Dunántúli Napló, 1984. júlis (41. évfolyam, 179-209. szám)

1984-07-29 / 207. szám

A tartalomból: A Nyári Színház igazgatója az idei idényről (3. oldal) • Vasárnapi magazin (4—5. oldal) Az iskolai sportpályák nyáron (3. oldal) A kambodzsai párt- és kormány- (iildöttsés szombati programja A kambodzsai párt- és kor­mányküldöttség — amely Chan Synek, a Kambodzsai Népi For­radalmi Párt KB Politikai Bi­zottsága tagjának, a Kambod­zsai Népköztársaság miniszter- tanácsa elnökének vezetésével hivatalos, baráti látogatáson tartózkodik hazánkban — szom­baton délelőtt a csillebérci ve­zetőképző és úttörőtáborba látogatott. A vendégeket — akiknek kíséretében volt Hété- nyi István pénzügyminiszter, Nagy Gábor külügyminiszter-he­lyettes és Karsai Lajos, a Ma­gyar Népköztársaság Phnom Penh-i nagykövete — Baller Ká­roly, az úttörővóros vezetője köszöntötte, majd tájékoztatta a mintegy 137 hektáron elterülő, immár a 37. nyáron pajtásokat fogadó tábor történetéről, éle­téről. Külföldi kisdiákok is rendsze­resen vendégeskednek Csille­bércen. Jelenleg 23 ország kép­viseletében több mint 1300 paj­tás lakója a gyermekvárosnak, amelyben két Ízben kambod­zsai gyerekek is eltölthettek néhány, élményekben gazdag hetet. Chan Sy miniszterelnök érdek­lődésére a táborvezető elmond­ta: az állandó dolgozókon kí­vül májustól augusztus végéig mintegy nyolc—kilencszáz pe­dagógus irányítja a Magyar Úttörők Szövetségének felügye­lete alatt működő tábor mun­káját, s a gyermekvárost anya­gilag támogató Kommunista Ifjúsági Szövetség építőtábora működik Csillebércen: több mint száz ifjúkommunista segíti a programok megszervezését, lebonyolítását. A kambodzsai vendégek ezt követően a Partizán altábor la­kóinak életével ismerkedtek. A Vörös Csillag altáborban nemzeti ételeiket mutatták be a ciprusi, francia, magyar, mongol és német gyerekek. A kambodzsai kormányfő és kísérete végül megtekintette a népek életéből ízelítőt adó fotó- kiállítást. Az úttörők saját ké­szítésű ajándékokkal búcsúztak a kedves vendégektől, akik vi­szonzásul jellegzetes kambod­zsai épületet ábrázoló fest­ménnyel ajándékozták meg az úttörővárost. Délután Chan Sy és a kül­döttség tagjai a budai várpa­lota nevezetességeivel ismer­kedtek. A Magyar Nemzeti Ga­lériában Csorba Géza főigaz­gató-helyettes kalauzolta a ven­dégeket a mintegy 120 fest­ményt bemutató Munkácsy-ki- óllításon és a régi metszetek alapján újonnan restaurált, gó­tikus szárnyas oltárokat felso­rakoztató tárlaton. A Budapesti Történeti Múzeumban Székely György főigazgató a középkori Buda királyi várpalotájával és gótikus szobraival ismertette meg a vendégeket. A Munkásmozgalmi Múzeum volt a látogatás következő ál­lomása. A kambodzsai kor­mányfő Szikosi Ferenc főigaz­gató-helyettes segítségével kö­vethette nyomon a magyar mun­kásmozgalom történetét 1919-től napjainkig bemutató tárlatot. A városnéző program végén a vendégek a Halászbástyáróf gyönyörködtek Budapest pano­rámájában. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli nanio XLI. évfolyam, 207. szám 1984. július 29., vasárnap Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Beremend és Kásád között a legdélibb pont Megjelölik hazánk égtájpontjait Az ország geometriai kö­zéppontjától. Pusztavacstól, amit tízméteres torony jelöl, ki­indulva kutatták fel hazánk legészakibb, legkeletibb, leg­délibb és legnyugatibb pont­ját. A különleges munkát geo­détákból, térképészekből, ter­mészetvédőkből és mérnökök­ből álló csoport az előkészüle­tek után több hetes helyszíni bejárással fejezte be a napok­ban. Az ország legészakibb pont­ját a Zempléni-hegységben le­vő Lószló-tanya mellett, a leg­keletibbet a Garbolc melletti réten, a legdélibbet a Bere­mend és Kásád közötti liget­ben, a legnyugatibbat pedig a szakonyfalui erdei tisztáson je­lölték ki. Egyúttal a legmélyebb pontot is meghatározták, amely Tiszaszigeten van. (Köztudott, hogy g legmagasabb a Kékes­tetőn.) Elektromos rendszerű irányítás a diszpécserközpontból Évenként kétezer köbméterrel nő Pécsett a napi ivóvízfogyasztás Pécsett nyolc évvel ezelőtt volt vízkorláozós. Azóta szeren­csére egyetlen nyáron sem kel­lett elrendelni. Pedig a város évről évre 1800—2000 köbmé­terrel több vizet fogyaszt na­ponta. Jelenleg a napi fogyasz­tás 73—75 000 köbméter: eb­ből 32—35 000 köbmétert a Duna, 20 000 köbmétert Pel- lérd, 8—10 000 köbmétert Tor- tyoqó és 800—1000 köbmétert a Tettye-forrás ad a városnak. Érdekes, hogy hétvégeken alacsonyabb a vízfogyasztás, ugyanakkor köznapokon reg­gel, dél körül és este 10 órakor van a vízfogyasztási csúcs. Emiatt szükséges, hogy nap­közben és szombat-vasárnap a víztározókat feltöltsék, számítva egy-egy melegebb napra. Pécs különböző pontjain összesen 32 000 köbméter víz befogadá­sára alkalmas tároló van. A Pécsi Víz- és Csatornamű- vek önálló hálózati üzeme fe­lel a városi vízellátás irányí­tásáért. Simon Rudolf főművezető a vállalatnál készített számítógé­pes irányítórendszerre büszke: — Abaffv Attila mérnök és Starcz Andor technikus közös alkotása ez az elmés szerkezet. Az az előnye, hogy a diszpé­cser áttekintheti valamennyi gépház működését, és ha va­lami hibát észlel, indíthatja a javító csoportot. Persze a Com­modore számítógépre és a display rendszerre még csak a Damjanich utcai gépházat si­került rákapcsolni. Most a tety- tyei gépház bekötésén dolgoz­nak a technikusok. A többi hat bekapcsolása jövő év végéig várható. Az ügyeletes diszpécser, Bély László szerint sokkal gyorsab­ban és áttekinthetőbben tud­nak dolgozni, hogy monitoron és az elektromos táblán is lát­ható a működő egység. így azonnal kiszűrhető a hálózati vagy gépházi üzemzavar. Ugyanakkor, ha rossz adat ke­rülne véletlenül a számítógép­re, azt a gép automatikusan korriqálja. Ezzel csökken az irá­nyítás hibalehetősége. Hainess Jenő főmérnök . az állandó gondokról beszélt: — Kevés az ember, ezért szükséges a gépesítés. Ugyan­akkor kvalifikáltabb szakembe­rekre van szükségünk. A na­ponkénti ügyeleteseknél elő­fordul, hogy szükséghelyzetben dönteniük kell: nem mindegy, hogy merik-e a felelősséget vállalni. Természetesen mindig van a diszpécser és a vízveze­tékszerelő mellett készenléti ügyeletes is, aki a villamos há­lózati, gépészeti vagy csatorna­részleg munkájához ért. És mi is minden esetben utolérhetők vagyunk, hogy minden hibát minél előbb elháríthassunk. Megjegyzést érdemel az, hoqy nemcsak a javításokra, a vízkorlátozás bevezetésére is külön menetrendet dolgoztak ki. így első fokozatban a kert­locsolást, autómosást, második­ban az ipari üzemek fogyasz­tását, és harmadikként a város szakaszos vízellátását szerepel­tetik. Eddiq nem került erre sor, de előfordulhat, hogy egy ká­nikula megrendíti a zavartalan vízellátást: a tortyogói és a neilérdi víznyelő területek víz- szintje ugyanis rohamosan csökken .., Adóm Erika Újabb csatlakozások a felszabadulási és kongresszusi munkaversenyhez Többet, jobbat exportra A vállalásokban a minőség javítása áll az első helyen r A Szigetvári Cipőgyár fűződéi szalagjai 160 000 párral több cipőt küldenek szovjet ezportra Érb János felvétele Megyénkben ezen a héten is újabb vállalati, szövetkezeti kollektívák csatlakoztak az MSZMP XIII. kongresszusa és hazánk felszabadulása 40. év­fordulójára hirdetett munkaver­senyhez. A Pécsi Bőrgyár dolgozói 23 millió forinttal kívánják túltelje-, síteni 1984. évi tőkés exportter­vüket. Ennek érdekében 10 000 négyzetméterrel több marha puhabőrt állítanak elő export­minőségben. A vevők igényei­nek megfelelő karakterű és megjelenésű talpbőrből 90 ton­nával növelik a gyártást és fo­kozzák a bérmunkában végzett bőrkidolgozási tevékenységet is. A cipőgyárak többlet szovjet exporttervéhez igazodva, terven felül 35 000 négyzetméter mar­habőrt állítanak elő, termelé­kenyebb munkával, jobb mun­kaszervezéssel. A Szigetvári Cipőgyár kollek­tívája a másfél millió párás mennyiségű terv 5 százalékos túlteljesítésére tett ígéretet. Ta­valy 361 000 pár cipőt gyártot­tak szovjet exportra, ezt a mennyiséget most 520 000 pár­ra emelik. Vállalták továbbá, hogy a minőségi kifogások mi­att visszaküldött termékek mennyiségét felére csökkentik, vagyis a cipők 95 százalékát első osztályú minőségben érté­kesítik. A Baranya megyei Állatfor­A tortyogói szivattyúházból naponta 15 000 köbméter vizet biztosítanak Pécsnek Erb János felvétele galmi és Húsipari Vállalat dol­gozói a kapacitásokat maximá­lisan kihasználva terven felül 50 000 darab sertést vágnak le, 1984-ben összesen félmilliót. A nem rubel elszámolású 29,8 millió dolláros exporttervüket 1,9 millió dollárral teljesítik túl. Ezt a feldolgozottsági fok növe­lésével, a piaci lehetőségek jobb kihasználásával érik el. ígérik, hogy a kiegyensúlyozot­tabb belföldi ellátás érdekében 60 százalék fölött tartják az ol­csó árfekvésű termékek ará­nyát, javítják ezek minőségét, bővítik a választékát. A Szigetvári Állami Gazda­ság dolgozói 3 millió forint ér­tékű költségmegtakarítást és hozamtöbbletet vállalnak. Ezen belül a görösgali szakosított te­henészeti telep kollektívája 1,3 millió forint értékű takarmány költségmegtakarítást ajánlott fel. A háztáji integrációt irá­nyító kollektíva 2000 hízott ser­tés értékesítését vállalta terven felül. A gazdaság brigádjai 6200 óra társadalmi munkát vé­geznek. Többek között Dencs- házán elkészítik az iskolai sport­udvar felszereléseit, Kishársá- gyon óvodát parkosítanak, gáz­cseretelepet létesítenek. A Pécs város és vidéke Áfész dolgozói 1985. évi exportbevé­telük 10 százalékos növelését ígérik, mindenekelőtt nagyobb éticsiga- és lőttvad-exporttal. Határidő előtt adják át a Sza- lántán épülő önkiszolgáló bol­tot és az új kertvárosi ABC berendezését. A MERUKER Vállalat dolgo­zói pótvállalásként 30 millió forinttal kívánják túlteljesíteni értékesítési tervüket, plusz fél­millió forinttal a nyereséget, továbbá 7,5 százalékkal növelni az egy főre jutó forgalmat. — Rné —

Next

/
Oldalképek
Tartalom