Dunántúli Napló, 1984. júlis (41. évfolyam, 179-209. szám)

1984-07-25 / 203. szám

1984. július 25., szerda Dunántúlt Tlaplö 3 Évente 840000 marka? Fürdőkúra után pihenő a belső udvarban Harkány híre a világban A holland betegnek megérte magánutazási irodát alapítani Nemrég nemzetközi balneo- lógus kongresszust rendeztek Portugáliában. A világ minden tájáról a gyógyszanatóriumok- ból érkezett résztvevők egymás között csodás színes prospektu­sokat osztogattak, amelyekben látni és olvasni lehetett, mi­lyen gyógyszolgáltatásokat nyújt az az intézmény, amelye­ket képviselnek. Csupán a há­rom magyar résztvevőnek — köztük dr. Keszthelyi Bélának, a Harkányi Gyógykórház igazga­tó főorvosának — nem volt mit osztogatnia. Hiányzik a reklám Árokásás közben feltört har­kányi kénes víz gyógyító hatá­sát már 1823-ban felfedezték. Arról nincs pontos számadat, hogy a másfél évszázados fel­fedezést követően hányán ta­láltak gyógyulást Európa egyik legjobb gyógyvizében, de Har­kány írásos emlékei között ku­tatva kitűnik, hogy egy angol pénzcsoport már 1890-ben, a Hitelbank pedig 1911-ben 7 millió korona befektetéssel mo­dern gyógy- és fürdőhellyé sze­rette volna Harkányt kiépíteni. 1958-as adat szerint az év­ben 300 OOO-en keresték fel a gyógyfürdőt. Azóta az évente idelátogatók száma jóval a millió felett van, szállodák, sok száz vállalati és magánüdülő épült, az öreg kórház épületé­hez immár két új szárny készült és most épül a harmadik, Har­kány mégsincs igazán felfedez­ve. — Eddig jóformán csak száj- hagyomány útján terjedt a hí­rünk a világban — mondja er­ről dr. Keszthelyi Béla kórház- igazgató. — Aki egyszer elvető­dött ide, az legtöbbször még egyszer visszajön, vagy otthon elmeséli szomszédnak, barát­nak és azok is eljönnek. Négy éve volt egy holland betegünk, aki kint élő magyaroktól hal­lott Harkányról. Az itt kapott kezelések meggyógyították. Amikor hazament, a helyi új­ságban cikket Íratott Harkány­ról, majd magánutazási irodát alapított és kizárólag ide, Har­kányba szervez résztvevőket. Évente két alkalommal hoz 20 fős csoportokat. A harkányi kórház idegen- forgalma tehát jószerivel ilyen véletleneken múlik. Nem ren­delkeznek megfelelő reklám­anyaggal. Mert van ugyan kül­földre készült ismertető füzet, de ez a turisztika és a környék egyéb látványosságai mellett kínálja a gyógyulási lehetősé­get. Olyan prospektus eddig nem készült, ami csak a kórhá­zat és a kórház gyógyítási szol­gáltatásait mutatja be. A különböző vegyi összetéte­lű gyógyvizek közül a reuma és más mozgásszervi betegségek szempontjából leghatásosab­bak a kéntartalmú gyógyvizek. Ezek közül is a legjobbak, ame­lyekben a kén szu If id formában van jelen. A harkányi vízben éppen az a legcsodálatosabb, hogy nagyon magas a szulfid- tartalma. Ilyen víz Magyaror­szágon kívül Európában kevés van. Ám honnan tudnának ró­la kellő reklámozás nélkül? — Pillanatnyilag a kórház járóbeteg-forgalma a jelentő­sebb — mondja dr. Keszthelyi Béla. — Ezeknek a betegeknek a szállásuk másutt van, hoz­zánk csak gyógykezelésekre jönnek. A külföldi fekvőbeteg­forgalomban visszaesés mutat­kozik. Eddig a nyári hónapok­ban mindig volt 8—10 nyugati vendégünk, most éppen egy sincs. Pedig a kórházunk min­den szempontból alkalmas len­ne nagyobb külföldi idegenfor­galom lebonyolítására, különö­sen ha maid elkészül az új épület. Vendégek külföldről Meg kell jegyezni, Harkány­ba nem a pénzes emberek jön­nek Nyugatról, hanem olyanok, akik szeretik az egyszerű kör­nyezetet és a pénztárcájuk ezt bírja el. A hazai és külföldi be­tegek elhelyezése, gyógykeze­lése között nincs semmiféle mi­nőségi különbség, csupán az étkezésben. Leginkább osztrák és nyugatnémet vendégek jön­nek, egy napra 120 nyugatné­met márkát fizetnek. Végezzünk egy kis számítást. Ha szerény becsléssel arra gon­dolunk, hogy a kórház nem több, de legalább húsz bete­get folyamatosan kezelne, ez egy főre napi 120 márka, akkor a 20 betegnél ez napi 2400 márka, ez szorozva 360 nappal (leszámítva karácsonyt és egyéb ünnepeket) az 864 000 márka lenne, ha ... Sarok Zsuzsa ja ijpycr« Hí© KOK ©■© iiiccí 1» Koncz Lajosné Két évtized a vöröskeresztes mozgalomban A megkezdett munka kötelez A vadszőlőindák befonják a falakat, zöldre kereteziloaz is­kola tágas ablakait. Diósviszló. Az udvaron a fiatal gyümölcs­fák között az iskolaigazgató szorgoskodik. A hűvös folyosón, böngészve a kitűzött rajzok, oklevelek kö­zött, szinte valamennyi verse­nyen elért győzelmekről, nyertes pályázatokról árulkodik. Húsz ... harminc . .. sok. Kisdiákok si­kereiről tanúskodnak, a diós- viszlói ifjú vöröskeresztesek eredményeiről. Koncz Lajosné magyar—tör­ténelem szakos tanárnő 22 éve tanít az iskolában, 21 éve ifjú vöröskeresztes elnök. Budapestről került ide a csa­ládjával együtt. Itt maradtak. Tanított, szervezett, s ha nem akadt elég munka, talált ma­gának. — Kezdetben eszembe sem jutottak a versenyek. Csupán az elsősegélynyújtás alapvető szabályaira akartam megtaníta­ni a „gyerekeimet". A többi jött magától. Először osztályfőnöki órán, majd tanítás után a vé­dőnő segítségével sebet kötöz­tünk. Majd csecsemőápolást, etetést tanultak fiúk, lányok egyaránt. Az első háziverse­nyen én lepődtem meg a leg­jobban, amikor kórusban kiabálták: tanár néni nem jól mondta, ez sápadt ájulás volt, és a sebkötözést sem csinálta jól, először a jóddal fertőtlení­tünk, utána jöhet a sebhintő­por. A Siklóson rendezett me­gyei versenyeken már féltek tő­lünk. — Megjött Diósviszló! — az első helyezés már biztosan az övék — felkiáltással fogad­tak. Amikor 1965-ben megalakult a falusi vöröskeresztes csoport, megválasztottak vezetőségi tag­nak. Gondoltam egy nagyot — miért nem vonhatnám be az iskolásokat? — örömmel jöttek, és bizony sokat segítettek. Vér­adó napok előtt ragasztották a plakátokat, röntgenvizsgála­toknál vállalták az írnokságos- kodást. Nagyon boldog voltam, amikor azzal álltak elém, szí­vesen megtennék, hogy napon­ta ebédet visznek az étterem­ből a faluban lakó időseknek, betegeknek. A tanár néni „körzete" jócs­kán túlmutat a község hatá­rain. Éveken keresztül járta Babarcszőlős, Rádfalva és Már­ia utcáit. Busszal ment, gyalog jött, de tudni akarta, hogyan élnek, mit csinálnak diákjai. — Máig sem felejtettem el, hogyan szaladtam a márfai ta­nyára. Délelőtt órám volt, jött az igazgató: Erzsiké menni kel­lene, a tanyán az éjszaka ki­zárták a kisgyerekeket, kint aludtak az udvaron. Abbahagy­tam a tanítást, mentem. Előfor­dult, nemegyszer, bizony kiza­vartak a szülők, amikor család- látogatásra kopogtattam. Bog- dánék gyermekét gyógypeda­gógiai iskolába helyeztem el, hónapokig még a fejét is elfor­dította, ha találkozott velem. Egy év múlva megköszönte. Szabadideje nem sok lehet. Az iskolában osztályfőnöki mun­kakörvezető, és a szülői mun­kaközösséggel összekötő tanár, ifjúságvédelmi és takarékfele­lős. Az idén 30 000 forint ér­tékben árultak takarékbélyeget. Nyolc évig tanácstag volt, a szociális állandó bizottság el­nöke, 1965 óta pedig polgári védelmi parancsnokhelyettes. 1978-ban megkapta a „Vö­röskeresztes munkáért” kitünte­tés bronz-, idén pedig az arany­fokozatot. Nyugdíjba készül. Dolgozik-e továbbra is a vörös- keresztben? Mosolyogva széttárja a kezét: „A megkezdett munka most már kötelez.” Marton Gyöngyi Polgári védelem - Környezetvédelem Korunk egyik alapvetően fontos feladata a környezet- védelem hatásos megoldása. Az elmúlt 10 évben a kor- mány több jelentős intézke­dést hozott a környezetünk védelmére. Mérföldkövet je­lentett az 1976. évi II. tör­vény. A törvény a társadalom valamennyi tagját felelőssé teszi környezetünk alakításá­ért, részletesen felsorolja a környezet védett tárgyait, ugyanakkor rendszerezi azo­kat a tevékenységeket, ame­lyek a védett tárgyakat ve­szélyezteti. A környezetvédelem világ- probléma. Az ember saját szükségleteinek megfelelően átformálja a természetet. Termelő munkája során a természetes környezetet mes­terséges környezetté alakítja át. Ehhez az átalakítható munkájához teljes mérték­ben felhasználja a tudomány és technika nyújtotta lehető­ségeket. A tudomány és technika eredményei az em­beri élet kiteljesedését szol­gálja, de ha nem megfele­lő előrelátással alkalmazzák, károsíthatják az emberi kör­nyezetet. Az emberi környezet káro­sodásának kérdéseiről élénk nemzetközi vita folyik. A szo­cialista országok tudósai ar­ra az álláspontra helyezked­tek, hogy a gazdasági fejlő­dés és a környezet között nincsenek jóvátehetetlen el­lentmondások. A környezetvédelem elő­térbe kerülésének az objektív tárgyi okain kívül szubjektív, emberi okai is vannak. A Polgári Védelem a ma­ga széles társadalomra épült lehetőségeivel egyre in­tenzívebben vesz részt a kör­nyezet megóvásáért folytatott küzdelemben. Országunkban a környezetvédelem kiemelt jelentőségű feladat. A terv­szerűen irányított szocialista gazdaság biztosítja a nép­gazdaság fejlődésével ará­nyos környezetvédelmi célki­tűzéseink megvalósítását. A környezetvédelem főbb területei: 1. VÍZVÉDELEM: A vizeket minden olyan behatástól védeni kell, amely káros a lakosság egészségé­re. A vízvédelem célja a fel­színi és felszín alatti vízkész­letek mennyiségének és mi­nőségének megóvása. Mivel a víz állandó körforgást vé­gez, ennek során minden más környezeti elemnél nagyobb mértékben szennyeződhet. 2. LEVEGŐ TISZTASÁGÁNAK VÉDELME: A levegőben megtalálha­tók változó mennyiségben az emberi tevékenység hatá­sára keletkező, egészséget károsító por- és páraanya­gok. A légszennyezésben je­lentős szerepet játszik az energia- és kohóipar, a köz­lekedés és a lakossági tü­zelés. Ezért alapvető fontos­ságú, hogy az egyes lég- szennyezők kibocsátási érté­ke a káros mérték alatt ma­radjon. 3. TERMÉSZETVÉDELEM: A környezetvédelem azo­nos fogalom a természetvé­delemmel. Az emberi környe­zet védelme tervszerű ala­kítást követel meg. Baranya megyében különösen fontos a természet, a környezet vé­delme, hiszen országunk e természeti értékben gazdag vidéke a népgazdasági ter­melési érdek mellett igen je­lentős üdülőkörzet is. Igen gazdag a táj természeti, táj­képi szépségekben. Gazdag a növény- és állatvilága. Egyedülálló ritkaságokkal di­csekedhetünk. Ezek védelme társadalmi erők mozgósítását teszi szükségessé. Az aktív természetvédelem mindenek előtt a megelőzésre helyezi a hangsúlyt. 4. TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET VÉDELME: A lakott településeken és főleg a városokban a kör­nyezeti ártalmak fokozott mértékben hatnak károsító erővel. A károsító tényezők egyrésze az ipar által ter­mált károsító anyagoktól származik, de nem elhanya­golható a lakosság által okozott károsodás sem. A lakosság hatalmas mennyi­ségű háztartási szemetet ter­mel, melyhez társul a kerti és gazdasági hulladék. Az itt felvásárolt környezet- védelmi területek jelentős ré­sze kapcsolatban van a pol­gári védelmi feladatokkal. Kiképzéseken széles 'körűen ismertetjük az emberi tevé­kenység környezetkárosító hatásait, azok elleni véde­lem lehetőségeit. Úgy gon­doljuk, hogy a polgári vé­delem szervezete kellően szé­les körben van kapcsolatban a társadalommal. Felkészíté­si rendszerünkben lehetőség van átfogóan tervezni úgy a feladatokat, hogy minél hatékonyabban segítsük bé­keidőben is a környezetvé­delmi tevékenységet. A polgári védelem igen sokat tesz azért, hogy az üzemi gyakorlatok során úgy tervezzék az egyes fel­adatokat, hogy azok egyút­tal a környezet védelmét is reprezentálják. Nem fordul­hat elő, hogy a gyakorlato­kon felhasznált járművek, technikai eszközök, az imitá­ciós anyagok károsítsák a környezetet. Szabó László őrnagy Épen maradt városfalak Gorsiumban Viszonylag épen maradtak a Gorsiumot nyugat felől határo­ló városfalak: a székesfehérvá­ri István király Múzeum régé­szeinek az elmúlt hetekben 70 méter hosszan sikerült kibonta­niuk a Tác melletti római város nyugati falait. Az óriás kövek­ből épített városfal csak ezen az oldalon maradt meg, a vá­rost észak, dél és kelet felől határoló fal építőanyagát ugya­nis a középkorban a székesfe­hérvári palotákhoz, templomok­hoz használták fel. A nyugati oldalon viszont feltehetően az akkor még magas vízállású Sárvíz lehetetlenné tette a bon­tási, szállítási munkákat. Az idei feltárás igazolta, hogy a falak keskenyebbek voltak, mint azt korábban feltételezték, átlagos vastagságuk nem ha­ladta meg az 1,4 métert. Bebizonyosodott az is, hogy a település tornyai nem bás- tyaszerűek voltak, hanem ferde tetővel épültek. Előkerült az idén egy Mithras istent ábrá­zoló faragvány, s ez arról ta­núskodik, hogy a perzsa isten­ségnek Gorsiumban is volt kul­tusza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom