Dunántúli Napló, 1984. júlis (41. évfolyam, 179-209. szám)

1984-07-04 / 182. szám

Határszemlén Lelassult az aratás A kombájnok* a traktorok, a szállító teherautók és kezelőik ugrásra készen állnak, hogy az időjárás kedvezőbbre fordulá­sával azonnal elkezdjék, illet­ve folytassák a kalászosok kö­zül legelsőnek beérő őszi árpa aratást. Tegnap délelőtti határ­járásunkon a következőket lát­tuk: az előző éjszaka lehullott csapadék és szél' azontúl, hogy az árpán a víztartalmat meg­növelte- tovább sok helyütt meg­döntötte, embert és gépet egy­aránt, tétlenségre kárhoztatott. A termés egyébként igen jó. A villányi tsz-ben már befe­jezték az őszi árpa vágását 150 hektáron, az átlagtermés 5,2 tonna. A szalántai termelőszövetke­zet földjein a délelőtt folyamán nem tudtak aratni az ázott, mély talajon. Azonban délután egy órától kivonultak a Claas- Dominátorok, a John Deer-ek és teherautók, hogy nekivág­janak az utolsó 30 hektárnyi ár­pa vágásának és szárítóba jut­tatásának. Szava határában a szalántaiak ebben az évben csaknem 200 hektáron vetettek őszi árpát. Az utolsó tábla ara­tásánál azonban a tegnap dél­utáni ismétlődő zápor és viha­ros szél újból megakasztotta a betakarítást. A termés kiemel­kedő, a múlt évi 5,8 tonnás hektáronkénti átlaqot ezúttal jócskán túlszárnyalták, a ter­mésátlag 6,3 tonna. Bogádmindszenten tegnap sem tudtak kimenni a aépek az aratás folytatására. Már ko­rábban elkezdték, a termés itt is iá, hektáronként 5 tonna. Ná­luk még 50 hektár vár vágás­ra- ha az idő kedvezőre fordul. Právicz L. Sikeres I. félévi húsexport Eredményes félévet zárt a Terimpex: hat hónap alatt a terveknek megfelelően mintegy 18 milliárd forint értékben — megközelítően ez ugyanannyi mint az elmúlt év első félévé­ben — exportált húst, élelmi­szert, zömében konvertibilis va­lutáért. Különösen a feldolgozottsá­gi fok növelése kínál jó lehe­tőséget a magasabb árak el­érésére. Ennek megfelelően a hagyományos félsertés mellett nagyobb arányban exportál­nak csontozott, szeletelt ka­rajt, szűzpecsenyét, színhúst. A darabolás, a precízebb feldol­gozás azonban nemcsak több­letmunkát, hanem magasabb fokú technikai felszereltséget is követel a húsiparban. Ezért a Terimpex igyekszik minél több kooperáció éle‘rehívásában közreműködni a hazai és a külföldi partnerek között. Je­lenleg már 15 ilyen együttmű­ködés van érvényben, amelyej< hozzájárultak az első félévi tervek teljesítéséhez is. Gyakran . külföldi tenyész- anyaqot használnak fel a vál­lalatok magasabb értékű áru előállítására. A Baranya me­gyei Baromfifeldolgozó Válla­lat ennek megfelelően Fran­ciaországból nagy májat °dó kacsát importált és terjeszt el a tenyésztelepeken. Pedagógusoknak az új tanév előkészítéséről Szélesítik a második idegen nyelv tanulásának lehetőségét Kidől! fák az országutakon, üvegriadó Szekszárdon Több a tanterem, de nem csökkent a zsúfoltság Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLI. évfolyam, 182. szám 1984. július 4., szerda Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból Szovjet üzenet Reagan elnöknek (2. oldali) Bútorhelyzet Baranyában (3. oldal) Hajnali csendélet, tejszállitás után (Riport az 5. oldalon) Felvételűnk hétfőn délután készült Dombóváron Fotó: Proksza László Viharkárok Dél-Dunántúlon ■■■■■■■ Baranyát elkerülte az ítéletidő Hétfőn délután viharos erejű széllel zivatar, jégeső és felhő­szakadás vonult végig Dél-Du- nántúlon. Mindenütt jelentős károkat okozott az ítéletidő, fákat, villany- és távbeszélő- oszlopokat döntött ki a szél, megbámult sok vasúti pályán és úton a forgalom, megszűnt az áramszolgáltatás, elnémul­tak a telefonok, a jég sok he­lyen elverte, letarolta a ter­mést, a szőlőfürtöket, gyü­mölcsfákat. A keszthelyi tűzoltóságot megállós nélkül hívták — amíg élt a telefonvonala — kidőlt fák eltávolítására, vízszivatás- ra. Ök értesítették a marcali tűzoltóságot is rádión, hogy hová, milyen műszaki mentésre, illetve elhárításra vonuljanak. Kora délután 14.49 órától kez­dődött az ítéletidő a térség­ben, 10 percig mogyoró- és galambtojás-nagyságú jég esett, az átlagos szólerősség 61 kilométeres volt óránként, de gyakran 100 kilométeres széllökéseket is mértek. A hely­reállításon késő éjszakáig dol­goztak. A DÉDÁSZ-tál kapott tájé­koztató szerint különösen Keszthely, Nagykanizsa, Bala- tonboglár, Kaposvár és Szek- szárd térsége látta kárát a hét­fői viharnak, 40 000 fogyasztó maradt áram nélkül. Kedd reg­gelre már csak 6000 fogyasztó nem kapott áramot. Kidőlt 4 oszlop a 120 kV-os távvezeté­ken, 33 fadőlés szaggatta a vezetékeket, volt 20 egyéb sza­kadás és 25 középfeszültségű vonali leágazásban keletkezett üzemzavar. Keszthely térségé­ben 60, a többi körzetben 20— 20 szakember dolgozott gép­kocsikkal, autódarukkal a károk mielőbbi helyreállításán. A Pécsi V asútigazgatóság területén különösen a vihar tördelte fák bénították a for­galmat. Sávoly és Balatonszent- györgy között a sínekre dőlt fák 4 vonatot tartottak fogva. A Marcali—Kéthely közötti pá­lyán a kidőlt fák 2 vonatot kár­hoztattak kényszerállásra, az utasokat autóbusszal vitték to­vább. Somogyvár állomáson a személyvonat mozdonya kidőlt fának ütközött, egyórás vesz- teglés után segélygép vitte to­vább a szerelvényt. A Pécsi Postaigazgatóság te­rületén Fonyódtól Balatonszent- györgy felé az összes légveze­téket leszaggatta a viharos erejű szél, illetve a vezetékek­re zuhanó fák tucatja. A leg­súlyosabb károk Marcali térsé­gét érték. A Bonyhád—Szét­szórd közti légvezetékeket is megtépdeste a vihar. Tolna megyében szerencsére sok a földalatti kábel, azokban nem tehetett kárt sem a szél, sem a jég. A távbeszélőhálózat helyreállításán teljes erővel dolgoznak a posta szakembe­rei. A szekszárdi megyei tűzoltó­ság ügyeletese elmondotta, hogy az ítéletidő jelentős ká­rokat okozott. A 6-os úton La­dára dőlt egy fa, szerencsére személyi sérülés nem történt. A tűzoltók megállás nélkül szí­vatták a lakóházakat elöntő vi­zet és távolították el az út­testre, házakra, a villany- és távbeszélő-oszlopokra dőlt fá­kat. A borsószem, de időnként tyúktojás nagyságot is elérő jégszemek ablakokat, tetőcse­repeket törtek. A szőlőkben ke­letkezett jégkár felmérését megkezdték az Állami Biztosító szakemberei. Baranya szerencsésen meg­úszta a hétfői fekete délutánt. A Pécsi Meteorológiai Főállo­máson 16.40—18.20 óra között 63 kilométeres széllökéseket mértek, a viharos északi szél nem hozott csapadékot. Jégel­hárító rakétát sem kellett hét­főn kilőni. (Folytatás a 2. oldalon) Tanévzáró értekezletet tar­tottak tegnap Pécsett a váro­si és városkörnyéki általános iskolák és óvodák igazgatói, vezetői, szakfelügyelők, szak- szervezeti titkárok és párttitká­rok. A tanácskozás célja az elmúlt tanév tapasztalatainak összegezése és — főként —az új tanév előkészítése volt. Lu­kács József, a Baranya me­gyei Tanács művelődési osztá­lyának iskolai csoportvezetője ilyen értelemben adott hely­zetelemzést a megye oktatá­sának helyzetéről. Elmondta:, hogy a közokta­tás távlati fejlesztési tervében számos Baranya megyei peda­gógus láthatja viszont javas­latait. ötleteit — ez minden bizonnyal serkentőleg hat 0 munkára. Baranya különben is országosan ismert pedagógiai kísérleteiről, az újdonságra vállalkozó pedagógusok nagy számáról é$ például a tehet­séggondozás programjáról. Ki­emelte, hogy stabilitásnak és folyamatos fejlesztésnek kéj I jellemeznie a közoktatást, s nem átfogó tantervi reformról van szó. Mindez természete­sen függvénye az oktatásra fordítható anyagiaknak — de nemcsak annak: a ügyszere­tettől, a hivatástudattól is függ a siker. Baranyában is érvényes az országos helyzetkép: az alap­oktatás elmarad a társadalmi­lag kívánatos és lehetséges színvonaltól. Bár az óvodai el­látás eléri az országos átla­got, ez az átlag nagy szélső­ségeket takar: zsúfolt városi óvodákat éí óvodák hiányát például a volt siklósi járás te­rületén. És bár az általános iskolában jó a szakos ellátott­ság, a kisebb falvakban pe­dagógushiány van. A tanter­mek száma nőtt a közelmúlt­ban, de kevesebb a napközis terem és a tornaterem mint kellene, s nem mondható ideá­lisnak az, hogy az óvodások 9, az általános iskolások 15 százaléka naponta utazik. A városokban a zsúfolt iskolák, vidéken az épületek állaga okoz gondot. Ezután Walcz Jánosné, a Pécs városi Tanács művelődési osztályának iskolai csoportve­zetője tájékoztatta a megje­lenteket az időszerű tenniva­lókról. Az új tanévben bővítik Pécsett a német nemzetiségi óvodát, újabb tagozatos osz­tályok indulnak és szélesedik a második idegen nyelv tanu­lásának lehetősége. Kertváros­ból újabb két tanulócsoport utazik a város más, kevésbé zsúfolt iskoláiba, s most gon­dolkodnak azon, hogyan lehet megoldani a Testvérvárosok tere iskolájának gondját: itt is nagyon sok a gyerek. Folyta­tódik a mozgássérült gyerekek általános iskolai oktatásának előkészítése, és ahol megvan­nak arra a tárgyi és személyi feltételek, ott több ’tanulót fo­nódhatnak egész napos okta­tás és iskolaotthonos foglal­kozás keretei között. S míg az előadó kiemelte az óvodák jó iskolaelőkészítő munkáját, szólt arról is, hogy a szakmunkás­képzőkben aggasztóan magas a lemorzsolódás aránya: a 25 —30 százalékot is eléri. Már hagyomány, hogy a pécsi Sopiana Gépgyárban ünnepélyesen fogadják a végzős szakmunkástanulókat munkássá válásuk alkalmával. Tegnap délután Viczencz Ottó gyárigazgató köszöntötte a 29 végzett esztergályost, 20 géplakatost és festőt, akik közül huszonhét gyári tanulmányi szerződéssel végzett. A szülök jelenlétében 11 most felszabadult fiatal jutalmat és emléklapot kapott. Az ünnepségen hot felnőtt dolgozót is köszöntöttek, akik első vagy második szakmaként a köszörűs szakmában szereztek szakmunkásbizonyitványt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom