Dunántúli Napló, 1984. júlis (41. évfolyam, 179-209. szám)
1984-07-04 / 182. szám
Dunantmt napló 1984. július 4., szerda Megyénkben is megnyitották kapuikat az építőtáborok. Képriportunk a Pécsi Állami Gazdaság szilágypusztai táborában készült, ahol az első turnusban 208 Veszprém megyei diák ismerkedik a meggyszedéssel. Läufer László felvételei Értelmiségi fiatalok tábora Az Értelmiségi Fiatalok Baranya megyei Tanácsa most első alkalommal szervezett tábort, amely hétfőn nyílt meg Balatonfenyvesen, s e hét szombatján zárul. A balatonfenyve- si KISZ-táborban száztíz fiatal jött össze, valamennyien a megyében dolgozó értelmiségiek. Az érdekes kezdeményezés várhatóan igen sok tanulsággal jár majd: mód lesz annak ösz- szehasonlítására, hogy a különböző szakmákban dolgozóknak mik az azonos, s mik a különböző gondjaik. A közös előadásokon kívül négy szekcióban külön is folyik a munka: egészségügyi, pedagógus, közgazdász, agrármérnök, mérnök, valamint jogi, államigazgatás», tudományos kutatói szekcióban. Most e szekciók programjait nem részletezzük, de azok közül az előadások közül, amelyeken mindenki részt vesz, néhány érdekest kiemelünk. Előadást tart például dr. Tóth Tibor gazdaságtörténész történeti szemléletünk gyökereiről, H. Sass Judit szociológus a mai fiatalok és a felnőtt társadalom viszonyáról, Mester Ákos a tájékoztatáspolitikáról, Hírháttér címmel; Tardos Márton, a Közgazdaságtudományi Intézet osztályvezetője az új mechanizmus megvalósulásának lehetőségeiről. A meghívottak között szerepel - többek között Schiffer Pál is, akinek „Nyugodjék békében” című filmjét bemutatják az értelmiségi táborban. Természetesen még több más előadót, különböző területek szakértőit hívták meg a táborba. A zenei elektronika bűvöletében Benkő László Lexikon című szólóalbumának második „kötete” kevés meglepetéssel szolgál. A hangszerpark — mert egy ilyen tisztán elektronikus effektusokra épülő albumhoz erre van szükség — némileg tökéletesedett a hangminőség — bár ez emberi füllel alig érzékelhető — javult. Indokolatlan, indokolhatatlan a két részletben való megjelentetés, hacsak az üzleti érdek nem támasztja alá e döntést, ami nagyon valószínűnek tűnik ... Hisz az első lemez sikere után a másodikat minden bizonnyal többen vásárolják meg, mint egy ingadozó színvonalú dupla lemezt. Egy ilyen albummal valószínűleg gazdagabbak fettünk volna, mert valamilyen összekötő kapocs szükségeltetett volna a belső egység, az egyensúly megteremtéséhez. Az első „kötet" színesebb, inven- ciózusabb, hangzásvilága sokrétűbb. Míg ez versenyre kelhetett a világszerte népszerű computerizált kompozíciókkal (Tomita, Jean Michel Jarre stb.), s reményünk volt, hogy a könnyűzenének ebben az ágában a világ élvonalába juthatunk, várakozásaink szertefoszlottak. Tévedés ne essék, senkit sem akarok elriasztani Benkő László lemezétől, csak az előzőhöz képesti továbblépést hiányolom. Mintha a szó elvesztette volna hitelét a könnyűzenében, a világ szabadulni igyekszik a szövegtől. Szöveg nélkül az érzelgősebb muzsika is megállja helyét gépies és érzelem nélküli világunkban, míg szöveggel mindez eladhatatlan. Érdekes megfigyelni, hogy a lemez barázdarendszerén is látszik: itt másfajta, a megszokottól eltérő muzsikát hallhatunk. A „Mambó” és a „Quartier Latin” hangulatos, szellemes, itt-ott csillogó kompozíciók. Néhol a könnyedség felszínességbe csap át, ami a szerzemény szórakoztató voltának nem ártott (Reflexió, S.O.S.). Utóbbi kicsit elfeledkezik a fölébe írt cím — Save Our Souls: mentsétek meg lelkeinket — jelentéséről, átéléséről. A „Nosztalgia” egy korábbi Ómega-sláger parafrázisa, a feldolgozás ezúttal bocsánatos bűn, hisz színvonalban az eredetit fölülmúlja. Szépséghibája, hogy levezetőként egy Kraftwerk áthallásban gyönyörködhetünk. Hibátlan szépségű szerzemény az „Orpheus”. Zeneileg kis híján megjelenít- hetetlen témát szemelt ki a „Pieta", épp a nehéz feladat miatt érezzük sikerült kompozíciónak. Banális, agyoncsépelt témát old meg tetszetősen a „Titanic”. Benkő két tréfás szerzeménye a „W.C.” és a „Zebra” megújítja a már-már unalomba fúló lemezoldalt eredeti hangvételével. Az „X.Y." kísérleti jellegű űrlíra, kicsit a félbehagyottsóg érzetét kelti. Összességében szórakoztató, kellemes impressziókat keltő háttérzene a Benkő Lászlóé, de hullámvölgybe jutott pop-rock zenénk kilábalásához ez kevés. Nincsenek a nemzetközi zenei élet mércéjének-konkurrenciá- jának kitéve lemezeink, koncertjeink, egyéb rendezvényeink. A kilábalás lehetséges útja — úgy hiszem —, ez volna ... Bay Endre Rovatszerkesztő: DUCSŐ CSILLA Bemutatjuk az ősi magyar diákvárosokat (2.) A múlt hónapban Pécs- csel kezdtük az ősi magyar diákvárosokat bemutató sorozatunkat; másodikként azért Debrecenre kerül a sor, mert tavaly ősszel a Magyarországon először megrendezett „Ősi diákvárosok találkozójának” ez a város adott otthont. Debrecenről szólva, kinek ne jutna azonnal eszébe a híres kollégium? A XVI. században kulturális szempontból is központi szerep jutott Debrecennek, ekkor alapítot'ák a kollégiumot. Még a kezdeti időszakban, 1588-ban megalakították a városban a protestáns lelkészképző akadémiát is, amelynek kezdettől fogva a reformáció és a nemzeti függetlenség nagy alakjai voltak pártfogói, így az enyingi Török család, Bethlen Gábor, I. Rákóczi György, Lorántffy Zsuzsanna, Apafi Mihály és mások. Ami magának a kollégiumnak az épületét illeti, az első 1564-ben leégett, majd az újjáépítés után. 1802-ben ismét tűzvész pusztította el. Mai épületét, ami a hazai klasszicizmus egyik legelső középülete, Péchy Mihály tervei alapján emelték 1803—1816 között. Oldalszárnyait és hátsó homlokzatát később, Vaséi Lajos tervei alapján készítették. A kollégium csak 1660-ban lett nevében is „collegium”, ugyanis ekkor nőtt fakulásainak száma háromra. Előtte, 1636-ig csak egy tanszék működött, egykor I. Rákóczi György megalapította a másodikat, s így lett teológiai és filozófiai oktatás is Debrecenben. 1660-ban az Ali basa által elfoglalt Váradról sok diák menekül» Debrecenbe Mar- tonfalvi György vezetésével, s ettől kezdve mint kollégium működik, fénykora a XVIII. század első feléia tart. A kollégium olyan nagy hírnévre és tekintélyre tett szert a reformáció korában, hogy még a Pozsony megyei falvakból is mentek oda tanulni. Növendéke volt például Szenczi Molnár Albert. Kiváló tanárai között működött például Alvin- czi Péter, Bocskai és Bethlen DEBRECEN erdélyi fejedelmek tanácsadója. Később, a felvilágosodás korában fellendült a természettudományok oktatása, s oz orvostudománv is. 1731—1764 között fe’vilóqosult szellemű főbírája volt Debrecennek Domonkos Márton személyében. Az ő működése idején hozták létre a városban az első magyar községi népiskolákat, fiúk és lányok számára egyaránt. E kor Debrecenének legkiemelkedőbb alakja Csokonai Vitéz Mihály volt, aki nemcsak tanult, hanem tani ott is a kollégiumban. 1773-ban megindult a városban az új oktatási forma, a nyolcosztályos középiskola, majd 1856-ban a kollégium önálló tagozataként tanítóképző intézet nyílt. 1892-ben kü- lön-külön dékáni hivatalt állítottak a teológiai és a jogi kar számába. A bölcsészkar 1907-ben létesült. A gimnázium 1913-ban költözik ki a kollégium épületéből, majd a debreceni egyetem megalapításával a többi fakultás is elköltözik. Mea kell még említeni a Kolléaiumi Könyvtárat, melynek gyűjteménye csaknem 300 000 kötet, s melynek alapjait a kollégium fénykorában, a XVI—XVII. században vetették meq. És most az egyetem, amit ma csak így emlegetünk: a KLTE. 1912-ben kezdődött el az oktatás a debreceni egyetemen, először az öreg kollégium falai között. Csak két évtizeddel később készültek el a Nagyerdőből kiszakított 110 holdas területen az egyetemi létesítmények. 1914—32. között Korb Flóris tervei alapján épült ki az egyetemi negyed: elsőnek az Orvostudományi Egyetem és a klinikák, maid 1928—32. között a mai KLTE. Akkoriban az egyetem legfontosabb és hivatalosan is Érdemes... ... egy lépéssel közelebb jutni oz éghez, s erre éppen ma nyílik lehetőség, este 9 órakor, a Széchenyi téren. A Planetárium itt vetítéssel egybekötött távcsöves bemutatót tart „Egy lépéssel közelebb az éghez" címmel, alcíme Hold, Sa- turnus, Mars. ... elmenni szintén ma este 9 órakor az Anna-udvarba, ahol Baranyai mozaikok címmel Tóm László diaporáma-estjére kerül sor. ... benézni a Minaret-udvarba is, ahol 5-én este nyolctól videó-diszkó lesz. ... jegyet szerezni Bach- Presser-Fodor: A próba című rock-balettjére. Az előadás a pécsi Sportcsarnokban lesz július 9-én, délután 6 és este 9 órakor. ... megnézni a Mecseki Fotóklub kollektív kiállítását a HMO galériájában. A kiállítás 11-én nyílik délután 17 órakor, s július 25-ig tekinthető meg. ... igénybe venni a pécsi Diákcentrum szolgáltatásait. Felvilágosítást adnak többek között nyári munkalehetőségekről, szálláshelyekről, korrepetálásról, menetrendekről. leginkább támogatott fakultása a Jogtudományi Kar volt, mellet“ a Teológiai Kar, s lényegesen kisebb lehetőségekkel a Bölcsész Kar. Természet- tudományi Kart egyáltalán nem létesítettek, csak a bölcsészkaron belül működött négy természe tudományos intézet. A harmincas években a hallgatók 60 százaléka jogász és teológus. Az 1935—36-os tanévben a hallgatóknak csak 10 százaléka volt nő. A felszabadulás után átszervezték az egyetemet; 1949-ben megszűnt a Jogtudományi Kar, 1950-ben g Teológia Kar visz- szaköltözött az ősi Alma Mater falai közé. a régi kollégiumba. Méq ugyanebben az évben megalapították az önálló Természettudományi Kart. saz Orvosi Kar 1951-ben vált külön, s lett önálló egyetemmé. A volt Tisza István Tudomány- egyetem 1952-ben, Kossuth Lajos születésének 150. évfordulóján vette fel mai nevét. Meg kell még említeni a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolát. az Agrártudományi Egyetemet, hogy teljesebb legyen a kép. D. Cs. Hajózástörténeti múzeum A MAHART és o Közlekedési Múzeum közreműködésével az ismeretterjesztés és a közművelődés szolgálatába állítják Farkas Vince nyugalmazott folyamhajózási kapitány hajózástörténeti gyűjteményét. Bemutatására a Duna-kanyar egyik idegenforgalmi központjában, Zebegényben vásároltak házat, s ebben hamarosan megnyílik hazánk első hajózástörténeti állandó kiállítása. Farkas Vince 28 évig szolgált különböző hajókon, s e csaknem 3 évtized alatt gazdag anyagot gyűjtött össze a természeti népek hajóépítési szokásairól, ezzel kapcsolatos díszítőművészedéről, szerszámairól. s általában a hajózásról és a hajózás történetéről. Sok sajátos csónaknak, hajónak méretarányos, pontos má- so'atát i, elkészítette. Gyűjteményének egyes darabjai már régen múzeumba kerültek, a teljes anyag kiállításának azonban csak most teremtődtek meg a feltételei. A július 12-én Zebegényben (Szőnyi utcai 9.) megnyíló hajózástörténeti kiállítás szakmai felügyeletét a Közlekedési Múzeum látja el. A LEG-ek lexikona Talán minden emberben él a feltűnni akarás vágya. A legtöbb lehetőség adódik erre a különböző sportágak területén. De aki nem ért semmiféle sporthoz, az másban próbál szerencsét. Ekként gyakran akadnak, akik Budapesten fölmásznak a turulmadárra, vagy akik a sör-, bor-, pálinkaivás- ban igyekeznek rekordot dönteni. Nos, nemcsak az ilyen re- kordhajhászó furcsaságokról szól az egyideig újságíróként Pécsett is működött Erdős Ákos és társa, Vince Mátyás szerkesztésében most megjelent LEGek könyve. Az érdekessége miatt minden bizonnyal könyvsikernek számító munka mintegy 800 címszóban tálalja elénk a tudomány, a sport, a technika fejlődését, az emberi találékonyságot tükröző adathalmazt. Olyan dolgokra hívja fel gyakran figyelmünket, amelyeket eddig nem tudtunk, de illett volna tudnunk, illetőleg amelyek érdekességüknél fogva lekötik figyelmünket. A társszerkesztők azonban már az Előszóban figyelmeztetik az olvasókat, ne vegyék „szentírás”-nak minden állításukat, mert bár a közölt „leg”- állításoknak gondosan utánanéztek, mégis előfordulhatnak tévedések. Példaként fölemlítik, hogy a Szahara területének nagyságára vonatkozóan nem találtak két azonos adatot tartalmazó lexikont. A könyv áttanulmányozásával szellemi adattárunk gazdagon gyarapodhat mindazzal, ami a legkisebb vagy a legnagyobb, ami a legalacsonyabb vagy a legmagasabb, ami a legelső vagy a legutolsó, ami a leghosszabb vagy a legrövidebb stb. Az egészen friss és egészen régi adatok hitelességének igazat adva, néhány olyan nyelvi és irodalmi adatot ragadunk ki a munkából, amely — úgy hisszük —, sokak számára érdekességgel bír. Mivel nyelvünkben, ezért a LEGek könyvében is a leggyakrabban szereplő hang, illetőleg betű: az „e” magánhangzó, amelyet száz magánhangzó közül 26-szor használunk. Nyelvünkben száz hangból átlagosan 42 magánhangzó. Legritkábban a zs, fy, c, dz, dzs mássalhangzókat használjuk. A zs hang az összes használt mássalhangzóknak mindössze kb. két ezrelékét teszi ki. Legszebb szavainkról többféle vélemény ismeretes. Kosztolányi szerint a tíz legszebb magyar szó: láng, gyöngy, anya, ősz, szűz, kard, csók, vér, szív, sir. Radnóti Miklós versben vallott legszebbnek vélt szavainkról: göröngy, fátyol, harang, lélek, gyöngy, csillag és hold. Külföldiek előtt állítólag a lülolaj zenei hangzása megkapó. Lőrincze Lajos szerint az egész szótest muzsikája, fogalmi tartalma, hangulati velejárója tehet széppé egy szót. Ezért — mondja Lőrincze — „alig lehet tíz olyan szót keresni, amely mindenkinek egyformán szép”. Egy nyelvi bizottság a következő tíz szót találta legszebbnek: csend, csillag, fény, gyöngy, illat, könny, lomb, szelíd, szellő, tündér. Visszatérve a könyv anyagá- ta, Pécs városa csak kétszer szerepel a lapokon. Aki még nem tudná, ám jegyezze meg: Pécsett van a világ legnagyobb találóskérdés-archívu- ma. A Janus Pannonius Múzeumban kétszáz ország 900 ezer találós kérdését és azok megfejtését őrzik. Azt viszont mindenkinek illik tudni, hogy a legrégibb magyar egyetem az V. Orbán pápa által 1367- ben Viterbóban kelt bullájával engedélyezett, Nagy Lajos király alapította pécsi egyetem. Nincs kizárva, hogy rövidesen elnyerjük a „Koszkár-díj” legmagasabb fokozatát is? Tóth István dr.
