnövekedéssel 4000 tonna feletti mennyiséget, a fonodánktól is 10 százalékos többlettermelést vár az anyavállalat. A tépőben és a fonodában levő munkaerőgondjainkat bérmunkával igyekszünk enyhíteni. Jelenleg 8 mezőgazda- sági szövetkezet és egy szociális foglalkoztató segíti a munkánkat. A szövőüzem egyik részlete — Csak segítenek? — Ez a tevékenység korábban csak foglalkoztatást jelentett a tsz-eknek, ma már gazdaságos melléküzemágat. — A gyáriaknak is biztos megélhetést jelent a textilhulladék feldolgozás? Az üzemek legtöbbjében mór egyenes darabbérben dolgoznak, így a teljesítményektől függően 500—1000 forintos különbségek megjelennék a borítékokban. Többletbér lehetőséget kaptunk a többlettermelésre. A harmadik műszakkal mindig gondok voltak, április 1-től a műszakpótlék 40-ről 60 százalékra emelkedett, azóta kevesebb a harmadik műszakot nem vállalók száma. o A Temaforg előkészítő üzemére a néhány év előtti látogatásom óta alig ismerek rá. Csak elvétve látni pvc-fólia alatt, a szabadban tárolt bálát, a korábban Mohácson szanaszét bérelt raktárak helyett tágas fonalraktárban a telepen tárolják végre a fonal alapanyagot. Megépült a tranzitraktár, az iparvágány két sínpárral, és három új fedett raktár is. Idén, a harmadik negyedévFotó: Proksza László ben helyezik üzembe a négy etetőszékrényes, automata far- kasoló gépet. A tavalyi újdonság, a nagy teljesítményű finombontó gép is beváltotta az elképzeléseket. A telepen 350 vagon áru várja a feldolgozást, illetve a továbbítást a bel- és külföldi vevőknek. Hatalmas zsákokban, vászonanyagba varrva vagy dróttal összefogott bálákban a textilhulladékok: a természetes anyagtól a szintetikus szövetig, aztán a szabászod és fonal- hulladékok más-más alapanyagból, minőségben és színben. Mohácson aztán az értéktelennek tűnő hulladékból fonalat, tömőanyagot készítenek, válogatják, garnettólják vagy porolják a megrendelő kívánságára. Jakab Kálmán előkészítő üzemvezetőtől kérdem, hogy tudják a hatalmas fészerekben tárölt több ezer báláról fejből, hogy melyikben milyen minőségű és színű anyag van? — Nincs könnyű dolgunk, írnert a megrendelés alapján kell „kikevernünk” a bálák tartalmából a kívánt minőséget. Ősztől könnyebb lesz, szeretnénk beindítani a számítógépes nyilvántartást. Murányi László A Túrórudi-csomagológép a marcali tejüzemben. Fotó: Läufer L. Import helyett hazai konstrukció T úrórudi-csomagoló A pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola szilikát- és vegyipari gépészeti intézetének vegyipari gépész szakcsoportja ez év februárjától július elejéig csokoládés túródesszert (Túró- rudi) csomagolására alkalmas berendezést állított elő. Alig fél év alatt új terméket kifejleszteni mindenképpen nagy teljesítmény. Értékét növeli, hogy oktatással foglalkozó szakemberek produkálták — napi munkájuk mellett. Tervező tanárok, műhelybeli szakmunkások és diákok társultak a több mint négymillió forintos kutató-fejlesztő munkára. A Somogy megyei Tejipari Vállalat marcali üzeme Túró- rudi-készítéssel Is akar foglalkozni még a balatoni szezon tetőzése előtt. Két éven át hiába próbálta beszerezni a 30 000 dollárba kerülő gyártó- eszközt, nem volt rá keret, így tehát hazai gyártó után néztek. — Legalább másfél évtizede egyik fontos kutatási témánk a vegyi és élelmiszeripari anyagok mozgatása és csomagolása — mondja Mudri Béla főiskolai adjunktus, a gépkifejlesztő kollektíva témavezetője. Ezalatt mint tanácsadó elméleti specialisták sokat jutottunk előre. — Baranyai megrendelőnek a savóbesűrítést, míg somogyi partnereknek a tejporba való adalékok bejuttatását könnyítő munkaeszközöket, így például keverő gépet, keverő konténert fejlesztettünk ki és készítettünk el. A mostani újabb feladatot nem kis izgalommal vállaltuk, hiszen ehhez hasonló és ilyen volumenű munkát még nem teljesítettünk. A 10—15 fős kutató-fejlesztő alkalmi közösség tagjai felkeresték a Budapesti Csokoládé- gyárat, hogy a tervezéshez szükséges legfontosabb termelési és működési információkat, tapasztalatokat megszerezzék. Felkutatták a leggyorsabb, a határidőt és megfelelő minőséget is produkáló bedolgozókat, akik biztosították az alapanyagot és alkatrészeket. Pápai, győri, békéscsabai üzemekkel vették fel a kapcsolatot, de a legtöbb együttműködő Baranyából került ki. Köztük van a Sopiona Gépgyár, a Cserkút! MEZŐGÉP Vállalat, a Baranya megyei Építőipari Vállalat a pécsi Plastex Műanyag- és Textilipari Szövetkezet és ezek gazdasági munkaközösségei. Volt olyan cég, amelyik azonnal be nem szerezhető elektronikai egységeket adott kölcsönbe. A három csomagológép alkatrészeinek, egységeinek 80—90 százalékát főiskolai vállalkozók készítették. A pécsi úgynevezett szárazpróbák jól sikerültek. Biztosra vehető, hogy az alig 300 kilós, könnyen mozgatható újdonság állja majd a versenyt a hasonló nyugat-európai csomagoló gépekkel. Képes egy perc alatt 75 Túrórudit becsomagolni a fotó- cellás vezérlés révén. A három berendezés egyikét már június végén elszállították Marcaliba. A bizonyítás most az üzemben következik, a próbagyártás alkalmával. A munkásokat a pécsi főiskolai tanárok fogják betanítani és a későbbiekben is figyelemmé! kísérik a gépek sorsát. Csuti J. HÉTVÉGE 5.
