Dunántúli Napló, 1984. júlis (41. évfolyam, 179-209. szám)

1984-07-21 / 199. szám

Jelentkezőket is várnak Újjáalakult a PAB klubja Új vezetőséggel, sok öt­lettel, régi, bevált fomák felújításával próbál meg találkozási lehetőségeket teremteni a Pécsi Akadé­miai Bizottság Klubja. A most 155 tagú klub várja a PAB szakosztályainak tagjait, a felsőoktatási és tudományos kutatásban dolgozókat, valamint a szé­leskörű és elismert közéleti tevékenységet végzőket. A PAB klubjának legutób­bi ülésén választották meg a klubtanácsot, amelynek elnöke dr. Vereczkei Lajos kandidátus, intézetigazgató egyetemi tanár, titkára dr. Csizmadia Sándor egyete­mi adjunktus lett. Mindket­ten a POTE Marxizmus— Leninizmus Intézetében dolgoznak. A klubtanács nak további négy tagja van. — Hivatásunkból adódó szükségszerűség, hogy a megyében élő és különbö­ző tudományágakat repre­zentáló tudósok rendszere­sen találkozzanak és tájé­koztassák egymást szakte­rületük időszerű kérdései­ről. Ennek a célnak jegyé­ben próbáljuk kialakítani az ősztől induló kub prog­ramját — mondta dr. Ve­reczkei Lajos. Terveik között szerepel nyílt klubnapok rendszeres megrendezése, ahol kötet­len formában, esetleg egy- egy előre meghatározott téma alapján beszélgethet­nének, vitatkozhatnának a résztvevők. Szeretnék felújí­tani a korábban öt évig működött Valóság-klubot, az új formában is elsősor­ban fiatal kutatók társada­lomtudományi vitáira kerül­hetne sor. — Több ötletünk is van a szeptembertől kezdődő programokra, ezek közül biztosnak tekinthető, hogy először a Vasváry-villa fel­építésének (a PAB jelenle­gi, Jurisics úti székháza) 100. évfordulója alkalmá­ból a ház művelődéstör­téneti és levéltári anyagai­nak alapján szervezünk konferenciát klubtagjaink­nak. Ez a találkozó is hoz­zájárulhat ahhoz, hogy Pécs helytörténete esetleg újabb, eddig még nem is­mert adatokkal bővüljön — mondta dr. Csizmadia Sándor. A PAB klubjának őszi programját később részle­tesen ismertetjük. Úgy gondoljuk, hogy az eddig felvázolt elképzelések is felkeltették a megyében dolgozó oktatók és kutatók érdeklődését, akiknek je­lentkezését várják. Bozsik L. „Szeretnék egy nagy evolúciós könyvet írni” A molekulák világától a tudat evolúciójáig Interjú Csányi Vilmossal ra „kalandozásához" a pszic­hológusok és filozófusok? — A pszichológusokkal nem sok vitánk van, s a filozófusok­kal is inkább terminológiai, nó­menklatúrát érintőek, s kevés­bé tény- vagy tartalombeliek. — A megírandó evolúciós könyvben szerepel-e tervei sze- int a korábbi nézetek kritikai elemzése? — Nem érzem feladatomnak ezt, talán majd nyugdíjas ko­romban. Szívesen olvasom a kritikai értékeléseket, de nem az én műfajom. Martin László A pannon térség kőzés történeti problémái Nemzetközi kultúrtörténeti szimpozion Mogersdorfban Ez idén volt 15. esztendeje annak, hogy a horvát, laz oszt­rák, a szlovén és a magyar tör­ténészek először ültek össze a pannon térséget érintő közös történeti problémák megvitatá­sára, megbeszélésére. Azóta ez a tanácskozás évente — más­más ország területén — megis­métlődött. A tanácskozás tár­gya mindig egy-egy közös tör­téneti probléma megvitatása, több oldalú megvilágítása volt. Idén — a jubileumra való te­kintettel — Ausztria köztársa­sági elnöke, dr. Rudolf Kirch­schläger nyitotta meg ünnepé^ lyes keretek között ezt a kon­ferenciát, amelynek megnyitó­ján Magyarország és Jugoszlá­via nagykövetei is jelen voltak. A konferencia helyszíne a szimpózium névadó települése: Mogersdorf (magyar nevén Nagyfalu) volt. Ez a község még ma is őrzi — nemcsak templo­mának Dorfmaister által meg­festett szép freskóján, hanem lakosainak emlékezetében is — az 1664-ben e falu és Szent- gotthárd közötti síkon megví­vott török elleni harc és győ­zelem emlékét. A konferencia ez évi központi témája: „Állam és társadalom a dualizmus korában" volt. Az öt munkanapon megtartott 11 előadás közül kettőt magyar előadó tartott. Vörös Károly: „Társadalom és állam Magyar- országon a dualizmus korában” címmel átfogóan dolgozta fel a témát, rámutatva az akkori társadalom és állami irányzat fő sajátosságaira. A dualizmus kezdetén az államszervezés irá­nyítói elsősorban arra töreked­tek, hogy Magyarország képes legyen ellenállni a nemrég fel­számolt abszolutizmus esetleges visszaállítását célzó kísérletek­nek. A kapitalizmus kibontako­zása során azután hazánkra a bürokratikus központosítás vált jellemzővé. A másik magyar előadó: Pö- löskei Ferenc a modernizálás lehetőségeit tekintette át Nyu- gat-Dunántúlon a kettős álla­miság keretében. Foglalkozott a terület városi fejlődésének fel­tételeivel, az ipari centrumok kiépülésével, jellemezte a mű­veltségi viszonyokat és áttekin­tette az állam szerepét Nyu- gat-Dunántúl modernizálásá­ban a dualizmus idején. Más oldalról közelítették meg a címadó problémát az osztrák (bécsi, burgenlandi és stájer) történészek előadásai. Franz Gottas konferenciát megnyitó előadásában az osztrák és ma­gyar államterületen a korszak négy „varázsszavával" — mint ő mondta — kapcsolatos állás- foglalásokat, hivatalos állás­pontot tekintette át. E négy „varázsszó”: nemzetiségi kér­dés,. a demokrácia, az iparfej­lődés és a kultúra területe. Berthold Sutter a németek Cisz- lajtánia területére vonatkozó igényéről, illetve védekező poli­tikájáról beszélt. Klaus Beitl a néprajz kialakulásáról tartott előadást, míg Ottó Roth kultúr történeti adalékokkal mutatta be a Stájerország és a pannon térség népei között kialakult magatartásformákat, elképzelé­seket. Johann Seedoch a mai Burgenland (Nyugat-Magyaror- szág) területén tekintette át az állam és a társadalom kapcso­latát a dualizmus korában. Igen figyelemreméltóak vol­tak a horvát előadások. Igor Karaman precíz elemzéssel mu­tatta be a főhivatalnok réteg ismertető jegyeit Horvátország polgári életében az első világ­háború kitöréséig. Mirjana Gross pedig a politikai pártok jellegéről és az Észak-Horvátor- szágban lévő álparlamentariz­musról tartott széles ívű elő­adást. A szlovén kollégák közül France Klopcic azokat a társa­dalompolitikai törekvéseket mu­tatta be, amelyek az egyesült Szlovénia érdekében nagyrészt osztrák földről szerveződtek a dualizmus korában, míg Bruno Hartman egy kisebb kultúrkör: az olvasókörök fejlődését is­mertette, amelyek a dualizmus korában a szlovén kulturális fej­lődés magvát képezték. A tanácskozás hangja mind­végig korrekt volt, a résztvevőket kettős felelősség terhelte: hazá­juk történeti múltjának és tör­téneti igazának méltó képvise­lete, és a sokszínű, sokoldalú történeti igazság felderítésének igénye, a megbékélés és a jó­szomszédi viszony szem előtt tartásával. (F. Mérey Klára) Csányi Vilmos — mit is ír­jak meghatározásként? - sejtbiológus?; genetikus?; etológus? elméleti biológus?; filozófus?... — hazai tudo­mányos életünk különös alak­ja. A világon ma élő tudósok döntő többsége valamely szűk tudományos probléma megfejtésén dolgozik, kutat, kevés azok száma, akik iga­zán nagy „szintetizáló egyé­niségek”, vagy életük során több egymással látszólag össze nem függő tudományos területen érnek el kimagasló hazai vagy nemzetközi ered­ményt. Interjúalanyom ez utóbbiak közé sorolható. Köz­elmúltbeli pécsi látogatása során arra kértem, vázolja rö­viden e tudományos pálya — s élte derekán levő életmű — fontosabb állomásait. — Vegyészként végeztem 1958-ban az ELTE-n, majd né­hány hónapot a CHINOIN ku­tatólaborjában dolgoztam. Ez­után kerültem a Straub F. Bru­no vezette szegedi biológiai in­tézetbe, ahol 1973-ig voltam. — Erre az időszakra esett annak a sejtbiológia-könyvének a megjelenése, mely több egye­temista, főiskolás évjárat kézi­könyve volt, és inspirálta a ha­zai jegyzetirást. — A Straub-intézetben töl­tött időm pont egybeesett a molekuláris biológia születésé­vel és felfutásával. Szükség volt, egy olyan sejtbiológiára, mely­ben nem egy absztrakt sejtről van szó, hanem egy molekulá­ris biológiai megalapozottságú­ról. így született meg ez a könyv a hatvanas évek végén. — Hogyan tért át az etoló­giára, az állatok viselkedésének kutatására? — Úgy láttam a hazai tech­nikai feltételek nem elegendő­ek ahhoz, hogy igazán jelentős molekuláris biológiai kutatáso­kat lehessen folytatni. Gondol­tam, olyan területet kell keres­ni, ahol néhány jó teória, el­képzelés többet számíthat a laborfeltételeknél. A hetvenes évek első felében indult az eto­lógia, '73-ban adták ki ebben az első Nobel-díjakat. A mo­lekuláris biológiának egyik leg­érdekesebb része a genetika, s ez az új terület is rejtegetett ilyen lehetőségeket, s már nem csak a molekulák szintjén, ha­nem a viselkedés, tanulás szem­szögéből. Akkoriban még egyet­len kis könyvben elfért az egész etológia, mire magam belevág­tam, már könyvtárnyira duzzadt az irodalom. 1973-ban válasz­tási lehetőségem volt, vagy maradok a mikrobiológiai ge­netikánál, vagy kezdek egy tel­jesen új területen. — Ez utóbbi mellett döntött. Hogyan? — Az ELTE-re hívtak maga- tartásqenetikai labor meqszer- vezésére és vezetésére. Vállal­tam, hiszen az etolóqia evolú­ciós szemléletű, genetikai isme­reteket is alkalmazó magatar­tástudomány. — Ebből érthetően követke­zett a Magatartásgpnetika cí­mű könyv megírása, de hogyan vezetett az út Az evolúció ál­talános elméleté-hez, melyet az előszót iró Szentágothai János is igy vezet be: „Merész, gon­dolatébresztő és kételyt, sőt bi­zonyára ellenkezést provokáló kísérletet kap kezébe e könyvvel az olvasó, az evolúció általános és a biológiai fejlődés meg­szokott határait teljesen szét­feszítő elméletének eme első kisérletével." — Úgy született ez a könyv, hogy — akkor negyven évesen egy új területre térve — meg kellett alapoznom a továbblé­pést. Egy szintézisre volt szük­ség. — Mi volt a munka, e „pro­vokáló kísérlet" visszhangja itt­hon? — Az elméleti biológiai szak­osztály egri konferenciáján és a sajtóban is volt elég vita. Valójában itthon kevés az olyan kutató, aki evolúcióval foglal­kozik, kevés az általános bio­lógus. Meglehetősen absztrakt­ra is sikerült a könyv. — Lesz-e folytatás? — A Kriterion most készül ki­adni, egy új fejezettel kibővít­ve. Az Akadémiai Kiadó rend­szerelméleti sorozatában egy átdolgozott formája jelenik meg. Kampis György, műegye­temet végzett fiatal munkatár­sammal írt három-négy kézira­tunk áll megjelenés előtt. — Az Akadémiai Kiadó an­golul is megjelentette ezt a munkát. Mi a külföldi vissz­hang? — Jó és rossz kritikák egy­aránt vannak. Az USA-ban megjelenő rendszerelméleti köz­leményekben megjelent egy rö­vid kivonata, az Inter Systems pedig a magyar rendszerelmé­leti sorozat számára készülő változat angol kiadását kérte. Őszintén meglepett, hogy a rendszerelmélet felől ilyen nagy érdeklődés jött. — A kötet megjelenése óta több, szőkébb problémakört felölelő tanulmánya jelent meg sokféle témában. A Biológia '82/2. számában az agyi ké­miai anyagok genetikájáról irt, a Filozófiai Szemle '82/4. szá­mában a megismerés termé­szettudományos elméletéhez kí­nált — vitát kavaró — szem­pontokat, az Evolúció című so­rozat nemrég megjelent III. kö­tetében a tudat evolúciójáról irt tanulmányt, az Élet és Tudo­mányban pedig tudományos is­meretterjesztő sorozatot e témá­val kapcsolatban. Jelentik-e ezek egy újabb szintézis elő­munkálatait? — Szeretnék úgy 4—5 év múlva egy nagy evolúciós köny­vet írni, az eddigi viták tanul­ságait is felhasználva nagyobb arányban kívánom közreadni az 1979-es kötetben közzé nem tett bizonyító anyagokat. — Mit szólnak a tudat-témá­A tudományos élőt hírei A jó halál (Euthanázia) cím­mel figyelemreméltó könyv je­lent meg dr. Blasszau’er Bélá­nak, a POTE tudományos fő- munkatórsánok szerkesztésé­ben. A Gondolat Kiadó Pro és Kontra elnevezésű új sorozatá­nak első darabjában szó esik a témakört érintő általános, ha­zai és nemzetközi kutatásainak eredményeiről. A könyv foglal­kozik az orvos- és betegviszony- nyol, valamint a címben jelzett problémakör jogi és etikai vo­natkozásaival is. A kötetet dr. Polcz Alaine és dr. Szent­ágothai János lektorálta. * Nagyszabású rekonstrukciós munkálatok kezdődnek a közel­jövőben a JPTE-n. Elsősorban a Tanárképző Karon folytatnak majd az oktató- és tudományos munkát segítő átalakításokat, de sor kerül az Egyetemi Könyv­tár rekonstrukciójára is. * Dr. Biró József (magasépítési intézet) és dr. Nagy Zoltán (mélyépítési intézet) főiskolai tanárok személyében új intézet- vezetők kaptok hároméves meg­bízást a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskolán. Dr. Tornai László megbízatását az újabb időszakra meghosszabbították, ő az épületek gépészeti beren­dezései intézet vezetője. * Igen gazdag programot kínál az érdeklődőknek augusztusban a Pécsi Akadémiai Bizottság. A rendezvények közül külön is ki­emelést érdemel a biokémiai vándorgyűlés, amelyre augusz­tus 26—28. között több mint 300 szakembert várnak. Ugyaneb­ben az időben rendezik meg a mogfizikusok országos találko­zóját, az MTA izotóp intézetével közösen, míg a hónap végén sebészeti kongresszusra kerül sor. * Ártalmas klimatikai hatások elleni műszaki és egészségügyi védekezés a mélybányászotban címmel pályázatot hirdetett több szerv, így a Pécsi Akadé­miai Bizottság részvételével. Be­küldési határidő 1985. április 30. Cím: Miskolci Akadémiai Bizottság. A pályaművek irá­nyulhatnak az eddigi műszaki és egészségügyi eljárások érté­kelésére és azoknok új módsze­rekkel, eszközökkel való kiegé­szítésére, kiváltására, valamint az eddigi, illetve módosított irányítási, termelési és védeke­zési eljárások teljeskörű rend­szerré való összehangolására. A pályázatról bővebb felvilágo­sítás a POTE Kórélettani Intéze­tében is kapható. Egy új kutatási programról j Társadalomtudósok együttműködése Beszélgetés Barbara Rhode tudományos titkárral Nemzetközi munkaértekezletet tartottak a közelmúltban Pé­csett, a PAB-székházban. A bé­csi Európai Társadalomtudomá­nyi Kutatási-Koordinációs Köz­pont egy csoportja tanácskozott egy új kutatási programról, an­nak kidolgozásáról. Köztük volt Barbara Rhode tudományos tit­kár, akit arra kértünk, mutassa be a központot. A bécsi központ 1963-ban alakult meg egy UNESCO-kon- ferencia határozata alapján. Nem kormányszervezet, auto­nóm testületé a nemzetközi tár­sadalomtudományi egyesület­nek. Huszonegy kelet—nyugat­európai ország a tagja, s a központ anyagi támogatói. — Mi a központ célja és a feladata? — A mindenkori célunk: ku­tatási témák kezdeményezése a társadalomtudomány minden területén, nemzetközi kutatások koordinálása Kelet- és Nyugat. Európa országa között. ’— Hogyan történik az össze­hangolás? — Húsz kutatási témában folynak vizsgálatok. Egy-egy témakörben öt-tíz ország vesz részt. Tartunk megbeszéléseket, ahol kidolgozzuk a közös szem­pontokat, majd félévenként megtárgyaljuk a tartalmi előre­lépéseket, az esetleges módszer­tani problémákat, a soron kö­vetkező feladatokat. Az elvég­zett munkát közösen értékeljük. A kutatási eredményeket pub­likáljuk is, Magyarországon az Akadémiai Kiadónál jelennek meg könyveink. — Melyek a főbb kutatási területek? — Például jogszociológia, városszociológia, iparszocioló­gia, családszociológia, a kép­zés szociológiája és az új tech­nológiák bevezetésének lehető­ségeiről szóló kutatás. Teoreti­kus szemantikai kutatásokat is végzünk. Ez szükséges ahhoz, hogy egy-egy fogalom hátterét pontról pontra tisztázzuk, hogy minden országban ugyanazt értsék alatta. — Milyen a központ szerve­zet felépítése? — Maga a bécsi központ viszonylag kicsi. Az igazgatónk az NDK-beli Oskar Vogel. A tudományos titkárok egy-egy ország képviseletében tevé­kenykednek. Vannak természe­tesen külön szakembereink pél­dául a pénzügyi vagy a techni­kai ügyek intézésére. Pillanat­nyilag nem dolgozik a központ­ban magyar tudományos titkár. — Mi volt a pécsi munkaér­tekezlet célja? — A környezetvédelem társa­dalomtudományi problémáinak a földerítése, kidolgozása. Mi­vel a környezetvédelem az egyik legnemzetközibb össze­fogást igénylő feladata Európá­nak, s természetesen a világ többi országainak is, ebben a kutatásban is mintegy tíz or­szág vesz részt. Például a Szov. jetunió, Anglia, Nyugat-Német- ország, NDK, Ausztria és Ma­gyarország. A mostani találko­zás volt az első lépés ebbén az ügyben. Decemberben Moszk­vában számolunk be az addig végzett munkáról, majd jövő év májusában Milánóban. A kutatók vizsgálataiból kiderül majd, milyenek a környezetvé­delemmel kapcsolctos politikai, társadalmi mechanizmusok, reagálások, megismerjük az egyes országok ilyetén sajátos­ságait Magyarországról az MTA Regionális Kutatások Köz­pontja kapcsolódik be az ösz- szehasonlító vizsgálatba. Barlahidai Andrea Rovatszerkesztő: BEBESI KAROLY

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom