Dunántúli Napló, 1984. júlis (41. évfolyam, 179-209. szám)
1984-07-27 / 205. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli nanio XLI. évfolyam, 205. szám 1984. július 27., péntek Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: A rehabilitáció eredményei és feladatai (3. oldal) A labdarúgó NB I. sorsolása (8. oldal) Oj húsbolt nyílt Kertvárosban a Kodolányí utcában (5. oldal) Chan Sy Budapestre érkezett Megkezdőinek a magyar -kambodzsai hivatalos tárgyalások Chan Syt, a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt KB Politikai Bizottságának tagját, kambodzsai miniszterelnököt a Ferihegyi repülőtéren Sarlós István, az MSZMP PB tagja miniszterelnök-he- iyettes fogadta. Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa meghívására párt- és kormányküldöttség élén csütörtökön hivatalos baráti látogatásra hazánkba érkezett Chan Sy, a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt KB Politikai Bizottságának tagja, a Kambodzsai Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. A több szocialista országot érintő körútja során most hazánkat felkereső delegáció kü- löngépe a délelőtti órákban landolt a magyar és kambodzsai zászlókkal díszített Ferihegyi repülőtéren. Chan Syt, valamint a küldöttség tagjait ünnepélyesen fogadták; a légikikötőben katonai díszegység sorakozott fel csapatzászlóval. A vendégek fogadására megjelent Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Borbándi János, a Közpon- Bizottság tagja, miniszterelnökhelyettes, a kormány több tagja — közöttük Várkonyi Péter, a KB tagja, külügyminiszter — s politikai, gazdasági életünk több más vezető személyisége. Ott volt Karsai Lajos, hazánk Phnom Penh-i, valamint Chim Nguon, Kambodzsa budapesti nagykövete. A repülőgépből kiszálló vendégeket elsőként Sarlós István üdvözölte szívélyes, baráti kézfogással. Ezután úttörők virágcsokrot nyújtottak át a kambodzsai kormányfőnek. A katonai egység parancsnoka jelentést tett "Chan Sy miniszterelnöknek, majd' a zenekar eljátszotta a kambodzsai és a magyar himnuszt. Chan Sy — Sarlós István társaságában — ellépett a díszegység előtt és köszöntötte a katonákat. Ezt követően a kambodzsai kormányfő és a kíséretében lévő személyiségek üdvözölték a fogadásukra megjelent magyar közéleti vezetőket és a kambodzsai nagykövetség diploma^ tóit. Az ünnepélyes fogadtatás után a vendégek gépkocsiba ültek és szállásukra hajtattak. Délután a Parlament delegációi termében megkezdődtek a magas szintű tárgyalások. A magyar tárgyalócsoportot Sarlós István vezeti. A csoport tagjai: Borbándi János, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Nagy Gábor külügy-, Káplár József külkereskedelmi és Körtvélyes István ipari miniszterhelyettes, valamint Dóró György, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese és Karsai Lajos. A kambodzsai küldöttséget Chan Sy vezeti. A delegáció tagjai: Chea Soth miniszterelnök-helyettes, a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt KB Politikai Bizottságának tagja, Toing Sárim bel- és külkereskedelmi, Kong Sam 01 mezőgazdasági miniszterek, Kon Korm külügy-, Ty Yao tervezési és Klaiut Randy ipari miniszterhelyettesek, valamint Chim Nguon. A tárgyalásokon részt vettek a magyar, illetve a kambodzsai tárgyalócsoport szakértői is. A szívélyes, baráti légkörű tárgyaláson Sarlós István tójé- koztojást adott hazánk belső helyzetéről, a Magyar Szocialista Munkáspárt tevékenységéről, szövetségi politikájáról és soronlévő feladatairól. Szólt gazdosági' nehézségeink okairól, a szocialista épitőmunka javítására irányuló erőfeszítésekről, valamint külgazdasági kapcsolatainkról. A miniszterelnök-helyettes ismertette nemzetközi törekvéseinket és megerősítette: hazánk támogatja Kambodzsa és az indokínai szocialista országok törekvéseit, amelyek arro irányulnak, hogy Déíkelet-Ázsia a béke, a biztonság, és a térség országai közötti együttműködés övezetévé váljon. Chan Sy miniszterelnök beszámolt azokról az eredményekről, amelyeket Kambodzsa a külföldi reakció által támogatott (Folytatás a 2. oldalon) f Szavickaja a nyílt világűrben Szvetlána Szavickaja, a Szojuz T-12 fedélzeti mérnöke és Vlagyimir Dzsani- bekov, az űrhajó parancsnoka szerdán délután moszkvai idő szerint 18.55- kor elhagyta a Szojuz T-11 —Szaljut-7—Szojuz T-12 űrállomást, és három óra 35 percen keresztül műszaki kísérleteket folytatott a nyílt világűrben. Ezzel Szvetlána Szavickaja az ejső nő a világon, aki a nyílt kozmoszban tevékenykedett — erről számoltak be szerdán késő éjszaka a szovjet hírközlő szervek. A „kiszállás” elsődleges célja ezúttal egy, a nyílt űrben folytatandó bonyolult technológiai tevékenység végrehajtására szolgáló új kéziszerszám kipróbálása volt. A most kipróbált szerszám a szerdán végzett kísérletek során elektronsugarával néhány perc alatt vágott szét fémlapokat, hegesztett össze másokat, s forraasztott össze ugyancsak fémeket. Az új szerszámmal végzett — az űrhajózás történetében első — kísérlet kezdeti szakaszát Szvetlána Szavickaja végezte, s Vlagyimir Dzsánibekov gondoskodott egy kamera segítségével a földi irányítóközpontba való közvetítésről. Azután a parancsnok látott munkához, és Szavickaja volt a „riporter”. Az állomás legénységének többi tagja — Leonyid Kizim, Vlagyimir Szolovjov, Oleg Atykov és Igor Volk — a „kiszállás" ideje alatt ellenőrizte az állomás rendszereit és rádiókapcsolatot tartott fenn Dzsani- bekovval és Szavickajóval. A két űrhajós a nyílt űrben végzett munkát pontosan, s az előírt terveknek megfelelően hajtotta végre. Az űrhajósok egészségi állapota jó. Számítógép vezérli a rakóautomatát Nehéz fizikai munkát helyettesit! az automatikus rakógép Korszerűsödő téglagyár 34 millió tégla Mohácsról Sokakban idegességet vált ki az a szó, hogy tégla — azokban főképpen, akik építkeznek. A mohácsi téglagyár műszaki vezetője, Amrich László azt mondja, ha ő építkezne, akkor a mostani igényére szeptember végén vihetné el a saját gyárából a téglát, úgy mint más: miután befizette az árát a Tüzépnél, vagy pedig felárról a maszek fuvarosoktól szerezhetné be. De mint műszaki vezetőnek, nem a tégla „fogyasztása”, hanem a megtermelése a feladata. A mohácsi téglagyárban 1970-ig a hagyományos körke- mencés eljárással égették a téglát: 71-ben kezdett e| termelni az NDK-beli automatika, majd a két éve kezdődött rekonstrukció jegyében az olasz gyártmányú, szintén automatizált nyers- és szárazsor. A tégla már alagútkemencében szárad és ég ki; jó néhány éve hogy nem kellett a körkemence poklába mennie a dolgozóknak. Idéntől pedig a téglagyártás legnehezebb fizikai munkát igénylő részét gépesítették a számítógép vezérelte rakóautomatával, s ezzel lehetővé vált, hogy az eddigi 28 millió kisméretű téglának megfelelő mennyiség helyett 34 milliót készítsenek. A rakóautomata a száraz agyagtéglákat teszi akkurátus rendben az égetőkemencébe tartó kocsikra: precízen, és ami lényeges feladata: egyben meózva az agyagtéglát. Azt ugyanis, ami nem elég szilárd, az átrakás folyamán összetöri: így azután könnyű a megengedett 6,3 százalékos határon belül maradni úgy, hogy közben a 96,7 százalékra emelkedjen az I.. osztályú termék aránya. Ahhoz azonban, hogy minden nehéz fizikai munkát kiküszöböljenek, még egy beruházásra szükség lesz. A tervek Burgonya-szövettenyésztési országos tanácskozás és fajtabemutató színhelye volt tegnap a Takarmánytermesztési Kutató Intézet bicsérdi telepe. Képünkör a résztvevők megtekintik a fonott fóliából készült izolációs sátrakat. (Tudósítás az 5. oldalon). Proksza László felvétele szerint erre két évet kell várni, akkor az ürítőautomata a kemencéből kigördülő friss téglát egységrakatokba szervezi és zsugorfóliás csomagolásba burkolja: ezzel több mint három- milliós idegen fuvarköltséget takaríthatnak majd meg. A hosszú évekig eleve veszteséges termelésre tervezett gyár tavaly már 3 milliós nyereséggel zárta az évet, idén pedig 9,855 millió forintos nyereséget kell elérniük 60 350 000 forintos termelési érték mellett. Az itt dolgozóknak azonban nemcsak könnyebbedett a munkája, hanem kényelmesebbé is válik: nem kell egy hónap, hogy birtokba vehessék az új szociális létesítményt, melyben konyha, ebédlő, férfi- és női mosdó és öltöző, valamint az irodák kaptak helyet. Ezek bejárása ma még kisebb túrának is beillik, hiszen elszórt régi épületekben találhatók meg most. A téglagyártáshoz alapvetően két alapanyag kell: a jó minőségű agyag, s a szénőrlemény, amit az agyagban elkeverve égetnek el: közben téglává válik a vályog, s a szénszemcsék helyén maradó lyukak pedig a szigetelő képességet javítják. Az égetés hulladékhőjével szárítják a nyers téglákat, csak télen kell a szárítóban rásegíteni olajjal — ami bizony még így is sokba kerül, s ezért jó lenne kiváltani földgázzal.- A mohácsi téglagyárban nem kisméretű falazótéglát, hanem B-30-as falazóblokkot készítenek, s csak ezt,, kizárólag. De már kísérleti gyártás alatt van az Uniform típus, melynek hőszigetelési tulajdonságai, megfelelnek az 1986-ban életbe lépő új szabványnak. A mohácsi téglagyárban már kitermelték maguk körül a használható agyagot, most Somberekről hozzák az alapanyagot a hatalmas teherautók — vannak tehát indokolt elemei is a folytonos drágulásnak. A felárnak — a téglagyáriak szerint is — pedig úgy lehetne véget vetni, hogy az építési engedélyre lehessen csak na- gyob tételben téglát vásárolni. B. L.
