Dunántúli Napló, 1984. júlis (41. évfolyam, 179-209. szám)

1984-07-05 / 183. szám

Dunántúlt napló 1984. július 5., csütörtök Idősek fóruma Délutáni beszélgetés a pécsi Tüzér utcai szociális otthon egyik szobájában az intézmény kultúrfelelősével, Dvorácskó Erikával. Fotó: Läufer László Miként ellenőriznek a szociális otthonokban? Baranyai javaslat a minisztériumban V ajon kik és hogyan törődnek azokkal az idős emberek­kel, akik magányosságuk, vagy más okok miatt szociális otthoni elhelyezést kérnek. Milyenek a körülményeik, hogy érzik magukat, ellenőrzi, számonkéri-e valaki az őket gon­dozóktól a mindennapjaikat? A kérdésre egyértelmű a válasz: igen. Rendszeresen ellenőrzik a szociális otthonok életét, de most mégis egy változásról szeretnénk beszámolni. szerkesztőség postájából S Az illetékes válaszol Jobb minőséget ígér a sütőipar Arról, hogy a Baranya me­gyei Tanács egészségügyi osz­tályának szociálpolitikai cso­portja egy szakmai tanácsot hozott létre a szociálpolitikai célkitűzések támogatására. A szakmai tanács már az ala­kuló ülésen olyan célkitűzése­ket fogalmazott meg és dolgo­zott ki, amelyeket az Egészség- ügyi Minisztériumba továbbí­tottak, s nemrég megjött a minisztérium válasza: egyetér­tenek az alapos ellenőrzést ígérő szempontokkal. A vizsgá­lati részkérdések lényegéről Lukácsi Jánosnétól, a Baranya megyei Tanács egészségügyi osztálya szociálpolitikai cso­portjának vezetőjétől kértünk tájékoztatást. Ami teljesen új: külön terü­letet jelent majd a jövőben a lelki egészségügy, vagyis a vizsgálatok során minden olyan kérdés szóba kerül, ami látszó­lag nagyon hétköznapi, de ezekben az otthonokban na­gyon fontos: milyen az ottho­nok hangulata, nyíltság, vaav szorongás jellemzi-e az idős emberek megnyilvánulásait. Melyek a visszatérő problé­mák, panaszok? Milyen a la­kók és a dolgozók kapcsolata, mennyire megértőek, türelme­sek a gondozók az idősekkel? Ilyen „apróságokat” is figye­lembe vesznek majd, hogy mi­iven időközönként tartanak la­kógyűléseket és milyen témák­ból? Tart-e az igazgató fogadó­órákat, avagy bármikor meg­Több mint egy évtizedes ha­gyomány már, hogy a nyári hónapokat az ország különbö­ző vidékein, városaiban tölti több száz baranyai idős em­ber. Ezt az üdültetést a taná­csok szociálpolitikai csoportjai és a szociális intézmények szervezik a megye szociális otthonai, illetve az idősek nap­közi otthonai lakóinak. A szervezett üdültetés egyik legrégebbi kapcsolata a fővá­rosi Marcibónyj téri fiatalok otthonával való csereüdültetés. A baranyaiak több csoportban egy-egy hetet töltenek Buda­pesten, ismerkedve a főváros nevezetességeivel, $ több szó­rakoztató programot is szer­veznek részükre. A mozgássé­rült fiatalok pedig — ugyan­csak több csoportban — a harkányi szociális otthon lakói ez idő alatt. Innét kirándulnak Siklósra, Abaligetre. Orfűre és Pécsre. Június elejétől július közepéig összesen hatvanon kereshetik gondjaikkal az ott­honok lakói? Megnézik, hogy miként ala­kítják kapcsolatukat az intéz­mények a művelődési házakkal, iskolákkal, óvodákkal, szocia­lista brigádokkal.. Rendeznek-e ünnepségeket, mulatságokat, járnak-e kirándulni, üdülni, s van-e arra lehetőség, hogy kü­lönböző dísztárgyak, kézimun­kák készítésével kedvükre fog­lalkoztassák az idős embere­ket. E kérdéskör a vizsgálati szempontsor első nagy fejeze­tének egy része. Ebben a feje­zetben még két témakör sze­repel pontokba szedve; az or­vosi ellátás, az ápolás, gondo­zás. Az orvosi ellátáson belül többek között vizsgálati szem­pont, hogy milyen a rendelő felszereltsége, hogy vezetik az orvosi naplót, hogy milyen gya­koriak a szűrővizsgálatok és így tovább. Az ápolás-gondo­zás területén többek között vizsgálják- majd, hoqy hány ágyas szobákban, milyen fel­szereltséggel — óqyak, szek­rények, olvasólámpák — ren­delkeznek az idős emberek, hogy milyen időközönkénti az ágyneműcsere, hogy van-e fodrászuk,, hol tudnak saját részükre főzni, mosni, vasalni a lakók. Az év második felében már e szempontsort alapul véve folytatják a megye szociális otthonainak ellenőrzését. T. É. utaznak Baranyából Budapest­re. A szegedi, zalaegerszegi és csornai üdültetés júliusban kezdődik. A Tisza-parti város­ba július 6-án indul az első csoport, 13-án pedig a máso­dik. A szegedi üdültetésben 50-en vesznek részt. Zala­egerszegre és Csornára egy- eqy húsz fős csoport utazik július 23-tól július 30-ig, illet­ve július 31-től augusztus 7­ig. A főszezon végefelé pedig — auausztus 29-től — meg­kezdődik a balatonberényi üdültetés. Három csoportban 100-an pihennek majd a Ba- laton-parton. Mindemellett a görcsönyi és a keresztespusztai szociális otthon lakói — a saját kap­csolataik révén — Békéscsa­bára látogatnak a nyáron. Ezekben a hetekben szerve­zik több napos országjáró ki­rándulásaikat az idősek nap­közi otthonainak lakói is. 1984. június 28-án a „Szer­kesztőség postája" című rovat­ban megjelent újságcikkre vá­laszolva az alábbiakat közöl­jük: a két minőségi hiba okát és jellegét tekintve eltérő egy­mástól, ezért külön-külön kell vele foglalkozni. Siklóson a technikai eszkö­zök és technológiai eljárások folyamatos korszerűsítése ered­ményeként a kenyér minősége igen jó. Sajnos, a fejlesztés egyik gyenge láncszeme a tá­rolás és szállítás korszerűsíté­se. Terveink megvalósítása ezen a területen azonban hosszabb időt és kb. 1,5 millió Ft-os ráfordítást igényel. A vál­lalat programjában szerepel, hogy a jelenlegi használatos nagyméretű kenyeres rekesze­ket fokozatosan kisméretű re­keszek^, illetve konténerekre cseréljük ki. A kenyerek szállítás közbeni deformálódósát, a rekeszek méretén kívül, más tényezőik is előidézik. A korszerű technoló­giával készülő kenyerek nagy térfogatúak, laza bélzetűek és viszonylag vékony héjszerkeze- tűek. Ebből következően rend­kívül érzékenyek minden külső fizikai hatásra. A fogyasztói igények ma már szinte köve­telményként támasztják a ke­nyér frissen, forrón történő ki­szállítását, ilyen állapotban pedig az különösen sérülé­keny. Anélkül, hogy a felelősséget elhárítanánk, szeretnénk meg­jegyezni, hogy a kereskedelmi egységekben sem ideálisak a kenyér tárolásának körülmé­nyei. A szállítás korszerűsíté­séig dolgozóink gondosabb, fi­gyelmesebb munkájával igyek­szünk a kifogásokat csökken­teni. A vizes zsemle kivételével valamennyi termék gyártását igen jó és kiegyenlített minő­ségben tudtuk az új komlói üzemben beindítani. Ügy gon­doljuk, ez a megállapítás ta­■ * — „Elmaradt a parkosítás” A Dunántúli Napló 1984. jú­nius 21 -í számában megjelent „Elmaradt a parkosítás” című cikkében felvetettekre vála­szoljuk, hogy sajnos a védő­csatornában vezetett távhóel- látási vezetékek meghibásodá­sakor városunk gyönyörű park­jait is fel kell bontanunk. Az idő a Kodály Z. és Attila ut­ca közötti terület parkját pa­tinássá. a távhőellátásl veze­ték rendszerét elöregedetté tette. 1982 augusztusában a használati melegvízhálózat hi­bája miatt kellett bontanunk, a helyreállítást azonnal elvé­geztük. Sajnálatos módon 1983 márciusában a Kodály Z, u. 19. sz. épület bekötővezetéke lyukadt ki. A feltárások után — a vezeték állapota miatt — az egész szekunder rendszer cseréjére intézkednünk kellett. A kertészeti munkákat szep­tember 30-ra tudta volna part- • nervállalatunk elkészíteni, de erre nem került sor, mert 1983. május 13-án a beruházási ter­vünkben szereplő primer háló­zat rekonstrukcióját kellett in­dítanunk, ami ugyanannak a területnek a felbontását jelen­tette. A 7 millió Ft-os beru­házás 1984 márciusában feje­ződött be. A Kertészeti és Parkéoítő Vállalat Megrende­lésünkre a teljes terület park­helyreállítását ’84. augusztus 30-i határidővel vállalta. Fentiek szerint partnerünk, a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat munkája után — mint pécsiek — együtt örülhetünk majd a nyár végére megújuló parknak. Gasz Zoltán beruházási osztályvezető, PÉTAV lálkozik a fogyasztók értékíté­letével is. A vizes zsemle jel­legénél fogva rendkívül érzé­keny a kíméletes megmunká­lásra. Az új automata gépsor erre maradéktalanul nem al­kalmas, viszont igen nagy ter­melékenysége révén működése nélkülözhetetlen. A régi üzem­ben előállított, a szabványt és az országos átlagot messze meghaladó minőségű zsemlé­re, amelynek gyártása kézi erő­vel történt, fogyasztóink tehát nem számíthatnák. Adalék­anyag alkalmazással, a tech­Bakó István kertjét, szőlőjét elöntötte a víz. Olvasónk egy nagyobb esőzés után kereste fel szerkesztőségünket, miután ez az állapot már évek óta gon­dot jelent számára. Szép, ker­tes családi háza Geresdlakon áll a Dózsa György út 64. szám alatt. Az épület mögött gazda­sági udvar, kert, szőlő, végül pedig egy földút. Ez utóbbi a panasz okozója. Nézzük, mit mond erről Bakó István: — Ezelőtt négy évvel, amikor utat építettek a közelben, a ki­termelt földet ide terítették a kertem végébe. Jöttem haza a munkából, egy ismerős dolgo­zott itt géppel' adtam neki 200 forintot, de feltöltötte a terüle­tet úgy, hogy nem tud a víz lefolyni. A Bakó István által kifogá­solt útszakasz már külterületnek számít. Rossz állapota pedig annak köszönhető, hogy az egyik szomszéd, akit ugyancsak Bakó Istvánnak neveznek, trak­torával hatalmas kátyúkat mé­lyít a földúton. A geresdlaki tanács korábban néhány teher­autó követ vitetett a területre, ettől azonban a helyzet alig változott, a lezúduló víz időn­ként elönti a kertet. Bakóék azonban továbbra is tanácstól várnak segítséget. Kérdez az olvasó Több olvasónk kérdezte, hogy a háztulajdonos mint bérbeadó a háztartási szemét- gyűjtéshez milyen minőségű és mekkora űrtartalmú szeméttá­roló edényt köteles a lakók rendelkezésére bocsátani? A Pécs m. városi Tanács 1977. évi I. rendelete értelmé­ben; szabványosított kukatar­tályt, nagyobb lakóépületek­nél pedig szabványosított kon­ténert, vagy egyéb szabványo­nológiai és árukiadási előírá­saink betartásával azonban szabványos, egyenletes minő­ségű terméket fogunk szállíta­ni. Ismételten felkértük a keres­kedelmi szervezetek vezetőit: az üzemeink hibájából esetleg ki­kerülő selejtes minőségű ter­méket ne adják él a fogyasz­tóknak, vállalatunk ezeket visz- szaveszi és feldolgozza. Fazekas István, igazgatóh., Baranya m.-i Sütőipari Váll. Tudnak-e segíteni? — kérdez­tük Zólyomi Gyula tanácselnö­köt. — Most segíteni nem tudunk. Geresdlakon ugyanis számos olyan terület van, ahol még a belterületen sincsenek az utak kellően kiépítve. Például Ge- resden, vagy Marázán. A jö­vő évben viszont, a tüzelési sze­zon befejezése után a kályhák­ból kiszedett salakot a pana­szosok rendelkezésére bocsát­juk. Ezenkívül annyit tudunk még segíteni, hogy elvégeztet­jük a termelőszövetkezet lánc­talpas traktorával a talaj- egyengetést. A salak odaszál- lítását azonban Bakóéknak kell megoldaniuk. Az elmúlt kilenc évben 8 ki­lométer utat létesítettek a köz­ségben. A tervek között most a Kisgeresdet Geresddel összekö­tő mintegy 2,5 kilométeres sza­kasz megépítése szerepel első helyen. A jelenlegi földúton ugyanis nagyobb esőzések al­kalmával szinte lehetetlen megközelíteni az ott lakó fél­száz embert. Épp ezért talán nem megalapozatlan a község vezetőinek törekvése, amelynek alapján számítanak a lakosság — köztük természetesen Bakó Istvánék — támogatására is. Ferenci D. sított. vagy nem szabványosí­tott tartályt. Két család részé­re a bérbeadó a kereskedel­mi fogalomban (600 forintos áron) beszerezhető szabványo­sított kukatartályt köteles biz­tosítani, ha szippantókocsival szállítják a szemetet. Ahol te­herautóval szállítanak, bármi­lyen szemétgyűjtő edényt kite­hetnek, a súlykorlátozás; 30 kg-ig tárolhatnak szemetet. Jogi tanácsadó! I Kiss B.-né kérdezi, hogy a gyer­mekgondozási segélyen lévő kis­mama vállalhat-e munkát? Igen! A 10/1982. (IV. 16.) MT sz. r. 6. § (1) bekezdésében előírtak szerint a gyermekgon­dozási segélyben részesülő sze­mély — a segély teljes össze­gének folyósítása mellett — a gyermek másfél éves kora után munkát vállalhat. A munkavi­szony (tagsági viszony) kereté­ben történő munkavégzés azon­ban havi átlagban a napi 4 órát nem haladhatja meg! D. L. pécsi olvasónk felesége betegsége miatt nem tud dol­gozni, de méq nincs tíz éve a nyugdíjhoz. Kérdése, kaphat-e valamilyen ellátást? Az elmúlt év július 1. nap­ján lépett hatályba a 8/1983. (VI. 29.) EüM—PM sz. együttes rendelet a megváltozott munka- kéoesséaű dolgozók szociális ellátásáról. E rendelet 22. §-a értelmében annak a nem reha­bilitálható meaváltozott munka­képességű dolaozónak' aki az átmeneti iáradék meqóllapítá- sához szükséqes feltételekkel nem rendelkezik, a 19. § (1) bekezdésben foqlaltak fennál­lása esetén rendszeres szociá­lis járadékot kell megállapíta­ni, ha a) a rokkantsági nyugdíjhoz az életkor szerint szüksé­ges szolgálati idő felével rendelkezik, és b) munkaképesség-változásá­nak mértéke az OOSZI orvosi bizottságának vé­leménye szerint az 50 szá­zalékot eléri. Azt javasoljuk, hogy kérje a rendszeres szociális járadék megállapítását. Magyar L.-né gyermekgondozá­si segélyen van. Kérdése: a gyermekgondozási segélyezés időtartamára mennyi szabadságra jogosult? A hatályos jogszabályi elő­írások értelmében a TÍZ éven aluli gyermek gondozása vagy áoolása miatt munkában nem töltött időre, legfeljebb azon­ban EGY ÉVRE, fügqetlenül at­tól, hogy erre az időre jár-e táppénz, illetőleg gyermekgon­dozási segély, jár a szabadság. Ez a kedvezmény az anyát újabb szülés esetén újra meg­illeti. Tehát egy évre járó szabad­ság illeti meg a gyermekgon­dozási segélyezés ideje alatt. I Kiss Lajos olvasónk kérdezi, hogy a negyven, illetve az öt­ven éves munka után járó jubi­leumi jutalom mikor fizethető ki? A Munka Törvénykönyvének előírása értelmében a huszonöt, a negyven, illetőleg az ötven évet munkaviszonyban töltött dolgozó részére jubileumi juta­lom jár. A jubileumi jutalom a dol­gozó egyhavi személyi alapbé­re. A dolgozó nyugdíjazásának évében esedékessé váló jubi­leumi jutalmat nyugdíjazásakor ki kell fizetni. Ha a dolgozó­nak legalább HARMINCÖT, il­letőleg NEGYVENÖT évi mun­kaviszonya van, a negyven, il­letőleg ötvenéves munkavi­szonnyal járó jubileumi jutal­mat nyugdíjazásakor a részére- illetve munkaviszonyának elha­lálozása miatt történt megszű­nése esetén az örökösnek ki kell fizetni. I K. Géza arra kiváncsi, hogy a fiatalkorú dolgozónak mennyi pótszabadság jár és azt meddig kell kiadni? A fiatalkorú dolgozónak ti­zenhat éves koráig évi tizenkét munkanap, azon túl évi hat munkanap pótszabadság jár. A pótszabadság utoljára ab­ban az évben jár, amelyben a dolgozó a tizenhatodik, illető­leg tizennyolcadik életévét be­tölti. ■ * ■ Júliustól szeptemberig üdültetés Koszkar-palyazat E heti Koszkár-díjunk nyertese Oláh Ferencné pécsi (Pollack Mi­hály u. 15.) olvasónk. A felvétel Pécsett, a Szamuely Tibor út sarkán lévő garázssornál készült. Körülbelül egy hónapja ez a látvány fogadja az erre járókat. A száz forintos tiszteletdíjat postán küldjük meg olvasónknak. Várjuk az Önök felvételeit a jövő héten keddig. Címünk: Pécs, Hunyadi út 11.----------------------------- * ----------------------------­P anasz Geresdlakról Vita a földút miatt A háztulajdonos kötelezettségérdi

Next

/
Oldalképek
Tartalom