Dunántúli Napló, 1984. júlis (41. évfolyam, 179-209. szám)

1984-07-31 / 209. szám

Dunántúlt napló 1984. július 31., kedd Ismerjük meg jogszabályainkat! Amit a gyermek­gondozási segélyről tudni kell Az elmúlt hetekben újból megszaporodtak a gyermek- gondozási segéllyel kapcsola­tos kérdések. Ezért az alábbiakban a leg­fontosabb tudnivalókról adunk tájékoztatást. A 10/1982. (IV. 16.) MT sz. rendelet 1. §-a értelmében az anyát, illetőleg a gyermekét egyedül nevelő apát gyerme­ke hároméves korának — tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetében hatéves korának — betöltésé­ig gyermekgondozási segély il­leti meg, ha a gyermek szüle­tését közvetlenül megelőző két éven belül összesen 270 napig a) legalább napi 4 óra mun­kaidejű munkaviszonyban állt, b) bedolgozóként biztosított volt, c) ipari szövetkezetnél leg­alább napi 4 óra munkaidő­vel tagsági viszonyban állt, feltéve, hogy a most ismerte­tett a)—c) pontokban megha­tározott jogviszony a gyermek születésekor is fennállt, vagy a születés a jogviszony megszű­nését követő negyvenkét na­pon belül történt, illetőleg ci születés a jogviszony megszű­nését követő negyvenkét na­pon túl táppénz, baleseti táp­pénz folyósításának ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napön be­lül történt. Gyermekgondozási segély jár annak is, aki a gyermek szüle'ését közvetlenül megelő­ző két éven belül mezőgazda- sági (halászati) termelőszövet­kezeti vagy mezőgazdasági szakszövetkezeti tagként, ille­tőleg munkamegállapodás alapján családtagként leg­alább 90 napon át részt vett a közös munkában, és e jog­viszony a gyermek születésekor is fennáll. A jogszabályi rendelkezések értelmében gyermekgondozási segélyre jogosult az is, aki bármely iskola (tanintézet), fel­sőoktatási intézmény nappali tagozatán végzett tanulmányok befejezését követően 90 napon belül a fentiekben már meg­határozott jogviszonyt létesítés az ott meghatározott feltéte­leknek egyébként megfelel. A gyermekgondozási segély­re jogosultság feltétele a mun­kaviszonyban (tagsági viszony­ban) álló személyeknél fizetés nélküli (díjazás nélküli) szb- badság igénybevétele. Ugyancsak gyermekgondozá­si segélyre jogosult az is, aki a fegyveres erők, fegyveres testületek és rendészeti szer­vek hivatásos, illetőleg tovább­szolgáló állományú tagja. A gyermekgondozási segély az örökbefogadott, a mosto­ha- és a nevelt gyermek után is j°r. A 4/1982. (IV. 16.) EüM sz. rendelet 1. §-a szerint a 270 napi időtartamba be kell szá­mítani a munkaviszony, a be­dolgozói jogviszony és az ipa­ri szövetkezeti tagsági viszony megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi­gyermekágyi segély, gyermek- gondozási segély folyósításá­nak az idejét. A jogviszony megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi­gyermekágyi segély folyósítását a gyermekgondozási segélyre való jogosultsáq elbírálása so­rán az igénylőnek igazolnia kell. E rendelet értelmében ha a gyermekgondozási segélyt igénylő több foglalkoztatónál állt munkaviszonyban (tagsági viszonyban), a gyermekgondo­zási segélyre akkor jogosult, ha a munkaviszonyaiban (tagsági viszonyaiban) eltöltött munka­ideje együttesen eléri a napi 4 órát, feltéve, hogy valameny- nyi munkaviszonyában (tagsá­gi viszonyában) egyébként megfelel a fentebb már ismer­tetett feltételeknek. Itt mondjuk el azt is, hogy a gyermekgondozási segélynek a munkaviszonyon (ipari, szö­vetkezeti tagsági viszonyon) alapuló igénylése esetén a ko­rábban mezőgazdasági (halá­szati) termelőszövetkezeti vagy mezőgazdasági szövetkezeti tagként eltöltött időből min­den tíz közös munkában töl­tött napot 30 napi időtartamú munkaviszonynak kell tekinteni. A gyermekgondozási segély­re való jogosultságot az igény­lőt foglalkoztató bírálja el. A gyermekgondozási segély­re való jogosultsággal kapcso­latban o foglalkoztató és a dolgozó között felmerülő jog­vitákat a munkaügyi vitákra (tagsági vitákra) vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni. Elmondjuk azt is, hogy ha az anya a gyermekgondozási segély tartama glatt újból szül, további gyermekgondozási se­gélyre válik jogosulttá. Ikerszülés esetén, vagy ha több gyermekgondozási se­gélyre jogosító gyermek van, a gyermekgondozási segély mind­egyik gyermek után külön-kü- lön jár. Lehetőséget ad a jogszabály arra is, hogy g gyermek egy­éves korángk betöltése után a gyermekgondozási segélyt az anya helyett a vele közös ház­tartásban élő apa is igénybe vehesse. Erre akkor van lehe­tőség, ha a gyermekgondozási segélyre jogosultság feltételei­nek mindketten megfelelnek. A gyermekgondozási segély­ben részesülő személy — a se­gély teljes összegének folyósí­tása mellett — a gyermek másfél éves kora után munkát vállalhat. A munkaviszony (tagsági vi­szony) keretében történő mun­kavégzés azonban havi átlag­ban a napi 4 órát nem ha­ladhatja meg. A rendelkezések értelmében a munkaviszony fennállása alatt a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamát a munkaviszonyban töltött idő számításánál figyelembe kell venni. A munkaviszony megszűnését követő időtartam nem számít­ható be a munkaviszonyba ak­kor sem, ha arra a gyermek- gondozási segély folyósítása megtörtént. Lehetőség van arra is, hogy az anya, illetőleq az apa a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli sza­badságot megszakíthassa. Munkavállalás érdekében tör­ténő megszakítást harminc nap.- pal előbb be kell jelenteni a foglalkoztatónak. Az egyéb kérdésekre, illet­ve szabályozásokra a későbbi­ek során még visszatérünk. S. A. Nem javult a fegyelem... A megye vasúti átjáróinak biztonsága A közút—vasút szintbeni ke­reszteződések biztonsági hely­zetének feltárása közlekedés- biztonsági követelmény. Az itt bekövetkezett közúti közleke­dési balesetek súlyossága, a meghaltak és megsérültek ma­gas száma a szakemberek és a közvélemény figyelmét a vas­úti átjárókra irányítja. A megye rendőri szervei a kiadott intézkedések alapján — a központi előírásoknak megfelelően — a helyi sajá­tosságok figyelembevételével tovább folytatták az átjárók ellenőrzését. Azonban ennek ellenére sem javult a közlekedési fegyelem a megye területén lévő vasúti átjárókban. 1984 első félévé­ben a vasúti átjárókban 3 bal­eset történt. Az ilyen baleseti típusok közül kettő halálos, egy súlyos eredménnyel végződött. A közúti járművel való el­ütés következtében öt személy vesztette életét, egy személy pedig súlyosan sérült. A bizto­sítási módok közül a fényso­rompós átjáróban 1, teljes csapórudas átjáróban 1, bizto­sítatlan átjáróban ugyancsak 1 közlekedési baleset történt a megye területén. A vasúti . átjárókban történt balesetek elsődlegesen a KRESZ-szabályok megszegése, figyelmen kívül hagyása miatt fordultak elő. Legnagyobb arányban a személygépkocsi­vezetők hajtanak át a fényso­rompó tilos jelzésén. A magán­gépjárművezetők nagy része nincs tisztában a fénysorompó működésére vonatkozó szabá­lyokkal, mert a szabálysértést elkövetők nagyobb hányada közülük kerül ki; elmulasztják a megállást, nem győződnek meg a továbbhaladás veszély­telenségéről. Véleményünk sze­rint az átjárókban követendő magatartásról kifejtett propa­ganda még nem jutott el a járművezetők egészéhez. Ugyanakkor a nagyobb gép- járműparkkal rendelkező válla­latok, intézmények gépjármű- vezetői részéről körültekintőbb, figyelmes vezetés tapasztalha­tó. Gyakori a gyalogosok és kerékpárosok által elkövetett szabályok megszegése, sokszor még a mechanikus akadályt sem tisztelik, megkerülik, át­másznak, vagy átbújnak alat­ta és így haladnak át az átjá­rókon. A megye közút—vasút ke­reszteződéseiben a járműveze­tők által elkövetett szabálysér­tések általában a tilos jelzé­sen való áthaladás, a köte­lező megállás elmulasztása, szabálytalan előzés, a leeresz­tett félsorompó megkerülése volt a leggyakoribb. A MÁV — anyagi lehetősé­geihez mérten — intézkedése­ket tett a vasúti átjárók biz­tonságának fokozására. A Pé­csi Igazgatóság a megye terü­letén 1984. I. félévében az alábbi munkálatokat végezte el, illetve a kivitelezést tovább folytatja: az útátjárók látási háromszögeiben a fák és bok­rok eltávolítását folyamatosan végzi; a megüresedett MÁV- épületek elbontását pedig megkezdte; a hatósági bejá­rás eredményeként négy — nem, vagy ritkán használt — átjáró megszüntetését tervezik; a két- vagy több vágányú át­járók előtt a „vasúti átjáró kezdete” közúti jelzőtáblákat 1984. július 1-ig kiegészítették a KRESZ-módosítással össz­hangban; a fénysorompók előtt a vasúton elhelyezett figyel­meztető táblákat 1984. július 1-ig kiegészítették a közúton alkalmazott fénysorompóra fi­Rovatszerkesztö: RÓSZ PRIM NÁNDOR gyelmeztető táblákkal; a vas­úton közlekedő kiskocsimene­ten ezután az ilyen kiegészítő táblával ellátott útátjárót 5 km/óra sebességgel kötelesek megközelíteni, és a közúton közlekedő járművek részére elsőbbséget adni; a beruházá­si források csökkentése miatt ebben az évben a megye terü­letén egy útátjáró biztosítását korszerűsítik; Palkonya megál­lóhelyen a távolból kezelt tel­jes csapórudas sorompó helyett fénysorompót építenek, mely­nek kivitelezése megkezdődött. R. N. Pécs—Eszék autós vetélke­dő. Ebben az esztendőben is sor kerül a már hagyomá­nyos Pécs—Eszék autós ve­télkedőre. A szeptember 22-i rendezvényre személyesen je­lentkezzenek az érdeklődők a Magyar Autóklub Baranya megyei Szervezetének pécsi, Citrom utcai irodájában. * Autószerelő-javitó kisiparo­sok augusztus havi hétvégi ügyelete: 5-én Kneif István, Pécs, Engels út 26., 12-én Lakatos Tibor, Pécs, Katalin utca 22., 19-én „Karaván Service”, Pécsvárad, tel.: 176, 20-án Birinyi Zoltán, Pécs, Gyár utca 15., 26-án Gyaraki Mihály, Pécs, Losonc utca 38. * Niva-alkatrészek a MER- KUR-szalonban. A napokban Lada Niva-alkatrészek, kipu­fogódobok és keréktárcsák árusítását kezdték meg a MERKUR pécsi autószalon­jában. * Huszonegy baleset. A Ba­ranya megyei Rendőr-főkapi­tányság közbiztonsági és közlekedési osztályának tájé­koztatása szerint az elmúlt héten 21 személyi sérüléssel járó közúti közlekedési bal­eset történt a megyében: egy halálos, nyolc súlyos, tizenkettő pedig könnyű ki­menetelű volt. Szerte az országban forgalmazzák már a kerékpárosok közlekedésbiztonsági helyzetét segitö, kerékpárra szerelhető szélességjelző, fényvisszaverő tárcsát. A Dunakeszi Műanyag és Papíripari Szövetkezel e termékét a kereskedelem 80—90 forintos áron kínálja, (a pécsi Rákóczi úti műszaki boltban például 89 forintért) holott a gyártó szerint a nettó termelői árat a korábbi 68 fo­rinttal szemben, darabonként 45 forintra szállította le. Ahhoz, hogy o fény­visszaverő tárcsát minél nagyobb számban megvásárolhassák a kerékpáro­sok, a fogyasztói ár túlzottnak tűnik. Pedig, hogy minél szélesebb körben elterjedjen, az OKBT szerint is közlekedésbiztonsági érdek fűződik .. . --------------------------------------- * -------------------------------------­­Z IL tehergépkocsik selejtezése, átalakítása A Közlekedési Minisztérium 1982-ben rendeletben előírta a nagy fogyasztású ZIL típusú te­hergépkocsik selejtezését vagy átalakítását dízel üzeműre. Az alaprendelet hatálya csak a közületekre terjedt ki, melyet a megyei Közlekedési Felügye­let 1982. XII. 31-ig maradékta­lanul végre is hajtatott. A 9 év­nél régebben gyártott, normál vagy billenős rakfelületű jár­műveket kivonatta a forgalom­ból, vagy ha műszaki állapo­tuk lehetővé tette, azok üzeme­lését maximálisan 1984. XII. 31-ig engedélyezte. A selejte­zésre rendelt ZIL gépkocsik za­vartalan pótlása jelenleg nem megoldható, ezért a hiány a következők szerint enyhíthető: 1. Az 1984. december 31-ig üzemben tartható ZIL tehergép­kocsik - amennyiben azok pótlása az AUTÓKER írásos nyilatkozata szerint 1984-85- ben IFA vagy dízelesített ZIL gépkocsiból nem biztosíthatók — önkéntes jelentkezés alapján ez évben újbóli műszaki felül­vizsgálatra kerülhetnek, és ezek közül - a műszaki állapot függvényében - egy, illetve két évre a továbbüzemeltetési engedély kiadásra kerül. 2. A kiemelkedően jó műszaki állapotú, valamint a speciális felépítményű ZIL gépkocsik en­gedélyt kaphatnak a tovább­üzemeltetésre, ha az üzemelte­tők vállalják tehergépkocsijaik­nak két éven belüli dízelesíté- sét. Az 1982-ben kiselejtezett vagy hatállyal tovább üzemelő járművek egy része fuvarozó kisiparosok tulajdonába került át. Ezek a ZIL-ek tehát továbbra is részt vesznek a közúti forga­lomban. A Közlekedési iMinisztérium ezért módosította az alaprende- letet és hatályát kiterjesztette minden ZIL-tulajdonosra. Itt felhívjuk a 10—11 éves ZIL-t üzemeltetők vagy a leendő tu­lajdonosok figyelmét, hogy a járművek forgalmi engedélyébe bejegyzett üzemelési határidő most már a magánszemély jár­művére is vonatkozik. Ameny- nyiben az ilyen korú járművek forgalmi engedélyében nem szerepel a határidő, telefonon vagy levélben - a jármű illeté­kességének megfelelően — a megyei Közlekedési Felügyele­ten tájékoztatást tudnak adni az esetleges továbbüzemelési határidőről. És még egy figyelmet érdem­lő megjegyzés: a magántulaj­donban tovább üzemelő ZIL-ek dízelesítésére a rendelet 1985. január 1-től ad lehetőséget. Tóth László, Baranya megyei Tanács V. B. közlekedési osztálya Baranyai utakon Baranya megye közútjai kö­zül július 30. és augusztus 5. között az alábbi utakon lesz­nek forgalomkorlátozások: az 56-os számú főúton, az 51,5 és 59,9 km közötti szakaszon a Villány—újpetrei összekötő úton, a 7—12 km közötti sza­kaszon, g pécs—abaligeti ősz. szekötő úton, a 0—4, valamint a 8 —19 km közötti szakaszon, az árpádtető—remeteréti ösz- szekötő úton az 5—9,4 km kö­zötti szakaszon. A nyugotszent- erzsébeti bekötőúton záróréteg készítési és pályakiegyenlítési munkálatok miatt sebességkor­látozással, félpályás útlezárás­sal és kavicsfelhordással szá­moljanak az arra közlekedők. A szederkény—Villány—harká­nyi összekötő úton a má- roki elágazásnál hidéoítés mi­att a forgalom terelőúton bo­nyolódik le, ahol 12 tonna súly- korlátozás van érvényben. A 12 tonnánál nagyobb járművek ré­szére g terelőútvonal: Boly— Töttös—Kislippó—Villány. Taxibusz­rendszerek Több nyugati országban a taxi új alkalmazási módja a taxíbusz, amely hézagpótló sze­repet tölthet be a városi köz­lekedés rendszerében. A taxi­busz telefonhívásra vagy hívó­oszlopról adott jelzés nyomán, viszonylag rövid időn belül ház­hoz megy, utasait átszállás nélkül szállítja a körzetén be­lüli úticélhoz. Az utas tehát el­fogadható viteldíjért élvezheti a háztól házig szállítás előnyét és kényelmét. A taxibusz-rendszerek jármű­vei rádió adó- és vevőkészülé­kekkel felszerelt kisautóbuszok, amelyekben általában 10-15 ülőhely van. A forgalomba kül­dött járművek körzetükben cirkálnak: nem kötött vonalo­kat szolgálnak ki, hanem egy területet, nincs tehát menet­rendjük. A forgaolmirányító központ összegyűjti az igénye­ket: mikor, honnan és hová, hány személy kíván utazni. A következő lépés a területen tartózkodó taxibuszok olyan mozgatása, hogy a felmerült igényeket minél gyorsabban kielégíthesse, ugyanakkor üres­járatuk, kihasználatlan férőhe­lyük minél kevesebb legyen. Ez optimalizálási feladat, amely­nek gyors elvégzéséhez kis szá­mítógép is szükséges, amelynek üzembe állítása ma már nem jelent gondot. A számítógép a járművek pillanatnyi helyzetéről is tud, mivel az autóbuszveze­tők minden állomáshelyről egy gomb lenyomásával helyzetje­lentést küldenek a központba. A vezető természetesen vissza­jelzéseket is kap: a kormány- kerék mellett elhelyezett képer­nyőn láthatja, melyik megálló­kat kell érintenie, milyen címe­ket kell felkeresnie.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom