Dunántúli Napló, 1984. júlis (41. évfolyam, 179-209. szám)

1984-07-30 / 208. szám

BONYHÁDI CIPŐGYÁR «1 Aj .... . . ... . , .... .. ... ... .. Magán­penzió Tabon A Balaton-közeli Tab eddig főleg ipari üzemeiről vált is­mertté. Ám az utóbbi időben egyre több turista is látogatja. Az ételt-italt vagy szállást ke­reső utazó viszont kénytelen volt továbbmenni, mert Tabon egyetlen elöregedett kisven­déglő és presszó jelenti a ven­déglátóst. Pontosabban: jelen­tette. A környező dombok egyi­kén fogadó létesült, penzió jel­leggel. A penzióban kilenc szo­ba és tágas étterem található. Jól fölszerelt konyhájában a tulajdonos nagyanyjának sok. évtizedes szakértelme és házi receptjei várják az ínyenceket. Az új tabi fogadót Árpád vezérről nevezték el. Jelenleg az utolsó simításokat végzik rajta, hogy az augusztus elsejei nyitásra minden rendben le­gyen. N. F. Felmérés ízügyben Az újrakezdés után Helyrerázódik a Szekszárdi Húsipari Vállalat Mint az a bizonyos klinikai ló, úgy viselte magán az ösz- szes betegség minden jelét a Szekszárdi Húsipari Vállalat. Kezdődött már az építkezés elején. Alig akadt kivitelező. (Akkor még az építőipart a megrendelők nagyon elkényez­tették.) Azután, amikor már állt a csarnok, az egyik része, amit éppen a hajdani Duna' medre felett építettek, majd negyed métert megsüllyedt. Folytassák az építést? Vagy legyen inkább ott valami más? Végül folytatták. Így mintegy tíz év alatt elkészült a nagy­Sláger a puha bor, a textil, a sportos fazon Csak előjegyzésre kapható! üzem. Közben pedig felépült a környező megyékben is — ké­sőbb kezdett — hasonló üzem, a meglévőket pedig bővítették, így aztán igazán érthető, hogy nagyon sokan feltették a kér­dést: ez a szekszárdi pedig igazán minek? Tavaly nyáron ennek a vál­lalatnak a vezetésével is meg­bízták átmeneti időre a Pápai Húskombinát vezérigazgató­ját. Az év elején pedig szintén Pápáról jött az új igazgató, Hartmann Lajos, aki július el­sejéig mint megbízott, azóta pedig már kinevezett direktora a megye legnagyobb vállala­tának. A vállalat az év eleje óta a termékbemutatók egész soro­zatát rendezte meg. A keres­kedőknek bemutatták — bi­Cipődivat, 1985 a pécsi szakvásáron A pálma a gyermekcipőké - Több lesz a D+E fazon - Szavazott a közönség Hódít a sima, hófehér kerti bútor Kényelem, minőség, ár, diva­tosság, szín. Ez a fontossági sorrend, ha cipőt vásárolunk, adta tudtul több ezer tesztláp adatainak feldolgozása után a Pécsi Bőrgyár számítógépe. A júl. 20-án a pécsi Nevelési Köz­pontban megnyílt negyedik or­szágos bőr- és cipőipari szakvá­sár első két napján, amelyen 17 hazai gyár és nagyobb szö­vetkezet 1985 tavaszi-nyári kol­lekcióját mutatták be, a kö­zönség és a társadalmi zsűri szavazott. A hét többi napján a nagy- és kiskereskedelmi válla­latok mustrálták meg a felho­zatalt. Mától két héten át már a konkrét üzletkötésekre kerül sor. Itt dől el, hogy 1560 bemu­tatott modellből mit gyárt majd az ipar. A cipődivat alakításába tehát végre a vásárlók is beleszól­hatnak. A kérdés ezek után, milyen cipőkben járunk jövő év tavaszán-nyarán? A pécsi kí­nálat — márpedig ez az ország egyetlen cipőbörzéje — o ta­valyihoz képest nagy frontáttö­rést nem ígér. Továbbra is a puha, könnyű, kényelmes cipő­ket keresik. Tartja magát az utcai viseletre is alkalmas spor­tos fazon. Tovább nőtt a textil alkalmazása, s megjelent a necc-cipő. Ez utóbbi gyermek változatát a KERMI most vizs­gálja. A kereskedelem és a közön­ség örömére „forradalmi válto­zás" a gyermekcipőknél várha­tó. Ezúttal 700 gyermek- és bébi - modellt mutattak be a gyárak, végre jobb alapanyagból, szebbnél szebb színben, fozon- ban. A pálmát a Duna Cipő­gyár betétes gyermekcipői vit­ték el. A férfi modellek közül a legtöbb pontot <* Bonyhádi Ci- pőqyár elegáns sötétkék-szürke csíkozásé modellje kapta. A női cipők közül a Szigetvári Cipő­gyár termékei vitték el a pál­mát, a sportcipők esetében a Tisza Cipőgyár aratta le a kö­zönségszavazatokat. Sikerrel mutatkoztak be a szombathe­lyiek újabb Szieszta cipői is. A bemutatott 1985-ös női szandálmodellek valóban tet- szetősek, a tavaszi átmeneti zárt női cipőkkel azonban a gyárak ezúttal is adósak ma­radtak. Jó hír viszont, hogy a szakemberekből és ortopédusok- ból alakult zsűri 280 modell­nek ítélte oda az Egészség plusz Divat, vagyis az E+D megkülönböztető címet. A ke­reskedelem 30 kijelölt boltban már ez évben megkezdi az E-l-D emblémával ellátott, min­den igényt kielégítő lábbelik árusítását. Néhány évvel ezelőtt a kölni szabadidő kiállításon a magyar bemutató részen az üzletembe­rek szemét megragadta egy szép kivitelezésű, hófehérre lak­kozott kerti ülőgarnitúra. A tet­szés oly nagy volt, hogy azon- nol üzlet le*1 belőle, s elindult a magyar kerti bútorok exportja. A kerti bútorokat a Kiskunha­las1 Fa- és Építőipari Szövetke­zet gyártja. Orbán István, a szö­vetkezet elnöke meséli, régeb­ben az asztalos részlegük váll­fákat, gyerekágyakat, járókákat készített csak. A kertibútor-öt­letet a HUNGAROCOOP-tól kapták, gondolták, miért ne próbálnák meg, hátha . . . Kül­földi, svéd és francia prospek­tusok alapján készítették el az első darabokat és maguk is meglepődtek a sikeren. Azóta állandó vevőik vannak Dániá­ban, NSZK-ban, Franciaország­ban és Svédországban. Amikor látták, hogy ez jó üz­let, gondolták megteremtik a hazai piacot is. 1979—80-ban küldtek fényképekkel illusztrált ajánlatokat belföldi áruházak­nak. Vagy nem is válaszoltak, vagy azt, hogy ugyan kinek kell ilyen Magyarországon? Hol va­gyunk mi attól, hogy kerti bú­tort vásároljunk? Végül egy kényszerhelyzet győzte meg „jó üzleti érzékkel” megáldott ke­reskedőinket: rosszul ítélték meg a hazai vásárlókat! 1981 - ben ugyanis egy ezer garnitú- rós rendelést visszamondott az egyik nyugati cég. Mi legyen vele? A szövetkezet elnöke is­mét írt az áruházaknak. A pécsi Domus Áruház dicséretére le­gyen mondva, az országban az egyetlen volt, ahonnét kedvező válasz érkezett, küldjenek 5—6 garnitúrát, megpróbálják. (Egy garnitúra kivételével azonnal megvették.) A többi bútorral azonban mi legyen? Be a te­herautóba és az efnök maga járta a boltokat, áruházakat és beszélte rá a kereskedőket. Az eredmény: a budapesti Domus és a Skála Áruház azóta nem győz rendelni már csak előjegy­zésre lehet kapni. (A székek- asztalok összecsukhatok, kis he­lyen tárolhatók). A szövetkezet azóta új típust is készített. Magas támlájú, há­rom kényelmi fokozatra állítható ülő-fekvő széket, hozzá lábtar- tct, zsúrkocsit. A dánok máris rendeltek belőle. Hogy az üzlet üzlet maradjon, vigyázni kell a minőségre. A hófehér tükörsima felületkezelés rendkívül igényes munka. Minőségét úgy ellenőr­zik, hogy az üzem udvarán a mintadarabot egy hónapig ál­landóan locsolják, nem szárad­hat meg rajta a víz. Ha ezt ki­bírja, a tartósság garantált. Sarok Zsuzsa zony, akadt, akinek meg kel­lett mutatni — hogyan kell a húsokat, húskészítményeket kí­nálni. Emellett a vásárlók köré­ben is közvéleménykutatást rendeztek. Megtudták ebből, h°gy a vásárlók 84 százaléka az áru frissességét tartja a leg­fontosabbnak. A második szempont pedig az íz. Azt is tudakolták, milyen fűszerezett- ségű termékeket szeretnének. Mostanában egyébként a meg­kérdezettek 79 százaléka meg­felelőnek tartja, minden száz közül 14 ember tartotta a szek­szárdi húskészítményeket ke­véssé fűszerezettnek. Hamarosan az üzletekbe ke­rül öt új termék. így nemsoká­ra száztízre bővül a hazai piac­ra Szekszárdon készített ter­mékek száma. A kereskedelem korábban a szállítás pontatlanságát kifo­gásolta legtöbbször. Tavasz elején vettek a húsiparnál nyolc kis Nvsa termoszautót, s ezzel jelentősen javult a hely­zet. Most készítik számítógép­pel a szállítási programot. Fi­gyelembe veszik a boltok nyit- vatartását, az utak állapotát, a szokásos szállított mennyisé­get. és még egy sereg szem­pontot, s az optimális úton, órára pontosan viszik majd augusztus végétől az üzletekbe az árut. S nemcsak o Tolna megyei üzletekbe, hanem Pest­re is. Mert, bár az export ál­landóan nő, méq mindig van a vállalatnak felesleges kapa­citása. S az idén a 600 ezer sertést és a sok tízezer szarvas- marhát nem elég csak levágni, feldolgozni, hanem el is kell adni. Szepesi L. Svédországban a Szeremlei népi együttes Tegnap este Berlinbe indult a szeremlei népi együttes. Ma este érkeznek az NDK főváro­sába, ahonnét holnap Svédor­szágba indulnak tovább. Az ezernyolcszáz kilométeres út célja: Gambleby. A Balti-tenger partján, a Gotland szigetével szemben fekvő syéd városban ugyanis részt vesznek a skan­dináv népi fesztiválon. Ebben a városban rendszeresen meg­szervezik ezt a találkozót. Idén a finn, svéd és norvég együtte­seken kívül a szeremleiek kép­viselik Európa más tájainak né­pi táncművészetét. Tavaly a „Szeged” együttest hívták meg. A harminc tagú tánccsopo-t — kiegészítve a négytagú dávodi népi zenekarral — nemcsak a fesztiválon lép fel, hanem Stockholmban és másutt is. Műsoruk legegyénibb produk­ciója ezúttal is az övegestánc lesz. hétfői □ — Rné Szibériában operálták a szigetvári kisfiút Hal centit nőtt Nicsovics Gábor karja Alig néhány napja repült haza a szibériai Kurgán váro­sából, és most alig tudjuk elő­keríteni a játszótérről. Hóna­pokig távol volt édesanyjától, testvérétől, nagyszüleitől, a szi­getvári pajtásoktól s most min­den idejét a nagymamáék há­za közelében lévő játszótéren tölti. Pedig neki nagyon kell vi­gyáznia a kezére. A most nyolc éves Nicsovics Gábor úgy szü­letett, hogy a bal karja 16 centi­méterrel rövidebb volt, mint a jobb. Ráadásul ez a fél kar vállbái hátracsavarodott. Családja mindent elkövetett annak érdekében, hogy a kis­gyermek karja az ép, egészsé­ges gyermekéhez hasonló le­gyen, s orvostól orvoshoz járva hallották a hírt, hogy Kurgan- ban Ilizarov professzor végez iyen műtéteket, amelyek ered­ményeként a végtagok figye- lemreméltóan meghosszabbít- hatóak. Sokrétű — munkahelyi, vörös- kereszt, Egészségügyi Minisz­térium — segítség révén 1982- ben utazott édesanyjával elő­ször a Szovjetunióba, ahol Ili­zarov professzor előrefordította a karját. Tavaly októberben is­mét utaztak, akkor következett az alsókar növesztése, amely­nek eredményeként Gábor karja most hat centimétert nőtt. — Októberben ismét me­gyünk — mondja az édesanyja, Nicsovics Györgyné, aki a Szi­getvári Konzervgyár laborató­riumának dolgozója. — Igaz, hogy csak egy kontrollra, s ha minden rendben lesz, fordulunk is vissza. De két év múlva jön a következő műtét az alkar­növesztéssel, majd a felkart nö­vesztik. — Hányán voltatok abban a kórházban Gábor? — Sokan, nagyon sokan, biz­tos, hogy több mint százan. — Ki ott a legjobb barátod? — Alexis. De most ő is haza ment Kubába. Néhány szóra még hajlandó bent maradni, de már türelmet­lenül topog. Fölkapja a mele­gítő fölsőjét, s a lépcsőn járva, belebújik. A bal karját szem­mel láthatóan esetlenül dugja a melegítőbe. De ez a kar két évvel ezelőtt még a válla mö­gött lógott... T. É.

Next

/
Oldalképek
Tartalom