Dunántúli Napló, 1984. júlis (41. évfolyam, 179-209. szám)
1984-07-24 / 202. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Duncintuil napló XLl. évfolyam, 202. szám 1984. július 24., kedd Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Bővülő japán-magyar kapcsolatok (2. oldal.) Mit mond a nyári sörhiányról a gyár? (3. oldal) Felújítás alatt a Felsőmalom utca 7. sz. ház Zöldségárak N em is olyan könnyű igazságot tenni. A vásárlók a piacon és különösen az üzletekben rosszkedvűen nézik a sokféle zöldséget, gyümölcsöt és azt panaszolják: drága. Eközben viszont a termelőkre is ráférne egy alapos kedély-javító kúra, mert úgy érzik: elkótyavetyélik munkájuk gyümölcsét, a felvásárlási árak jószerivel alig fedezik a termelés költségeit. Bár el lehetne intézni a dolgot azzal, hogy egyiküknek sincs igaza, hogy mindkét fél hajlamos a túlzásokra, mert nem is olyan vészesen magasak azok a fogyasztói árak és a lényeg, hogy mindig mindent kapni lehet. A termelő — amióta világ a világ — mindig panaszkodik a felvásárlási árakra, pedig annyira azért mégsem lehetnek alacsonyak, ha nem hagyják abba a termelést. A ráfizetésért bizonyára nem dolgozna senki. Mondom, bárcsak el lehetne intézni a dolgot ezzel! Egyszerű volna a helyzet. Csakhogy a hamis szentenciák nem oldanak meg semmit. Mert ha július végén a meggy és a cseresznye kilója is több mint húsz forint, ha a paradicsom, a paprika kilójának ára még mindig közelebb van a negyven forinthoz, mint a harminchoz, akkor a fogyasztó bizony ok- kal-joggal panaszkodik drágaságra. És sajnos a termelőnek is igaza van. Mert az itt felsorolt fogyasztói áraknak az esetek többségében jó ha a felét kapják a felvásárlóktól és nem ritkán még ennél is kevesebbet, és eny- nyi pénz — különösen ilyen hűvös tavasz után, amikor még az amúgy sem túl magas átlagtól is elmarad a termés — bizony valóban kevés. De miért van ekkora különbség a fogyasztói és a fel- vásárlási árak között? Hogyan lehetséges az, hogy a ribiszkéért háromszor annvit kérnek mondjuk a váci üzletekben, mint amennyit az Ipoly menti kistermelőnek kifizetnek érte? Mert így van ez akkor is, ha a felvásárló és a kiskereskedő ugyanaz a vállalat. És ez az, ami igazán meglepő. Azt különösebb kereskedelmi szakismeret nélkül is megérti az ember, hogy alaposan megdrágulhat a termék, ha sok kézen megy keresztül, amíg eljut a fogyasztóig. Világos, mindenki megakarja keresni rajta azt, amiről úgy véli, megilleti őt. De miként tehet egyetlen áfész, vagy a Zöldért több pénzt zsebre a forgalmazás fejében, mint amennyit a termelőnek fizet az áruért? A magyarázat tulajdonképpen egyszerű. A zöldségnek, a gyümölcsnek a zöme szabadáras termék, vagyis az árat a mindenkori kereslet-kínálat alakítja. Az áfész, a Zöldért semmi szabálytalant nem csinál, hiszen annyit fizet a termelőnek az áruért, amennyit az a piacon is megkapna érte, se többet, se kevesebbet. És a bolti árak kialakításában is a piaci árakhoz igazodnak. Ha ott ennyi, miért adnák a boltok olcsóbban? Milyen alapon kifogásolja bárki is ezt a gyakorlatot? — kérdezik immár némileg ingerülten az érintett vállalatok vezetői. Mert azt senki sem kifogásolja, hogy nyáron, a zöldség- és gyümölcs- dömping idején gyakran még a felvásárlási ár sem térül meg a fogyasztói árban. És arra sincs senkinek szava, hogy a maximált áru téli krumpli, hagyma és gyökérzöldség forgalmazása az állami támogatás csökkenésével egyértelműen ráfizetéses. Egy kereskedelmi vállalat nem lehet veszteséges!~A téli és a nyári ráfizetést tavasz- szal, nyár elején kell megkeresni, mert akkor lehet. De miért lehet?( Miért lehet a primőrökön két—háromszáz' százalékot keresni? A magyarázatot többen próbáltuk, próbáljuk megfogalmazni. A veszprémi tévé- filmfesztiválon a közelmúltban különdíjat nyert Piac című film írója, László Bencsik Sándor például több heti Bosnyák téri piaci trógerolás után arra a következtetésre jutott, hogy a Bosnyókon szabályos maffia működik. E sorok írójának bőséges tapasztalatai a legmesszebbmenőkig alátámasztják a film alkotóinak meggyőződését, igazát. Példák sokaságát soro1- hatnám, de álljon itt most csak egy, amely nagyon jellegzetes. Tavaly nyáron a siófoki piacon a szemem láttára borították rá egy kereskedőre a pultját, miután többszöri figyelmeztetés után sem volt hajlandó a többieknél negyven százalékkal olcsóbb paprikájának az árát megváltoztatni. „Ha meg akarsz itt élni, üvöltötte az egyik támadó, alkalmazkodni fogsz a törvényekhez. A legközelebb a beledet tapossuk ki!” A kereskedő (őstermelő) nem tett följelentést. M égsem lehet mindent a piacok alvilágára fogni. Állami intervenciós pénzalapokkal támogatott, árakat szabályozó, kiterjedt nagykereskedelmi tevékenységre lenne szükség a helyzet megváltoztatásához. Például arra, hogy saját integrációs körzetükben a tsz- ek, az állami gazdaságok, az áfészek, netán ezek társulásai saját kockázatukra vásárolják fel a kistermelők áruját és az iparvidékek, üdülőkörzetek nagybani piacain ők hozzák forgalomba a kiskereskedők (és nem a viszonteladók) számára a zöldséget, a gyümölcsöt. Persze, ehhez kellene még az is, hogy az ilyen tevékenységet folytatóknak legyen kockázattűrő képességük. Mert jelenleg nincs. És kellene nagybani piac is az ország számos pontján. Mert jelenleg ez sincs. Amelyek az elmúlt időszakban elkezdték működésüket, rövid dicstelen pályafutás után arról adhatnak számot, hogy nincs rajtuk semmi foraalom. És ezen nem is lehet csodálkozni. Mert piac eladók nélkül nem létezik. De ha nincs elég eladó, nem a piacot kell megszüntetni, hanem az állami és a szövetkezeti vállalatok sorát kellene olyan helyzetbe hozni, hoav megérje nekik nagykereskedőnek lenni. Gádor Iván A Pécsi Kesztyűgyár kisszériás Szemében exportra készülnek a kesztyűk Növeli tőkés exportlát a Pécsi Kesztyűgyár Kiváló minőség - pontos szállítás Kisszériás megrendelést is elfogadnak Megkezdődött a Lutheránus Világszövetség nagygyűlése A Budapest Sportcsarnokban megtartott istentisztelettel vasárnap délelőtt megkezdődött a Lutheránus Világszövetség VII. nagygyűlése. Az úrvacsora- osztással egybekötött istentiszteleten több mint tízezren vettek részt. Ott voltak a világ mintegy száz országából érkezett hivatalos vendégek, egyházi személyiségek, a magyarországi egyházak és felekezetek képviselői, valamint hívők ezrei. A három nyelven — angolul, németül és magyarul — zajló szertartáson Káldy Zoltán, a magyarországi Evangélikus Egyház püspök-elnöke prédikált: a liturgikus szolgálatban száimos hazai és külföldi lelkész működött közre. A szocialista országban első alkalommal sorra kerülő, kéthetes nagygyűlés — a világ- szövetség legmagasabb fóruma — délután plenáris üléssel folytatódott. A tanácskozáson megjelent Miklós Imre állaim- titkár, az Államli Egyházügyi Hivatal elnöke. A résztvevők meghallgatták Josiah Kibira tanzániai püspöknek, a Lutheránus Világszövetség soros elnökének beszámolóját az 55 millió evangélikust összefogó, 97 tagegyházat képviselő szervezet utóbbi bét esztendőben végzett tevékenységéről. A magyar áFlam képviseletében Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke üdvözölte a tanácskozás résztvevőit. Lékai László bíboros, a római katolikus püspöki kar elnöke a Magyar Katolikus Egyház nevében köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit. Bartha Tibor református püspök a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsa protestáns és orthodox tag egyházainak üdvözletét tomlácsol- ta. A konferencia hétfőn folytatta munkáját. A plenáris és a munkacsoportüléseken a nagygyűlés fő témájához kapcsolódó kérdésekről hangzottak el vitával kísért előadások. A különböző szekciókban 13 témakört vizsgáinak1 meg a résztvevők, többek között a nők, illetve az ifjúság társadalomban betöltött szerepét, a béke és a társadalmi igazságosság kérdéseit, s várhatóan szó lesz majd az egyház egységéről is. Néhány éve még szinte elképzelhetetlen volt, hogy Európa egyik legnagyobb kesztyűgyára, ahol évente több mint hárommillió pár bőrkesztyűt gyártanak le, tízpáras megrendelést is elfogadjon. Ma ez mindennapos a HUNOR Pécsi Kesztyű- és Bőrruházati Vállalatnál. A vevő kívánsága parancs. Új piacra betörni, vagy a nehezen megszerzett tengerentúli piacokat megtartani ma már csakis a különleges minőséggel, világszínvonalú termékek előállításával, a szállítási határidők pontos betartásával, a legkülöncebb kívánságok kielégítésével lehet. Annak idején az USA piacain is öt—tízpáras mini-kollekciókkal jelentünk meg, s ma már százezres szériákat szállítunk az Egyesült Államokba — mondja Németh Vilmosl a pécsi központi üzem igazgatója. A bizalmat meg kell szerezni s mi ezt az erős konkurrencia szorításában csokis az átlagon felüli minőséggel szerezhetjük meg. A távol-keleti kesztyűipar olcsó tömegtermelésével a legszélesebb rétegeket elégíti ki. A pécsi kesztyű korszerűbb technológiával, magasabb ki- dölgozottsági fokon a középrétegek illetve a luxusigények kielégítését célozta meg. Éves tervünk egymillió 60 000 pár divat- és sportkesztyű, ebből az első félévben félmilliót legyártottunk. Ebben a negyedévben indulnak az exportszállítások Svájcba, Angliába, Svédországba, az NSZK-ba és a tengerentúlra USA-ba, Kanadába. Célunk — s ezt vállalták a XIII. pártkongresszus tiszteletére a műhelyek és brigádok is — a tőkés exoortter- vünk túlteljesítése. Jelenleg is exportra termelünk, most Svájctól kaptunk nagyobb megrendelést síkesztyűkre. A 30 000 pár az ma már nagy széria, de fogadtunk már el kétpáras megrendelést is történetesen Kanadából. Az ominózus két pór hófehér, hosszú szárú- nappa női gála kesztyűt cakkos széllel, gazdagon díszítve tegnap csomagolták készre a központi üzem kisszériás műhelyében, ahol a szabászokat, á steppelőket, tű- zőket, díszítőket1 bélésezőket és csinosítókat — akik a kgsz kesztyűt vasalják, fényezik — is beleszámítva negyven valahányon dolgoznak két műszakban: férfiak, nők vegyesen, ők a szakma igazi mesterei, vagy inkább művészei. Ahány szabász annyi fazon. Előttük a megrendelők papírja, rajta az elképzelt kesztyű rajza, a különleges kívánságok listájával. Egy angol vevő sárga lovaglókesztyűt rendelt egyetlen párat, ami még itt is unikumnak számít. Lehet, hogy ez az egy pár, százas vagy ezres tétel exportját alapozza majd meg. A meós fehér teniszkesztyűket vizsgál, egy tucatnál nem több a tétel s ráadásul páratlanok. A teniszezők vagy jobb, vagy balkezesek s csak fél pár kesztyűt csináltatnak. A piac kemény feltételeket diktál, minden apró rezdülésére oda kell figyelni, s a pécsiek odafigyelnek. A HUNOR márka a minőséget fémjelzi, s a minőséget meg az erős kínálati piacon is megfizetik. Az idén még egyetlen minőségi reklamációt sem kaptak, s ez önmagában 's so>kat mond. A szállítás-határidőket korrektül tqrt- jáfc. Két-három hetes határidőket is elfogadnak, sőt a kis- szériákat, egyedi megrendeléseket napokon belül legyártják az európai vagy a tengerentúli vevőknek. Rné A piac rezdüléseihez igazodva A bőr- és cipőipari szakvásáron a D+E modellek kiválasztása történik. (Tudósítás az 5. oldalon).
